Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

» ! \ Hírek Indokínaitól Dr. Tímár Mátyás és dr. Bíró József Közel-keleti piac Washington Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága ellenszavazat nélkül jóváhagyta azt a tör­vényjavaslatot, amely erőtelje­sen korlátozza az elnök' kato­nai egységek harci bevetésére való jogait. A rendelkezés csupán azt te­szi lehetővé az elnök számára, hogy a kongresszus jóváhagyá­sa nélkül legfeljebb 30 napi időtartamra küldje harcba csa­patait „az amerikai erők, vagy területek elleni támadás, illet­ve támadással való fenyegetés _ elhárítására, továbbá a külföl­dön veszélybe került amerikai állampolgárok megmentésére”. ! Ezt a javaslatot a szenátus tavaly egyszer már jóváhagy­ta. A szenátusi bizottság most leszögezte, hogy a törvényjavas­lat nem vonatkozik „a jelenleg folyó ellenségeskedésekre”, vagyis nem köti meg az elnök kezét a dél-vietnamj és kam­bodzsai felszabadított területek elleni bombatámadásök elren­delésekor. Mint Javíts republi­kánus szenátor, az indítvány benyújtója rámutatott, Nixon ugyanakkor nem kezdhet újabb A német kommunista párt nagygyűlése Bonn Mint az APN szovjet sajtó- ügynökség Bonnba és Kölnbe j kiküldött tudósítói jelentették j pénteken, csaknem azzal egy- időben, hogy a bonni repülő­térről elindult a Leonyid Brezs- nyevet és vendéglátóit szállító Mercedesek hosszú sora a kije­lölt szálláshely felé, a bonni | óvárosban, a Münsterplatzon a Német Kommunista Párt ren­dezésében megkezdődött az első üdvözlő nagygyűlés. A nagygyűlésen részt vettek a német szocialista munkásif- ják, a haladó társadalom és a különféle diákszervezetek kép­viselői, eljöttek a nagygyűlésre a Ruhr-vidéki szénbányászok, a mannheimi csőgyári munká­sok, az esseni kohászok, vala­mint más iparvidékek dolgozói­nak delegációi, küldöttei, hogy kinyilvánítsák, rokonszenvüket Leonyid Brezsnyev iránt. A pénteki rendezvény lénye­gében a május 19-i nagygyűlés főpróbája volt. (APN) szárazföldi káíónai akcióba Vi­etnamban és Laoszban. A képviselőház külügyi al­bizottsága hasonló lépéseket tett a kongresszus alkotmányos jogának helyreállítására a had­üzenetről szóló döntéssel kap­csolatban. (AP) Toktó A tokiói külügyminisztérium­ban megkezdődött Japán Indo­kínában akkreditált nagyköve­teinek és a minisztérium veze­tőinek kétnapos értekezlete. A tanácskozás központi té­mája annak meghatározása, hogy a Tanaka-kormány mikor ismerje ei diplomáciailag a Vietnami Demökratikus Köz­társaságot. Megfigyelők emlé­keztetnek rá, hogy a közelmúlt- ! ban Hanoiban járt japán kül- ügyminisztériumi delegáció 1 megállapodott a VDK vezetői-1 vei, hogy legkésőbb júniusban ' megkezdik a diplomáciai kap­csolatok felvételének előkészí­tését célzó tárgyalásokat Faîuvégi Lajos pénzügyminisz- ter és Géza Tikvicki, a Jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja pen teken a Parlament delegációs termében aláírta a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság VI. ülésszakának jegyzőkönyvét, s ezzel véget ért a bizottság ülés­szaka. Az együttműködési bizottság május 16. és 18. között tartotta Ülésszakát, amely egyben iubi- leurhi tanácskozás volt, mivel a bizottság tíz évvel ezelőtt jött. létre a két kormány egyezménye alapján. A két delegáció vezetői ünne­pi megemlékezésükben pozitívan értékelték a gazdasági együtt­működés tízéves eredményeit. A két ország áruforgalma tíz év alatt több mint háromszoro­sára emelkedett, s elérte a 123 millió dollárt. Magyarország és Jugoszlávia között 1973. január 1-én új fi- í zetésl egyezmény lépett életbe, ; bevezették a konvertibilis va- ; lutában történő fizetést és elszá- ; molást, ami a további gazdasági • együttműködés újabb feltételeit ; teremtette meg. ; Mindkét fél sokoldalúan meg-,: vizsgálta a bizottságnak az V. ! es VI. ülésszak között kifejtett ! fogadta a bolgár könnyűipari minisztert A Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából hazánkban tartózko­dó Sz. Zsulevet, a Bolgár Nép- köztársaság könnyűipari minisz­terét pénteken hivatalában fo­gadta dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Ugyancsak pénteken fogadta Sz. Zsulevet dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter is. Mindkét megbeszélésen a két ország könnyűiparának együttműködéséről, a kapcsola­tok továbbfejlesztéséről tárgyal­tak. Elkísérte a látogatásokra bolgár partnerét Keserű János- né könnyűipari miniszter és ott volt Sztrasdmir Iliev. a Bolgár Népköztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivő­je. (MTI) munkáját. Jelentősnek tartják, hogy ebben az időszakba került sor Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének és Dzsemal Bijedics- j nek, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnökének találkozójá­ra, ezenkívül más állami és gaz­dasági vezetők személyes eszme­cseréire. E közvetlen kapcsola­tok az együttműködés bővítésé­nek újabb feltételeit teremtették meg. Széles körűen megvizsgálták az ipari kooperáció, valamint a ter- J melési és műszaki együttműkö­dés más fői-máinak kialakításá­ban elért eredményeket. Kiemelték, hogy mindkét fél érdekelt az Adria kőolajvezeték építésében, valamint a kőolaj- j ipari, a tiniföld- és alumínium- ipari. a petrolkémiai stb. együtt­működés 'kiszélesítésében. Pozitívan értékelték a két or­szág tervező szerveinek képvise­lői közötti kapcsolatokat. (MTI) A közepes gazdasági fejlett­ségű országok csoportja messze az elmaradott gazdaságú ázsiai és afrikai országok előtt jár, de még nagy távolság választja el a világ 12 gazdaságilag élenjáró országától. A közepes fejlett­ségű országok, köztük hazánk, természetesen el kívánják érni a gazdasági fejlettség magas szintjét. Melyek a kilátások? Bíztatóak-e a távlatok? Milyen fejlettségi színvonalon áll majd a magyar népgazdaság 2000- ben? Távoli, de belátható idő. Csaknem annyi idő választ el bennünket a század és az ez­redfordulótól. amennyit a fel- szabadulás óta magunk mögött hagytunk. S az elért eredmé­nyek nyomán bizalommal te­kinthetünk a jövőbe. Ha az utóbbi évek átlagával, hatszázalékos nemzeti jövede­lem-növekedéssel számolunk a jövőben is minden esztendő­ben, akkor a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében az egy főre jutó nemzeti jövede­lem meghaladja az ezer dol­lárt, 2000-ben pedig a 4600 dol­lárt. Ez igen magas fajlagos szám 30 százalékkal haladja meg az USA hasonló mutatójá­S ok érdekeset és hasznosat lát, hall és tapasztal az ember, ha megpróbálja nyomon követni' export­áruink útját, fogadtatását kül­földön. Nemrégiben három kö­zel-keleti országban : Libanon­ban, Kuwaitban és Irakban jár­tam, és a kint tapasztaltak alap­ján mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy termékeink­kel, szolgáltatásainkkal nem val­lunk szégyent. Egyre több olyan árut tudunk külföldön eladásra kínálni, amelyek megállják a versenyt más országok áruival szemben, megalapozzák, vagy tovább erősítik jó hírnevünket a kinti kereskedőknél és fel­használóknál. Persze a jó termék önmagában nem elég. Hogy azt külföldön megvegyék, hogy az első üzlet­kötést továbbiak kövessék, ah­hoz sok egyéb is szükséges. Ott kezdődik, hogy a piacon meg kell ismertetni áruinkat, — sót sokszor magunkat, országunkat is, hiszen például Kuwaitban 10 —15 évvel ezelőtt körülbelül annyit tudtak rólunk, mint mi őróluk, vagyis úgyszólván sem­mit. 1972-ben pedig kuwaiti ex­portunk értéke 6,5 millió dollár volt, az exportlistán könnyűipari, gépipari és mezőgazdasági ter­mékek egyaránt megtalálhatók. Nem egy textilárunk ma már keresett termeknek számít: ha például fiúöltönyeink kifogynak az üzletekből, sok vásárló in­kább megvárja a következő szál­lítmányt, ahelyett, hogy az üzlet­ben található más öltönyt ve­gye. Külkereskedelmünk mindhá­rom országgal lendületesen fej­lődött az elmúlt 10—15 év alatt, de utam során gyakran hallot­tam, hogy az eredmény több és jobb is lehetne, ha... Ha példá­ul több lenne az iparban és a külkereskedelemben az arab­specialista. Vagyis olyan szak­emberek, akik alaposan ismerik a piacot, a helyi sajátosságokat. Mert az arab országokban más kereskedelmi hagyományok, más szoktok vannak, mint pél­dául Európában, több türelem, hosszabb Idő szükséges ahhoz, hogy egy üzlet létrejöjjön. Sok jó propaganda-akciót haj­tott végre külkereskedelmünk ezekben az országokban az el­múlt években: Bejrútban és Ku­waitban magyar nápok, részvé- ! tel a bagdadi vásáron, a HUN- GAROTEX divatbemutató-so- i rozata Kuwaitban és Bagdad­nak 1968. évi szintjét. Persze közben a tengeren túl sem áll meg az élet. Az Egyesült Álla­mok egy lakosra jutó nemzeti jövedelme 2000-ben — ugyan­csak az' utóbbi évek növekedési ütemét előrevetítve — előrelát­hatóan még mindig kétszerte nagyobb lesz, mint hazánké. De ne feledjük: a jelenlegi mint­egy 3,5-szeres különbséget dol­gozzuk le kétszeresre! Nem is beszélve arról, hogy szociálisa viszonyaink között az elosztás sokkalta igazságosabb, a fo­gyasztás pedig bizonyosan ész­szerűbb lesz majd. Magyaror­szágnak mintegy 12 millió la­kosa lesz 2000-ben s az fejlet­tebb gazdasági viszonyok között él majd, mint az akkori Auszt­ria és Anglia lakossága. A jövő lehetőségei, kilátásai kizárólag attól függnek, milyen mértékben sikerű,’ évről évre a nemzeti jövedelmet gyarapíta­ni. Méghozzá új, intenzív mód­szerekkel. mivel a hagyomá- ftyos extenzív fejlődés forrásai kimerültek. így a nemzeti jö­vedelem növelésének legfőbb módszerévé a termelékenység emelése válik. Szakipari munkákat ! szobafestő-mázoló, bádogos, vízvezeték-szerelő, kózpontifű- tés-szerelő, üvegező és tatarozást rövid határidővel — j garanciával vállalunk Gyártmányaink: 20—30Í—40 betoncsövek, 60x100 BH-elemek járdalapok 20x20-as színes-mintás cementlapok, különböző fénypontmagasságú acélcső lámpaoszlopok, fényszórótomyok. Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezet Véget ért a magyar—jugoszláv együttműködési bizottság jubiláns ülésszaka Helyünk a világban Lehetőségeink és kilátásaink az ezredfordulóra 2. ban. stb. Ezek a rendezvények kiválóan alkalmasak arra, hogy még több ember figyelmét fel­keltsék Magyarország, illetve a magyar áruk iránt. De sokszor nincs folytatásuk a megkezdett tárgyalásoknak, nem küldik meg időben a kért ajánlatot. Ki tud­ja, hány kedvező üzlettől esünk el az ilyen nemtörődömség, las­súság miatt? A vállalatok munkája nem fe­jeződik be az áru eladásával, résziben azért, mert — különö­sen gépipari termékeknél — szervizre, alkatrészutánpótlásra van szükség, részben pedig, mert ha már bejutottunk egy piacra, nemcsak egyszer akarunk el­adni. Kuwaitban is, Irakban is egész kis magyar kolóniák mű­ködnek. Irakban 14 főnyi Mogürt- szerviz működik, 36-an olajkutat fúrnak, Kuwaitban tízen dolgoz­nak transzformátor-alállomások építésén. Az előbbi felsorolásban több olyan üzlet, megbízás is szere­pel, amely már nem az első az illető országban. Irakban eddig 5 olajkutaf fúrtunk, hamarosan készen lesz a hatodik. Kuwait­ban 3 szabadtéri transzformátor- aláHomást építettünk, most 5 zárttéri épül éa to­vábbi nyolcra írtak alá mogállapodást, ezenkívül szál­lítottunk kisebb transz­formátorokat is. Ilyen üzleteket első alkalommal nem könnyű létrehozni, hiszen igen sok cég­gel kell megvívni a versenyt, a második üzletkötés viszont már feltétlenül a kinti partnerek bi­zalmának, megelégedettségének a jele. H ogy ezt hogyan lehet ki­érdemelni? Pontos, a szerződésben kikötött fel­tételeknek megfelelő szállítással és üzembe helyezés­sel; a berendezések kifogástalan működtetésével, az esetleges reklamációk gyors elintézésével. A legismertebb cégeknél is meg­történik, hogy egyik-másik ter­méküknél üzemzavar, előre nem látható hiba következik be. A mi szállításaink között is volt ilyen, — s kuwaiti partnereink a mai napig nem felejtették el, hogy ezt a hibát milyen gyorsan rendbe hoztuk. Az azóta feladott rendeléseik tanúsítják, hogy a reklamáció példásan gyors elin­tézése nagymértékben megnö­velte a bizalmukat iparunk és kereskedelmünk iránt. Sz. W1 ■mnimiMninoMw* A már idézett prognózis sze­rint tízévenként a magyar ipar termelése megkétszereződhet s így az 1970. évi szint 2000-ig megnyolcszorozódhat. Vagyis gyermekeink másfél hónap alatt termelhetnek majd annyit, mint mi egy év alatt. S az ez­redfordulón már nálunk is al- ka’ mázzák majd a tudományos és technikai forradalom olyan eredményeit, amelyekkel napja­inkban jobbára csak a fantasz­tikus irodalomban lakkozha­tunk. Uj anyagok, szupraveze­tők, mikroötvözetek, elektron- sugaras és ultrahangos meg- munkálás. Természetesen tért hódít az atomenergia és a ki­bernetika is. Merjünk álmodozni — vallot­ta Lenin. S a szovjethatalom nehéz napjaiban kidolgozták az akkor fantasztikusnak tűnő vil­lamosítási tervet, a Goelrot s ez a program már régen törté­nelem. de ma is tanulságos. Jelzi, hogy a távlat erőt ad, megtermékenyíti a napi mun­kát, növeli a felelősséget. Na­ponta kell tehát síkra szállni az újért, a korszerűért, a szerve­zettebb munkáért. Ez utóbbi ak­tualitását aláhúzza. hogy az elemzések szerint gazdasági el­maradottságunknak nagyobb része vezethető vissza szerve­zési okokra és csak a kisebb ré­sze származik csupán az ala­csony műszaki technikai szín­vonalból. Az ezredfordulót es a gazda-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents