Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

GYOMAI VASASOK Tamás és At. fila tizenöt éves. Gyulán szülét, tek és hat álta_ iá nos iskolát végeztek. Há­rom éve kerültek Pécsre. Ott mindketten, segédmunkások. Tat, más egy autójavítóban udvar­takarító, Attila pedig anyagmoz­gató az építőipari vállalatnál. A két iskolatárs hónapok óta nem, találkozott már és azon a napon a pécsi pályaudvaron véletlenül futottak össze. — Hová utazol, Attila? — kérdezte a földijét Tamás. — A nagymamámhoz,- Sze­gedre! Ott fogók nyaralni majd jó néhány napig — válaszolta örömteli mosollyal Attila. —- Akkor mehetnénk együtt is, mert én meg Gyulára igyek­szem — ajánlotta. Tamás. A két gyerek jegyet váltott és beült a Szegedre induló vonat­ba. Bátaszéket is elhagyták már, amikor Tamás a barátjához ha­jolt és halkan a fülébe súgta: Ne menjünk haza, szökjünk át Jugoszláviába. — Mit csináljunk ott? — kér­dezte kissé meglepődve Attila. — Meglátogatjuk a sógoromat Ljubjanátoan, onnét, meg átlóg­hatunk majd Ausztriáiba is. Inns_ bruek közelében lakik az idősebb nagybátyám. Ott állattenyésztő és nagyon jó sora van. Sok pénzt kereshetünk majd mi ketten is nála és hamarosan gépkocsitulajdonosok lehetünk — sorolta a csábító érveket Ta­más. A havernek nagyon tetszett a kaland, s gondolkodás nélkül kötélnek állt. A két fiú Szegedre érkezett. Onnét gyalog indultak el a határra. Nyolc kilomé­tert hagytak már maguk mö­gött, amikor rájuk esteledett. Úgy döntöttek, hogy világoso. dásig pihenni fognak, mivel a sötétben tájékozódni sem tud­tak. Egy hatalmas szalmakazal:, ba fúrták magukat, ami telje­sén elnyelte őket. Tűző napsütésre ébredtek. Po­koli meleg volt. Attila éhségré, Tamás meg szomjúságra pa­naszkodott. — Menjünk a cukiba, ott ehe­tünk is meg ihatunk is — ja­vasolta Tamás. Gyuris János őrvezető — aki Tótkomlósról vonult be a ha­tárőrséghez — Röszke körzeté­ben teljesített járőrszolgálatot, megállította a gyerekeket. — Hová igyekeztek, srácok? — kérdezte a jövevényeket. — Nagymamihoz, nála nyara­lunk, csak sütiért megyünk a cukiba — válaszolta izgatottan Tamás. — Mutassátok az igazolvány- tokat. — A fiúknak azonban ez hiányzott. Az őrvezető gyorsan felis­merte, hogy a gyerekek csava­rognak és az eseményt azonnal jelentette az őrsnek. Attila nem is tagadta, hogy szökni akart. Tamás viszont csak később is­merte el a szándékát. A fiúk megfogadták, hogy ez­után jól fognak viselkedni. Gazsó Béla A BNV-n bemutatják a Ki­váló címmel kitüntetett Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gyáregységének a gáz­kazánjait is. Immár hatodszor, amióta a gyáregység létezik. A vállalat cégére alatt ötödször. Az Építéstudományi Intézet (ÉTI) szabadalma a különböző méretű gázkazán. A szabada­lom gyártását itt fejlesztették ki. Nem kevés- gonddal, bajjal, de végül is sikerrel. Az idők so­rán sokan hozzáértő szakembe­rekké, specialistákká váltak. Elsősorban pedig Madarász László, a gyáregység vezetője lett az. Róla annyit érdemes tudni, hogy lakatosként kezdte a pályafutását, majd elvégezte a műszaki egyetemet és gépész- mérnök lett. Ma Is barátjai, elvtársai azok a lakatosok, akikkel évekkel ezelőtt a mun­kapadnál dolgozott. Közülük többen itt vannak mellette az üzemben. Valamennyien jól kvalifikáltak. Nagy tudású Di- nya Máté géplakatos, csoport- vezető, Baráth Károly géplaka­tos, az egyik szocialista brigád vezetője. Hasonlóan elismert szakember Sütő Ferenc és Kul­csár Mihály géplakatos, vala­mint Kovács József vezető technológus, továbbá Juhász Ferenc géplakatos, aki annak idején tanuló volt Madarász Lászlónál. Felfelé ivei a pálya A gyáregységet tulajdonkép­pen a gazprogram teremtette meg. Korszerű fűtőberendezések nélkül nem lehet a gázt ered­ményesen felhasználni. De ves- sünik egy pillantást a gyáregy­ség fejlődésére! Kezdték 1962 II. félévében 32- en és év végéig egymillió forint értékű terméket állítottak elő. Tavaly a termelési érték meg­haladta a 18 és fél millió fo­rintot, az idei terv pedig 23 milliót ír elő. A termelőlét­szám tavaly 82 volt, az idén 98 lesz. Ám a pálya továbbra is fel­felé ívelő. Két éven belül két műszakra térnék át, amikor is j 140-re nő a létszám, a termeié- s) érték pedig eléri majd a i 35 millió, forintot. A belföldi és ; az exportigények növekedése egyaránt meghatározza ennek szükségességét. Mindez persze fejlesztést kö­vetelt, ami a szükséghez mér­ten nagyrészt meg is valósult. Különösen jelentős, hogy a vál­lalat tavaly a második félévben ' gépesítette a rakodást. Néhány új gépet is kapott az üzem, for- j gácsológépekből azonban — j mint ahogy erről Madarász j László tájékoztat — egyelőre kevés van, ami hátráltatja a termelést. Az viszont igen előnyös, hogy ma már két üzemmérnök és öt gépésztechnikus dolgozik a gyáregységben. A BNV-n is bemutatják A BNV-n most 10 és 15 ezer kalóriás gázkazánt, valamint 25 ezer kalóriás Trópus gázkazánt J mutatnak be. A „trópus” meg-1 jelölés azt jelenti, hogy a la­kás fűtése mellett használati meleg vizet is biztosít. Hőcseré­lőjét Madarász László konstru­álta, aki ezt szabadalmaztatás­ra is beadta. Két új termékét is bemutat­ja a gyáregység. Az együk a villanyboylerhez hasonló táro­lás rendszerű vízmelegítő, ami pb-, városi és földgázzal egy­aránt fűthető. A másik új ter­mék két magyar mérnök, Zom- bon Béla és Vasvári Péter ta­lálmánya, a Gyoma 125 OM tí­pusú meleg vizes kazán. Iskolák, óvodák, közületi irodák fűtésé­re alkalmas. A Gyoma elneve­zés abból ered, hogy csak itt gyártják, sehol másutt. Nem kerül kiállításra az idén a 7, a 60, j 75 és a 100 ezer kalóriás gázkazán, vala­mint a kamrás ruhaszárító be­rendezés, ami óvodák, bölcső­dék részére készül a gyárban. Nem mutatják be a 3 sütős cuk- részkemencét és a gázégőket sem, bár a termelésben ezek is egyre jelentősebb tételt ké­peznek. Csupa fiatal dolgosik Annyi bizonyos, hogy a Kivá- j ló Vállalat cím elnyeréséhez a ) gyomai gyáregység is jelentősen hozzájárult. Az üzem eredmé- J nyét pedig nagyban elősegítet­te a szocialista brigádmozga­lom, amely már 1967. novem­ber 7-én szárnyát bontott. Ba­ráth Károly géplakatos brigád­ja akkor tűzte célul a cím el­nyerését. A példát nemsokára követte Gellai László végsze­relő és Kosa István hegesztő­brigádja. végül Kruchió János géplakatos brigádja. A három első a tavalyi eredménye alap­ján kiérdemelte a bronzkoszo­rús jelvényt, Gellai László végszerelő bri­gádja tehát az egyik bronzjel­vényes a három közül. Ettől a brigádtól függ, hogy minőségi­leg milyen lesz a termék. Az alkatrészeiket és saját magát is ellenőrzi. Most 100 ezer kalóriás gáz­kazánokat és 10 ezer, valamint 25 ezer kalóriás Trópus gázka­zánokat szerel. Látom, csupa fiatal dolgozik a brigádban. Gellai László meg is jegyzi: — Én már az idősebbekhez tartozom, pedig csak 29 éves vagyok. A férfiak lakatosok, a két nő betanított munkás. Ilyen a „csapat” összeállítása. A nők a gázégők gyártásánál működ­nék közre. Komolyabb szak­mai tudás nem kell hozzá, csak finom kéz és nagy türelem. A brigádvezető elégedett a munkatársaival. A rábízott fel­adatot velük együtt eredménye­sen meg tudja oldani. MegbísnU e% a lényeg A jól dolgozók megbecsülése természetesen nem marad el. Megmutatkozik a keresetben és más módon is. így lett Holoch Béla hegesztőből, Izsó Antal és Pelyva János szerelőből Kiváló Dolgozó. Hasonlóan Gellai Lász­ló brigádvezetőből is. Ám ő még valamit a megbecsülés ki­fejezésének tart: — Kiadom a feladatot. Azt mondom például Farkas Ká- rolynak és Holoch Bélának: ti készítitek a gázégőt! Kényes munka. De tudom, ha oda se nézek, jól megcsinálják. Gellai Lászlóban viszont a művezető és az üzemvezető bí­zik meg. Mindenki tudja, hogy hibás munkát nem adhat ki a kezéből. Ha egy gázkazán a próbánál nem, de talán ott­hon, a lakásban, használat köz­ben bajt okozhat. És hiába áll fiatalokból a bri­gád, ■ szava éppen annyi van, mint a többieknek. Véleményét, javaslatát meghallgatják az üzem vezetői ég igyekeznek azt hasznosítani, a kérésüket pedig teljesíteni- Most két pa­naszuk van : — Nincs elegendő célszerszá­munk, ami hátráltatja a munkát, néha pedig késve ér­keznek külföldről a műszerek — mondja a brigádvezető, s úgy véli, hogy mind a két ba­jon lehetne segíteni. — Miért szoktak még bosz- szankodni? A kérdésre Izsó Antal szere­lő válaszol : — Többször előfordul, hogy délután, a műszak végén nincs víz és nem tudunk megfürde­ti. Otthon pedig néha este 9 óra után vagyok kénytelen a kútnál árvízre várni. Ennek a megoldása azonban a községi tanácsra hárul. Nagyobb kedvvel dolgosnak Mivel pedig szocialista Tó­gádról van szó, aast is el átír­ják mondani, hogy ők bizony kiveszik a részüket a társadal­mi munkából is. Az óvodának és a 2. számú általános isko­lának felszerelést készítenek. Most egy műszakot dolgoznak majd az Egy napot az iskolá­ért mozgalom javára. Segítet­tek útépítésnél is. A tanulást valamennyien fon­tosnak tartják. Télen rajzolva­sási tanfolyamot tartottak ne­kik a műszakiak. Szívesen vet­ték részt a foglalkozásokon. Nagy János, Zöld Zoltán és Pelyva János lakatos gimnázi­umba jár, hogy műveltebb le­gyen. Aki pedig kedvet kap a továbbtanulásra, talán követi majd Madarász László példá­ját. Mindenki részt vesz valami­lyen politikai oktatáson, meg is vitatják, amit hallanak, ta­nulnak. Sokat beszélgettek az MSZMP KB tavaly novemberi 14—15-i ülésén 1 hozott határo­zatról. És örömmél vették tu­domásul az ez év márciusában végrehajtott béremelést. Ameny- nyit vártak, annyit kaptak. Például Gellai Lászlónak 1 fo­rint 60, Izsó Antalnak 1 forint 40 fillérrel lett magasabb az órabére. Igazán elégedettek és még nagyobb kedvvel dolgoz­nak. Pásztor Béla Földgáz-távvezeték épül a Dunántúlon Kisláng halárában dolgozik a Siófoki Kőolajvezeték Vál­lalat egyik munkacsoportja, építik az Adonyt és Papkeszit összekötő 67 kilométer hosszú gáz-távvezetéket. A most földbe kerülő vezetékszakasz része a Dunántúl* az attötái szénhidrogén medencével összekötő egységes gázvezeték-háló­zatnak. Képünkön: hegesztésre készítik elő a 600 milliméter átmérőjű acélcsöveket. (MTI Fotó — Jászai Csaba — KS) KALAND­VÁGYÓK Két helyen a BNV! Holnap nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár a városligeti és a kőbányai vásárterületen, ahol a magyar ' ipar legkiválóbb termékéit, valamint 32 ország sok ezer gyártmányát mutatják he. A vásári gazolva ny beszerezhető a MÁV jegypénztárainál, az IBUSZ menetjegyirodáknáí a városi és a községi tanácsoknál Május 21-e és 25-e között, 10-től 14 óráig szakmai napok. Belépés: külön szakmai belépőjeggyel. Ezeken a napokon a vásár a nagyközönség és a csoportos látogatók számára 14-től 20 óráig van nyitva. Má® napokon 10-től 20 óráig. A pavilonok este 19 órakor zárnak. « Szerezze be a vásárigazolványt, amely vidéki látogatóinknak 33 százalékos utazási kedvezményt nyújt és a vásár eavszeri megtekintésére belépőjegyül szolgál mindkét vásárterületre. Rendezi és felvilágosítást ad: a HUnGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda 1441 Budapest, Ff.: 44 Városliget

Next

/
Thumbnails
Contents