Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-17 / 113. szám
MR Felavatták az ország legnagyobb vízügyi beruházását, a kiskörei vízlépcsőt (3. oldal) Csaknem 103 millió forintot (ordítottak a városfejlesztésre 1972-ben Békéscsabán Mindenki mástól várja „A Krisztus koporsóját sem őrzik ingyen” — tartja a mondás. Mégis van valami, ami nem kerül pénzbe, amiből igazán bővelkedhető nénk, s ennek ellenére gyakran hiánycikk. Ez pedig nem más, mint az emberség. Nincs halandó a földön, aki ne kívánná, hogy egy kicsit többet törődjenek vele. job- í ban becsüljék és ismerjék él a munkáját, s nemcsak anyagilag! Nagyobb megbecsülést, több megértést kíván a munkás az igazgatótól, az igazgató a munkástól, az ügyfél a hivatalnoktól, a hivatalnok az ügyféltől, az utas a kalauztól, a kalauz az utastól, a fiatal az öregtől, az öreg a fiataltól. Sorolhatnánk tovább a végtelenségig. Hány ember érzi úgy, hogy nem törődnek vele eleget, nem becsülik eléggé! Sokan elkeserednek, kedvüket veszítik emiatt. Olyan is akad — nem egy —, aki elhagyja munkahelyét, más üzemet, más hivatalt keres, ahol talán majd jobban megbecsülik, jobban törődnek' vele. Az egészben az a legérdekesebb, hogy mindenki mástól várja a megbecsülést, az emberséget, a tiszteletet, s eközben talán eszébe sem iut, hogy tőle is várnak valami hasonlót mások, hogy ő sem adja meg másoknak azt a megbecsülést, ami neki hiányzik. Márpedig az emberek egymás iránti megbecsülése csak akkor valósulhat meg, csak akkor nem lesz „hiánycikk”, ha mindannyian igyekszünk a lehető legtöbbet adni belőle. Szocialista rendünkben nincsenek olyan érdekek, amelyek, kizárnák a humánumot. Csupán rajtunk múlik, hogy mennyire értjük meg egymás gondjait, bajait, problémáit, és mennyire akarjuk segíteni azok megoldását. Békés, nyugodt életünk is alkalmas a szocialista humánum érvényesítésére. Mégis fukarkodunk néha az emberséggel. Pedig, ha egyes intézményeink, üzemeink, gazdaságaink vezetői nagyobb fegyelmet szentelnének az emberi problémákra, bizonyára kevesebb lenne a panasz, nagyobb lenne a tnunkakedv és az elégedettebb emberekkel jobban menne a termelés is. Azt mondtuk: az emberség, a megértés, a segítés legyen kölcsönös. A vezetőktől természetesen ebben a tekintetben többet várnak. S joggal, mert funkciójuknál, beosztásuknál fogva többet is tehetnek. Hiszen nemcsak anyagi eszközökkel rendelkeznek, hanem a döntés jogával is, és szavuknak, cselekedetüknek is nagyobb a súlya. Befolyásolhatják beosztottaik sorsát, jövőjét. A vezetésük alatt dolgozó ember munkájának, magatartásának értékelése, minősítése segítheti vagy akadályozhatja fejlődésüket, elindíthatja őket a siker felé, derékba törheti pályafutásukat. A vezető dicsérete vagy bírálata szárnyakat adhat, vagy porba sújthat. Senki sem kívánhat egy vezetőtől érdemtelen elismerést, oktalan dicséretet, részrehajló minősítést. De mindenki joggal kívánhat reális értékelést, kellő figyelmet, törődést, megbecsülést és emberséget Nemritkán mondjuk valamire, hogy elsősorban a szemléleten múlik. Ebben a kérdésben ez százszorosán igaz. A szemléletet azonban sok minden alakítja, befolyásolja, de mindenekelőtt a pártszervezet, a kommunista kollektíva. Ennek feltétele természetesen, hogy magában az alapszervezetben, a pártcsoportokon belül legyen ilyen a légkör. Sokat tettünk már ezért, de még nem mindenütt eleget. Pedig a szó igazi értelmében vett szocialista Humanizmus szellemének elsősorban a kommunisták kollektívájából kell kisugároznia. Nem „ráadás” az emberség légkörének kialakítása vagy megőrzése. A mi viszonyaink között ez a mindennapos munka szerves része kell, hogy legyen. Mert csak ez teheti állandóan jelenvalóvá és érzékelhetővé azt az alapvető gondolatot, hogy nálunk minden az emberért történik. Gerencsért Jenő Elnökhelyettesek és vb-titkárok értekezlete Békéscsabán Tegnap, május 16-án délelőtt a megyei tanacs nagytermében két, a tanácsi munkával kapcso_ latos előadás hangzott el a községi, nagyközségi és városi tana. csők végrehajtó bizottságai titkárainak és a járási hivatalok elnökhelyetteseinek. Elsőként dr. Kertész Márton, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Sulyák . István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket a tanácsok szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatairól. Ezt követően dr. Klimaj János, a megyei tanács jogásza beszámolt az 1972 es év tanácsi hatósági munka tapasztalatairól. Az értekezlet dr. Kertész Már_ ton zárszavával fejeződött be. Tegnap délelőtt tartotta a választásokat követő első munkaülését a békéscsabai városi tanács. Megtárgyalta a megyeközpont múlt évi költségvetési és fejlesztési terveinek teljesítését, 'majd a tanács és a különböző szervek között létrejött együtt-* működési megállapodásokat vitatta meg. Dr. Haraszti János tanácselnök nyitotta meg az ülést, üdvözölte annak minden résztvevőjét, majd Vantara János elnökhelyettes egészítette ki az írásbeli jelentést. Békéscsaba város tanácsának 1972-ben — különböző forrásokból — 117 millió 589 ezer forint volt a bevétele. Ez az évi előirányzott módosított bevételnek csak 87,9 százaléka. Ebből 102 millió 940 ezer forintot fordítottak városfej lesztesre. — A pénzfelhasználásnál mutatkozó elmaradás elsősorban a cél- csoportos beruházások, mint a lakás- és iskolacentrum, valamint az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat áruházépítésének elhúzódása miatt következett be — mondta többek között a, elnökhelyettes. Arról is számot adott, hogy az óvodák építésében a végrehajtó bizottság módosításit határozott el. A tervezett Szamuely utcai 75 férőhelyes óvoda helyett először az Áchjm lakótelepit adják át és a József Attila lakótelepen, valamint a Szigligeti utcában kezdenek ebben az évben óvoda építéséhez. A Szamuely utcai I óvoda építésére csak 1974-ben ; kerül sor, de összességében az építések befejezése után 525 óvodásnak tudnak helyet biztosítani. Mivel a város lakossága 1972- ben több mint 5 millió forint társadalmi munkát végzett, a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy emlékplakettet létesít, amellyel a társadalmi munkában élenjárókat jutalmazzák. Örömmel üdvözölte, hogy a kerületek közötti nemes vetélkedőt a munkáslakta V. kerület nyerte. A végrehajtó bizottság határozata alapján Denes Lajos pénzügyi osztályvezető is szóban egészítette ki az írásos jelentést ‘az 1972. évi költségvetés teljesítéséről. A két beszámolót, illetve jelentést követő vitában nyolc tanácstag szólalt fel. Kovács József többek között kérte, hogy a lakásértékesítésekből a tanácsot megillető be nem érkezett összegek befizetését a hivatal sürgesse. Jass Mihály kifogásolta. hogy a városszépítés pénzértékben ugyan megtakarítást eredményezett, ugyanakkor el- ; maradt igen sok közterület fá-. sítása. Szót emelt azért is, mert j a lakosság kérését a Lenkey és Pulszky utcai áteresz megjavítására, a város nem teljesítette. Válaszaikban a napirendi pontok előadói elmondták, hogy mi az oka az eltolódásoknak. Szó esett ezekben arról is, hogy a harmadik 5 éves tervben épített többlet-lakás miatt az OTP 2 millió 800 ezer forinttal tartozik a városnak, amely összeg megfelel 24 új lakás építési költségének. Az összeg, amennyiben a Pénzügyminisztérium és az OTP a közöttük fennálló vitát ebben a kérdésben befejezi, rendelkezésére fog állni Békéscsa- bánaik. Arról is beszámoltak, hogy az Árpád sorón 100 gyermeket befogadó kollégiumot, és külön bejárattal 20 ápolónővért befogadó nővérszállást alakítanak ki. A fásítás elmaradását — elfogadhatóan — azzal indokoltak, hogy az erdőgazdaság növényegészségügyi okok miatt leállította az élő fa szállítását. Ezt követően a választott testület meghallgatta, majd megvitatta a számvizsgáló bizottság jelentését a költségvetés teljesítéséről, amelyet Kovács Gyula, a bizottság elnöke terjesztett elő. A bizottság megállapította* hogy az elmúlt évekhez képest javult Békéscsaba pénzellátása. Az üzemek, megfizették tartozásaikat és az évi városfejlesztési hozzájárulásaikat. Arra kérte a. bizottság a tanácsülést, utasítsa a végrehajtó bizottságot, juttassa érvényre, hogy a jövőben a költségvetés és fejlesztés a tervek szerint valósuljon meg. A további vitában Kovács József tanácstag arról szólt, hogy a beruházások nincsenek kellően előkészítve. Megállapítása szerint ez is egyik oka a költségek növekedésének. Kérte, hogy az építési kapacitásokat az illetékesek jobban összpontosítsák, «•«•■■»■■■■■■■»■asaaaflaiHaBBaQneBBBaBasatiiaatHaaa mert a jelenlegi szervezesse! nem valósíthatók meg Békéscsabán az előirányzott építkezéseké Miklya János tanácstag az alsó fokú tanintézetekben kifizetett többletbérrel kapcsolatban szólt hozzá. Elmondta, hogy a többlet- bér mögött jelentős munka van. Az ott dolgozó pedagógusok újabb napközi otthonos gyermekek oktatását, felügyeletét és a fizikai dolgozók gyermekeinek magasabb iskolába történő előkészítését végezték el. Zsiltnszki Ádám pedagógus tanácstag az iskolacentrum építésével kapcsolatban arról beszélt, hogy nagyon jó az ott épülő, négyezer adagot előállító konyha, de számítani kell arra is. hogy az igények növekednek, ezért ésszerű lenne gondolni a bővítési lehetőségre. Sürgette ezenkívül az évek óta húzódó 2-es számú iskola bővítését is. Miután a tanácselnök-helyettes válaszában tájékoztatta a felszólalókat az általi* felvetett gondolatok megoldásáról, arról is beszélt, hogy az Állami Építőipari Vállalat vezetőivel megbeszéléseket tartottak. Ennek értelmében 1974-ben a jelenlegi 240—25# millió forintos kapacitás 320 millióra növekszik, ígry garantálják, hogy a célcsoportos beruházások építése a jövőben nem marad el. A tanács elnöke összefoglalta az első napirendi pont feletti vitát, majd a tanácsülés a két jelentést a számvizsgáló bizottság kiegészítő javaslataival elfogadta. Ezután meghallgatta a nem tanácsi szervekkel kötött együttműködési megállapodások szövegtervezetét, a bejelentéseket és indítványokat. Botyánszki János Készül a műanyag pohár Az Orosházi Vas-, Műanyag IPari Szövetkezet több éve gy ártja a különböző automatákhoz szükséges műanyag poharakat* Az orosháziak által készített poharakkal látják el az országban működő automaták nagy részét. (Fotó: Somogyi)
