Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-15 / 111. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1973, MÁJUS 15., KEDD Ara: 1,— Et XXVIII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Társadalmi bíróságok Harmíncnégyezer ellenőrzés egy év alatt Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség sajtótáiékoztatóia Nagyüzemeit, vállalatok doïgo. zói sok helyűt* emlékeznék még rá, hogy tíz tizenkét évvel ezelőtt nem volt ritka esemény a társa­dalmi bírósagok működése. Né­hol helyes okból, szükségesen — másutt viícaomt indokolatlanul is nagy port félverve kerültek ügyeik szú kebb -tágabfo kollektí­vák elé. Nemegyszer személyi ellentétekből kovácsolódott mondvacsinált ügyekben, vagy olyan anyagi természetű viták­ban asszisztált népes hallgató­ság, amelyek akaratlanul az ülé­sezés az ülésezésért érzést kellet, tek. Azután — éppen a torzulá­sokat elkerülendő — ritkult a társadalmi bíróságok összehívá­sa, sokan úgy tudják, hogy meg­szűntek, mert nem váltak be, nincs rájuk szükség. Jogalkotók és szakszervezeti tisatségviselők ezekben a hetek­ben vizsgálatokat, elemzéseket végeznek: valóban túlnőtte-e a társadalmi fejlődés azt a bi­zonyos, Í956-ban született intéz­kedést, amely azután, 1962-ben törvényerejű rendeletben is ki­mondta a társadalmi bíróságok kötelező megalakítását a száz­nál több dolgozót foglalkoztató üzemekben. Az Igazságügyi Mi­nisztérium szakembereinek vé­leménye szerint ezt a törvényt, s a társadalmi "bíróságok koráb­bi működési elveit bizonyos fo­kig valóban időszerűtlenné tet­ték az elmúlt esztendők. A jog­szabály elavult, újat kell alkotni, amely a mechanikus kötöttségek helyett modem elvekkel, a mai üzemi gyakorlathoz igazodva ad hatáskört és feladatokat. Nem arról van tehát sző, hogy a társadalmi bíróságok teljesen megszűnjenek. Differenciálás, ügyek helyes kiválasztása és a társadalmi igény figyelembevé­tele szükséges a működésükhöz; ott és akkor kell tevékenyked­niük, amikor a munkájuk nem „formális”, hanem nevelő, ered­ményes lehet. Száz és száz esetről tudnak az üzemi kollektívák, amikor egy- egy dolgozó évekig nem fizet az elvált feleségnek, a gyerekeknek tartásdíjat; vagy amikor jvócim- borákíkal szórja el valaki évszám a fizetését, veszélyeztetve a gye. rekei ellátását, nevelését. Elő­fordulnak olyan károkozások, felelőtlenségek, amelyek kis kór­ben keltenek megbotránkozást; más esetben a szocialista együt­télés elemi normáit kezdi sem­mibe venni a kolléga. És sorol­hatnánk sok hasonló példát, ame­lyek foglalkoztatják a szakszer­vezeti bíróságokat, a vállalatve­zetést, próbálnak is tenni elle­nük, de a figyelmeztetés nem használ. Az ilyen esetek igé­nyelnék, sőt megkövetelnék, hogy üljön össze a társadalmi bíróság s a kollektíva fegyelme­ző erejével tegyen valamit a ne_ gatív életvitel, szemlélet ellen. A SZOT illetékesed most dol­goznak azokon a javaslatokon, amelyek — az igazságügyi tár­cával történő egyeztetés után — alapját jelenthetik a társadat, mi bíróságok működését szabá­lyozó korszerű törvénynek. Véle. ményük szerint a következő ügyekben kívánatos hatáskört biztosítani a társadalmi bírósá­goknak: a kollektívát is érintő, a szocialista együttélés szabá­lyait sértő magatartás; fegyelmi vétség, mulasztás; munkavi­szonnyal összefüggő szabálysér­tések; a dolgozók között felme­rült becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés: esetleg vi­ta® anyagi ügyek. Megfontolást igényel, vajon ne legyen-e mód­ja a vállalat vezetőségének is el. járást kezdeményezni? Felme­rül* az is, hogy szabad kezet kellene adni a társadalmi bíró­ságoknak ahhoz, hogy maguk is indíthassanak eljárást. (Tudni kell, hogy eddig csak felszólítás, ra, megbízásból járhattak, el.) Igen érdekes és demokratikus javaslat ezeken kívül, hogy a dolgozók közvetlenül is kezde­ményezhessenek szükség esetén eljárást, a szakszervezeti bizott­ságnak biztosított jogkörben. Az új szabályozás, a társadal­mi bíróságok élethez közelítő megszervezése nem azért törté­nik, hogy most eggyel több bí­rósági fórum működjék. Korsze­rű, s a gazdasági, társadalmi kö. vetkezményekhez jobban igazo­dó társadalmi bíróságok meg­szervezése a cél. A hosszabb ide­ig tartó jogi, szakszervezeti egyeztetések után várhatóan a jövő év elején megszületik az új jogszabály. Várkonyj Margit A tavalyi vizsgálatok tapasz­talatait összegezte, s az jdej ter­veket ismertette hétfői sajtótá­jékoztatóján a Belkereskedelmi Minisztériumban dr. Lugosi La­jos, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője. Az OKF kezdeményezésére az elmúlt évben országszerte 24 ezer ellenőrzést tartottak a ke­reskedelemben és a vendéglá­tóiparban, s ezzel a hálózat 40 —45 százalékát vonták vizsgá­lataik, körébe. Ezenkívül a me- gyei és a budapesti kereskedel­mi felügyelőségek külön, mint­egy tízezer helyi jellegű ellen­őrzést tartottak. Megvizsgálták egyebek között a zöldség- és gyümölcskereskedelem tevé­kenységét, a ruházati termé­kek, a hús és húskészítmények, az olcsó cikkek választékát, minőségét Foglalkoztak a gyer­mek-' és diákétkeztetés, vala­mint az autóalkatrész-értékesí­tés munkájával is. A vizsgála­tokat elsősorban azokon a te­rületeken tartották, ahol koráb­ban az átlagosnál több hiba mutatkozott. A vizsgálatok ta­pasztalata* megerősítették azt az általános véleményt, hogy a kereskedelmi vállalatok, szö­vetkezetek" efedménÿéséiï tettek eleget az áruellátási feladatok­nak. Ennek ellenére jócskán tártak fel hiányosságokat az OKF szakemberei és a társa­dalmi ellenőrök. Majdnem mindegyik vizsgálat érintett ár­kérdéseket is. A tapasztalatok szerint a vállalatok, a szövetkezetek ármunkája javul sok helyütt azonban még hiányosak az ez­zel kapcsolatos ismeretek. A bolthálózatban pedig gyakran az árfeltüntetés hiánya vezet ! a fogyasztók megkárosításához. | A főfelügyelőség vizsgálatai alapján észlelt szabálytalansá­gok, helytelen árminősítések, és a fogyasztók megkárosítása miatt összesen 8,5 millió forint­tot vontak el a gazdálkodó szer­vektől, s a szabálytalanságok elkövetőire 2,6 millió forint pénzbírságot róttak ki. Ezenkí­vül csupán az OKF vizsgálatai nyomán 60 olyan személyt bo­csátottak el a kereskedelemből, akik két éven belül többször károsították meg a vevőket. A főfelügyelőség ellenőrzési munkája során változatlanul a különböző — a vásárlók érde­keit védő — miniszteri rende­letek végrehajtását tartja egyik legfontosabb feladatának. A második félévben egyebek kö­zött visszatérő ellenőrzésként a zöldség- és gyümölcsértékesí­tést, valamint a szállodák és vendéglátóhelyek osztályba so­rolását, s az új idényben pe­dig az idegenforgalommal kap­csolatos szervek tevékenységét vizsgálják. Osztrák parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Apró Antalnak, a magyar or­szággyűlés elnökének meghívó, sara hétfőn Budapestre érkezett az osztrák nemzetgyűlés tízrtagú küldöttsége. A delegációt An top Benya, az osztrák Nemzeti Ta­nács elnöke vezeti, tagjai: Walter Hauser, Robert Weisz, Erwin Lane, Josef Ofenböck, Franz Hietl, dr. Gerulf Stix, Stefan Trenovatz és Josef Knoll képvi. síelők, valamint dr. Hellmut Lösch -parlamenti tanácsos, a nemzet- gyűlés tisztviselője. A küldöttséget a Keleti pálya­udvaron Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, dr. Bereszitóczjr Miklós, az országgyűlés alelnöke és Nagy János külügyminiszter- helyettes fogadta. Ott volt a ma. gyár országgyűlés számos tiszt­ségviselője, valamint dr. Fried­rich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykő, vete is. Apró Antal hétfőn délután hi_ vaitalában fogadta az osztrák par_ lamenti küldöttséglet. A hivatalos megbeszélést követően, — ame­lyen részt vett a magyar ország­gyűlés több tisztségviselője, kép. viselője i® — a vendégek meg­tekintették a Magyar Országház épületét. Apró Antal hétfőn este a Par. lament vadásztermében vacsorát adott az osztrák parlamenti de­legáció tiszteletére. A vacsoráin részt vettek a magyar ország- gyűlés tisztségviselői, s ott volt dr. Friedrich FrölichsthaJ, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. A vacsorán Apró Antal és Anton Benya pohárkö- szöntőt mondott. Gáspár Sándor vezetésével SZOT-küldöttség utazott Belgiumba A Belga Általános Munkás- j szövetség (FGTB) meghívására Gáspár Sándornak, az MSZMP I Politikai Bizottsága tagjának, a ; SZOT főtitkárának vezetésével Belgiumba utazott a SZOT tit­kárságának küldöttsége. A dele­gáció tagjai : Gál László és Tim_ mer József, a SZOT titkárai, va­lamint Szalay Ferenc, a SZOT Nemzetközi Osztályának munka­társa. A küldöttség az FGTB delegációjának múlt évi ma­gyarországi látogatását viszo­nozza. A SZOT küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Földvári Ala­dár, a SZO'i elnöke és Nemes- laki Tivadar, a SZOT titkára búcsúztatta. Jugoszláv pártmunkás-küldöttség érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Munkás^ párt Központi Bizottságának meghívására Niko Mihaj levies, nek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnöksége tagjának vezetésévé' vasárnap a késő esti írókban jugoszláv pártmunkás­küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttséget a Keleti pálya­udvaron Jakab Sándor, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt Ziga Vodusek, Jugoszlávia magyarországi nagykövete. (MTI) A muronyi Lenin Tsz gazdái a Békéscsabai Hűtőháznak termelési szerződésre pöszméte-telepet tartanak fenn. Az ültetvényt a Lipcsei-brigád gondozza, akik közül Fekete Sándort. Mibalik Jánost. K. Szabó Imrét és Bondár Lajost láthatjuk munka közben. (Fotó; Demény) Munkában a Lipcsei-brigád

Next

/
Thumbnails
Contents