Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
ír © /\ x ^ ® K & c/í A»(^o4 ®(Z>© 0a K '*■■■ tfltMIIIIIKIIIIIIIIkl! ■ (IIIUIIIIIKm Udvarlás több változatban — Hidd el, édes Pirikém, velem nagyon jól jársz, ha a feleségem leszel. Az én két széles vállam és az én két izmos karom felfogja majd a kettőnkre nehezedő összes terheket Én téged a széltől is óvni foglak, s tenyeremen hordozlak valósággal... Mi az, szóltál valamit, szivecském? — Igen, azt mondtam, hogy lassítsunk egy kicsit. Neked könnyű, üres kézzel, de én alig bírok melletted loholni ezzel a két dög nagy szatyorral. — Rózsi ka. imádott, angvali nő, számíthatok az Ígéretére? — Igen, Dezső. — Ott lesz ma éjjel? — Igen, Dezső. — Pontban éjfélre, ahogy ■megbeszéltük? — Igen, Dezső. — A lakáscímet sem felejtette el? — Nem, Dezső. Rumpraliné utca 8/b. — ötszázban állapodtunk meg, ugye? — Igen, Dezső. — Pompás! Csókolom a kacsóit, Rózsika, isteni, drága nő, és várom, pont éjfélkor! — Jaj, Dezső, én úgy félek, hogy kitudódik! — Ugyan, Rózsika, ki a fene tudná meg, hogy maga diszponálta oda azt az ötszáz nagyméretű téglát a gyárból az én villámhoz?! gyaroknak. Zsuzsika. Közös őshazánk volt a Góbi sivatagban. — És azon a tízezer forinton, amit kölcsönadtam, valóban repülőjegyet vesz kettőnknek Ka- purtalába ? T— Természetesen, Zsuzsika. Hisz mondtam, hogy be akarom mutatni magát, kis menyasz- szonyomat, atyámnak, a maharadzsának! De a kérdés*eiből, mintha azt élezném, hogy nem teljesen bízik bennem... — Dehogynem, Gézuka.. Csak tudja, annyi manapság a szélhámos, hogy nem árt, ha a magamfajta leány óvatos egy kicsit. De maga, Gézuka, persze egészen más, maga nem *szélhámo„ típus, bocsásson meg, hogy egy pillanatig is kételkedtem! Radványi Barna Szilánkok — Az este láttalak a cirkusz- : ban. Hogy tetszett? ! — Hát, az első rész nagysze- ; rű volt... S — Hogy-hogy az első rész? : Hiszen végig ott voltál az elő- : adáson és láthatóan igen jó han- ■ gulatban... : — Na igen és azt hiszed, hogy : otthon nem folytatódott?! ■ — Iszik? — kérdi az orvos páciensétől. — Hát... az igazság az, hogy megiszom a magamét/.. — Nos, a saját érdeke:' ezután csak mértékkel és tartózkodva... — Akkor semmi baj! — vág közbe a páciens. — Eddig is úgy csináltam: liter mértékkel és kocsmában tartózkodva... * * * — És milyen ember az új főnököd? — Őszintén szólva, a MÉH jobban jáma vele... — kazár — Játék telefon : — ••■■■•■■■■■■■■■■■■••■■•■■■■■■■■■•■■■■■■■•■»■■■■■■■■■b Émana ■•■■■■■■■■■■■■■■■«■■«■■■■•«•» Külföldi humor — Drága kisasszony, maga egy csodálatosan karcsú, légies, szinte azt mondhatnám, hogy éteri tünemény... —Ne fáradjon az udvarlással, uram! Én autóbuszon nem vagyok hajlandó ismerkedni! — Maga félreért, kisasszony, én csak arra akartam megkérni, hogy most már lépjen le a lábamról, mert le szeretnék szállni... o —, Mondja,. Gézuka, maga ' tényleg a kapurtalai maharad- j zsának a fia? j — Tényleg, Zsuzsika. — És hol van az a Kapurta- i la? I — Afrikában. a Tadas Mahal j tó mellett. — Jé, és ott ilyen jól beszél- ■ nek magyarul? j — Amj népünk rokona a ma- j • tűi mimiiuM«« * Bárányfelhő V / hii i Hi'il iii « 111 mW Kesztyűs rajza, i A fogorvost telefonhoz hívják. Amikor visszatér a rendelőbe,' megkérdezi az asszisztensnőt: — Van még páciens? — Igen, van még egy. A doktor úr fogadószobájában van. — Miért nem készítette elő a vizsgálatra? — Mert belülről magára zárta az ajtót. ... — Mennyit kér ezért a kutyáért? — Száz pesót. — Nem volna elég a fele? — Sajnálom, csak egészben adok el kutyákat. * * * Igazgató: — Kezdetben 220 márkát kap, később majd többet. Jelentkező: — Rendben van, akkor majd később jövök. * * * A család a tv előtt ül, az anya megkérdezi: — Hol a babád, Mary? — Lefektettem, mert ma 16 éven felülieknek szóló filmet játszanak. • * * —. Végre van telefonunk! — Nem is tudtam. — Hogy-hogy? Maga nem olvas telefonkönyvet? * * * Az áruház liftjébe beszáll három férfi. — A negyedikre kérem — szólal meg az első. — Az ötödikre — mondja a második — Ék ön? — fordul a harmadik férfihez a liftkezelő. — Teljesen mindegy — hangzik a válasz. — Azért utazom, hogy felejtsek. * * * — Mennyiért varr egy öltörfyt? — ötszáz márkáért, uram — válaszol a szabó. — Akkor megkérem, ne tegyen zsebet a ruhára. Ezentúl úgysem lesz rá szükségem. * * # A beteg már a műtőasztalon fekszik narkózisban, de még látja, hogy a sebész arcára illeszti a fehér maszkot. „Nem szükséges” — mondja a beteg. —„Így is tudom, hogy ön dr. Fischer.” • * * „Foghatom-e ezen a rádiókészüléken Ausztráliát?” — kérdezi a bazárban a vevő. „Természetesen” — válaszolja a boltos. „De csak Űj-Zélandról.” • * • Két színész beszélget. — Nem szeretem, ha a nézők, míg én a színpadon vagyok, az órájukat nézegetik... — Engem ez nem zavar. Sokkal bosszantóbb az. amikor az : órájukat a fülükhöz emelik és ] rázzák, vajón nem állt-e meg. ; >'• • Novakné énekelni tanul. Férje j megadással tűri. De a feleségé- i nek valami azért gyanús: — Miért mész ki mindig az | erkélyre, amikor én énekelni j kezdek? : — Nehogy az emberek azt j higgyék, hogy verlek... * * * — Doktor úr. megbolondul- j tam! Ügy rémlik, hogy csengői vagyok! | — Csengő? Vegye be ezeket a | pirulákat és ha nem segítenek, | akkor csengessen nyugodtan... : Állatkereskedés. A vásárló ; megkérdezi : ■ — Szóval ön azt mondja hogy : ez a papagáj sokat tud beszélni? ; — Kezeskedem érte! Előző tu- i Iajdonosa, egy hölgy azért adta : el, mert már egyáltalán nem • hagyta őt szóhoz jutni. • ... : ■ Gyerekek egymás között: \ — Mama azt mondja, hogy a : papa azért olyan erős. mint a bi- j ka, mert sok marhahúst eszik. ■ — Nem igaz. Az én apám na- : gyón szereti a halat és mégsem : tud úszni ! : ... ■ A kislány megkérdezi az apja- • tói: ■ — Papa, miért nem akarsz jót- : szani velem? i — Mert nincs időm. ■ — tóiért nincs időd? — Mert dolgozom. — És miért dolgozol? — Hogy pénzt keressek. — És minek kell pénzt keresni? — Hogy enni adhassak neked. A kislány elgondolkodik. — Tudod, most nem vagyok éhes, úgyhogy nyugodtan játszhatsz velem. * * * Két ismerős beszélget. — Akkor találkozzunk holnap. — Jól van. — Hol? — Ahol akarod. — Hány órakor? — Mindegy. — Szóval megbeszéltük! — Olyan, mint a* igazi! Sose ad vonalat! Rádiók — Kedves szomszéd, csendesítse le a kutyáját. Tegnap any- nylra vonított, hogy a lányom kénytelen volt abbahagyni az énekórákat. — Bocsásson meg, uram, de az ön lánya kezdte. * * * — És miből készíti a piláfot? — Bárányhúsból. — No és a bárányhúst? J— Magán lehet ÜRH-t fogni? — Azt nem. De fütyülni tudok! — Ez mi!? — Fabrikáltam egy kis had öngyújtót— Radikális megoldás ÖHKÍSZ OL SÁL Ö -BOLT / ^ r (Kallus rajzai)
