Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

Lesz-e lakásépítő szövetkezel Endrédén? A község! tanács titkára igennel válaszol MÁR AZ ELSŐ percekben fi­gyelmet keltő tanácskozásnak éreztem azt a megbeszélést melynek a közelmúltban az Endrődi Takarékszövetkezetben részese voltam. A községi ta­nács két munkatársa, a Novem­ber 7. ifjúsági lakótelep képvi­selője, az OTP gyomai fiókjá­nak vezetője, a Gyotna és Kör­nyéke Építőipari Ktsz dolgozója, s a lakásépítő szövetkezetét megalakítani szándékozók meg_ bízottjai már alaposan benne voltak a vitában. Nagyméretű tervrajzokat teregetve maguk előtt időnként fogós kérdéseket szegeztek egymásnak. Amint Róza Vendelnétől, a takarékszö­vetkezet ügyvezetőjétől, mint házigazdától megtudtam, szíve­sen adott otthont a pénzintézet a jelenlevőknek, a jövendő la­kásépítő szövetkezet szervező bizottságának. És most lássuk konkrétabban is, ho«v mi az, ami Endrődön bontakozik. Gyoma felől Endrődhöz köze­ledve, jobbról háromszintes új lakótömbök hívják magukra a figyelmet Az öt épülettömb 20 lakást foglal magába, melyek­ben túlnyomórészt fiatalok a tulajdonosok Ez a November 7. ifjúsági lakótelep. Itt vagyis ennek szomszédságában, ehhez szervesen kapcsolódóan jelölte ki a községi tanács azt a terüle­tet, ahol folytatni lehet a telep­szerű építkezést Az ésszerűség is azt diktálja, hogy a már meg­levő tömbök mellett kerüljön sor az új lakások építésére. Ugyanis 60 lakás esetén a ren­delet kimondja a telepszerű építkezés tényét ami a lakások árának csökkenésében jut kife­jezésre. A takarékszövetkezet­ben tanácskozó kis csoport elé­gedetten állapította meg, hogy ez a követelmény szinte máris adva van. Ugyanis a November 7 ifjúsági lakótelep öt épület­tömbjében 20 lakás van. A most bontakozó lakásépítő szö­vetkezet áltail tervezett hét épü­lettömbben — melyeik három- szintesek lesznek — 42 lakás lesz. Tehát máris biztosított a kedvezőbb építési költséget je­lentő telepszerű építkezés. Min­denképpen idekívánkozik — ha csupán szűkszavú megjegyzés­ként is —, hogy a tervezett la­kások mindegyike két és fél szobás, összkomfortos lesz. Egy ilyen lakás a ktsz szerint elő­reláthatóan 280 ezer forintba kerül. Amennyiben ezt az árat a ktsz végérvényesen tartja, úgy ezek a lakások nem lesznek méregdrágák. Tehát adva van a telepszerű építkezés lehetősége. Készen vannak a tervek is. Néhány ki­tétel átdolgozásával pontossá tételével az alapszabály is al­kalmas a tagság elé terjesztés­re. Ezek szerint ai’igha van aka­dálya annak, hogy ez év szep­temberében megkezdődjék End_ rődön a ->2 szövetkezeti lakás épí­tése. Még pontosabban, az első lépcsőben meghatározott 24 la­kás kivitelezése. Mit mondott e nagyszerűnek ígérkező kezde­ményezésről az időközben meg­érkezett Kulik István, a köz­ségi tanács titkára? Érdemes idézni szavait: „Mi, a tanács ve­zetői minden erkölcsi és anyagi segítséget megadunk a lakásépí­tő szövetkezetnek. És ez a ki­jelentés nálunk nem szólam. Ugyanis mi azt valljuk, hogy mindent meg lehet oldani, csak úgy keil hozzáfogni'’. AZ IDÉZí.'rT és kicsit általá­nosnak tűnő mondatok mögé máris tényeket sorakoztatott fel a tanácstitkár. Méghozzá a leg­fontosabb „kellékkel”, a te­lekkel kezdte. Mint mondotta, ez adva van, aőt részben köz­művesített is. Szeptemberben azonban az építkezés első lép­csőjéhez szükséges legfontosabb közművesítés befejeződik. Majd folyamatosan megépül a követ­kező ütemhez szükséges víz-, vil­lany-, szennyvízhálózat is, hogy 1975 végére a hetedik szövet­kezett lakótömböt is át tudják adni tulajdonosaiknak. A se­gítségnyújtás további megnyil­vánulásaként említette Kulik István, hogy a telek négyzetmé_ terét mindössze 30 forintért ad­ja a községi tanács a lakásépítő szövetkezet tagjainak. Ez azt 1 jelenti, hogy egy családra ezer forintnál aligha jut nagyobb összeg a telekárból. Mindezek ismeretében érthető, hogy az ér_ II kevermesiek élre törtek j Kihirdették a Dél-Békés megyei tsz-ek ágazati gazdálkodási versenyét Tegnap, hétfőn délelőtt ünne_ : pél vas külsőségek között hír- j detták ki Orosházán a Dél-Bé- | kés megyed Tsz-ek Területi Ezö- ! vétségé által meghirdetett ágá-j zatá gazdálkodási verseny 1972. évi eredményeit. Termeloszövet- j kezeti elnökök, párttitkárok, ] szakemberek, traktorosok fog- j laltak helyet az ÁFÉSZ kultúr-1 termében, ahol Zatykó Mihály, ; a tea-szövetség versenybiaott- j ságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Molnár bajost, a párt megyei bizottsá­gának gazdaságipolitikai osztály, vezető helyettesét, Kiss Sándort, az AGROKER Békés megyei VáliLaüatának igazgatóját és Horváth Pált, a tsa-szövetség titkárát. Az ágazati gazdálkodási ver­senyben a kevermesiek két első helyezést éritek el a kukorica- ! és a cukorrépa-termesztésben. I Ezzel az élre törtek. Kukon cá_ | bői holdanként 40,8 mázsa sze­mes termést takarítottak be, j annyit, mint máshol hektáron­ként. Cukorrépából holdanként 398 mázsát adtak át a gyárnak, 101 mázsával többet, mint ács. utánuk következő második he­lyezett végegyházi Szabadság Tsz. 5 Êsàjmss 1973. APBILJS 1«. A kukorica termesz tés további helyezettjei a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz, a medgyes- bőd zás—puszíaottiakai Egyetér­tés Tsz, a gádorosi Dózsa Tsz és az orosházi Béke Tsz. A cukor- répatermaszté» harmadik helye­zettje a gádorosa Dózsa Tsz. Kö vett őket a mezőkovácsiházi Űj Alkotmány Tsz és a dóm begy - házi Petőfi Tsz. A tea-szövetség vándorzászJóvai é, pénzjutalom­mal ajándékozta meg a legjobba, kát A seprűcirok termesztésében első a végegyházi { Szabadság Tsz, mögötte az orosházi Petőfi Tsz, a kevermesi Lenin Tsz, a medgyesbodzás—puszta ottlakai Egyetértés Tsz és a nagybánhe- gyeai Kossuth Tsz. A nagy teljesítményű K—700- as óriástraktorok vezetői közül a telekgerendási Vörös Csillag Taz- ben érték el a legkimagaslóbb eredményt. Kovács Sz. Mátyás, Hugyecz János, Zahorán János és Kindli Pál nevéhez fűződik az első hely. A pénzjutalmon | kívül az AGROKER-től egy-egy | zsebrádiót is kaptak. A kardos- | kúti Rákóczi Tsz és az oroshá- i zi Üj Élet Tsz traktorosai is j kiváló teljesítményt értek el. A DT—75-ös lánctalpas traktorok tekezlet hangulata bizakodóvá lett. Ezért is mondta ki a ta­karékszövetkezetben tanácskozó kis csoport, hogy április 15. és 20. között összehívják az ala­kuló közgyűlést, ahol megvá­lasztják a vezetőséget, elfogad­ják az építési terveket és az alapszabályt. MÉG TÚLSÁGOSAN a kez­detné1 tart Endrődön a lakás­építő szövetkezet ügye. Hiszen még meg sem alakult a szövet­kezet. Az építkezés sem megy majd zökkenők nélkül. A hal­lottak után azonban úgy vélem, nem maradnak magukra a csa­ládjuknak otthont teremteni aka­rók. A községi tanács titkárá­nak szavai ugyanis erről győz­tek meg. Balkus Imre fi Szarvasi Haltenyésztési Kísérleti Intézet kutatói kérik a horgászok segítségét A Szarvasi Haltenyésztési Ki- j sérleti Állomás kutatási prog- ■ ramjában jelentős helyet foglal el a halastavak és természetes vizek halállományának növelése. I A választék bővítéséhez tartó- j zik többek között a szálkamen­tes, rendkívül ízletes húsú, ami. nosavakban gazdag kecsege el- szaporítása. A tudományos. kuta_ tások azonban bebizonyították: a kecsegék szeretik változtatni helyüket, pár nap alatt képesek 300 kilométert leúszni a Dunán. Dr. Jancsó Imre. a biológiai tu­dományok kandidátusa, híres kecsegekutató irányításával fog­lalkoznak a mesterséges szapo­rítással. Kíváncsiak arra is, hogy a Tisza duzzasztó feletti szaka­szán. az áílóvíz jellegű folyósza­kaszokban hogyan élnek, mi­lyen messzire vándorolnak, ho­gyan fejlődnek a kecsegék. A tudományos megfigyelés céljá­ból 1972. december 18-án 509 egynyaras, úszócsonknássai je­lölt kecsegét helyeztek a Tisza felső szakaszán Cigány és Dombrád között a duzzasztó fe­letti szakaszon. Megfigyelik a kecsegék helyváltoztatását, s azt is: későbbi életük sorár. ez ho­gyan alakul. A tavaszt jó idő beálltával megkezdődött a horgászás. Az intézet várja, hogy az úsbócsgo- kításfial megjelölt kecsegéket a horgászok, halászok eljutta sák a Szarvasi Haltenyésztési Kísér­leti Állomásra, megjelölve a ki, fogás színhelyét. így tudják á tapasztalatok alapján eldönteni: hol, mennyi mesterségesen kel, tetett kecsegét érdemes berakni a természetes vizekbe, hogy e rendkívül finom halból minél több jussom a fogj7asztok aszta­lára. Pontosság és gyorsaság jellemzi a vám- és pénzügyőrök munkáját Nőtt a külkereskedelmi áruforgalom — Csökkent a vámsíabálysértések száma — Tájékoztató lapokat adnak a külföldre utazóknak kategóriájában a kevermesi Le- : nin Tsz-beli Mester László és Guthir Ottó lett az első. A pénzjutalom mellett az AGRO­KER-től egy-egy karórát is kaptak ajándékba. O, K. A Vám_ és Pénzügyőrség Békés megyei Parancsnokságá­nak dolgozói szerteágazó fela­datoknak tesznek eleget. Leg­fontosabb teendőik közé tar­tozik a külkereskedelmi áru­forgalom vámellenőrzése. Me­gyénkben mintegy 120 azoknak a vállalatoknak és szövetkeze­teknek a száma, melyek ex­portcikkeket gyártanak, illetve import anyagot dolgoznak fel. Ugyancsak évente csaknem 120 megyei vállalat és szövetkezet veszi igénybe esetenként a vám_ és pénzügyőrök munká­ját. Minden kü1 földről beho­zott áru ugyanis mindaddig vámárunak minősül, amíg azt a belföldi forgalom számára nem vámkezelték. Ez gyakorla­tilag annyit jelent, hogy az árut csak a vámvizsgálat után szabad felhasználni. A vámáru sokszor nagyon fontos alapa­nyag. Tehát nem mindegy, hogy a vállalatok, szövetkezetek mi­kor kapják meg. A vám_ és pénzügyőrség megyei parancsnoksága jó kap­csolatot teremtett a megye va­lamennyi exportáló és impor­táló vállalatával, szövetkezeté­vel. Részben ezzel magyarázha­tó, hogy noha a külkereskedel­mi áruforgalom évről évre nö­vekszik, a szakaszok dolgozói a vám-ellenőrzési feladatoknak pontosan és gyorsan tesznek eleget. ,, Megyénk külkereskedelmi áruforgalma 1972-ben az elő­ző évhez képest 12 százalék­kal emelkedett. Jelentősen megnőtt a KGST-országok- ból származó behozatal * tőkés import rovására. Megyénkbe a legtöbb áru a Szovjetunióból érkezik. De je­lentős a román, a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv és az NDK import is. Szovjetunióból mezőgazdasági gépek, Romániá­ból cukor, építési anyag, Bul­gáriából konzerv, befőtt, Ju- gosa’áviából sör, Csehszlovákiá­ból gépek és gumiáru érkezik megyénkbe. Ugyancsak ezekbe az országokba exportálnak a legtöbb árut megyénk vállala­tai A rangsor élén a Konzerv­gyár, a Hűtőház, a Baromfifel­dolgozó Vállalat, a szövetkeze­tek közül pedig a gyulai Fa- és Fém-, Bútoripari Ktsz áll. Emelkedett a külkereskedelmi áruforgalom Olaszország, NSZK, Svédország és a megye válla­latai között. Az utasforgalom vámellenőr­zése a lökösházi, a kötegyáni és a gyulai határátkelő-helye­ken bonyolódik le. Az évről évre növekedő turizmus alapo­san megnövelte a vámhivatalok munkáját. 1971-ben a megye határállomásain 165 ezer- kül­földi érkezett hazánkba, 1972­bem számúk meghaladta a 240 ezret. Ugyancsak megduplázó­dott a Romániába látogató magyarok száma is. 1972-ben a három határátkelőhelyen csaknem 43 ezer magyar állam­polgár poggyászát ellenőrizték a vámőrök, örvendetes, hogy a turizmus emelkedésével pár­huzamosan nem emelkedett a vámszabéíysértések, illetve bűntettek száma. Sőt csökkent. A szabálysértések száma 1972-ben 82-vel, a bűntetteké, pedig 18-cal kevesebb volt mint az előző évben. A sza­bálysértések többsége abból adódott, bogy az utazók az engedélyezett áruból többet akartak behozni a megenge­dettnél. Nem egy esetiben arra hivat­koztak, hogy nem ismerik a vámrendeletet, holott kiutazás­kor az átvett vámárunyilatko­zat részletesen feltünteti az | engedélyezett áruk milyensé- j gét és mennyiségét. A vámő- | rök is szívesen adnak felvilá- I gosítást. Természetesen a sza­bálysértés vagy a bűntett fel- j derítésekor a felvilágosítás eső, után köpönyeg. A vámszabály- , sértési eljárások csökkenése az egyre javuló tájékoztató műn- j kával magyarázható. Az j IBUSZ, a vám_ és pénzügy- : őri szervek tájékoztató ! lapokat adnak a külföldre uta- | zóknak, amelyek részletesen tartalmazzák a behozatallal és kivitellel kapcsolatos előíráso­kat. A bor és gyümölcs szeszfőz­dék ellenőrzése ugyancsak a vám- és pénzügyőrök feladata. Megyénkben 44 bor és gyü­mölcs szeszfőzde működik. A múlt évben 134 ezer mázsa nyersanyagot dolgoztak fel és egymillió 134 ezer liter pálin­kát állítottak elő. Az ellenőr­zés kiterjedt a szeszadófize­tési kötelezettség teljesítésére, valamint arra, hogy a lepár­lás megfelel-e az egészségü­gyi követelményeiknek is. Az adóbevétel a múlt évben meg­haladta a 30 millió forintot Az egészségügyi előírások ellenőr­zése sok esetben nagyon kö­rülményes. Az «’bírások betar­tása nemcsak a szeszfőzdék kö­telezettsége, hanem a főzöké is. Nemegyszer fordult élő, hogy a cefrét nem megfelelően tárolták. Geszten a növényvé- croszeres hordóba» tárolt nyers­anyag megfertőzte a főzde be­rendezését, s természetesen a pálinkát is. Ilyen veszélyeket rejt magában a tilos pálinka­főzés is. A tökéletlen lepárlás következtében aa előállított szesz veszélyes az egészségre. A vám. és pénzügyőrök me­gyénkben 1971-ben a tilos pálinkafőzéssel kapcsolatban hat bűntettet, 18 szabálysér­tést derítettek fel, öt készü­léket pedig elkoboztak. A múlt évben öt szabálysértő ellen indítottak eljárást tilos pálinkafőzés miatt. A vám- és pénzügyőrök mun­kája sokoldalú. A növekvő kül­kereskedő1 mi áruforgalom, s az ugyancsak emelkedő, terebé­lyesedő turizmus egyre több fe­ladatot ró a vám_ és pénzügy­őri szervekre. A múlt évi ta­pasztalatok azt igazolják, hogy a vám. és pénzügyőrség dol­gozói a növekvő feladatokkal sikeresen megbirkóztok. Mun­kájukat a szabályok pontos be­tartása és a gyors ügyintézés jellemzi. Ebben nem kis szerepe van az alapos felkészültségnek, a szakmai ismereteknek, de nem utolsósorban a gazdálko­dó szervekhez fűződő jó kap­csolatnak. (Serédi) MŰSZAKI ANTAG ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT •724. Szeged, Marx tér 4. Tel.: 73—487 nagy választékban eladásra kínál közíiletek és magánszemélyek részére esztergapadokat, szerszámgépeket, villanymotorokat, áramfejlesztő aggregá tokát, szivattyúkat, robbanómotorokat, mezőgazdasági gépeket, kerti traktorokat Nyitvatartási naponta: 8—Î7 óráig Ttm

Next

/
Thumbnails
Contents