Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

í ffolyiatát az I. oldalsót) del szemben 167,1 darab, a hús­termelés pedig az országos 200 mázsával szemben, kereken 300 mázsa. A tei mêlés, « « hsXfcnnyabb munka folytán rendszeresen nő­vekszik a dolgozó emberek jö­vedelme, javult a munka- és életkörülményük. Az utóbbi 10 évben a megyében a reáljö­vedelmek 59 százalékkal, a re­álbérek évi 3,6 százalékkal emel­kedtek. A KB novemberi hatá­rozata nyomán március 1-vel életbe léptetett egyszeri külön- béremelés folytán a megyében mintegy 30 000 munlkás részesült átlagosan havi 200,— forintos | béremelésben. A szövetkezeti tagok közösből származó évi jövedelme 1972- ben meghaladta a 20 000 forin­tot, több mint duplája a 10 év­vel ezelőttinek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy se* gondunk ellenére sem élünk rosszul Ezt mutatja néhány fontosabb élel­miszer és élvezeti cikk egy fő­re jutó fogaysztása, amely 1972- ben hús és húskészítmények­ből 61,7 kg, tojásból 14,3 kg, tejből 114 kg, cukorból 36 kg, zsírból 30 kg, lisztből 123 kg volt. Ugyancsak tavaly, szemé- | lyenként 40 liter bort, 59 liter sort és 6 liter égetett szeszes italt fogyasztott a lakosság. Egy évtized alatt két és félszeresé­re — egy főre vetítve 'és éves átlagban közel 15 000 Ft-ra — nőtt a kiskereskedelmi forga­lom. Megépült 24 000 lakás. Másfélszeresére emelkedett az orvosok száma, s bővült a kór­házi ágyszám. Az óvodás korú gyermekek több mint 70 száza­léka óvodai ellátásban részesül. Javultak az általános és közép­iskolák tárgyi és személyi fel­tételei is. Az ezer lakosra Jutó könyv három és félszeresére nö­vekedett Az 1960-as 3000-ről T8 ezerre emelkedett a televízió- előfizetők száma, s az 1000 la­kosra jutó tv-előfizetők száma pedig 190. Az ország, a megy általános fejlődésével együtt gyarapszik e fiatal város, Szarvas is. Az utóbbi két évben a váródban több mint 50 mitttó forint ér­tékű beruházást eszközöltek, amelyhez a város lakossága másfél millió forintot mégha-1 ladó társadalmi munkával Já­rult hozzá. Ebből a nem lebe- j esülendő összegből épülnek az új lakások, korszerűsödnek az utak. javul a vízellátás, az egészségügyi és kulturális ellá­tottság. A IV. ötéves terv hát­ralevő időszakában sor kerül a vízhálózat bővítésére, a szenny­víztisztító kapacitás növelésére, az út- és járdaellátottság javí­tására, a 44-es számú főközle­kedési út átkelési szakaszán asz­faltszőnyegezésre. a közvilágí­tás korszerűsítésére, a lakás- helyzet további javítására, és egy 50 férőhelyes óvoda átadá­sára még ez év szeptemberében. A következő években megkez­dődik a rendelőintézet tervezé­se és építése, 100 férőhelyes di­ákotthon, valamint' új úttörő­ház létesítése. A IV. ötéves terv hátralevő éveiben tehát a vá­ros további fejlesztésére több mint S3 millió forintot fordíta­nak. Tisztelt Választópolgároki Felsorolni is hosszadalmas volna mindazokról az eredmé­Választási nagygyűlés Szarvason nyékről szólni, amelyet népünk a párt, a munkásosztály veze­tésével, kemény munkával el­ért. Nem állítjuk persze, hogy már minden rendben van, nincs semmi gond és probléma. Jól tudjuk. még több lakásra, böl­csődére. óvodára, iskolára volna szükség. Azt is tudjuk, hogy az egy családra jutó keresetek vi­szonylagos kiegyenlítődése, egyes rétegek, főleg a nyugdí­jasok egy részének s a járadé­kosok ügyének rendezése még megoldandó feladat. Ismerjük azokat a fonákságokat, amelyek a jövedelempolitika gyakorlati végrehajtása során keletkeztek, a túlzott, s főként a nem mun­kával szerzett jövedelmeik kö­rül, bár ez utóbbiak visszaszorí­tására különböző intézkedések történtek. Nem sorolom tovább a pná>­lémáWait. Annak, hogy a lakos­ság jövedelmi viszonyai, élet- és munkakörülményei tovább javuljanak, alapja a jobb és fegyelmezettebb munka, a gaz­dálkodás hatékonyságának fo­kozása, a jövedelmezőség növe­lése. Ez pedig megköveteli, hogy a IV. ötéves terv hátrale­vő időszakában valamennyi ter­melőágazatban törekedjenek a munka intenzitásának növelésé­re, a termelőkapacitások jobb kihasználására, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására, az üzemi és munkaszervezés meg­javítására, a belső tartalékok feltárására és hasznosítására. A megye termelőágazatai növekvő mértékben járuljanak hozzá — az ipari és mezőgaz­dasági termelési célkitűzések teljesítésével, a hatékonyság fo­kozásával — a nemzeti jövede­lem további emeléséhez. Csak így, az anyagi javak növelésé­vel lehetséges azoknak a prob­lémáknak rendezése — amikor ennek feltételei megteremtőd­nek —, amelyek a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyermekgon­dozási segély emelését, a kultu­rális. egészségügyi és kommu­nális ellátottság javítását bizto­sítják. az úgynevezett német kérdés. A Német Szövetségi Köztársaság elismerte a második világhábo­rú után kialakult határokat, rendezte/ viszonyát a Szovjet­unióval és Lengyelországgal. Bár még hátra van az NSZK és NDK szerződésének ratifiká­lása, a müncheni diktátum ren­dezésének kérdése, de bízunk abban hogy ezek az akadályok is elhárulnak az NSZK és a többi szocialista ország közti diplomáciai kapcsolatok felvéte- j lének útjábóL A szocializmus, a haladó világ nagy sikere, hogy folynak a tár­gyalások az európai biztonsági értekezlet előkészítéséről és összehívásáról. Ide sorolhatjuk a bécsi haderő-csökkentési tár­gyalásokat is, A nemzetközi helyzet kedve­ző változása azonban nem je­lenti azt, hogy az imperialista hatalmak letették volna a fegy­vert Az imperializmus termé­szete nem változott, ezért min­den lépésért, minden előrehala­dásért állandó harcot kell foly­tatni. Az Egyesült Állam ók im­perialista körei — kihasználva a kínai vezetők szokladár tevé­kenysége által teremtett helyze­tet — vonakodnak érvényt sze­rezni a párizsi Vietnam-konfe­rencia megállapodásainak, a fegyverszüneti egyezmény be­tartásának, s bátorítják a Thieu-rezsimet a fegyverszü­neti egyezmény megsértésére. Akadályokat gördítenek — kü­lönösen az Egyesült Államok és Anglia — az európai béke és biztonsági értekezlet mielőbbi összehívása elé. Olyan haderő-, és csapatcsökkentést akarnak, j amelyből egyoldalú előnyeik származnának. Bátorítják az iz­raeli agresszort, s meggátol­ják a közel-keleti válságnak a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozata szerinti rendezését. •Ugyanakkor az Egyesült Álla­mok vezető körei egyre inkább kénytelenek tudomásul venni, hogy az erőpolitika talajáról nem lehet tárgyalni, keresni kell a jobb viszony, ez esetleges együttműködés útjait a Szovjet­unióval, s a többi szocialista or­szággal. Erre készteti őket az a konkurrenciaharc is, amely egy_ felől az Egyesült Államok és Japán, illetve a nyugat-európai tőkés országok között éleződik. Az Egyesült Államok szeretne kedvezőbb pozíciókat szerezni a versenytársai elleni küzdelem­ben, mindenekelőtt a Szovjet­uniónál. Erre késztetik őket gaz­dasági érdekeik is. A Szovjetunió kütpofiltikájá- f ban kezdettől fogva szerepel játszott a gyümölcsöző kapcso- , latok kiépítése az Egyesült Ai- I lamokkal és más tőkés orszá- ! gokkal. Nem a Szovjetunión, j hanem az Egyesült Államok magatartásán múlott, hogy a második világháború után a Szovjetunió elleni újabb világ­háború szervezése miatt a kap­csolatok megrekedtek. A Magyar Népköztársaság I külpolitikája is abba az i irányba hat, amely törekszik a i II felszabadító Szovjetunió szövetségesünk és igaz barátunk Kedves Elvtársakf Az elmúlt két esztendőben tovább erősödött hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye is. Kormányunk szá­mos országgal két- és több­oldalú tárgyalásokat kezdemé­nyezett és folytatott a békés egymás mellett élés politikájá­nak megvalósításáért, az euró­pai béke és biztonsági értekez­let mielőbbi összehívásáért, a vitás nemzetközi kérdések tár­gyalások útján való rendezésé­ért, áltálában a nemzetközi fe­szültségek enyhítéséért. Mindannyiunk örömére szol­gál, hogy az utóbbi időben a Szovjetunió, s a vele szövetséges szocialista országok nemzetközi tevékenysége folytán a nemzet­közi helyzet kedvezően válto­zott. Megerősödött az enyhülés légköre, s visszaszorult a hideg- háborús irányzat. Erre mutat az is, hogy ez év janáür 27-én megállapodás történt a vietna­mi háború befejezésére, a fegy­vernyugvásra. Az enyhülés fo­lyamatába tartoznak mindazok a fejlemények is, amelyek Eu­rópában történtek. Megoldódott Külőn vonattal a Szovjetunióban... 0 Moszkván keresztül hazafelé A pàszkàrovi temető szomorú látványa után szinte felüdülési jelentett a délutáni városnézés. Este ismét terefere a szállodai szobákban, megkezdődött a „ta- nyázás”, a látottak és a hallot­tak értékelése. Vacsora után jó néhányian lementünk a bárba. Szólt a dal magyarul is, oroszul is. A füzesgyarmatiak itt is egy asztalnál ültek az-elmaradhatat­lan Tini nénivel. Tőle kérte táncba a lányokat a koromfeke­te hajú, karcsú grúz legény. Leningrádban az utolsó estén szovjet-magyar barátsági talál­kozót rendeztek tiszteletünkre a Barátság Házában. Az előcsar­nokban Magyarország fejlődését bemutató dók u men tu m k ' á 11 f t ás fogadott bennünket. Békés me­gyében járt veterán köszöntötte az asszonyokat s hangversenyt adtak tiszteletünkre. Legna­gyobb meglepetés Papp Károly- nét érte, ő képviselte a díszel- nökségtoen a termelőszövetkezeti asszonyokat. A küldöttség ne­vében pedig Nagy Imróné, a Ha_ jószomszédi kapcsolatod mégTSs- remtésére és bővítésére a kör­nyező tőkés országokkal, s a világ többi nem szocialista or­szágaival. Mindemellett külpo­litikánk legfőbb alapelve voí* és marad mindig is a Szovjet­unióval, s a többi szocialista országgal való szoros barátság és internacionalista együttmű­ködés. A Szovjetunió felszaba­dító szövetségesünk és igaz ba­rátunk. Ezért valljuk és hirdet­jük azt az elvet, hogy nem le­het internacionalista az — bár­milyen kis és nagy országban él is —, aki támadja és megta­gadja a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának történelmi sze­repét, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom dicső vívmá­nyait. Tisztelt Választópolgárok'. Az elmondottakból kitűnik, hogy hazánk bel- és külpoliti­kája egyaránt a legmesszebb- menően figyelembe veszi a ma­gyar nép és a szocialista világ érdekeit. A Központi Bizottság novemberi határozatának, vala­mint az országgyűlés legutóbbi ülésének a visszhangja alapján biztonsággal megállapíthatjuk, hogy népünk túlnyomó többsége teljes mértékben egyetért ezzel a bel- és külpolitikával s tá­mogatja azt. A X. kongresszus programja a szocializmus tel­jes felépítésének programja. Ez a program dolgozó népünkkel együtt készült, ezért joggal ne­vezhetjük népünk sajátos prog­ramjának. Megvalósításával gazdagodik hazánk, s benn« dolgozó népünk. Sikeres végre­hajtását szolgálni és képvisel­ni minden tanácstagnak meg­tisztelő kötelessége. Meggyőződésünk, hogy • vá­ros dolgozói, választópolgárai — csakúgy, mint két évvel ezelőtt — egységesen fognak hitet ten­ni a párt, s Hazafias Népfront programja mellett, • továbbra is megadják a támogatást a még szebb, még boldogabb jövőt ki­fejező politikánknak, a azoeia- lista társadalom teljes felépíté­sének. A nagy tapssal fogadott be­széd után dr. Szabó Lászlómé, • háziipari szövetkezet elnöke. Dalnoki Árpád, a faipart szö­vetkezet ifjú munkása, Ábel Eva, a ruházati szövetkezet if­jú munkása, aki először szavaz, és Bagi János, a békésszentanóráét tsz elnöke szólalt írt a nagy­gyűlésen. Valamennyien kifejez­ték a párt, a népfront programi­jával való egyetértésüket és azt, hogy április 15-én, Vasárnap munkatársaikkal együtt szavaz­nak a népfront jelöltjeire. Ez­után Dauda Mihály, a népfront városi bizottsága nevében bere­kesztette a választás nagygyű­lést zaffias Népfront megyei oófcie­lóse szólott Moszkvába szántén reggel ér­keztünk. A pályaudvaron fúvós- zenekar fogadott bennünket s több Békés megyei elvtárssal találkoztunk, akik hivatalosan kinn tartózkodtak. Érkezésünk­ről hallottak, a kijöttek elénk. Jólesett... A Szovjet Magyar Baráti Társaság képviselője kö­szöntött bennünket s a mi ré­szünkről Dr. Pirityi Káiolyné, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának munkatársa beszélt. Itt újabb meglepetések vártak ránk. Még nagyobb méretű épü­letek. sugárutak, paloták és em­ber-áradat Megnéztük a kincs­tár és a fegyvertár leírhatatlan gyűjteményét. Láttuk az ara­nyozott cári hintókat, a gyé­mántokkal, briliánsokkal, igaz­gyöngyökkel gazdagon díszített lószerszámokat, lópokrócokat, a cárok és a cárnők ruha-, illetve palástkölteményeit, a pátri­árkák stóláit, süvegeit. Csodása« díszített fegyverek, ötvösmunka­remekek egész sorát láthattuk. Jártunk a Kremlben, a pa­zar díszítésű székesegyházakban. Megnéztük a mindenki által is­mert Vörös teret, a világhírű Lomonoszov Egyetemet. Vol_ tunk a Lenin hegyein, a lelátó­ban sokáig gyönyörködtünk a 7,3 millió lakosú világváros panorámá jában. Cmk Itt szédülj A Vörös téren megcsodáltuk a filmekből jól ismert székesegy­házat.

Next

/
Thumbnails
Contents