Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
TARKA Iiaiá/wk Tréfák, anekdoták A nevelésről t Középiskolások szórakozása (Egy vizsgáiért néhány tanulsága) Az életritmus pihenés, szorítkozz voitakozasö haimas egység, amelynek ncaroi szoros összefüggésen Tannak, egymást lei tételezik, támogav jak, erősítik. A jói vegaett műn kának egyik fefóétaie a megeiöaö kikapcsolódás, regenerálódás, fizikai es aaaUesni tekintetben egyaránt. A „szórakozás* kifejezéséhez a köznapi szóhasználatban egy kissé a semmittevés, haszontalan ioőtoktés tartalma kapcsolódó«. Pedig ez nem így van. A szó i-akozás is tevékenység-állapot, kellemes pihentető időtöltés. Fnnkciójd iélfrissülé»eo, regenerálódáson kívül fiatal korban a jeüemnevelés, személyiségtől-- múlás, a közösségi, társadalmi életre való előkészítés. Ebből következik, hogy a tartalmas, változatos szórakozásra nevelés éppen olyan lényeges funkció, mint a munkára nevelés. Amíg azonban ez utóbbival sokat foglalkozik * szakirodalom, az előbbire kevesebb figyelmet fordítunk. A téma vizsgálat* nem lehetséges anélkül, hogy a szabad időt figyelembe ne vegyük. Ha a középiskolásom szórakozásáról esik sző, a párhuzamos gondolat mindig az, hogy * közismert túlterhelés mellett egyáltalán mikor van lehetőség szórakozásra, van-e szabad idő? Közelmúltban iskolánk, -a Kemény Gábor Szakközépiskola tanulói körében vizsgálódást foly tattunk az elfoglaltságot illetően. A reprezentatív adatok azt mutatjuk, hogy az óraterv szerinti tanításon részvétei és a másnapra való felkészülés heti átlagban mintegy 57 ótót tesz ki. (A felnőttek munkaideje heti 48 óra $ Meggondolandó, hogy ezen átlag mögött első .osztályosoknál 59.8, a harmadikosoknál 5.1.6 óra heti átlag rejlik. A bejáró tanulók helyzete még nehezebb, hiszen kb. 4 órát jelent átlagban naponta, amíg a lakásról az iskolába, érkeznek és vissza. Ha tehát azt vizsgáljuk, hogy mennyi a szabad idő, amit a fiatal szórakozásra fordíthat: bizony kevés, A júniusi ^*^*5 3ami oktatás helyzetével foglalkozott, egyértelműen állapította meg a túlterhelés tényét. Aczél elvtárs határozottan rámutatott, hogy „Súlyos hibát követünk el, ha nem csökkentjük lényegesen ifjúságunk iskolai |cúi terhelését”. (E tekintetben folyó munkálatok sokoldalúan elemzik a problémát és jó kilátásokkal biztatnak.) A jelzett felmérés keretébe*» azt is vizsgáltuk, hogy a szabad időt mivel tölti, illetve, ha töbh ideje lenne mivel töltené a fiatal. A megkérdezettek számát 100 %-nak véve, kiemelkedik aZ olvasás 33 »/„, ezt követi a mozi (esetleg színház) 16.5 %, majd a következő a sorrend : otthoni segítés 10 %, sport 9,2 %, barkácsolás (lányoknál kézimunka) s egyéb hobby 9.2 %, zenélés (szinte kizárólag zenehallgatás magnóról v. lemezről) 7,4 •/,. Az arányok gálata is mutatja, hogy túlteng az olyan szórakozási forma, amely bent, zárt levegőn, ülve valósul meg, (olvasás, moai, zenehallgatás) és aránytalanul kevés ehhez képest a szabadban, 96 levegőn töltött «dó, ettc«laltság. Ez a tény is bizonyítja ne- velármunkánk bizonyos hiányosságát, s alátámasztja azokat a megállapításokat, amelyek ifjúságunk testi fejlettségére, egészségi állapotára vonatkoznak. Másik levonható következtetés, hogy a szórakozás (olvasás, film, zenehallgatás) inkább befogadó jellegű esztétikád élményt jelent, és háttérbe szorul a cselekvés, az alkotás öröme, a szórakozásban (éneklés, zenélés, versmondás, rajzolás stb). Bár a befogadás sem lebecsülendő a személyiség-formálódás trfcintetéiben, a, is nagyfokú szellemi aktivitást igényel, mégis hiányolható középiskolában az a tevékenységben meg- nyilvánuló aktivitás, amely olyan szépen megindul az úttörőmozgalomban. A visszafejlődést csak részben magyarázza a serdülőkori zárkózottság: inkább a feltételek, a szabad idő és céltudatos nevelői hatás hiá-' nya áü fenn. ^ Mindenképpen fel kell figyelnünk szülőknek, pedagógusoknak az olyan vallomásokra, amelyek vizsgálódásunk során merültek fel. Szerények, de nagyon őszinték ezek. de lényeges problémára utalnak: „Ha több lenne a szabad időm, először is jól kialudnám magamat, és sokat lennék szabad levegőn.” A másik £: "SS widmet elveszi a napi utazás”. És végül egy nagyon őszinte és nagyon megszívlelendő nyilatkozat: „Ha több volna a szabad időm, nyugodtabban élnék.' Az értékes szórakozás személyiség- és jellemformáló tényező, ezért mind az iskolai, a mozgalmi, mind az iskolán kívüli nevelési tényezőknek (művelődési intézményeknek, családnak) többet kell törődnie a fiatalság szabad idejének tartalmasabbá tételével. Nem kell minden percet agyon szervezni, gombnyomásra mozgatni, vetélkedhetni ha kell, ha nem, de igenis bővíteni keli a lehetőségeket, bemutatni a változatos és értékes szórakozási formákat, ötleteket adni, a feltételeket javítaná. Igényességre szoktatni fiatalságunkat a szórakozás terén is. Ez a követelmény az ifjúsági törvényben is gyökerezik. E crkjc korlátozott terjedelme miatt nincs lehetőség minden területen a tartalmas szórakozás személyiségformáló jellegének bemutatására, csupán néhányra utalnék: pl. a sport mint szórakozás keretében, tömegméretben nem a versenyen van a hangsúly, fő dolog az egészséges életmód, a mozgás, oxigéncsere, vérellátás, ami közvetlenül befolyásolja a gondolkodást, a kedélyt is. * Ha mind ez JSS nevel® hatássá!, valamint a fiatalság akaratával és erőfeszítésével. akkor a kevés .szabad idő is értékes, alkotó része lesz életükben és távlatban hasznosan szolgálja jövő társadalmunk formálódását. Kálmán Gyufa igazgató a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának elnöke AZ UNI VERZÁL. ÜVEGPORCELÁN szaküzlet Békéscsabán A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÜT 18. SZÁM ALATTI ŰJ ÜZLET HÁZBAN ♦ * * LÁTOGASSON BL A2 üj, KORSZERŰ, MODERN ÜVEG —PORCÉLA N SZAKÜZLETBE! * * * Szeretettel várjuhi 136753 HÉTFON, ÁPRILIS 9-fiN Két vadász beszélget: „ — Képzeld, ma reggel két olyan fácánt láttam, hogy az ember mind a tíz ujját megnyalná utána. —- Miért nem hoztad haza? — Nem volt nálam pénz. • • « Tévészerelem * • • Jones minden este Brown özvegyénél teázik. — • Miért nem veszed feleségül ? — kérdezi a barátja. — Többször is gondoltam erre magam is, — feleli Jones. — Akkor viszont hol töltenem az estéimet? • * # • Nyaraló fiatalember kétségbeesett kiáltozást hall: beugrik * tengerbe és nagy nehezen kihúz a partra egy szép, fiatai leányt, aki már alig lélegzik A parton a leány anyja várja őket. Szigorúan ránéz az életmentőre és megkérdezi: — Fiatalember, mH csinált olyan sokáig a leányommal a viz alatt? * * * > A kalauz az anyáhozr — Tessék jegyet váltani a gyermek számára. Láthatólag elmúlt már 6 éves. < — Nem igaz! Alig három éve, hogy férjhez mentem. — Asszonyom, én csak kalauz vagyok, s nem bírája az On tetteinek! * * * Visszatekintve 99 esztendejének távlatából, mit tart Ön, asszonyom, a legnagyobb eredménynek? — Azt, hogy egyetlen ellenségem sincs. — Valóban gyönyörű, ha nincsen egyetlen ellenségünk sem. — Ugyanis valamennyit túléltem! * * * . Az újdonsült férj szemrehányóan mondja a feleségének: — Ma volt az esküvőnk, és te már veszekszel velem. — De két hosszú évig vártam erre a napra— * * * Telefonbeszélgetés: — Halló, mentők? Rosszul vagyok... Oh. milyen kellemes a hangja! Mondja kisasszony mit csinál ma este? * * * Szilveszter estéjén a városi orvos házában elromlott a lefolyó. A doktor telefonált a szerelőnek és megkérte, jöjjön el és javítsa ki a hibát. Annak azonban egy házi muri kellős közepén semjni kedve sem volt elmenni hazulról. A doktor mérgesen kiáltotta: — Bezzeg, ha maga beteg volna, én otthagynék csaoot-papot, és a segítségére sietnék! — Jól van — felelte a szerelő — azonnal megyek. Negyedóra múlva beállított, megvizsgálta a konyhában a mosogatót, azután " beledobott két aszpirint és kijelentette: — Ha hétfőre nem lesz jobban, telefonáljon újra... • * * Egy házaspár felkeresi a családügyi tanácsadót. A férfi így szól] — Én meg a feleségem fokozatosan elidegenedünk egymástól. Nem lehetne meggyorsítani ezt a folyamatot? ♦ * * A kisfiú az állatkertben megkérdezi: — Miért van a zsiráfnak olyan hosszú nyaka? — IJézd csak meg, — mondja az or, — a zsiráfnak a feje olyan messze van a testétől, hogy feltétlenül szüksége van ilyen hosszú nyakra. * * * A vigasztalhatatlan özvegy azt íratta férjének fejfájára „Gyászom olyan mély, hogy nem vagyok képes elviselni.” Ezután hamarosan férjhez ment, s akkor hozzá íratta: „...egyedül”. * * ♦ Egy utas. aki életében először utazik repülőgépen, megkérdezi a légikisasszonytól: " — Ejtőernyőket nem oszt ki az utasok között? — Persze, hogy nem. — De hiszen a tengeri hajókon mentőöveket adnakt — Érdekes! Hiszen mégis sokkal több ember tud úszni, mint repülni. » • • A filmszínésznek az egyik jelenetben a következőt kellett csinálnia: átölelni egy tigrist, és a vadállattal összeolelkezve végighemperegni a padlón. A színész azonban kereken megtagadta a feladat elvégzését. — Már megbocsásson — próbálta rábeszélni a rendező — ez a tigris áUatkerftten született és cuclisüvegből táplálták tejjel. — Eb szülőotthonban Mttam meg a napvilágot szintén cuclisüvegből tápláltak, mégis jő étvággyal megeszem a húst. Fülészeten — Kérem a következőt! (A Wochenpresse-böl) * » » A nagymester unalmában sakkozni kezd a vasúti fülkében a szomszédjával... és elveszti a játszmát. A nagymester meglepetten így kiált fel: — Képzelje csak: három lépéssel előbb is megmattolhatott volna, ha a bástyával lép! — Hogyhogy? Hát a bástyával is szabad lépni?! — kérdi az útitárs.
