Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

Békés megy® két éve FELVESZÜNK ! ■■fimiuLi mmmmmmw&GmœœmmËmmismmattm Lakatos, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat «Msháa üveggyári gépészeti szerelésekhez. Fizetés: kiemelt bérezéssel. Minden héten sza­bad szombat Vidékiek részére szállást biztosí­tunk. Jelentkezés: Gép- és Felvonószerelő Vállalat ki­rendeltségén, Orosháza Veres József utca 1. (Járásbíróság mellett:) Hétfőn Ï3 órától szerdán délig; 38337 A zonnali belépéssel felveszünk: kőműves, ács-állványozó, vasbetonszerelő. gipszkarton-vá­laszfalszerelő. vízszigetelő, üveges, festő-mázoló szakmunká­sokat betanított munkásokat, se gédmunkásokat, továbbá fűtés­szerelőket, hidegburkolókat, hőszigetelőket, hézagmentes bur­kotokat Jelentkezés: Kizépiiletépíttt Vállalat 1373 Budapest» V.» Molnár n. 19. MunkaetSgazdálkodás Szabványon aluli tetőcserén leszállított áron, azonnal elszállítható a békéscsabai Téglagyárból. Hornyolt szalagcserép űj ára 711,— FtylOO© db Ikerfüles hornyolt (ez, 253-as) cserép új ára 782,— Ffc/IOOO db Hornyos kúpcserép új ára 1790,'— Ft/1000 db A TÜZÉP-teiepek megrendeléseit vasúti szállítással is tel­jesítjük. Békés megyei Tégla- és Cserépiparí Vállalat, Békéscsaba, Szigligeti u, 6. 136730 — ......— - ........... t A DÉMÂSZ Békéscsabai Üzemigazgatóság Szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült léte­sítményeket feszültség alá helfen 1973. április 9-én: Vésztőn, a özapori tanyák részére épített kisfeszült­ségű hálózatai. Gyulán az ÂFOR—-AGIP. töltőállomás résziére épí­tett 20 kV-os vonalat & transzformátorállomást 1973. április 7-éírc Gyuláin a KÖVESIG Nagyváradi üti telep részére épí­tett transzformátorállomást és kisfesz, kábelhálózatot. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes. 136730 A MEZŐGÉP Vállalat Kétegyházi Gyáregysége felvételre keres: lakatos, hegesztő, esztergályos, marós szakmunkásokat Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezés: munkanapokon reggel 7 órától 13 óráig a Két­egyházi Gyáregység személyzeti előadójánál. x és a negyedik ötéves terv célkitűzései Tanácsválasztásra készülünk. Egy csonka, mindössze két évig tartott ciklus végén járunk. Ez a két esztendő bármilyen rövid is volt, nem múlt él eredménytelenül. Sikereink örömteliek, terveink biztatóak. A negyedik ötéves terv első két évére kitű­zött feladatokat elvégeztük: gazdagodott megyénk, emelkedett az ellátottság színvonala, gyarapod tünk tudásban, kulturáltságban. À tanácstagom ezrei teljesítették faradhatatlamít megtisztelő meg­bízatásukat. Tették ezt együtt azokkal, akik őket bizalmukkal megtisztelve, közéleti tisztségre emelték. Miunkájuk együttes eredménye ott van városaink, községeink, falvaink fejlődésében. E gondolatok jegyében adunk szemelvényeket megyénk két­éves fejlődéséről és a negyedik ötéves terv korábbi célkitűzéséiről. ... J sabb ütemben növekszik. A la­kosság pénzbevételei várhatóan 10,3 százalékkal haladják meg az 1972. évit Ezen belül a mun­kaviszonyból származó pénzjö­vedelmek' közel nyolc százalék­kal lesznek magasabbak. A me­zőgazdasági ágazat tevékenysé­géből származó pénzjövedelmek növekedési üteme várhatóan mérséklődik; A pénzben! társa­dalmi juttatások részint a köz­ponti intézkedések, részint a korábbi években bevezetett nyugdíj-automatizmus, valamint a családi pótlék rendezésének hatására az átlagot meghaladó ütemben emelkednek. A lakosság fogyasztása vár­hatóan több. mint öt százalékkal haladja meg az 1972. évi szin­tet. Ezt támasztja alá az ipari és mezőgazdasági termelés ta­valyinál gyorsabb ütemű fejlő­dése. A fogyasztás növekedésének megfelelően a kiskereskedelmi forgalom volumenben mintegy 6,2 százalékkal, értékben pedig várhatóan Í0,2 százalékkal nö­vekszik. A tervezett fejlődése ütem a pénzbevételek tervben élőirányzott növekedésének megfelelő. A hálózatfejlesztési lehetőségek — a közelmúltban, hozott hitelpolitikai döntések következtéiben — várhatóan lé­nyegesen alatta maradnak a ne­gyedik ötéves terviben előirány­zottaknak. Ettől függetlenül a tervidőszak hátralévő éveiben az alábbi lényegesebb kereske­delmi létesítmények megvaló­sítására került sor: — ABC-áruház Békéscsabán 600 négyzetméter alapterületiéi — Áruház Békéscsabán SIÓD négyzetméter alapterülettel — Áruház Szeghalomban 1400 négyzetméter alapterülettel Áruház Mezőkovácsbazátn 1500 négyzetméter alapterület­tel — Aruház Mezöberényben 1600 négyzetméter alapterület­iéi Kereskedelem Jobb áruellátás A lakosság pénzbevételéhez igazodva a kiskereskedelmi for­galom is évről évre emelkedett. 1970. évben 16 százalékkal, 1971- ben 13 százalékkal, 1972. évben 5 százalékkal volt nagyobb az előző évnél, így az állami és szö­vetkezeti kiskereskedelmi eladá­si forgalom elérte az évi aß milliárd forintot, Az összforga­lom 42—13 százaléka élelmisze­xek és élvezeti cikkek, 57—58 százaléka iparcikkek vásárlásá­ból adódott, bizonyítva fogyasz­tási struktúránk kedvező irányú átalakulását. Az egy főre jutó évi átlagos forgalom 14 ezer 300 forint volt 1972-ben, mely a szomszé­dos Hajdú-Bihar és 'Szolnok me­gyei mutatóknál kedvezőbb. 1071—72 éviben a bolti élelmi­szerek forgalma 22 százalékkal, a vendéglátásé 17 százalékkal, a ruházati cikkeké 9 százalékkal, a vegyesi parcikkeké 19 százalék­kal emelkedett A kiskereskedelmi forgalom növekedését elősegítette a batt­A mi hazat* cikkek méretvá- jaszték-ellátasa nem mindenkor ■felelt meg az igényeknek. A kereskedelem számára a korábbi időhöz képest új feladatot je­lentett a lakosság tüzelőolajjal való ellátása. A palackos gáz­ellátás 1972 novemberig zavar­talan volt, ezt követően azok­ban intézkedésre volt szükség. hogy az igények időbeni kielé­gítésére lehetőség legyem. A vegyes iparcikkek eladása dinamikusabban, emelkedett az összforgalmoin belül. 1971-ben jelentősen nőtt a forgalom h üíőszekiéhyből, magnóból, íényképazögép­hálózat 2 százalékos, a kereslte“ delmi vendéglátó-hálózat 8 százalékos bővülése is. Az üzem­be helyezett létesítmények kö­zül. jetottősebbefo; a Szarvason és Orosházáin létesített ABC- áruházaik (302—<314 négyzetmé­ter), az orosházi ruházati bolt csaknem 3 millió forintos re- koiLstrukoiója, a békéscsabai be­mutatóterem (361 négyzetmé­ter) a gyulai élelrniszer-jpavilon, a gyulai utasellátó büfé. a bé­késcsabai ..Tükör-étterem”, az orosházi ÁFOR tóltőaiSomás és az ÁFOR több, mint négymil­lió forintos békéscsabai üzemé­nek olajtárolója. A szövetkezeti szektor létesítményei közül je­lentős a gyulai kisáruház (118 négyzetméter) az iparcifck-szak- üzlet (698 négyzetméter), az orosházi ÁBC-kisáruház (252 négyzetméter). valamint a töt- komlósi ruházati bolt (1017 négyzetméter). A kiskereskedelmi árukészlet 1971. ériben megegyezett az 1970. év készletével. 1972 évben négy százalékkal volt nagyobb, műit egy évvel korábban. Általában a vegyes iparcikkek készleténél volt jelentősebb a növekedés. A kiskereskedelmi vállalatok — különösen élelmiszer vonat­kozásában — jó kapcsolatot ala­kítottak ki a Gyulai Húsipari Vállalattal és a Békéscsabai Konzervgyárral. Ez kedvező ha­tással volt az árukfaólatra­bői, elektromos háztartási készülékekből, 1972-ben az emel­kedés aswnban mérséklődött. Az 1973. évi felkészülésnél az áruforgalmi tervek összeállítá­sánál a kereskedelem számolt azzal, hogy a lakosság fogyasz­tása, és ennek megfelelően vá- sárlóesseje. az 1972, évinél gyor­— Vasáruhéz Békéscsabán 1100 négyzetméter alapterületiek Ezen túlmenően jelentős ösz- szegeket fordít a kereskedelem, a meglévő hálózati egységek korszerűsítésére, azok berende­zéseinek és felszereléseinek di­namikus szinten tartására. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents