Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-07 / 81. szám
Elutazott A szellem napvilága... „Ha majd a szellem napvilága //Ragyog be minden ház ablakán” — egyebek mellett ezt tartotta az általa megálmodott igazságos, igazán emberi társadalom ismérvének több mint egy évszázada Petőfi Sándor. S ha a jelenre nem is valósult még meg maradéktalanul az álom, az elmúlt negyedszázadban sokat tettünk érte. Legutóbb például az állam azt, hogy lehetővé tette az általános iskolai tanulmányaikat valamilyen oknál fogva nem bef e jezőlcnek : munkájuk ma1 lett öt hónap alatt felkészülhetnek egy-egy osztály különböző szaktárgyainak vizsgáira. A dolgozók számottevő hányada pedig azt. hogy élve a lehetőséggel, máris nekifogott a tanulásnak, a korábban elmulasztottak pótlásának. Néhány tény: A megelőző tanévekben két-háromszáz körül volt a megyében a dolgozók iskoláiba járók száma. Az 1972.es évben ez ötszörösére emelkedett — éppen az öthónapos tanfolyamok meghirdetésének hatására. A jelen tanévben 72 osztályban 1466-an ismerkednek az ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos tananyaggal — közülük 1235-en az új lehetőséget választották. A szeghalmi járásban hat községben 305-en tanulnak így. Az orosházi járás hat községében 144-en. A járás székhelyéin 147-en. Mezőhegyesen csaknem száz dolgozó ül be munkája után a padokba. Hero kJ* erőfeszftAs «. A tanulóktól sem és a társadalomtól sem. Az általános iskolát most végző felnőttek képzése a megyében összesen csaknem hatszázezer forintba kerül évente. Ebből másfél százezret az egyes üzemek, termelőszövetkezetek, vállalatok adnak — Mezőhegyesen például mintegy huszonötezer forintot —, a többit a községi, városi tanácsok biztosítják. Mindez az egész társadalom, a kisebb közösség, a család s az egyén érdekét is szolgálja. Azért történik, hogy megvalósuljanak közművelődéspoliti- kánk alapvető törekvései. Petőfi szavává’: Hogy a szellem napvilága minél hamarabb beragyogjon minden ház ablakán... Turbina, ami iránt a% egéss világ érdeklődik Éjszaka, amikor sok az energia-felesleg és a fogyasztás csökken, a vízzel hajtott villanytelepeknél kifizetődik, ha a vizet az alacsony tartályból a magasabb tartályba szivattyúzzák át. Ezzel pót-energiaforráshoz jutnak arra az időre, amikor a fogyasztás magas — főként a reggeli és esti órákban. Dr. M. Nechleba. a prágai Műszaki Egyetem tanára és a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, V. Hos- nedl mérnökkel, a Műszaki Egyetem vízi gépekkel foglalkozó laboratóriumának vezetőjével olyan új berendezés tervét dolgozta ki, amely nemcsak turbinaként, hanem egyirány. ban forgó szivattyúként is működhet. A taláftnány — amely a HONE nevet kapta — ideális eszköz a vízi villanyerőművek vizének átszivattyúzására. Az új turbina működése a leghatékonyabb a világ eddig ismert hasonló berendezései között s szabada'milag védett a Német Szövetségi Köztársaságban, az USA-ban, Japánban. Franciaországban, Ausztriában, Nagy-Bri- tanniában és Svájcban. Nagy az érdeklődés a turbina iránt Olaszországban is. Káiipóüái — utódok nélkül? Nincs abban semmi természetellenes, sőt nagyon is természetes, hogy a munkában megfáradtak, a nyugdíjba menők helyét a náluk fiatalabbak, a fiatalok veszik át. Ezen, furcsa lenne, ha bárki is fennakadna. Nem teszik ezt még a focicsapatoknál sem, ahol a felnőtt labdarúgók mellett az utánpótlásként számbajövók is helyet kapnak az edzőpályán, fgaz, őket is az viszi a salakra, vagy gyepre, hogy remélik: nemcsak az egyesület mezét ölthetik magukra, hanem előbb, utóbb labdába is rúghatnak. Ha pedig reményeikben csalatkozva örökre elhagyják a pályát, s emiatt nem lesz a csapatnak utánpótlása, attól a búzaföldek hozhatnak még rekord-termést. Még Békés megyében is, ahol a termelőszövetkezetekben a nyugdíjasak és a járadékosok, valamint az öt éven belül nyugdíjba menők száma együttesen csaknem ötven százaléka a termelőszövetkezeti tagságnak. A dolgozó tagoknak viszont egyelőre csak 21.6 százaléka a 26 éven aluli, bár az elmúlt évben már, amikor a dolgozó tagok száma több, mint 2 200-zal csők. kent, minden második újonnan belépő a fiatalok közül került ki. Ebben az évben egyébként 4 2tX> új munkavállalót fogadott a megye termelőszövetkezeti szektora. Mindennapi kenyerünk és minden másnapi húsunk tehát továbbra is biztosítottnak látszik. Vagyis a munkaerő, utánpótlással számszerűleg nincs különösebben nagyobb gond. Ha volna is. még mindig segítségül lehetne hívni a gépeket. Csak legyen, aki kezeli őket. De van-e? .. A csaknem 50 ezer Békés me. gyei dolgozó tszrtagból csak minden ötödiknek van szak- képzettsége. Száz nő közül J7. nek egyáltalán nincs. Jelenleg a szakmunkások száméinak nem egészæn a fele a 30 éven aluli, a nők aránya pedig a szakmunkások között nem éri el a 7 százai éikiot. Ezek csak az általános helyzetet jellemző számok. Tsz- eniként vizsgálva a kép nagyon sok esetben még siralmasabb. A százharminc közös gazdaságból 23 nem foglalkoztat növénytermesztő gépészt A kérdés: ezek a tsz-ek vajon kiknek a közreműködésével valósítják meg » gépesítést? Tovább menve: hat termelőszövetkezetnek egyáltalán nincs valamilyen mezőgazdasági szakmával rendelkező tagja, dolgozója. Ct szakosított állattenyésztő-telep dolgozik a megyében szakmunkás nélkül. Am a vezetők szakképzettségét vizsgálva sem tehetünk kedvező megállapításokat. Az 1972. december 31-én felmért állapotok szerint a közös gazdaságok vezetőinek csaknem 25 százaléka képzetlen. Felsőfokú végzettség ge a mintegy 4 500 termelőszövetkezeti vezetőbői és ügyviteli alkalmazottból mindössze 750. nek, azaz 17 százaléknak van. A 2 540 első, illetve második „vonalba” tartozó vezetők között a nők aránya nem haladja meg a 14 százalékot, de az ügyviteli alkalmazottak számának a 60 százalékát ők alkotják. Ez utóbbi csoportnak csak a 3 százaléka végzett egyetemet, vagy főiskolát Mielőtt bármiféle követkéz, tetést is levonnánk ezekből az adatokból, említsünk meg még néhány számot a tavalyi felmérés alapján: a brigádvezetők, nek több, mint 38 százaléka képzetlen szakmailag, öt tsz- ünkben nincs sem egyetemi, sem technikumot végzett szakember. Harminckilenc közös gazdaságúnkban, a termelő-zö. vetíkezetek 27,3 százalékában pe dig egyetlen első vonalbeli vezetőnek sincs mezőgazdasági jellegű egyetemi végzettsége. E tsz-ek közül nyolc található annak a 18 gazdaságnak a körében, amelyek az elmúlt évben nem fogadtak iskolából' kilépő fiatalt. Most pedig hadd kezdjük következtetéseink sorát is adatokkal, abból kiindulva, hogy a jelenleg a mezőgazdaságban dől gozó agrárképzettségű szakem- berek száma csak 38 százalékos növekedés után elégítheti ki 1975-ig országosan iR az ágazat minimális .igényeit Megyénkben ez idő alatt 50 százaléknyi növekedést kellene elérni. A műszaki vonal pedig még rosszabbul ellátott, hiszen országosan 21, a megyében pedig 70 százalékos hiányt kell pótolni. De miképpen lehetséges ez? A termelőszövetkezetek személyzeti munkájából sokszor még a megfelelő saakemberk ép. zési terv elkészítése is hiány* zik, nemhogy utánpótlási terveket állítanának össze, ami viszont érthető, hiszen nehéz lenne elképzelni utánpótlást utódok nélkül. Mert utódok nem igen vannak. Nem igen lehetnek. 1971. ben 56-an. 1972-ben 92-en jöttek oklevéllel a megye mező gazdaságába és így vannak' most itt felsőfokú képesítésűik mintegy 700-an. S legalább még egyszer ennyien kellene, hogy legyenek 1975-ig De mint láttuk az évről évre megyénkbe jövő szakemberek nem utánpótlásra, de hézagpőt- lásra sem elegendőek. Annál is inkább, mert az évente eltávozó szakemberek számáról még csak hozzávetőleges adatunk sincs. Mindez pedig bizonyítja azt, hogy megyénkben a mezőgazdasági szakember-utánpótlás kór. dósét csak az eddigieknél r.em- pósabban, célravezetőbb intézkedésekkel és központilag jobban irányítva lehet megoldani. Kőváry E. Péter az Arad megyei pártküldöttség A román delegáció Supala Pál, ván kíséretében Ismerkedett Tegnap, április 6-án, Gyulán fejezte be négynapos Békés me. gyed látogatását testvérmegyénk, Arad pártküldöttsége. A délelőtti órákban a párt városa bizottságán .Jámbor- ’st- ván első titkár és dr. Vidó István tanácselnök tájékoztatta a delegáció tagjait a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Majd a vendegek megismerkedtek a vájws nevezetességeivel. A kora délutáni órákban haza induló román delegációt Nagy István és Jámbor Ist- Gyula, nevezetességeivel. Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Supala Pál, a megyei pártbizottság titkára, Nagy István, az SZMT vezető -titkára. Jámbor István, dr. Vidó István, valamint Szabó Miklós, a KISZ mç- gyei bizottságának titkára bú- esúztaita. A szívélyes vendéglátásért'^» román delegáció vezetője, Mancsa Nicotoe, a Román Kommunista Párt Arad megyei Bizottságának gazdasági titkára mondott köszönetét. Á házak, munkám emlékművei! Egy országos verseny győztese Kőműves szakmunkás. ívuuiuvcs Magabiztos, vi_ dám és közvetlen fiú Alig néhány napja még tanuld volt, de megnyerte a szakma országos versenyét é„ nyomban szakmunkát, lett. Akárhogyan is, de nagy dolog országos elsőnek lenni: Legjobbnak a mostani kómű- vestanulók között ; rájönni, bogy jobban ismeri a szakmát, mint amennyire ez kötelessége lenne, felismerni önmagában a tehetséget, élvonalba kerülni. Furcsa, izgalmas érzés. Mindez már nem ismeretlen a kö- rösnagjyharsányi Máté Gyula előtt. Három évvel ezelőtt indult él Békéscsabára szakmát tanulni. ! Szülei kdkisérték, édesanyja pl-1 tyergett egy kicsit, aztán leve- 1 lek váltották egymást, mint ahogyan az lenni szokott. . A fiú örömmel tanult. Második évben a gimnáziumba is beiratkozott. Délelőtt a szakmunkás- képző ,este a középiskolai tan- ! anyag. Közben az üzemi gya- ; korlatok, negyedévenkénti vizs- j gák a gimnáziumban. nem is | rossz eredménnyel. Emellett a Békéscsabai 635-ös ipari Szakmunkásképző Intézet K1SZ- csúcstitkára! Jól bírta. Tanárai javasolták, menjen. tanuljon tovább. Vérében van az építőipar, mérnökké kell válnia. Kérdp7f>m mit szeret eb- Ittraeáem, ben a szakmá. ban? — Izgalmas; látom a munkám eredményéi A szakáé« tortáját, szebbnél szebb ételkészítményeit megeszik. Nem lennék szakács. Az építők munkája, a mi munkánk évtizedekig megmarad. Vagy még tovább is. Elmegyek az épületek mellett és egyszerűen boldog vagyok. Nézem a falakat, az ablakokat és arra gondolok: ott az én kezem nyoma is. Még tanuló voltam, amikor a csabai Útépítési Iskola kollégiumát építettük, Szép. érdekes feladat volt. Sok régi épületet rekonstruáltunk már. Eb. ben a munkában az az izgalmas, hogy követhetem a régi mester kezét, az épület megkopott vonalait A volt díszítése két egy-egy töredékből újjá varázsolhatom. A nyáron másfél hét alatt építettünk fel a barátommal egy háromszobás családi házat. Remélem sok szép épület áll még össze a téglákból, mészből, homokból a kezem alatt. km Af*g/fÎOi)g versenyt HL Or.SŐJMOS Kecskeméten rendezték. Gyula nem télit. Min. dig készült a versenyre éB nyugodtan állt a bizottság elé. Elősaör írásbeli számadás volt. Anyagmenny iaég-számolás, m u_ szaki rajz olvasása. „Tudni kell olvasni a szakmunkásnak — mondja —, hiszen ellenkező esetben ajtót épít az ablak helyére is.” A szóbeli vizsgán a társadalomismeretekről kérdez, ték. „Ismerni kell, hogy mit miéit csinálunk, kinek és hogyan építünk Mik az építőmunka eredményei és mik a feladatok.” A gyakorlati számadás Kecskemét egyik készülő lakóépületének munkálatait gyorsította meg: Negyvenhat versenyző rakta egymásra a válaszfal- lapokat. Máté Gyula hat óra alatt 12 négyzetmétert épített és ezzel az első helyre jutott. Ártól kezd beszélni, milyen nagyszerűen szigetelnek ezek a válaszfalak, melyekbe tulajdonképpen a munkás „palackoz, za” be a levegőt— Tavaly két hétig .jutalomüdülésen volt Lengyelországban. Az elmúlt héten Budapesten a Vasas székházban vette át a kitüntetést és a kéthetes külföldi útra jogosító levelet. Már nem tartozik az intézethez. Szakmunkás lett A kollégiumból a, munkásszállóba költözött. A KISZ-ben egyelőre még intézeti csúcsú tkárként dolgozik. Gondoskodni kell az utódokról. Szülei levelet küldtek oktatóinak, tanárainak. Megköszönték, amit a fiúkért tettek. A* « dolga két csináljon. Az épületek, a kétkezi munka emlékművei mutatják majd, hogy hogyan dolgozik. Réthy István Fotó; Demény
