Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

\ (Folytatás az í. oldalról) A helyi politika — vagy más­ként: a községpoiitüka, a tanácsi politika — az állampolgárok mdlllóinak mindennapi gondjai­val, kérdéseivel, megoldást vá­ró problémáival foglalkozik. Ha arra keressük a válásét, hogy milyen a politikai hangulat, tudnunk kell, hogy azt a« egyes embernél két tényező határozza meg: az általános és a helyi po­litika. Ügylehet, az általános politikát megfelelőnek tartja, helyesli, azzal egyetért Ea azonban csak akkor érvényesül­het teljes mértékben, ha személyes életének min­dennapi problémáit az állam, a hatóság, a tanács olymódon intézi, hogy őt sérelem vagy hátrány nem éri. Ekkor nyugodt és megelégídett az ember. Az országos politiká­ban azért dolgozunk, hogy a munkásosztály, a dolgozó osztá­lyok, a nép általános közérzete megfelelő legyen és azt mond­ják az emberek: „Most elége­dettek vagyunk, helyes irányban mennek a dolgok”. Nagy mun­kát kell végezniök a helyi ha­tóságoknak te — és végeznek te —, hogy az állampolgárok nagy többsége elégedett legyen hely­zetével. Néha azonban elegendő egy ki3 hiba ahhoz, hogy az egyes állampolgárnál a megelé­gedettség elkeseredettséggé vál­tozzék. Nem i* folytatom Eny- nyiből te mindenki megérti, hogy a tanács munkájának mi­lyen nagy a fontossága. Talán azt is megérts mindenki, hogy a választott tanácsokban és a tanács-apparátusban dolgozó emberek megfelelő megbecsü­lést és tiszteletet érdemelnek azért a munkáért, amit nap mint nap végeznek — még ak­kor te, ha egyes kérdések nem oldódnak meg olyan gyorsan, ahogyan egyes érdékelt félek azt szeretnék. Általán« poílfíkánMbffl kö­vetkezően és a megfelelő törvé­nyes intézkedések eredménye­ként a tanácsok Jelenleg na­gyobb önállósággal és nagyobb hatásfokkal végezhetik munká­jukat, mint korábban. Telte* meggyőződéssé! állítom — s ezt mindenki tanúsíthatja —, hogy a tanácsi munkában az új tanács­törvény hatályba lépése óta. te­hát az utóbbi két esztendőben nagy fejlődé* tapasztalható. S ha ez az irányzat folytatódik, mindnyájan remélhetjük, hogy néhány éven belül a tanácsi munkában még további fejlődé* következik be. A rövidesen esedék« tanács­választásoknak megvan « hatá­rozott célja Egyrészt — magát a választási kampányt te fel­használva — azt szeretnénk ét­érni, ég reméljük, ttl te érjük, hogy ál­talános politikai törekvéseink még jobban behatoljanak a tömegekbe, még nagyobb megértésre és támogatásra ta­láljanak. A választási kampányt a hely! községpolitika továbbfejleszté­sére te szeretnénk felhasználni és reméljük, hogy er. is sikerül A választág célja, hogy jó össze­tételű tanácsok alakuljanak és dolgozzanak a következő négy esztendőben. Kijelenthetem, hogy a válasz­tási kampány a törvényes elő­írásoknak megfelelően, jól ha­lad. A választási munlca politi­kai tartalmát illetően elmondha­tom, hogy a párt általános poli­tikáját nagy megértés fogadja. A választói gyűléseken a párt politikájáról és a helyi politiká­ról megfelelő elmélyültséggel tárgyaltak. A jelölőgyflléseken — amelyek már befejeződtek — két és fél milliónyian vettek részt, kereken háromszázezren szólaltak fel, fejtették ki véle­ményüket az általános politiká­ról, a helyi tennivalókról, vala­mint a jelöltek személyéről. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a választási előkészületek a szocialista demokratizmus el­veinek megfelelően, rendben haladnak. A szocialista államo­kon kívül nincs a világon olyan ország — a polgári demokráciák hiába szólnak néha olyan di­Kádár János képviselői beszámolója esekvően az ő demokráciájukról —, ahol megvalósult volna, hogy a választók csaknem 40 száza­léka jelöli ki azokat, akikre a vá­lasztás napján leadják majd szavazatukat. Demokrati’kug , el­járás ez olyan értelemben is, hogy ahol a megvitatás után szükségesnek látták — kereken 1700 választókerületben — két vagy több jelölt indul majd a választáson, * a szavazás nap­ján dő| majd el, id lesz közülük a tanácstag. A munka tehát jól megy, s bízunk abban, hogy ugyanilyen lesz a folytatás is: A választás be fogja tölteni szerepét, hozzájárul politikánk megerősítéséhez, biztosítja a tanácsok megfelelő összetéte­lé*. Kádár JSno* ezután a XIII. ke­rületi program során szerzett benyomásairól, tapasztalatairól, majd az ország egészének mun­kájáról és a munka eredménye­iről beszélt A gazdasági munka 1972-ben kielégítő eredményekkel zárult: az ipar 3,6 százalékkal, a mező- gazdaság 4 százalékkal növelte termelését, a közlekedés ég a ke­reskedelem a tervelőirányzatnak megfelelően teljesítette tervét, a nemzeti jövedelem 5 százalékkal növekedett. A beruházások a tervnek megfelelően alakultak. Az ország külkereskedelmi és fizetési mérlege 1972-ben az elő­ző évhez viszonyítva jelentősen javult Mindez nagyon jó ered­ménynek tekinthetői Megelégedéssel lehet szólná az országban végzett munka más területeiről is. Az ország általános kultúrálta színvonala bíztató, szép, meg­elégedésre adhat okot és továb­bi, még messzebbre mutató, még nagyobbra törő terveink vannak. Az ország lélekszámút figyelembe véve, Magyarország 90 ezres egyetemé és főiskolai, valamint három és fél százezres középiskolát hallgatói létszáma mindenféle összehasonlításban megállja a helyét és nagy kul­turális előrehaladásunknak egy fokmérője. Ugyancsak megfelelően előre­haladtunk 1972-ben az életszín­vonal fejlesztése terén is. Meg­valósul é11 'színvonal - poli tikánk, amelynek tő elve, hogy a szocialista társadalom építé­sének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. 1972-ben a lakosság egy főre 5 számított reáljövedelme és fo­gyasztása országos átlagban há­rom és féi százalékkal növeke­dett. Kilencvenezer lakág épült fe] a múlt évben Magyarorszá­gon. Jóllehet ennek a lakás- mennyiségnek az összetételét nem tartjuk kielégítőnek, de magát a számot igen. Évente ennyi lakást Magyarországon ! soh* korábban nem építettek. Az a lendület, amellyel most ezen a területen találkozunk, biztosítja, hogy a mostani öt év­re tervezett 400 000 lakás fel fog épülni az országban. Ami a fogyasztást illett: or­szágosan egy főre számítva t972_ ben Magyarországon 61 kilo­gramm hús, 14 kilogramm tojás, 114 kilogramm tej, 84 kilo­gramm zöldség és főzelék, s 72 kilogramm gyümölcs ju­tott. rfején végrehajtott bér emelés ről. — Ennék kettős célja volt — mondotta. Egyrészt úgy gondol­tuk, hogy most a nagyüzemi munkásság kapjon külön bér. emelést, mert — és ez az igaz­ságosságnak is megfelel — egy viszonylagos elmaradást be kel­lett hoznunk. Másrészt: politikai szándékunk is volt és van a külön béremeléssel Mi a dolgo­zó osztályok között politikailag nem szoktunk különbséget ten­ni; nem szembeállítjuk, hanem összetart asztjuk a munkássá­got, a parasztságot és az értel­miséget De meg kell őszintén mondani, hogy a munkásosztály, a szocialista nagyipari munkásság nélkül nincs szocializmus, nem lehet szocializmust építeni. A béremeléssel azt is kifejezésre akartuk juttatni, hogy a legbiz­tosabb jövőt a szocialista nagy­ipar jelenti. Továbbra is az a pitjgramurfc. hogy biztosítsuk a munkával arányos keresetnövekedést a dolgozó emberek számára. Cé­lunk. hogy tovább könnyítsünk a nők helyzetén, csökkentsük a családfenntartás, a gyermekne­velés költségeit. tovább javít­sunk valamit a nyugdíjakon. Ha a termelés olyan ütemben fej­lődik, ahogyan tervezzük, ak­kor céljainkat el is érjük. El­vünk hogy minél nagyobb mértékben biztosítsuk: aki dol­gozik. az kereshessen, és aki nem dolgozik, az ne kereshes, sen. BelpoírakSo* alapvető eÄJal közismertek, s azokhoz szilár­dan ragaszkodunk. Ezek : a nép. gazdaság 'általános fejlesztése, a műveltség, a kultúra szocia­lista jellegének erősítése és színvonalának emo’ése. a* élet­színvonal további javítása éa végül mindezek summázata- ként: belpolitikánk alapvető célja a fejlett szocialista társa­dalom teljes felépítése Külpolitikai kérdésekre át­térve, Kádár János összegezte hazánk mind nagyobb tekinté­lyét a nemzetközi életben. Hangsúlyozta: KüpohtQcánk rendíthetetlen törekvése, hogy nemzetközi sí­kon hozzájáruljon a szocialista országok egységének és œsze- forrottságának növeléséhez. Külonvonattal a Szovjetunióban O A nagy áruházakban 1972-ben Magyarországon min_ ■ den száz háztartásban 37 por- ■ szívó, 46 hűtőszekrény, 61 mosó. ; gép. 61 televízió és 7l rádió j volt Tehált ezen a téren is na- : gyón jelentős az előrehaladás. : Eletszfrivonal-pol it ikánkat il- j letően természetesen további : céljaink vannak. 1973 ban a lakosság reál jőve- : delin ének és fogyasztásának — j a múlt évi három és fél szá- j zalékkal szemben — négy és : fél—öt százalékkal kell emel- ! kednie, s ezt biztosítanunk is : kell! A Központi Bizottság első fit. • kára külön szólt az állami ipar- • ban éa építőiparban március : Történték ennél érdekesebb események is az első napon. Pár óra szabad időt kapott a társaság. Nosza sietett minden­ki szétnézni az üzletekben. Női voltunkat itt sem tagadtuk meg: kíváncsiak voltunk mi a divat, milyenek az árak, gyors számolás a fejben, hogy mit is jelent az magyar pénzben. Ér­demes-e megvenni a kinézett portékát? Háziasszonyokhoz il­lő komolysággal mérlegelték, hogy mire futja a zsebpénzből. Az ajándékozásból kikre kell gondolni, hisz nemcsak a csa­ládtagoknak, de a munkahelyen a legjobb kolléganőknek ked­veskedni akartak apróságokkal. Mindenekelőtt a nagy mére­tek lepték meg az asszonyokat. Öriási. több emeletes áruházak­ban jártunk, ahol ezrével nyü­zsög a nép. Számunkra már ez is szokatlan volt — pedig Le- ningrádban és Moszkvában ké­sőbb még nagyobb üzletházak- ban sodródtunk az emberára­dattal. — Szédült a fejünk, szinte behunyt szemmel is em­bert és embert „láttunk”. Az áruelhelyezés rendje is más, mint nálunk, nehezen tudunk Ezért szorosan együtthaladunk a Varsói Szerződés tagállamai­val, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának országaival, valamennyi szocialista ország­gal és a nemzetközi élet min­den haladó erejével. Ennek az elvi külpolitikának köszönhető, hogy ma a Magyar Népköztársaságnak becsülete van, barátaink számontartanak bennünket, s ellenfeleink is megtanulták, hogy velünk csak tisztességes eszközökkel lehet boldogulni. Ügy azonban lehet, mert mi becsületesen törekszünk a békég egymás mellett élésre a kapitalista országokká; is. Az egész világ tudja, hogy a magyar nép, a Magyar Népköz- társaság a vietnami néppel ro­konszenvezett a háború egész időszaka alatt. Minden megbe­csülésünk és tiszteletünk ezé a lélekszámúban nem nagy népé, amely szilárdan ellenállt a ló­erősebb imperialista hatalom fegyveres agressziójának, s kö­vetelte azt az el nem vitatható jogát, hogv szabadon, saját ma­ga dönthessen sorsáról, örültünk a párizsi békemegállapdásnak, az azt követő párizsi értekezlet­nek a vietnami béke ügyéiben, s ennek megfelelően rokoaszen- vünk most és a jövőben is a Vietnami Demokratikus Köztár­saságé, a Dél-Vietnami Ideigle­nes Forradalmi Kormányé, a vietnami népé. Szolidárisak va­gyunk Vietnam népével, 6 amennyire tőlünk telik, a jö­vőben is segítjük őket, hogy el­tüntethessék a háborús pusztí­tás nyomait, s előbbre léphes­senek a maguk választotta úton. Hazánk tagja a nemzetközi ellenőrző é3 felügyelő bizottság­nak. A megbízatást azért vállal­tuk, mert fontosnak tartjuk, hogy' a vietnami nép végre bé­kében élhessen. Az a felada­tunk, hogy — amennyiben raj­tunk múlik — hozzá járuljunk a béke biztosításához. Ezt becsü­lettel teljesítjük is. Tevékenysé­günkkel nincs mindenki megelé­gedve; úgy tűnik, hogy az Egye­sült Államoknak nem nagyon tetszik a nemzetközi ellenőrző es felügyelő bizottságban vég­zett munkánk. Ezt végtelenül sajnáljuk. Nem mi tehetünk ar­ról, hogy az Egyesült Államok belemászott ebbe a barbár, új- ragyarmatositó háborúba, mász­eligazodni. pedig az idő rend­kívül kevés. Meglepett bennünket a szov­jet nép végtelen türelme. Ha sorbaálltak, nyugodtan várakoz­tak. amíg rájuk került a sor. — Hol láttál villany borotvát? Merre vetted a Bim-Bim csen­gőt? Melyik osztályon találni a hajsütővasat, az elektromos maszírozót? — Ilyen kérdések­kel zaklatjuk egymást, ha a nagy tömegben összefutunk, mert mindenki takarékoskodni akar a picike idejével Este az­tán harsány nevetések közepet­te rakjuk ki a „batyut” s be­szúrna1 unk: ki mit vett? — Hát ez borzasztó! Azt hittem a dobozról ítélve, hogy hajsütővasat vettem és most látom, hogy* forrasztópáka -— falcad ki bosszúsan egyik asz- szony. — Micsoda_a-a? — ugrik oda máris egy talpraesett menyecs­ke. — Rámparancsolt az uram. hogy haza ne menjek forrasztó­páka nélkül mert az orosz pá­ka jó és olcsó. Barkácsoló em­ber szerszámos ládájából nem hiányozhat. Mennyi volt? Itt a rubel, legalább nem kell sorba­szon is ki belőle. Ennek e©r_ széni útja: tartsa be a békemeg- \ allapodás feltételeit, hagyja be­kében élni a vietnami népét. A vietnamiak majd rendezik egy­más között azt, ami csak rájuk tartozik, s ebben nincs szükség amerikai „segítségre”. Sót, mindaddig, amíg az Egyesült Államok beleavatkozik az ot­tani belügyekbe, a vietnamiak egymással sem tudják rendez­ni a vitás kérdéseket. Hasonlóan egyértelmű az ál­láspontunk a közel-keleti hely­zettel kapcsolatban: 1967-ben agresszió történt, területeket foglaltak el. Ezt mi már akkur megállapítottuk, s megneveztük, az agresszort. is. Ez nemcsak a mi álláspontunk, így foglalt ál­lásit az ENSZ Biztonsági Taná­csa is. Mint akkor, most is azt követeljük a világ haladó népei, vei együtt, hajtsák végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának idevonatkozó határozatát. Az agressaor nem birtokolhat olyan területeket, amelyekhez háborús hódítás útján jutott! Mi megértjük az agresszió súj­totta arabokat, akik készek minden eszközzel harcolni. De mi — éppen a közel-keleti né­pek és a tartós béke érdekében — a még mindig lehetséges bé­kés megoldás útját támogatjuk. Békés úton kell érvényt szerez­ni az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának. Az európai biztonsági értekez. lettel kapcsolatban is világos az elgondolásunk. Mindenki tudja: a szocialista országiok kezdemé­nyezték az európai biztonsági értekezlet összehívásált azzal, hogy földrészünkön fogjunk végre hozzá a kollektív bizton­ság megteremtéséhez, amely minden itt élő népnek megadja a békés élet lehetőségiét A kezdeményezőik, a Varsót Szerződés országai, felhívással fordultak Európa kormányai - hoz, népedhez, • felhívásuk megfelelő visszhangra, megér­tésre talált Hamis azonban a NATO-nak az az elképzelése, hogy aj európai biztonsági ér­tekezlet létrejötte, az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése csak a szocialista országoknak fontos, ez alapos tévedés. Olyan ügyről van szó amely Európa minden népének fontos, bármilyen társadalmi rendszerben él te. Közös érdek­ről van szó: az ő érdekeltségük sem kisebb ebben a mienknél. Reális szellemben kdtl a kérdé­seket kezelni, s akkor mindjárt (Folytatás a 3. oldalon) IMWMINMMMMIMNNMNV' áílnom.- Â „vevő” fizet, a pft- ruljárt asszony megnyugszik, csak az időveszteséget sajnál­ja. Persze nem mindannyian ugyanabban az áruházban jár­tunk. Az élelmesebbre megje­gyezte városnézés során, hogy hol látott még nagyobb üzlet­házat s felkereste. Vacsora köz­ben volt mit hal’gatnunk. — Képzeljétek, hogy jártam: nem tudtam én hogy ilyen ol­csó a közlekedés. Felszállók a trolira és odaadok a kalauznak 40 kopejkát, ö magyaráz, én nem érten. elegánsan intek, hogy maradjon. Erre a mar­komba nyom 10 jegyet, — me­séli harsogó nevetéssel egyik asszony. — A kalauz tétován néz rám, de elindul a troli s én ölembe vettem a batyut, ne­hogy mások elől elfoglaljam a helyet. Csak később tudtam meg. hogy 4 kopejka egy jegy. A kalauz valószínű azt hitte, hogy csoportot vezetek. Leg­alább a csomagomat raktam volna másik ülésre, hisz elvég­re tíz helyem volt... Az asztaltársaság dől a neve­téstől. A másik asztalnál arról adnak számot, hogy nagy baj­ban voltak, mert nem volt ap­rópénzük. Azt már a boltokban is tapasztaltuk, ha apróságot vettünk s nagyobb bankjeggyel fizettünk, baj volt a váltással Hát mit csiná'tak erre a szem­füles asszonyok? Természetesen blicceltek. Nincs aprópénz ? Nincs jegyváltás! Elvégre Be­tűnk, gyalog soha nem érünk

Next

/
Thumbnails
Contents