Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-06 / 80. szám

HAT NYELVEN — EGY SZÍ V I lii, Úttörők dalától volt hangos. | táncától színes április 3-án és | 4-én a békéscsabai Ifjúsági és Üttöröház. Ekkor zajlottak az V. Nemzetiségi Úttörő Kulturá­lis Találkozó bemutatói és gála­estje. Szlovák, román, szerb tanítási nyelvű általános isko­lák pajtásai, jugoszláv, orosz és német vendégek mutatták be táncaikat, énekeltek anyanyel- j vükön és közülük többen ma­gyarul is. Körösszegapáti, Szarvas, Babtonya, Elek, Békés­csaba, Tótkomlós, Méhkerék, Dunaegyháza fiataljai verseng­tek a vándordíjért. Román tán­cukért aZ elekieké lett a serleg, míg a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének különdíjast a békéscsabai és a szarvasi kórusok, a Magyaror­szági Románok Demokratikus Szövetségének küiöndijait a kö­rösszegapáti táncosok és a méh­keréki pajtások kaptáik. A szovjet vendégek az artyeki pionírtábor egyik kedvelt da­lát énekelték. Velük tapsolt, dobogott a gálaest egész közönsége. Szlovák népdalokat, Mozart Alkonyóráját és Karai József Égi vasút című szerzeményét mutatta be a békéscsabai szlo­vák tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium kórusa. A legmagasabbra az elekiek román táncát értékelte a bíráló- bizottság. Egy évig ők őrzik a vándorserleget. (Fotó: Demény Gyula) Történelmi dokumentum 57ABAD M E P E8ESZ NIAAVARORSZÁB FELSZABADULT A Szabad Nép 1945. április 5-i számának címlapja. Huszonnyolc éve annal«, hogy a Magyar Kommunista Párt központi lapja, a Szabad Nép 1945. április 5-i számában, a háború végét jelentó örömhír jelent meg: EGÉSZ MAGYAR- ORSZÁG FEíLSZABArULT! De hadd beszéljen erről a ..Szabad ország” cím alatt meg­jelent írás: „Magyarország földjét nem ta. possa többé, egyetlen terrorle- giény csizmája sem. Bukarest, Szófia, Belgrad, Varsó és Budapest diadalmas megvívása után a Vörös Had­sereg Bécs és Berlin kapuit döngeti. Most már Magyarország, a német imperializmus utolsó csatlósa is végképp kihullt Hit­ler vazallusai sorából. Ha négy keserű évszázad nem volt elég, hogy megtanuljuk gyűlölni a német elnyomást, az utolsó esztendőben minden ma­gyar megtanulta, hogy mi a né­met iga, a fasiszta rabság. Az elmúlt esztendőben, főleg pedig az utolsó hónapok alatt az egész nemzet újra megtanulta e sza­vak értékét: szabad Magyaror­szág, magyar szabadság. Szertefoszlottak a rágalmak és a hazugságok. Nemzetünk sa. .iát véres tapasztalatai és nyo­morúsága árán tanulta megis­merni az igazi ellenséget és a* igazi barátot. Nem volt törteiem és szenny, melyet a magyar reakció 25 esz­tendőn keresztül ne fröcskölt volna a Szovjetunióra és ma, a háború dúlásaitól szenvedett né. pünk a Szovjetunióban és a Vörös Hadseregben üdvözli a felszabadítót és megváltót. A Vörös Hadsereg felszabadí­totta hazánkat katonailag a né­met elnyomás alól. Most, amikor Hitler vert hadainak utolsó ma. radvényai menekülnek az oszt­rák határon át a magyar föld­ről. köszöntjük a Vörös Hadse­regben azt a páratlan katonai erőt, amelynek segítsége nélkül népünk nem lett volna képes le­rázni nyakáról az idegen hódító igáját. ...Az ország teljes felszabadu­lásának dátuma jelenti a német imperializmussal és a belső fa­sizmussal való végleges szakí­tást. A fölszabadult és a háború tanulságán okult népünk soha sem fogja megengedni többé, hogy országunkat még egyszer láncára fűzze a német hódító akarat”. A Szabad Nép 1945. április 5-i száma ma már nemcsak sajtó- történeti érdekesség, hanem történelmi dokumentum is. Megyénk kisüzemei elsősorban paprikát termelnek A Figyelő írja Kitüntetésük Április 3-ám, felszabadulásunk előestjén ünnepséget rendeztek Békéscsabán, az MHSZ-székhá­zában, amelyen részt vett Sza­kái József, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Ek­kor került sor a kitüntetések átadására is. Az MHSZ-ben több. éven át kiemelkedő munkát vég zők közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát ketten, Ifjúsági Érdemérmet ketten. a Testnevelés és Sport Érdeme* Dolgozója kitüntetést ketten kapták meg. A Honvédelmi Érdemérem kü­lönböző fokozatait heten, az MHSZ Kiváló Munkáért érem arany, ezüst és bronz fokozatát húszán, míg az MHSZ főtitkáré, nak T icséró Oklevelét heten vették át Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából vasutas dolgozókat tüntettek ki szakmai munkájukért, társadalmi ée köz­életi tevékenységükért. Április 2-an, Budapesten kapta meg a Közlekedés Kiváló Dolgozója kitüntetést Borbíró László, a békéscsabai MÁV-állomás tola­tásvezetője és Virág László, a Mezőhegyes! Vontatási Főnökség reszortvezetője. Megyénk vasu­tas dolgozói közül ketten kap­ták meg szintén a fővárosban & Közlekedés- és Postaügyi .Mi­niszteri Dicséretet. A kitüntetet­tek: Rajki Mihály, az orosházi vasútállomás vezető váltóőre és Nagy Lajos, a mezőhegyesi vasútállomás vezető váltóőre. TIT-előadások Békéscsabán és Gyulán ! A meev «székhelyen és Gyulán pénteken délelőtt rendezi me­gyei előadói konferenciáit a Tu­dományos Ismeretter jesztő Tár­sulat. A békéscsabai Értelmiségi Klubban 9 órától a tevékeny­ségnek a képességek fejlesztésé­ben és a tehetség kibontakozta­tásában játszott szerepéről, a gyermek és a kudarc témájáról, valamint a fiatalkorúak bűnö­zésének okairól, a megelőzésről hangzanak el előadások. A gyu­lai program, ugyancsak 9 órá­tól a természettudományi elő­adóteremben: a konyha kémiá­ja, kemizálás a mezőgazdaság­ban és reakció-kinetikai kísér­letek. Kohán-tanulmány az Élet és Tudományban Kohán György Anyám című alkotásának reprodukciója sze­repel az Élet és Tudomány áp­rilis 6-i számának első oldalán. Belül nyolc oldalon további reprodukciók és Dömötör Já­nosnak, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum igazgatójának tanulmánya idézi a Vásárhely­hez és Gyulához kötődő művész életét, munkásságának legfon­tosabb jellemzőit, olajképeii és grafikáját. R ÊÊÆSSg. 1913, ÁPRILIS í Gazdaságpolitikai heti­lapunk, a Figyelő e heti szá­mában a kisüzemi termelés alakulását elemezve megálla­pítja: Az utóbbi években a taná­csi szervek é6 a tsz-ek elté­rően a korábban tapasztalható gyakorlattól, megértve és fel­ismerve a háztáji termelés fo­kozásának a jelentőségét, ma­guk is szorgalmazzák, hogy a kisüzemek termelési kölcsö­nökhöz jussanak. A hitel igénybevétele kü­lönösen az elmúlt három év­ben emelkedett számottevően. Az OTP 1969-ben 40 ezer. 1970-ben 45 ezer, 1971-ben 55 ezer, 1972-ben pedig 49 ezer esetben folyósított a lakosság részére mezőgazdasági terme­lési hitelt. Az elmúlt évben jelentkező visszaesésben felte­hetően az országosan fellépő állatmegbetegedések játszottak közre. A hitelfelvételek leg­gyakoribb célja ugyanis a hústermelés. Békés megyében azonban többnyire a paprika­termeléshez szükséges meleg­ház-építésre vettek fel hitele­ket. 1972-ben egyébként a kölcsönök 50 százalékát Bács- Kiskun, Békés, Borsod és Háj.- dú-Bihar megyében folyósí­tották. Érdekes még — írja a Fi­gyelő —, hogy a reprezenta­tív felmérés szerint a hitelt igénybe vevők foglalkozás sze­rinti megoszlására jellemző, hogy a bérből és fizetésből élők veszik fel az összes hi­telnek mintegy felét, a terme­lőszövetkezeti . tagok pedig mindössze csak egy harmadát.

Next

/
Thumbnails
Contents