Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-06 / 80. szám
MÄ AZ AKAD MEGYEI PÂRTKÜLDÔTTSÉG LÁTOGATÁSA (3. oldal) m A FOGYASZTÓK VÉDELMÉBEN (4. oldal) • MEGSÚGOM MAGÁNAK (4. oldal) l>ukoi*uián|xat és törvényesség* Koszorúzások, nagygyűlések az évfordulón À szövetkezeti törvény világosan megvonja a közös gazdaságok önkormányzatának határait azzal, hogy konkréten felsorolja a szövetkezetek kizárólagos hatáskörébe utalt kérdéseket. Ezzel világos értelmezést ad abban is, hogy az állam szervei a szövetkezetek alapszabályának jóváhagyása során, mely kérdésekben ügyeljenek arra, hogy az önkormányzati hatáskörben hozott döntések összhangban legyenek a szocialista elvekkel és jogszabályokkal. Az összes egyéb kérdésben az a rendező elv, hogy a szövetkezetek működésében be kell tartani az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályokat. Végeredményben tehát a mezőgazdasági szövetkezetek önkor- mányzaita a törvényes előírások allai meghatározott keretek között érvényesíthető. A szövetkezetek és társulásaik működésére is érvényes az az általános elv. hogy tevékenységük során a társadalom, a szövetkezetek tagjai és a szövetkezet. mint vállalat érdekei között összhangot kell teremteni. Az egységes szövetkezeti törvény szerint a szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenységnek ezt érvényesíteni kell. A gyakorlat során -azonban széles körben terjedt él az a helytelen nézet, amely szerint a társadalom érdekének biztosítása az állami szervek feladata, a tagok egyéni érdekének biztosítása magúikra a tagokra tartozik, a szövetkezet, mint vállalat érdekéért pedig elsősorban a szövetkezet vezetősége felelős. Ahol a szövetkezetben és a szövetkezettel kapcsolatban álló helyi szervekben ez a nézet terjedt el, csaknem mindenütt végnélkül!, viták keletkeztek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 1972. decemberi ülésének állásfoglalása, mely megegyezik az összes érdekelt társadalmi és állami szerv véleményével. behatóan elemzi a társadalmi, az egyéni és a szövetkezeti. érdekek megfogalmazásának és az erre vonatkozó elvek gyakorlati alkalmazásának alapvető összefüggéseit. A három érdek összhangja részben jogszabályokban, részben a gazdaságpolitikai intézkedésekben jut kifejezésre. A végrehajtás során tehát alapvető követelmény a jogszabályok és gazdaságpolitikai intézkedések ismerete és azok helyes értelmezése. A jogszabályok, állás- foglalások nagy száma. a jogi és közgazdasági szaknyelv bonyolultsága jelentős nehézséget okoz a végrehajtás során. Ezért ajánlatos, hogy a szövetkezetek jól képzett jogászokat és közgazdászokat állítsanak a megfelelő posztokra, a választott vezetőség ezek „tolmácsolására” figyeljen oda és döntéseiben igyekezzék a központi intézkedésekben megnyilvánuló akarathoz igazodni. Ez egyébként alapvető egyéni és szövetkezeti érdekük is, mert az életszínvonalpolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzések az egyes szövetkezetekben csak akkor valósulhatnak meg, ha tevékenységük során kiaknázzák a szövetkezeti önkormányzat érvényesítésére állami intézkedésekkel biztosított széles körű lehetőségeket. Az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdések eldöntéséhez a párthatározatok és az állami intézkedések megadják az alapvető támpontokat, az alkalmazás azonban szövetkezetenként eltérő megoldásokat igényel. Ehhez pedig nem elegendő az érdekek helyes felmérése, ehhez a tagok általános kulturáltságának magasabb szintje is szükséges. A szövetkezetek vezetőségeinek komoly gondot okozhat az is, lia csak az áfflami rendelkezéseket tartja szem előtt, de az is, ha csak a tagclk, vagy a szakembereik akaratát. Az ilyen esetekben gyakran megbomlik az egyensúly a szövetkezetekben. Vagy a tagok elégedetlenek, vagy az állami szervek. Az ilyen viták megelőzéséhez és a már keletkezett vitákban a helyes álláspont kialakításához mindenekelőtt a szövetkezetek területi szövetségei nyújthatnak jól hasznosítható segítséget Helyes ezért, ha az alapvető kérdésekben keletkezett vitákat a területi szövetségek választott vezetősége elé viszik és az ott kialakult ( álláspontot a középszintű államigiazgatási szervekkel egyeztetik. A szövetkezetekben mindennapi tevékenységet igényel a tagok akaratának megismerése, a tagok akarata és érdekei közti ellentmondás feltárása, a tagok tényleges érdekeinek tudatosítása. Erre hasznos fórumoknak bizonyultak a szövetkezetekben alakított különféle bizottságok. Mindebből következik, hogy a szövetkezetek demokratikus működése, vagyis önkormányzata akkor szolgálja eredményesen a tagok és a szövetkezet érdekeit, ha a központi állami akarathoz igazodik. Az önkormányzat és a törvényesség tehát ugyanannak a kérdésnek két oldala» Mindhárom érdek azt igényli, hogy a szövetkezeti ön- kormányzatot a törvények és jogszabályok szigorú betartásával érvényesítsék. Moharos József, a TOT elnökhelyettese Hideg, borús idő ■ köszöntött be április 4-én, felszabadulásunk 28. évfordulóján, ennek ellenére megyeszerte mindenütt nagy tö- megefc; ünnepeitek. Gyulán a Félszabadulási Emlékműnél is százak vettek részt az ünnepségen. Beszédet Nádházi András, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott. Felelevenítette a 28 év előtti időket és a felszabadulásunkat követő több mint negyedszázad történelmi eseményeit, azt a nagyszerű utat, amelyet népünk — élve a szabadság adta lehetőségekkel — megtett. Ezt követően a párt-, a KISZ-, a társadalmi és tö- megszervezecek, valamint üzemek és intézmények képviselői koszorúkat helyeztek ej. a Felszabadulási Emlékmű talapzatán. Innen a szovjet hősök temetőjébe vezetett az út, ahdl koszorút helyezett el _G. P. Sd- kovenkó gárdaaiezredee, aki gárdahadnagy fiával ezt a napot a gyulaiakkal együtt ünnepelte. Kétegyházán délelőtt fél 10- kor kezdődött az ünnepség-sorozat a Felszabadulási Emlékműnél, ahol a helyi Béke Termelőszövetkezet énekkara románul adott műsort, majd Túrák Kálmán tanár ünnepi megemlékezése után koszorúkat helyezitek el. A megemlékezést követően választási nagygyűlést rendeztek a község kultúrházá- ban. ahol Mikus György tanácselnök mondott beszédet. Ezen részt vett ég felszólalt Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, valamint Sébesi Lászkxné kétegyházi országgyűlési képviselő, Eleken a felsaöbactuááSí mv népségén az MSZMP- járási bizottságának neveiben Fazekas Imre és Sziget: Zoltán helyezett el koszorút az emlékműnél. Lökösházán kettős ünnep volt április 4-én. A felszabadulási ünnepség keretében a község vezetői ekkor vették át a „Határőrközség” kitüntető címet ielentő oklevelet. A kultúrház nagytermében sorra kerülő nagygyűlésen dr. Fekete Antal, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője mondott beszedet. Az- elmúlt több mint negyedszázadot értékelve beszelt azokról ‘ az - eredményekről, amelyeket szabad hazában ért el’a magyar műn- 'kásosztaly; - Szólt a' kökelgő ta- mácsválásztasok jelentőségéről, majd átadta a part megyéd 'bizottságának jókívánságait abból az akialomból, hogy • Löküsháza határőrközség; lett. Majd. így fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét: „— Lokosháza a régi értelemben a “végekén van. Régen a végeken élő emberek látták ej a határok védelmét is. Lokösháza népe öregbítse tovább e nagyszerű hagyományokat, tegyen mindegyre jobban elegét hazafias kötelességének.’4 A iti£gtisztel<í cím elnyerését igazoló oklevelet Czakó. János határőralezredés adta -át ‘ Ger\ ‘ > ' ' 'v gely Lászlónak, a .párt községi bizottsága, titkárának.. Az ünnepségen. többen kaptak .kitüntetést a határőrizeti szervek mun- illáját elősegítő ’ tévéken ységértj A ■ -zsúfolásig • megtelt kultúrház- bán á Béiügymimsztérúúm „Duna” művészegyüttese -adott , nagy . sikerű I műsort. Koszorú znak a gardatisztek A koszorú zók és a résztvevők egy csoportja » gyulai ünnepségen
