Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

Szarvasra látogattak Arad testvérmegye pártkiildöttei

Község a határszélen

Körösnagyharsány a szeg-1 halmi járás északkeleti csücs- ) kében terül el. A községi tanács i szervezeti és működési szabályzata 1971-ben készült el. Bevezetőjének néhány mondata plasztikusan tükrözi a mai Kö- rösnagyharsány gondjait: zárt település. Modern iskolája van. A postahivatala korszerűtlen. A közlekedési lehetőség korlátozott. Villanyhálózata, járdaellátottsága megfelelő. A lakosság jó anyagi körülmények között él.

nyolcmillió forint

községfejlesztésre

»

A tanácselnöknek csak asztala J van. 1972. január 1-től társadal- 1 mi megbízatásként tesz eleget feladatának. Ok: évről évre j csökken a község lakosságának ! száma. Az 1970-es népszámlálás i adatai szerint 1230-an laktak a községben, jelenleg 1080-an.

— Nem elköltözésről van szó 1 — mondja Bor Imre, a tanács vb-titkára. — A fiatalok meaFényí és meleget áraszt — a „lány“

Mosonyi Gésa genetikus, a kacsafarm vezetője tájékoztatja az Arad megyei vendégeket. Képünkön szemüveggel a külFot-ó : Demémy

Szakszervezeti napon a párthatározatról

te a résztvevőket — akik rendszeresen látogatják a megye sző vetkezetett —, hogy segítsenek többet a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában, a szakszervezeti bizottságok bátorításában. aktivizálásában.

I Majd arról beszélt, hogy a taka. rékszövetkezetek munkaverseny értékelése a legtöbb helyen nem megnyugtató. Ennek rendezésére most keresik a megoldást. Hangsúlyozta továbbá a bizalmiak jogkörének bővítését. Ez- ! után a szakszervezeti bizottsá- j gok és a gazdasági vezetők kapcsolatában fellelhető fogyató- i kosságokat elemezte a KPVDSZ titkára. Befejezésként arról szólt, hogy a fogyasztási szövet- : kezeteknél a dolgozók jö’^ede- , lemszinvomala jobb, míg az állami kereskedelemben ?z élet- és munkakörülmény alakulása a kedvezőbb.

A kérdésekre adott válaszokat további érdeklődés, illetve vita

Balkus —

Szeghalmi Petőfi-vetélkedő

Befejezték Tádzsikisztánban a Nureki vízi erőmű második ener. gia-blokkjának szerelését A Vahs folyón épülő hidrotechni- j kai komplexum sok tekintetben egyedülálló. Zárógátja 300 méter magas, a segítségével kialakított víztároló több mint félmillió hektár aszályos föld öntözését teszi lehetővé. Nurek — \ a szó jelentése: „lány” — most \ már a gyakorlatban is méltó j nevére: „fényt és meleget sugá- i

i-oz”. S amikor az erőmű eléri | teljes, 2,7 millió kilowattos teljesítményét. Tádzsikisztán az egy főre jutó villamosenergia- termelésben világviszonylatban is az elsők közé kerti’.

doits ég vezetője.

A Román Kommunista Párt ' Arad megyei Bizottságának küldöttsége — amely az MSZMP Békés megyei Bizottságának i meghívására több napot tölt megyénkben — Marcea Nicolae j gazdasági titkárnak a vezetésé- j vei, Enyedi G. Sándornak, az ' MSZMP Békés megyei Bízott- ; sága titkárának kíséretében tegnap, április 3-án Szarvasra ! látogatott.

A vendégeket az MSZMP Szarvasi Városi Bizottságának első titkára, Vrbovszki György fogadta és tájékoztatta a város gazdasági, politikai és kulturális életéről, az elért eredményekről, fejlődésről. Ezután a küldöttség látogatást tett a Kísérleti Haltenyésztési Állomáson. ahol Szalai Mihály igazgató es Túri András, a kísérleti állomás párt-alapszervezetének titkára üdvözölte a vendégeket. Ezt követően a HAKI igazgatója adott tájékoztatást az intézetben folyó kutató és termelői munkáról, a kísérletekben elért eredményekről, majd dr. Millier Ferenc igazgató-helyettes és Mosonyi Géza genetikus bemu- ; tatták a kísérleti állomást.

A közel öt órás programban az Arad megyei küldöttség megtekintette a kacsafarmot, a laboratóriumot, a kísérleti halastavakat és a halkeltető és ivadéknevelő tavakat.

Délután a küldöttség az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat gépműhelyét, majd a világhírű szarvasi Arborétumot tekintette meg.

Ma, április 4-én Arad megyei vendégeink Orosházára látogatnák. ahol délelőtt 11 órakor megkoszorúzzák a román hősök sírját, utána az Új Élet Termelőszövetkezetbe mennek, délután az üveggyárral, a művelődési központtal és a várossal ismerkednek.

Csütörtökön, április 5-én Békéscsabán töltik a napot testvérmegyénk képviselői. A békéscsabai városi pártbizottságon Gyulavári Pál első titkár és dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke fogadja a küldöttséget.

5 amsss

1973. ÁPRILIS i.

Délelőtt a Férfi Fehérnemű- gyárba látogatnak, délután megtekintik a Kner Nyomdát, a j szlovák tájházat, az Ifjúsági és ■ Űttörőházat, majd ismerkednek I a várossal.

Április 6-án, pénteken a küldöttséget Gyulán, a városi párt- bizottságon Jámbor István első titkár és dr. Vidó István, a városi tanács elnöke fogadja. Ezután vendégeink megtekintik a várat, a Várfürdőt és a várost. A pártküldöttség pénteken dél- | után utazik vissza Arad me- j gyébe.

A korábbi szokástól eltérő szakszervezeti napot tartottak j hétfőn délután a MESZÖV-nél. Hogy miben volt más ez a szak. I szervezeti nap a többitől? Ab- | ban, hogy a szóban forgó megyei sziervnél nem a szakszervezet j helyi vezetői tartottak beszámolót, hanem Rákóczi Ferenc. a KPVDSZ megyei bizottságának titkára válaszolt az előre megadott és az érdeklődés középpontjában álló kérdésekre. A MÉSZÖV munkatársai, illetve szakszervezeti tagjai a novemberi párthatározatból adódó leg. fontosabb szakszervezeti felada. tokra voltak kíváncsiak.

Rákóczi Ferenc a kérdések alapján olyan fontos tennivalókra hívta fel a figyelmet, mint a dolgozók fokozottabb tájékoztatására. az oktató-nevelő és a meggyőző munka fokozása, ra. Szólt a gondokról is. Mindenekelőtt a kereskedelmi szak. mában tapasztalható alacsony jövedelem-színvonalról, melv- nek rendezése várhatóan 1974. januárjában történik meg. KérPetcfi és a szabadságharc volt a témája a szeghalmi művelődé^ si ház ifjúsági vetélkedőjének, , melynek győztesei — a művelődési ház ifjúsági klubjának tag. jai — egyhetes jutalom-táborozáson vehetnek részt. A második helyezést szerzett csapat — a körösladányi gimnáziumé — egynapos autóbu^zk i rá ndu ! ásra

megy, á harmadikként végzett vésztői gimnazisták könyvjutalmat kaptak.

nek el. Aki tanul, vagy szakmát szerez, az többé nem jön vissza. Holott a termelőszövetkezetnek a nagyarányú gépesítés következtében szüksége volna szakembereikre. Az utóbbi két évben azonban javult az Egyetértés Termelőszövetkezet szakemberellátottsága.

— A nők foglalkoztatottsága milyen gondokat vet fel a községben?

— A tanács végrehajtó, bizottságának volt egy terve, hogy felveszi a kapcsolatot a megye valamelyik háziipari szövetkezetével. A munkaerő felmérése után azonban ezt a tervet elejtette.

— Miért?

— A körösnagyharsányi asz- szonyok a termelőszövetkezetben vagy a háztáji gazdaságokban dolgoznak. Az utóbbi idő- | ben fellendült a sertés- és a j szarvasmarhatenyésztés. A asz- ; szonyók idegenkednek az ipari ‘ munkától. A mezőgazdaságban megtalálják a számításukat.

— Mi lett a tanácstagi beszámolókon elhangzott javaslatok sorsa?

— Az elmúlt két évben 133 | javaslat és közérdekű bejelentés j hangzott el a lakosság részéről, j Ezeknek többségét sikerült megvalósítani. Felújítottuk az óvoda, a kultúrház épületét, bővítettük a villanyhálózatot. Megépült a Váradi út, s a Rákóczi, Petőfi utca korszerűsítésére is sor kerül. A községfejlesztéssel kapcsolatos javaslatok megvalósítására összesen nyolcmillió forintot költöttünk.

Hz „Omnia” mindent megmagyaráz

Kossuth tér, a község főtere. Szélében, egy dombon áll az artézi kút.

— Hogy most mi van? Megmondom. Tessék ide nézni.

Idős ember. 74 éves Oláh Mihály. Zsebéből egy csomag kávét húz ki, s úgy tartja kérges tenyerét, mint valami talányos leletet.

— Ez az y.Omnía” mindent megmagyaráz. Ma kávéra is telik. Pedig valamikor tavasszal már a szalonna is elfogyott. Abban az utcában, ahol én lakom, egyetlen házban volt tehén. Most minden család tart legalább egyet.

— Miért mennek el a fiatalok a községből?

— Mert tanulnak. De akik itt maradnak, azok is boldogulnak.

Letelepszik a padra. Megböki j a kucsmáját, aztán az utca túl- ! oldalára mutat.

— Nézze azt az asszonyt, Sza- I bó Imréné. Úgy került össze a | férjével, hogy semmijük sem I volt. Most vettek egy házat. Ha- ! marosan autójuk is lesz. Hát ez I van.

— És a község?

Megcsinálták a Váradi utat.

De sokat segített a lakosság is. Ahogy hallotta a tanácsnál, a társadalmi munka értéke meghaladta a 80 ezer forintot. A harsányiak szeretik a községüket. Nyakas és büszke emberek. Szabad hajdúváros volt ez kérem.

Elgondolkozva moizsolgat.ia

kezefejét. Csak kisvártatva szólal meg ismét.

— Nézze ezt a kutat. Lassan folyik a víz. Mondtam a titkárnak, a vízzel hamarosan baj lesz.

Lehet itt boldogulni

Egy pettyes kendős fiatal- asszony érkezik a kúthoz két kannával. Bor Ernőné.,

— A férjem a termelőszövetkezetben dolgozik, zetoros.

— És ön?

— Én otthon, a háztájiban.

Rengeteg a munkám, jószágot hizlalunk. Kell a pénz. Most vettünk egy új házat és szeretnénk bevezetni a vizet. Az is belekerül majd vagy 20 ezer forintba. Lehet ebben a községben boldogulni. Csak az ember becsületesen dolgozzon. Munka is van.

— És a gyerekek?

— Van két fiúnk, az idősebbik jövőre megy nyolcadikba. Jól fog a feje.

— Ha befejezik az általános iskolát?

— Taníttatni szeretnénk őket. A férjem azt tanácsolta az idősebbiknek, hogy a szerelőszakmát válassza.

— Ha meglesz a szakképzettsége, visszajön a községbe?

— Azt nem tudom. A fiatalok a város után vágynak. Azt mondják, ott minden nagyon modern. Habár én nem tudom mit értenek ezalatt. Mert itt a községben majdnem minden házhan van tv és az autótulajdonosok száma is szaporodik. Az viszont igaz, hogy nagyon messze esik a megye központjától.

Nem ériem az illetékeseket

A korszerű, nyolctantermes iskola igazgatója, Szilágyi Károly 1952-ben költözött Körö'snagy- harsányba. ö a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke.

— 1952-ben egy háromtantermes iskolában tanult a község 154 tanköteles korú gyermeke. Az iskolának csupán három pedagógusa volt. Jelenleg 133 gyermek jár az iskolába. 13 pedagógus oktatja őket. Az új iskola több, mint hárommillió forintba került.

— Hányán tanulnak tovább?

— Huszonkét nyolcadik osztályosunk van, valamennyien továbbtanulnak. Tavaly 16 körösnagyharsányi fiatal tette le az érettségit. A szülök mindent megtesznek. hogy gyermekeik eredményesen fejezzék be tanulmányaikat.

— Milyen a kulturális élet a községben ?

— Amióta divatba Jött a tv, azóta szinte semmilyen. A kul- túrházba még a legizgalmasabb filmekkel sem lehet becsalogatni a közönséget. A körösnagy- harsányiak azonban nagyon szeretik a könyveket. Rendszeresen járnak a könyvtárba.

— A mostani jelölőgyűlésen milyen problémák vetődtek fel?

— Az elmúlt két évben sok mindent sikerült megoldani. Gond az ivóvíz-ellátás. A községnek három kútja van ugyan, de sajnos egyre kevesebb a vizünk. A legnagyobb gondot azonban a közlekedés okozza. Egyszerűen nem tudom megérteni az illetékeseket, hogy miért nem segítenek. Egyetlen buszjárat indul reggel a községből, s visszafelé csak az esti órákban van járat. Napközben legalább két járatot kellene még indítani, hiszen a községnek nincs orvosa, nincs boltja. Ha az ember cipőt akar vásárolni, akkor egy egész napot kell távol töltenie.

*A barnára festett padokon idős asszonyok üldögélnek. A fekete fejkendők beárnyékolják arcukat. A község szélén iskolás gyerekek játszanak. Innen messze lehet látni. Sehol egy fa, sehol egy tanya. Csak a távolban rajzolódik ki egy település körvonala a lebukó nap fényében.

Serédi János