Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
Éljen a szocializmust építő magyar nép! A nemzetiségek művelődése „Mi is vagyunk valakik“ Napjainkban a hazai nem- ’ zetiségi pajtika, egyetlen szektorában sincsenek olyan jelen- j ségek, amelyektől ellentmondá- ; sokra, feszültségekre, elvi tisz- ! tázatlanságokra lehetne következtetni. Jogos tehát a megállapítás, hogy a nemzetiségiek hazánk egyenrangú állampolgáraiként. dolgoznak, érvényesülnek. Ezért nemzetiségi politikánk nem szorul felülvizsgálatra, változtatásra. Ez a politikai bázis és a teljes egyenlőség e gyakorlati megvalósulása tette lehetővé, hogy a nemzetiségiek művelődési tekintetben is új, nagy eredményeket érjenek el. A nemzetiségi lakosság teljes erejével részt vesz társadalmi feladataink megvalósításában. Amint a párt X. kongresszusa megállapította: „Hazánk nem- j zetiségei dolgozó társadalmunk j egyenrangú tagjaként építik a j szocialista hazát”. Ebből az következik. hogy életviszonyaik tekintetében — természetesen a lakóhelyük, a vidék adottságainak megfelelően — nincs különbség köztük és a magyar ajkú lakosság között. Egyenlőek a jogok ég a kötelezettségek tekintetében, a gazdasági javakból ugyanúgy részesednek. És minden kulturális tevékenységnek ez az alapja! Művelődés ingatag gazdasági alapokon, bizonytalan létfeltételeik közepette, aligha volna lehetséges. S a társadalmi egyenragúság híjával sem, természetesen. Alkotmányunk biztosítékot nyújt a nemzetiségi jogok gyakorlati érvényesítésére, — s hogy miként élnek ezzel, arra szolgáljon példaként a következő felsorolás, amelyben megkíséreljük felvázolni, milyen mű- ve'ődési lehetőségek állnak hazánk nemzetiségi lakosságának a rendelkezésére. A% első legfontosabb az oktatásügy. Ez miden későbbi közművelődési tevékenység — kollektív és egyéni — alapja. S ebben a tekintetben mind jobb a helyzet. Jelenleg 415 magyar- országi oktatási intézményben több mint 25 ezer nemzetiségi tanuló részesül anyanyelvi oktatásban. Az óvodai férőhelyek száma örvendetesen gyarapodik, azokban is folyik az anyanyelvi Mélyfúrási kutak, termál- kutak fúrását és javítását. aknák építését vállalja a Vízkutató és Fúró Vállalat Ceglédi Üzemvezetősége, Cegléd, III., Rákóczi út 73. Telefon: 83—14, Telex: 22—4804 276966 g gßMBBSSl 1873. ÁPRILIS 30 oktatás. Míg 1968-ban 36 nemzetiségi óvoda működött, jelenleg 86. Ezen belül a szlovák óvodák száma 15-ről 28-ra, a német óvodáké 6-ról 32-re emelkedett. Héttel gyarapodott a román nyelvű óvodák száma. Emelkedett az úgynevezett nyelvoktató általános iskolák aránya is. Német nyelvterületen az idei tanévben nyolc iskolában indult meg az anyanyelvi oktatás. Az anyanyelvet oktató pedagógusok száma mintegy 10 százalékkal emelkedett. A tanulmányi színvonal eme- ; lése érdekében jó kezdeménye- j zés a Bács-Kiskun megyei. Csá_ \ szártöltésen nyitották meg az első német nemzetiségi tagozatos osztályt, s a példát a megye három-né"y másik nemzetiségi iskolája is követi. Az idei tanévben kiegészítő tankönyvek jelentek meg, amelyek az általános tantervékhez kapcsolódnak s nagymértékben segítik a pedagógusok és a tanulók munkáját. A nemzetiségi tankönyv- ellátásában Csehszlovákia. Jugoszlávia és az NDK tankönyv- kiadó vállalataival szoros együttműködést épített ki a Művelődésügyi Minisztérium ; egyes tankönyveket magyar, német, csehszlovák, délszláv szerzők közösen írnak. Az öntevékeny kulturális mozgalom különösen élénk a nemzetiségi lakosság körében. Művészeti csoportjaik népük kultúrájának legértékesebb alkotásaiból hoznak felszínre igen sokat. Bemutatóik a nézők (s örvendetes. hogy mind gyakrabban a tv-nézők) örömére szolgálnak. Ismét egy szárítódat : csaknem félszáz nemzetiségi művelődési csoport működik Magyarországon. Túlnyomó többségük rangos produkciókkal szórakoztatja közönségét. De itt nemcsak ez a fontos. Miközben az anyanyelvi kultúrát terjesztik. e csoport tagjai roppant értékes. s később széles körben szétsugárzó, önművelő munkát végeznek. Ez nyomot hagy az egész közösségen! Egy-egy színpadi, táncos előadásra, produkcióra való felkészülés közben nagy felületen érintkeznek a német, román, délszláv, csehszlovák kultúrával, annak szo_ j cialista alkotásaival. Felkeltik j irántuk az érdeklődést. Nem ritka eset. hogy nemzetiségi irodalmi színpadi bemutatót egy- egy nagy jelentőségű klasszikus vagy mai irodalmi alkotás valóságos reneszánsza követett, mert a közönség olvasni akarta az eredeti művet. S az sem tartozik a ritka események közé, hogy a művészeti együttesek hívják fel a figyelme*- könvvkí- adóknál, színházaknál lefordításra. bemutatásra érdemes mai alkotásokra. A legutóbbi felmérések szerint a nemzetiségi kiskönyvtárakban csaknem kilencvenezer szerb-horvát. szlovén és román könyv található. Nagy többségük olyan, amelynek a „forgalma” igen nagy. Megtalálható közöttük az NDK-beli, romániai, csehszlovákiai, jugoszláviai könyvkiadó vállalatok csaknem valamennyi irodalmi és népszerű ismeretterjesztő kiadványa. S ami a feltűnő és kiváltképpen örvendetes: a legfrissebbek is. Ez azt jelenti, hogy a könyvforgalmazó intézmények gondosan foglalkoznak a nemzetiségi lakosság művelődésügyével, könyvigényével. Fontos szerepe van Magyar- országon a hetente mintegy 80 ezer példányban megjelenő nemzetiségi sajtónak is. Hasábjaikon a politikai írásokon, kommentárokon, a nemzetiségi élet eseményeiről szóló híradásokon kívül, s azok mellett, jelentékeny költők, novellisták is helyet kapnak. Olyanok, akiír közül nem egy a magyar nyelvű kulturális sajtóban is hallatja olykor a hangját. E sajtóhagyomány ápolásában különösen nagy szerepe van a nemzetiségi orgánumoknak. a horvát-szerb nyelvű Na- rodne Novine-nek, a német Neue Zeítung-nak, a szlovák nyelvű Lodové Noviny-nelr és a román nyelvű Foaia Noastra- nak. E hetilapok publikálták először azoknak az alkotásoknak a javarészét is, amelyeket a közelmúltban felvettek a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége által kiadott magyarországi szerzők versantológiájába és abba a román nyelvű élbeszélésgyűjteménybe, amelyet a román nemzetiségűek szövetsége jelentetett meg négy évvel ezelőtt. A nemzetiségi kulturális tevékenység egyik figyelemre méltó jelzése az a tény is, hogy gyarapszik azoknak a kiadványoknak a száma, amelyek a nemzetiségi lakosság népi hagyományait, szokásait, népdalait, folklórját dolgozzák fel. Mind több olyan monográfia — közöttük nem kis számban magas tudományos igénnyel megírt mű — jelenik meg, amely egy-egy nemzetiségi község történetét dolgozza fel. A helytörténeti pályázatra, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium hirdetett meg másfél évvel ezelőtt, több mint 30 nagylélegze. tű. értékes pályamunka érkezett. Nemzetiségi állampolgáraink és szövetségeink élete, amint azt a művelődésben elért eredményeik és törekvéseik jelzik, egészségesen fejlődik, színes és tartalmas. S a nyugodt légkör, mint a jó politikai közérzet jele, kifejezi, hogy a szocialista építőmunkában, annak kulturális területén is, harmonikus az együttműködés. Tamás István A Körösi Vízgazdálkodási Társulat Gyula, Munkácsy Mihály u, 19. sz. Telefon. 201. pályázatot hirdet 1 fő felsőfokú munkaügyi képzettségű előadói munkakör betöltésére Munkabér megegyezés szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. Pályázatokat írásban kérjük 1973. április 25-ig benyújtani. ______________________________ 173564 A mikor 1962 tavaszán a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál békési cigányokból megalakult Rácz Rezső segédmunkás-brigádja, egyesek gúnyolódtak: — Itt dolgozni kell, nem muzsikálni ! A rendszeres munkát nem volt könnyű megszokni. Rácz Rezső azonban buzdította társait: — Mutassuk meg, hogy mi is vagyunk valakik! És néhány hónap múlva már kezdték „észrevenni” a brigádot, amelynek a létszáma is szépen gyarapodott. Vonzotta a „párizsiakat” Ráczék rendszeres keresete és jöttek többen szerencsét próbálni. Kinek sikerült megkapaszkodnia, kinek nem. Tízen azonban évekig maradtak, ma pedig — tizenegy év után — még nyolc alapító tag dolgozik együtt Rácz Rezsővel és a brigád közben többször elnyerte a megtisztelő szocialista címet. De érdemes a tizenegy év történetéből néhány más érdekességet is kiragadni. bizonyításául annak, hogy a becsületes munka, a tisztességes emberi törekvés elnyeri méltó jutalmát. Hírnevet szereztek maguknak Még évekkel ezelőtt egyszer Iga István, a vállalat pártbizottságának titkára hívta fel a figyelmemet a brigádra. — Ráczék kitűnően dolgoznak. Oda osztják bé őkét, ahol meg kell „szorítani” a munkát. Szinte nem ismernek akadályt. Fel is kerestem Rácz Rezsőt és társait. Éppen a békéscsabai toronyház építésén szorgoskodtak. örültek, amikor elmondtam nekik, hogy a párttit- kár is milyen elismeréssel nyilatkozott a brigádról. Hírnevet szereztek maguknak a vállalatnál. Aztán írtam róluk. Riportot. Hadd ismerjék meg őket szélesebb körben is. Jusson ,el a hírük Békésre. „Párizsba” és kövessék minél többen a példájukat. Később megtudtam, hogy a brigád jól dolgozó tagjainak a feleségét a vállalat felvette — protekcióval — takarítónőnek. Megállták a helyüket, maradtak. Ma is dolgoznak, így vált lehetővé, hogy a brigád tagjai egyre-másra kikerüljenek a putriból. Rácz Rezső, Horváth Kálmán, Bodoczki Mihály, Római Elemér, Római Antal és Balogh Dezső ma már szén családi házban lakik. A vállalat támogatta őket és az építkezésnél ők maguk is segítséget nyújtottak egymásnak. Mégpedig hozzáértéssé}. Rácz Rezső otthonában Nemrég ellátogattam Rácz Rezső békési otthonába. Szívélyesen fogadott. Egy kis büszkeséggél mutatta meg háromszobás, szépen berendezett lakását, ahová már a vizet is bevezették. Feketekávéval kínált. A kislány főzte, ő tette elénk az asztalra. Beszélgettünk. Főleg az érdekelt, hogy volt képes a munka és a házépítés sok gondja közepette szakmunkásvizsgára is felkészülni. — A családom nagyon 1 mondta: Csináld! Fél év alatt I sok éjszakát és minden szabad szombatot tanulásra áldoztam. Ennyi az egész — mondta derűsen, bár ha visszagondol, jól emlékszik, hogy voltak bizony nagyon nehéz órák is. Különösen a vizsga előtt. — Mi' adott erőt a tanuláshoz? — A ’leginkább talán a négy gyermekem iránti szeretet. Hadd mondhassák, ha kérdezik tőlük, hogy az apjuk kőműves. Az mégiscsak több, mint a segédmunkás. — Mit szólnak hozzá a brigádtársai? — Azt hiszem, nem nagyon örülnek. Attól tartanak, hogy elmegyek valamelyik kőműves- brigádba, aha’ többet tudok keresni. Régen dolgozunk együtt, nehéz elhatározásra jutni. Mert az is igaz, kell a pénz a házépítés teljes befejezésére és a hitel törlesztésére. Jól dolgoznak, megérdemlik Czinanó Mihály a brigádvezető helyettese. Ha távol van Rácz Rezső — mint akkor éppen, amikor találkoztunk —, ő irányítja a munkát. Bevallotta, nem könnyű dolog. Mindenről neki kell gondoskodnia. — És ha elmenne Rácz Rezső? — Most már talán elboldogul, nánk valahogy. Ö nem tűrt semmi fegyelmezetlenséget, ami. hez valamennyien hozzászoktunk. Csak Rezső fiát kell még rendre nevelnünk. — Vele mi baj van? — kérdeztem, — Fiatal, nehezen viseli el a figyelmeztetést. A munkájában azonban nem sok a hiba. Dolgozik szorgalmasan. Azt hiszem, azért mégis a munka a lényeg. Ebben egyet is éltettünk. Xfj. Rácz Rezső 1971-ben. Burai Vilmos 1972-ben került a brigádba. A múlt hónapban ők is. mint a többiek 2430 forintot vittek haza. A régiek közül csak Czinanó Mihálynak és Antoni Józsefnek nincs még családi háza. Mind a ketten az idén akarnak építkezni, ha a vállalat hosszabb lejáratú kölcsönt ad nekik. Talán megkapják. Mert derék emberek, jól dolgoznak, megérdemlik. Nagyon mélyről indultak Rácz Rezső gyermekéveire így emlékszik vissza: — A békési cigánytelepen laktunk. Anyámnak 10 gyermeke volt, de csak hárman nőttünk fel. A lakásunk egy 6x4 méteres alapterületű szobából és egy hozzáto’dott Ms konyhából álló putri volt. Bútorzata két ócska ágy. asztal és sublót. Az egyik ágyban a szüleim aludtak, a másik ágy a miénk volt. Szüleim koldulásból tartották el a családot... És a brigád valamennyi tagjának hasonló volt a sorsa. Nagyon mélyről indultak és az ál ta kínos szint magasságára emelkedtek. Erős akarattal. Ehhez pedig az a közeg teremtett lehetőséget, amelyben az emberek megítélésének az alapja a tisztességes munka és semmi más. Ennyi a brigád 11 éves tör-; ténete dióhéjban. Pásztor Béla
