Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-26 / 96. szám

■«tiNitiuntiMiiifiHii

NA,

NE!

P intyőke addig-addig ille- ’ gette magát, amíg fel nem keltette a Karvaly érdeklődését. A Karvaly átható pillantásokkal méregette, majd görbe csőrével a billegetőjéhez kapott. Pintyőke először kissé húzódozott:

— Na, tie! — tiltakozott madárnyelven, de bátorításul mindjárt el is kuncogta magát.

így kezdődött a szerelmi kaland, mely egyre bonyolódott. A Karvalyt hamarosan apró ujjal köré csavarta Pintyőke, s ettől kezdve önagysága már nem állt a pult mögé, nem szolgált ki, nem takarított. hanem irányított. Az énekesek zokszó nélkül dolgoztak. mert tudták, hogy olyan támasz áll mögötte, aki ha valami nem tetszik neki, egy csapásra lenyeli valamennyinket.

Hivalkodott is Pintyőke ekép- pen:

— Az én Karvalyomnak a legjobb barátja a sas. Vadászni is együtt járnak,

Amulva hallgatták a többiek és még szorgalmasabban súrolták a becsalt csárda padlóját, hogy elnyerjék Pintyőke tetszését. Û meg állt diadalmasan, feltartott csőrrel, szárnyait csípőre téve.

Haladt a munka. Karvaly elégedett volt Pintyőkével. Még a Jómadár cim odaítélésére is javasolta, amit csak azért nem sikerült elnyernie, mert más billegető is volt a vállalatnál.

Hanem egyszer az egyik veréb megsokallta Pintyőke „uralmát" és fellázadt ellenei

— Neked sem esik le a gyűrű a lábadról, ha dolgozol — csiripelte.

Pintyőkét e vakmerő szavak hallatán elöntötte az epe és a verébnek ugrott. Az meg védekezett. A párharcnak mindkét S fél vesztese lett, mert' összekar- ; molták egymást, ráadásul néhány poharat és tányért is ösz- szetörtek.

Az énekesek persze a verébnek drukkoltak és jóleső érzéssel hallgatták, amint az magából > kikelve csiripelte: Te K. und. K. : (K, undorítóan K.)

■

— Végre megmondja neki va- ; laki — sugdosták egymásnak jó- j kedvűén.

A Karvaly vetett véget » d-í

vakodáshak. Behívatta magához ;

a két verekedőt és a verébre ri- !

vallt: '

■

— Vond vissza a K-tl

— Én, Karvaly szaktárs? Csak \

maga teheti. '

És hiába nyaggatta a verebet, ;

nem sikerült jobb belátásra bír- \

nia. ;

*

De eljött az idő, amikor Pin- ■ tyőke bosszút állhatott. Akkor • történt ez, amikor a veréb kői- 1 tés után madársegélyt kért a ; vállalattól. Enyelegve ölelte át ! szárnyaival Karvaly nyakát és S igy csicsergett:

— írd csak rá a kérvényre: Műtollat hord. Ha arra telik, minek neki segély?

Megkezdődött az előkészület a következő tanévre

As Alföldi Kőolajét Gásipurl Gépgyár

(Orosháza, Bajcsy-Ze. lít 41.) azonnali belépessél felvesz 1 ta gyakorlattal én főiskolai vagy egyetemi végzettséggel

rendelkező

szerszámszerkesztöt

csoportvezetői beosztásba.

Jelentkezés: részletes önéletrajzzal, személyesen vagy levélben a gyár személyzeti vezetőjénél. K9672

Bár az idei tanévből’ is hátra va.n még ikét hónap, máris megkezdődték az előkészületek az 1973—74-es tanévre. Egyebek között a megyei tanács művelődésügyi osztálya munkatársainak g a városi, járási művelődési osztályok vezetőinek tanácskozásával, amelyen Fetró András, a Művelődésügyi Minisztérium Tanácsi Főosztályának helyettes vezetője tájékoztatta a jelenlevőket az elmúlt évi KB-határozat teljesítéséről s a tavaly júniusi oktatópolitikai határozatból adódó jövő évi fel, adatokról.

Egyebek mellett elmondotta, hogy a tananyagmódosítás céljai — az évtizedünk végére várható új tanterv és tankönyvek megjelenéséig — az eddiginél fokozottabb törekvés a tanulók gondolkodtatásra-nevelé- sére. a diákok szabad idejének növelésére, u nevelés hatékonyságának emelésére. Felhívta a figyelmet az értelmi és érzelmi neve'és egységének fontosságára, a hazafiság érzésének elmélyítésére, valamint arra. hogy az elkövetkező időszakban — a jelen tanév néhány hetében és az 1973—'74-es esztendőben a meglevő határozatok színvonalas végrehajtásán kell elsősorban fáradozniuk a pedagógusoknak.

A megbeszélés tanulságait — s a megyei eredményeket, feladatokat — májusban újabb értekezleteken ismerhetik meg az általános iskolák igazgatói.

Gyors és pontos munka volt...!

Teljesen automatisait, ihrosített forrólevegős lueernalisstttsenset avattak Vises fáson

A Vizesfási Állami Gazdaságban d,r. Szűcs Mihály igazgató mér évekkel ezelőtt megváltoztatta a vetésszerkezetet. A talajvizsgálat, a gyakorlati tapasztalat, a vizesfási mély fekvésű,

belvízveszélyes táblák meggyőz, ték az igazgatót arról, hogy leggazdaságosabb ezen a tájon pillangós takarmányt termeszteni s feldolgozással párosítani. Ma már a szántóföldjük mintegy felén lucernát, lóherét és egyéb pillangós takarmányt termesztenek, az öntözés lehetőségeit kihasználják s igen magas terméseredményeket érnek el.

Egy munkaügyi vita háttere

Csákig hozzáértéssel, elvi szilárdsággal, emberséggel, emberi és munkatársi példamutatással, csakis a munkásosztály iránti felelősségérzettel lebet vezetni hazánkban, (MSZMP X, kongresszusa,) Megyénk egyik üzemében történt. A vállalat igazgatója meglátogatta. azt az üzemrészt, ahol M. György dolgozott. Beszélgetés során M. György különböző rendellenességekről számolt be. Néhány nap múlva munkatársaitól megtudta, hogy az üzemrész vezetője emiatt neheztelő megjegyzéseket tett rá. Hamarosan közvetlenül is tapasztalhatta, hogy rossz fát tett a tűzre, A közelmúltban pedig elromlott a munkagépe, s vontatóvezetéssel bízták meg, noha tiltakozott ellene. mert gépjárművezetői igazolványa vontató vezetésére nem vonatkozót);, A rendőrség meg is bírságolta. M. György a vállalat munkaügyi döntőbizottságához fordult, hogy térítsék meg részére a bírság összegét. Mikor erről tudomást szerzett az üzemrész vezetője, behívatta az irodájába és fenyegető hangnemben felszólította, hogy azonnal számoljon el a gázolaj- jegyekkel. M. György azonban nem engedelmeskedett. A következő nap szóban felmondott a vállalatnak, A gázolajlegvekkel csak a döntőbizottság felszólítására számolt el. mégpedig hiánytalanul, A munkaügyi döntőbizottság M. György felmondását érvénytelennek tekintette, a vitában pedig neki adott igazat. Addig viszont, amíg munkagépét meg nem javítiák, az üzemrészvezető utasítására bármilyen munkát köteles elvégezni. M. Györgyöt az üzemrész vezetője árokásással bízta meg.

A vállalati munkaügyi döntő- bizottság határozata ellen az üzemrész vezetője tiltakozik. Érvei súlyosak. És bizonyára nem alaptalanok. Hiszen M. Györgynek vannak gyöngéi. Már a legkisebb sértésre igen felindultan válaszol. Sőt, két ízben a vezetői utasításnak nem tett eleget, Makacs természet, őt ne sértegesse senki, ez az elve. Az üzemrész vezetője pedig felteszi a kérdést, hogyan tartson fegyelmet, ha a munkafegyelem megszegőjének igazat ad a döntőbizottság? Márpedig M, György fegyelmi vétséget követett el akkor, amikor a vezető utasítása ellenére nem számolt el a gázolaj jég vekkel. Igen ám, csakhogy M. Györgynek is van aduja. Mert durva és sértő módon szólították fel az elszámolásra. Vajon a nem megfelelő hangnem okot adhat a fegyelmi vétség elkövetésére? Az éremnek másik oldalát nézve; vajon a vezető nem követett-e el fegyelmi vétséget, amikor beosztottjával sértő hangnemben beszélt? S végezetül: vajon lehet-e azon csodálkozni, hogy ezek után M. György a vezető utasítása mögött személyeskedést vélt felfedezni? Az árokásást büntetésnek tartja. Miért? Mert egyes- egyedül végzi. És véleménye szerint az üzemben ennél sokkal fontosabb munka is akad. Arról pedig mindeddig nem volt tudomása, hogy a vállalatnak belvízelvezetési terve is van.

M. György azt egy pillanatra sem vonja kétségbe, hogy az üzemrész vezetőjének legfontosabb feladata a munka megszervezése, ^irányítása, amelynek maradéktalanul csak a beosztott dölgozók fegyelmezett1 magatartása révén, tud eleget tenni. A munkafegyelem bármilyen megsértése a termelés csökkenését idézi elő. Hogyan tesz eleget a vezető ennek az igen fontos feladatnak? Ez már a vezetés kérdése. Ha úgy tetszik, a veze.és stílusának a kérdése. És ez az, amit a mi társadalmunkban egyáltalán nem lehet mellékes kérdésként kezelni. Hiszen a vezetés módszere kézzelfoghatóan tükrözi a vezető és a beosztott kapcsolatát. Ez a kapcsolat pedig végső soron szocialista társa dalműnk lényegét érinti. Azt, hogy hazánkban munkásosztály az urolkodó osztály. Ebből következik, nem mindegy, hogy az uralkodó osztály tagjaival miként beszélnek.

Áhhoz, hogy a dolgozók termelési kedve, aktivitása fokozódjék, tapasztalatuk, tudásuk kibontakozzék, hogy alkotó gondolatokkal segítsék vállalatukat, s önkéntes részvállalással is növeljék a termelést, ismerniük kell munkahelyük gondjait, a termelési célkitűzéseket, sőt túl kell látniuk üzemük falán. A helytelen hangnem, a nem megfelelő emberi kapcsolatok a vezető és a beosztottak között, a termelésben részt vevő dolgozók munkaintenzitását, aktivitását, a vállalat ügyeibe való beleszólási készségét csökkenti. Mindez végső soron a termelést hátráltatja, Mert a munkahely nemcsak gazdasági egység, hanem politikai egység is. A kettő elválaszthatatlan egymástól.

M. György ügye megfellebbezhetetlenül tanúsít,jal hogy a vezetésnek nélkülözhetetlen eleme a megfelelő emberi kapcsolatok kialakítása. Mert ennek éppen olyan nagy szerepe van a termelésben, mint a szakmai fel- készültségnek. Nem az elvtelen kapcsolatokról van szó, hanem azokról, amelyek társadalmunk szocialista jellegéből fakadnak. Amelyek révén a munkás nap mint nap érzi, hogy a termelés érte folyik, aktivitását, kezdeményezőkészségét a vállalat nem nélkülözheti. Rövidre fogva a szót: a mi társadalmunkban munkahelyi demokrácia nélkül nincs, és nem is lehet jó vezetés. A vezető követelje meg a pontos, fegyelmezett munkát, ugyanakkor segítse elő az egészséges szocialista emberi kapcsolatok kialakítását, X,

M. György üzemvezetőjének azt nem lehet szemére vetni, hogy tudatosan beszélt durva hangon. Elragadta az indulat. M, Gvörgyöt is az fűtötte. Egy vezető azonban soha sem beszélhet az indulatok hangján. Ilven magatartás tudatlanságból. politikai szflklátókörűsésből fakad. Alapkövetelmény, hogy a vezető bármilyen ügyben a munkásosztály érdekét szem előtt tartva a legnagyobb tárgyilagossággal döntsön. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az üzemrész vezetője, amikor posztjára került, szerénységével, közvetlenségével és szakmai tudásával kivívta beosztottjai elismerését. Idővel azonban alaposan megváltozott és megfeledkezett a legfontosabbról, hogy vezetői posztját a munkásosztály megbízatásából tölti be.

Seredi János

fc vak kel ezelőtt Vizesfáson is épült forrólevegős lucernaUszt- üzem, amelynek vezetője a több, szőrös újító, Jánosi Gyula lett. Szerencsés véletlen, hogy Jánosi újítása alapján szereltek fel hazánk különböző tájain és külföldön is különböző automata berendezéseket. így zajtól mentes körülmények között, kevesebb fizikai munkával, (karo- tintartalomban gazdagabb, kiváló minőségű liszt készül Jánosi újította az ipari tv-vel irányított vezérlőasztalt is.

Vizesfáson most ikresítették a forrólevegős lucernalisztkészítő üzemet, s k orszerűs í, tették a berendezéseket. Itt valamennyi Já_ nosi-féle automatika megtalálható, Egyszerre két szárítóvonal üzemel s szükség esetén egyiken lisztet, a másikon préselvényt készítenek. A berendezés szója- feldolgozásra is alkalmas. Mivel megoldották a tűzvédelmi problémát is — tűzvédelmi automatákét szereltek fel —, mindennemű olajos mag szárítható, őrölhető az üzemben.

A Vizesfási Állami Gazdaság kollektívája derekas munkát végzett a több mint négymillió forintos beruházás megvalósításán. 1073. január 2-án láttak munkához s húsvétra átadták rendeltetésének az ikresített üzemet. Papp Lajos villanyszerelő csoportja, Balogh István gépészeti részlege, Szűcs István műszaki csoportja. Monostori Tibor építésvezető brigádja, Balogh Mátyás főmérnök. Szűcs Lajos műszerész és mások kiváló munkaszervezéssel, jó időbeosztással érték el a kimagasló eredményt. Dr. Szűcs Mihály igazgató, Kékesi László termelési igazgató-helyettes minden segítséget megadott a tervszerű munkákhoz, amelyeket természetesen Jánosi Gyula irányított.

A vizesfási lucernalisztüzem- ben munka- és egészségvédelmi szempontból is kitűnő munkakörülményeket teremtettek. Az üzem egyébként szemes termény szárítására, őrlésére is alkalmas. Évente mintegy ezer vagon takarmányliszt és présel- vény készül maid Vizesfáson. A gazdaság vezetői természetesen nem elégszenek meg az eredményekkel: a kollektíva újabb lépéseket kíván tenni annak érdekében. hogv kis helyen, gazdaságosan tárolható pogácsát, illetve paneleket gyárthassanak. Ez esetben nem lisztté őrlik a lucernát, hanem szecskázzák, préselik, s széna helyett etetik.

\. R.

1973. ÁPRIUS 36.

5

Orosházi Új Élei MGTSZ felvesz

kőműves, lakatos hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat

állandó munkára helyben és Orosháza környéki munkára.

Jó kereseti lehetőség, szerszám- és munkaruha-juttatás.

Jelentkezni személyesen munkakönyvvel a tsz központjában,

Orosháza, Alsó-Tanya 40.

88562