Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-25 / 95. szám
i A szarvasmarhaíenyésztés! kormányprogram megvalósítása a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben Új magyar szántóföldi növényvédő célgép készült A Növényvédelmi Főosztály és a MÉM Növényvédelmi Szolgálatának szakemberei új és olcsó szántóföldi növényvédő célgépet terveztek. A gyom- és rovarirtásra. a gombaölöszerck permetezésére kiválóan alkalmas gépet Veszprémben, a Mező- gazdasági és Szolgáltató Vállalat már sorozatban gyártja és egy év alatt ezer darabot készítenek belőle. (MTI fotó : Bajkor József — KS.) Véget ért a békési kosárfonók kálváriája Huszonöt évi használatra a kosárfonóké a 147 hold föld Mindazok az intézkedések, amelyek a legutóbbi kormányhatározat alapján a szarvasmarha-ágazat nyereséges, ségét javítják, pozitívak, mégis igen sok helyen, elsősorban a gazdasági mutatók nem teszik lehetővé azok helyes megvalósítását, az ágazat nyereségességét. Ha tovább vizsgáljuk Békés megye hozamait a számok itt is igen gyenge termelést mutatnak: 2265 liter tej tehenenként 1971-ben. A mostani országos termelés: 2400 liter. A 3 ezer liter lehetséges hozam csupán 25—30 százalék emelkedést jelentene. Ugyanakkor gazdaságunkban, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben alig 3 év alatt 63 százalékkal emeltüík tehenészetünk tejtermelését! Gazdaságunk, a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz szarvasmarha-állománya magyartarka, melyet a mezőhegyesi Mesterséges Termékenyítő ( Állomás bikái javítottak. Azonban a rendszertelen tartást és takarmányozási viszonyok sem a hozamok javulását, sem az állomány fiomogenizálását nem tették lehetővé. A tenyésztési munkát 1969 telén kezdtük el. Az állomány adva volt és az első, legfontosabb teendő a korcsoport, a hasznosítás és a termelés szerinti takarmányozás, mely a takarmányok beltartalmi vizsgálatával az egyedi takarmányozást is lehetővé tette. így minőségi és mennyiségi takarmányozásra is lehetőség nyílt. Az állatok hasznosítás, korcsoport és termelés szerinti csoportosításával kialakulhatott a rendszeres munka. Ezt követte a végtermékbérezés bevezetése, mellyel lehetővé vált; jobban dolgozik és 'többet termel -az, aki többet keres. A termelékeny munka így érvényesül. Azok a dolgozók, akik megértették, hogy miről van szó, belátták igazunkat és igyekeztek jobban dolgozni. Azok viszont, akik hanyagul dolgoztak saját magukat „kiselejtezték”. A ré&tcrmékbérezés másik nagy előnye abban is megnyilvánult, hogy . a gazdaságvezetésnek gondoskodni kellett a biztonságos és jobb takarmányellátásról. A dolgozó többet akart termelni, mert csak így kereshet többet. Most már nem lehetett dohos, penészes takarmányt adni az állatoknak, így a növénytermelést is lelki- ismeretesebb, jobb münkára ösztönöztük. A következő legfontosabb teendő volt a munkafegyelem további javítására a hasznosítás szerinti munkarendek, tartási és takarmányozási technológiák kidolgozása. Így kialakulhatott egy olyan munkafolyamat, mely alapján „futószalag-szérűén” üzemelhetünk a termékenyítéstől a fejésig. A tehenészetben — a már leírt végtermékbérezés alapján — „stand” — rendszert vezettünk be. így a standon csak a fejőstehén lehet. A szárazraál- lítás után külön istállóba, előkészítőbe került a tehén, illetve a hathónapos vemhesüsző. A szárazraállítás héthóna- [ pos vemhesség betöltésétől kéz- 1 dődik és két hétig tart. Itt az előző legmagasabb termelés alapján előkészítik a vemhes áú latot és a várható ellés előtt 10 —15 nappal az elletőistállóba kerül. A mesterséges borjúnevelőbe 9—10 napos állatokat helyezünk. A tehenek, illetve az előhasi üszők 8—10 napra ellés után — amennyiben állategészségü- gyileg nincs probléma — visszakerülnek a standra. Itt az elletőben megállapitott termelés szerinti takarmányozást, egyedi abrakolást biztosítjuk, melyet a takarmányok béltartalma szerint számolunk ki. A standra visszakerült tehenet a fejés ellenőrzése során nyilvántartásokból követni lehet. Az elletőből a 8—10 napos borjú a mesterséges neveidébe kerül, ahol hathónapos koráig neveljük. Innen a bikákat és a selejtüszőket a hizótelepre szállítjuk. A továbbtenyésztésre alkalmas üszőket zárt, kötetlen tartásban neveljük, majd 18 hónapos korban, 420 kilogramm súlyban (a két határérték betartása kötelező) termékenyítjük. A termékenyítésre előállított üszőt havi mérlegelés alapján az ivarzás szerint figyelemmel kísérjük, majd az üsző hathónapos vemhesség elérésekor az előkészítő istállóba kerül és a kör kezdődik elölről. Elkezdtük a házi törzskönyvi ellenőrzést. Ennek alapján lehetővé vált, hogy azokat az egyedeket, melyek termelése nem gazdaságos, kiselejtezzük. Ugyanakkor a korcsoportok elkülönítésével és a szigorú állategészségügy és higiéné betartásával a már TBC- menlesített állomány 3 év után valóban mentes lett, TBC-re és brucellózisra egyaránt. Munkánk nyomán a termelés rohamosan növekedett s még jobban követelte a takarmányozási és a tartási mód javítását, az állatok biológiai igényének kielégítését, azért, hogy az életteljesítményt növelhessük. Ezért 1970 tavaszán füvesherét telepítettünk: 37 katasztrá- lis holdon — vöröshere és szál- kásperje keverék —. melyet öntözve 2—3 évenként, 35—40 katasztrális hold területtel váltjuk, a szarvasmarha teleptől 800—1500 méter távolságra. A területet a vemhes tehenekkel, vemhes üszőkkel és 380—400 kilogramm feletti üszőkkel szakaszosan legeltetjük; tavasztól őszig. Hogy mit jelent a természetes mozgás és takarmányozás ezeknek az állatoknak, úgy gondolom nem is kell bizonygatnom. Viszont feltétlen említést érdemel a takarmányok beltartalmi vizsgálata mellett — különösen a téli takarmányozásnál — a takarmányok ásványi anyag tartalma, azok hasznosítás szerinti kiegészítése. A takarmányok béltartalmának további javítását igazán csak úgy remélhettük — a megemelkedett termelési szinten —, ha az állattenyésztési szakemberek irányításával takarítottuk be a lucernaszénát, zöldtakarmányokat és a szilázs- készítést is hatékonyan irányítottuk. Ebben is sikerült a mennyiség javulása mellett a minőségben is előre lépni, ezt igazolják a különböző vizsgálatok. Egyedi párosítással a következő években az állományt homogenizáljuk és kialakítunk egy olyan típust, mely 630— 650 kilogramm tehénélősúly- lyal 3,9—4 százalékos tejzsír mellett évi 3900—4000 liter tejet termel és a hizómarha, a bika súlygyarapodása: 1300— 1400 gramm/nap. Mindezt összevetve, az alábbiakat tartom fontosnak ahhoz, hogy egy nagyüzemi tehenészet termelése gazdaságosan üzemeltethető legyen: Korcsoport és hasznosítás szerinti takarmányozás a takarmányok beltartalmi vizsgálata alapján, különösen a téli időszakra. l et* tn elésen alapuló bérezés bevezetése, mely alapja lehet a munkafegyelem megszilárdításának. Kor- és hasznosítás szerinti csoportosítás, mely a tartás és takarmányozás rendszerezése mellett állategészségügyileg is rendkívül fontos. Takarmányozási és tartástechnológiai rendszerek kidolgozása a helyi körülményeknek megfelelően. Vemhes, és tenyészüszők. illetve vemhes tehenek természetes tartását, legeltetését, a vemhesitések rendszeres állatorvosi ellenőrzését. Az állattenyésztés felügyeletével és irányításával megtermelni a szükséges tömegtakar- mányt. (A megtermelt meny- nyiség minőségileg is jó legyen). Kialakítani annak feltételét, hogy egyedi párosítással olyan családok alakuljanak ki, mellek termelése valóban rentábilis. Végül, — ezt elsőnek kellett volna említeni — ki kell alakítani egy olyan vezetést, mely képes mindezeket megvalósítani. A hosszú ideig tartó vita után irattárba került a bucsai 147 hold föld aktája. Lapunkban is több ízben adtunk helyt az akták útjának — míg végül is ar_ ró’ kaptunk értesítést a bucsai községi tanács elnökétől, Nyilas Pétertől és a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet elnökétől, Nagy Györgytől, hogy a szövetkezet kapta meg a földet 25 éves használatra. A tanácselnök levele „A termelőszövetkezeti csoportok felszámolását követően, a Járási Földhivatal 333—2/1973. számú határozatával állami tulajdonba vette a tagterületet, egyidejűleg elrendelte a terület hasznosításáról való azonnali gondoskodást. A határozat utal a megváltási ár kifizetésére, miszerint a jogszabálynak megfelelő ' aranvkoronánkénti 160- szoros forintösszeget kell megfizetni. A határozat 1973. évi április hó 14_én jogerőre emelkedett. Az állami tulajdonba vett és hasznosításra átadott 84 hektár 9585 négyzetméter területre ideiglenes hasznosítási szerződést kötöttünk a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezettel, ami nem befolyásolja a tulai- donjog rendezésének kérdését. A kosárüzem részére történő hasznosításra egvébként a Békés megvei Tanács V. B. Szeghalmi Járási Hivatal élelmiszergazdálkodási és kereskedelmi osztálya a 3515—4 1973. Elm. K. O. átiratában is utalt. A kosárüzem a megá’lapodást követően kérte a terület szántóföldi művelés alól való kivonását, amit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyezett. A kosárüzem az. átadott területen a fűztelepítést megkezdte, jelenleg 60 hektár területen a telepítést be is fejezte. Az időjárástól függően, a terület teljes ta'építésé megtörténik”. A szövetkezet elnöke is hasonló szövegű levelet küldött szerkesztőségünkhöz, melyben közli, hogy 25 éves használatra kapták meg a 147 hold Földet. Ezzel lezárult egy ügy, amely hasznosan szolgálja most már a háziipari szövetkezet gazdaságos termelő munkáját. Gyakorlattal rendelkező jogtanácsost keresünk a békéscsabai forgácsolóba. Kisrét. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a személyzeti osztályon. x 1 _____________ ___ F elhívjuk Gyoma község lakosainak figyelmét, hogy a Vásártéren megépült 4x21 lakás kábelhálózatát feszültség alá helyeztük A berendezési tárgyak megközelítése életveszélyes! Békésem. Állami Építőipart Vállalat. 167033 Sás Menyhért főállattenyésztő A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet, Békéscsaba, Vörös Október sor azonnali belépéssel felvesz gyakorlattal és gépipari technikummal rendelkező jérfit csoportvezetői munkakörbe, kőműves szakmunkasokat és segédmunkásokat, festö-mqzolö szakmunkásokat, asztalos szakmunkásokat, és szegező lakatosokat, valamint asztalos üzembe női segédmunkásokat, rakodó, munkásokat. Minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség Jelentkezni lehet: fenti dinen, 136723 \
