Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-25 / 95. szám
Áz egészségesebb környezetért A' tisztasági mozgalomnak hazánkban mintegy kétévtize- deis hagyománya van. Az idősebbek közül nyilván sokan emlékeznek még az úgynevezett „tisztasági hónapokra”, e párhetes kampányokra. Az évek során, hasznosítva a leszűrt tapasztalatokat, kialakultak a tisztasági mozgalom mai formai. Jól segítve a munkahelyek, a lakótelepek egészségügyi helyzetének javítását. Napjainkban a tisztasági mozgalom már a legtöbb megyében a város. illetve községfejlesztési akciók szerves része. „Tiszta udvar — rendes ház" A legnépszerűbb akció a j „Tiszta udvar — rendes ház” | mozgalom, amely felhívás mintegy másfél millió lakóház tulajdonosához jutott el. S hogy nem eredménytelenül, azt jól szemlélteti, hogy 1969-ben 620 ezer lakóház, 1972-ben már 850 ezer felelt meg a mozgalomban előírt követelményeknek. A vörötskeresztes szervezetek a tisztasági mozgalmat a tanácsokkal, a helyi népfront- bizottságokkal, más társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve, a KÖJÁL-ok szakirányítása mellett igyekeznek tovább szélesíteni. „Tiszta, virágos község, város" Mind jobban terjed a „Tiszta, virágos község, illetve város” mozgalom is. Pedig az előírások nem könnyűek. A cím megszerzéséért mégis egyre több falu, város lakossága tesz erőfeszítéseket. Tavaly például a több mint háromezer, a mozgalomban résztvevő községből csaknem hatszáz megfelelt az előírt követelményeknek. Sokfelé tapasztalható, hogy ünnepélyessé teszik az eredményhirdetést is. A városok körében is kezd népszerűvé válni a mozgalom; 1969-ben még csak 43 város vett részt benne, 1972- ben már 73. Megyénkben különösen szép eredményeket érték el a tisztasági mozgalomban a békéscsabaiak és a gyulaiak. A városi tanácsok a legjobb kerületeket jutalomban részesítették. A fáradhatatlan vöröske- resztes aktivisták munkájának eredményeként sokat MEZÖBERÉNYI ÁFÉSZ „Hangulat” vendéglőjébe lángoskihordót azonnali belépésié felvesz. Érdeklődni: az ÁFÉSZ központi irodáján, Kiszely János gazd. csop. vezetőjénél, Népköztársaság útja 7'. x 3 NtPUJSAC M 1973. ÁPRILIS 25. változott az elmúlt években a lakóházak és környékük rendje, tisztábbak lettek a porták. Sok-sok faluban, városban, külterületen, bekerített baromfiudvarok, virágos- kertek felújítása, kerítések és vízelvezető árkok gondosabb karbantartása jelzi a fejlődést. A mozgalom népszerűségét egyébként az is jól mu-, tatja, hogy ma már a községek, a városok, a termelő- szövetkezetek és az" állami gazdaságok 85—90 százalékára, s majdnem valamennyi iskolára kiterjed a tisztasági mozgalom. Közös erővel A mezőgazdaságban mintegy ötezei* vöröskeresztes társadalmi egészségügyi felelős tevékenykedik : a szervezeti bázist munkájukhoz az egészségügyi állomások és a vöröskeresztes szervezetek adják. Közegészségügyi-járványügyi szorgoskodásuk tulajdonképpen a tisztasági mozgalomban realizálódik. Az elmúlt esztendőben 2300 termelőszövetkezetből 730 felelt meg az előírt követelményeknek, az állami gazdaságoknál pedig mintegy 35 százalékuk. A 4—5 tagú bizottságok felülvizsgáló munkájuk során arra ösztökélik a gazdasági vezetőket, hogy ahol a munkahelyi egészségügyi intézmények nem korszerűek, újítsák fel azokat. E tevékenység is hozzájárult ahhoz, hogy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben sokfelé javultak az elmúlt időben az egészségügyi-munkahelyi viszonyok : számos helyen készítettek a gazdaságokban zuhanyozókat és általában az a tapasztalat, hogy mind többet áldoznak a gazdaságok vezetői az egészségügyi-szociális célokra. A legjobb eredmények ott születnek, ahol a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére egyesítik erőfeszítéseiket a tanácsi, az egészségügyi, az üzemi gazdasági vezetők, a hivatalos és társadalmi erők egyaránt. A szervezés csupán azokon a területeken nem jár kellő eredménnyel, ahol nem alakult ki megfelelő együttműködés a társszervekkel. Körúton/ végzős egyetemistákkal Hagyomány és egyúttal szokás is az a gyakorlat, melyet immár évek óta a "megyei szervek követnek az egyetemisták látogatásának szervezésére. Az Agrártudományi Egyetemen, Gödöllőn létrehozták a Békés megyei hallgatók klubját. Ez az intézmény igen látogatott, amit az is tanúsít, hogy az egyetem és a szűkebb haza, Békés megye között őrzi és ápolja a mindennapi kapcsolatot. Tulajdonképpen e klub keretében I kerültek haza Békés megyébe a végzős hallgatók az elmúlt hé- j ten. A megyei tanács és a két tsz-szövetség' kalauzolásával j megtekintettek néhány mezőgaz- t dasági nagyüzemet. Vizsgálták I azt, hogyan változott az élet az j elmúlt négy esztendőben, sei táj hogyan fogadja vissza vagy várja fiait újra ölelésre. Egy-egy ilyen látogatás általában prótokoláris jellegű szokott lenni. Az üzemek vezetői a kul- túrházban. vagy éppen valamilyen tanácskozóteremben felsorolják az elért eredményeket, a megoldásra váró gondokat és azután a látogatók tovább haj-! tanak, újabb üzemmel ismerkednek. Most nem így történt. Az ismerkedés az életben nem pedig tanácskozóteremben folyt. Kissé nagy volt a meglepetés az orosházi Üj Élet Tsz-ben. Az egykori mostoha adottság közepette Varga Mihály tsz-elnök irányításával virágzó mezőgaz daságot, jólétet, boldogságot varázsoltak a bogárzói határrészbe. A mostoha talaj adottságok ellenére itt már olyan termésátlagokat érnek el, melyekkel az ország legjobbjai közé tartoznak. A lúdtenyésztóséről világhírű gazdaságban megoldották a liba gépi keltetését több százezres nagyságrendben! A szántóföldön olyan gépsorokkal dolgoznak, melyekkel nem sok üzem büszkélkedhet. Látszott a végzősöltön, hogy milyen mohón itták magukba a látottakat, a CPS-prog- ram kukoricatermeszitési gyakorlatát. Amikor a dombegyházi Petőfi Tsz elnöke említette: a múlt esztendőben hét gyakornok szakembernek járt le a mandátuma, s ők valamennyit véglegesítették. sőt anyagiakkal is hozzásegítették a letelepedéshez, szinte nem akarták elhinni, hogy irton is létezik. Nyomban kontrolálták a tsz-elnök szavait volt egyetemi társuknál, melyet a ké sőbbiek során Bozó József, az űjkígyósi Aranykalász V,T főmérnöke megerősített. Újkígyóson. is ingyen telekjuttatásban és ' a családi ház építéséhez segélyben, a hitelfelvételhez kezességgel támogatják a fiatal agrármérnököket. Figyelem áramszünet! A DÉMASZ békéscsabai törentíeltséjge értésig kedves fogyasztóit, hogy 1973. áprüLiü 27-én 7 h-tól ltf.30 h-ig áramszünetet tart Békéscsabán: a Békési ut—Korgát—Élővíz-csatorna—KtSZ-táboi-— Fényes—repülőtér—Gerla közeég—Stkony által határolt területen. Az áramszünet időtartama alatt a hálózati berendezések feszültség alatt levőnek tekintendők. 167034 h Ö c m e n v Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat békéscsabai üzemvezetősége értesíti Békéscsaba város lakosságát, hogy 1973. ápr. 27-én. pénteken, a Vandháti vízműnél áraiiisaoigáliatási szünet tess és ezert 7—16 óráig csak korlátozott vízszolgáltatást tudunk biztosítani. Előreláthatólag a magasabb szinteken lesz vízhiány. BÉKÉSCSABAI ÜZEMVEZETŐSÉG. 137000 Megyénk nagyüzemeiben különösen az utóbbi évek sok örvendetes változást hoztak. Mi magunk is beleéltük helyzetünket az egyetemisták sorsába. Úgy hatottak ránk közvetlen barátaink, ismerőseink szavai, mintha sose hallottunk volna ar- j ról az igen eredményes munka- ' ról, melyet a közösség boldogu- ; lására folytatnak. Újra és újra j felfedeztük megyénk valame- j lyik szögletében azt a változó | világot, amely az állattenyész- j tésben éppen úgy, mint a nő- j vény termesztés ben az iparszerű ! termelés irányába tart. A gyakorlatban "a kor legfejlettebb j technikáját és technológiáját al- j kalmazzák — a példák mutatják , kiváló eredménnyel. Az olyan újat befogadni és a munkában hasznosítani, melyről különösebb ismereteink nincsenek, csak gondoljuk, hogy jó lesz. hivatásérzet nélkül nem lehet folytatni. Csak mély meggyőződéssel, a hivatás fennkölt sieretetével lehet olyan hozamokat elérni, mint amilyeneket végzős egyetemistáink az említett üzemeken túl még Me- zőkovácsházán az Új Alkotmány Tsz-ben. Kunágotán és Kamuton láthattak. E látogatás során ismételten felrajzolódott szemük előtt az. hogy milyen vonzó a nagyüzemi mezőgazdaság. A gépek és a géphez értő emberek eredményesen oldják meg a reájuk háruló feladatokat. Igen ám, de ehhez szinte mindennap fel kell készíteni az embereket, tudatukba ágyazni azt, hogy amit tesznek mikor lesz eredményes, a társadalomra nézve előnyös. Az élet kimeríthetetlen forrásaiból szerettünk volna rövid áttekintést nyújtani vendégeinknek. kedvet varázsolni nekik: diplomával a kezükben térjenek haza és szeretteik körében éljenek nagy-nagy hivatás- tudatban mindannyionk boldogulására. Munkára várjuk őket. Az alkotásnak ahogyan az életben is látták, hogy területei még nincsenek meghódítva. Sok még az olj'an üzemág. ahol tudásukat kamatoztathatják úgy. olyan formában, esetleg magasabb fokon, mint ahogyan látták. Dupsi Karoly jVeiiek tudósairól, ünnepkor L ehet, hogy a Magyar- Nyelv Ünnepi Hetén, amit ezúttal hetedszer rendeznek meg, talán kevés szó esik azokról, akik a vidék élő nyelvével és nyelvtörténetével foglalkoznak. Mindenesetre kevesebb, mint amennyit megérdemelnek. Az utóbbi években az ország legkülönbözőbb tájain dicséretesen divatba jött a nyelvészke- ‘ dés. Eredmény: szépszámú és értékes tanulmány, melyekben szakemberek, pedagógusok és amatőrök összegezték gyűjtőmunkájuk eredményét. Különösképpen a nyelvészet egyik ága, a névtudomány, azon belül is a földrajzi nevekkel foglalkozó mutathat fel figyelemreméltó eredményeket. Bármelyik névtudományi gyűjtést közzétevő kiadványt vizsgáljuk, rögtön kiderül: többről van szó. mint egyszerű nyelvészkedésről. Történelmi, társadalmi tapasztalatok, következtetések vonhatók le ezekből a munkákból és létrejöttük minden esetben egy kisébb-nagyobb helyi közösség összefogásának eredménye. A földrajzi nevek gyűjtésével kapcsolatban a legutóbbi névtudományi körte-encián h-ngzo+t el: ..A gyűjtések szervezői csak akkor bízhatnak a sikerben, ha vállalkozásukhoz megnyerték az g’lami. megyei járási szervek támogatását és a résztvevők mindig önkéntesen vállalkoznak a' munkára. Az eddigi gyűjtések tapasztalatait figyelembe véve, , elmondhatjuk, hogy mindegyik kicsit hősi vállalkozás volt. De azt hiszem, valamennyiünk nevében -.kijelenthetjük, hogy szívesen vállaljuk az áldozatot, a fáradozást, mert úgy érezzük, T' .......e" ’rtî-o’fldéofinl- és f’Z egész magyarság érdekében is történik”. Kedvcsináló példaként a további munkához, hadd idézzünk né. hány szaktanulmányból.- Angyal Endre, aki — egyebek '-özött — az utcanév-adás esztétikájával foglalkozik, tanulmányában ezt írja: „Az utcanevek változása legtöbbször egy darab kortörténet. Győrben a budapest— bécsi országút egy részét előszőj Vásártérszernek hívták, később Vilmos császár, majd Szent István út lett. aztán Sztálin útnak nevezték. A pécsi Magyar utcából Mária utca lett, 1945 után Molotov szovjet külügyminiszter nevét viselte, aztán Déry utcának keresztelték el. Zala megyében dr. Ördögh Ferenc nagykanizsai tanár vezetésével összegyűjtötték Zala megye földrajzi neveit, és . 15 700 csatád és 48 ezer személy névadatait is feldolgozták. Ennek kapcsán a gyűjtő összesen 20 ezer kilométert tétt meg. amíg a vezeték-, kereszt-, becéző- és ragadványneveket is sikerült rendszereznie. A megyében 2055- félfc vezetéknévvel találkozott, az utónevek közül a férfiaknál a József, a nőknél a Mária volt a leggyakoribb. Kiment a divatból az Ábel, a Donát. a Dömötör, és a Blanka, az Izolda is. Érdekes. hogy a László nevet ezen a vidéken csak az utóbbi 20 esztendőben használják, ugyanakkor a Máriának 18-iéle becéző változatával találkozott a névgyűjtő. . i Különösen dicséretes; amikor a névtudománnyal foglalkozó pedagógusok munkájukat tanítványaikkal közösen végzik, és így kétszeresen hasznos oktatónevelő munkát folytatnak. Példaként említsük meg a Békés megyeieket, akik — a többi között — „ér, fok, sáv”, szavak nyelvtörténeti értelmezésével foglalkoztak. Az egyik tanuló er. ről azt írta: „A, fok száz évvel ezelőtt a folyó fő medréből kilépő víz, amely kifelé folyik egy másik vízből. A ma iít élők a fok szóra már nem tudtak magyarázatot adni. A sár régen vizenyős, nádas, sokhelyt iárha. tatlan rétség. A maiak már nem ismerik a sár ilyen jelentését”. Végül, de nem utolsósorban, hadd emeljük ki példaként az egri dr. Pelle Bélánét. akit éppen névtudományi munkája miatt avattak doktorrá. A megye 200 ezer katasztrális holdjáról begyűjtött „névtermést” nem csak írásba foglalta, hanem le is „kottázta”. azaz tanulmányában igyekezett pontosan jelezni a tá.inyelvi kiejtést is. Az,Akadémia által kiadott tanulmány címe a'att ez olva-rttó- ..Pedagógusok, középiskolai tanulók, más önkéntes munkatársak segítségével gyűjtötte és közzétette...'’ Ezután követkézbe r száznál több közreműködő névsora, cím és rans meffkülönhöá+etrtí nélkül, pedig van közöttük ta- nácselnök, főiskolai tanár, háztartásbeli. igazgató, kisdiák és —a szerző anyósa is. Pálot- Miklós \
