Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-21 / 93. szám
Hanvatló iparág? Sürgető textilipari rekonstrukció rek aránya. A hurkoló (kötöl- gépeken átlagosan 4—16-szor akkora kelmefelület készül azo_ nos idő alatt, mint az automata szövőszékeken. Az egyéb korszerű (nem szövő), nagy ta1 je- sítményű technológiák részaránya a teljes termelésben növekedett textiliparunkban az utóbbi években. Még 1965-ben a teljes textiltermelés 87,1 százaléka szövő-, 9.5 százaléka kötő-, 3,4 százaléka egyéb nagy teljesítményű technológiával készült. Ezek az arányok 1971- ben némueg a korszerű technou lógiák javára tolódtak el. A budapesti textilipar munkáslétszáma az 1965—1971-es évéltben 14 ezerrel csökkent, vidéken ugyanezen időszakban az iparágban foglalkoztatott munkások száma 10 ezerrel nőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték évenként átlagosan 1,4, az egy munkaórára jutó 2,4 százalékkal nőtt az utóbbi tíz esztendőben A legfejlettebb tőkés országokban ugyanezen időszak alatt 2—3_ szór nagyobb ütemben nőtt a termelékenység. Az 1967. évi összehasonlító adatok szerint Franciaországban 110, Csehszlovákiában 70, Ausztriában 30— 40 százalékkal va't magasabb a textilipari munka termelékenysége. mint hazánkban. Az azóta eltelt öt évben ez a távolság valamelyest még tovább nőtt Ezért is nagyon sürgető a magyar textilipar két-három éve megkezdett nagyszabású re. konstrukciós tervének mielőbbi sikeres teljesítése K. J. Épül a Transs-Earópa Qásvexvtpk A textilipar termelésének növekedési üteme évről évre mér_ sék’ődik hazánkban, sőt 1968- tól ,a stagnálás, a visszafejlődés jelei mutatkoznak. Részben az értékesítési gondok, részben a munkaerőhiány fékezik a termelést, e főleg nőket foglalkoztató három műszakos üzemekben. Bár a textilipar általában nem tartozik a dinamikusan fejlődő progresszív ágazatok közé, mégis mind a KGST- államok, mind a fejlett tőkés országok többségében a termelés növekedése erőteljesebb, mint hazánkban. Amíg 1960—65-ben évente átlagosan 5,4 százalékkai1, növelte termelését a hazai textilipar, addig 1965—70-ben már csak 1.4 százalékkal. Ezekben az években Bulgária 8,8. az NDK 4,4, Mongólia 6,2, Lengyelország 6,8, Románia 11,2, Szovjetunió 7,1, Csehszlovákia 4,9 százalékkal növelte évi átlagban textil- termelését. A fejlett tőkés országokban ennél mérsékeltebb a növekedési ütem. Japán kivé. telével, ahol évente átlagosan 8.4 százalékkal növekszik a textiltermelés. A hazai textilipar termelésének szerkezete több évtizeden át rendkívül merevnek bizonyult. Még a felszabadulást kö. vető esztendőket is az uralkodó pamutipar további térhódítása jellemezte. S ez a folyamat hazánkban altkor sem szűnt meg, amikor a szintetikus szálak tömeges felhasználása világszerte már megkezdődött. Bár a hazai szintetikus szál- fa’használás aránya mintegy hatszorosára növekedett a legutóbbi tíz esztendőben, így is csupán az összes ruházati szál- felhasználás 15 százaléka, fele a fejlett nyugat-európai tőkés országok átlagának. A szintetikus szálak hazai felhasználásának növekedését sokáig fékezte, hogy a belőlük készült termékeket igen magas, mondhatnánk luxus forgalmi adóval terhelték, (Ebben az időszakban a nyugati turista-utak és ajándék-csomagok kelendő portékája volt a nylonáruk A textiltermelés szerkezeti összetételének másik lényeges eleme a különböző termelékenységű technológiai módszeA Transz-Európa gázvezeték jut tatja majd el a szovjet földgázt a nyugat-európai országokba. A vezeték nagy része Csehszlovákia területén húzódik végig, s építésében közel tízezer ember vett részt. Teljes üzemeltetése során a vezeték évi kapacitása 28,000 millió köbméter gáz lesz. A képen: jó ütemben halad az építés Nyugat-Szlovákiában. (Fotó CTK—MTI—KS) •rHllUmaiSIMUMIIttMIIHMIlllllllMIM •■«««■«■■■•a Ülést tart ! a Békés megyei j Szállítási Bizottság I * A Békés megyei Szállítási Bi- j zottság április 27-én, pénteken j délelőtt 9 órai kezdettel tartja ! soron következő ülését. Az ülésen Csoltó László, a i Központi Szállítási Tanács tit- ■ kára és az Autóközlekedési Fő- j osztály szakemberei tartanak ■ előadást a tehergépjárművek j felújításának rekonstrukciójá- j ról. A tanácskozáson ezután j négy megyei vállalat képviselő- ! jének tájékoztatója alapján meg- : vitatják a mezőgazdasági terme- i nyék, a zöldség és gyümölcs, va- j lamint a primőr áruk begyűjtésével és szállításával kapcsolatos feladatokat. A bizottság végül meghallgatja az 1972. évi rakodásfejlesztési alap felhasználásáról szóló előterjesztést. Vagy 300 nő ácsorgott 1932 öszép * Schneider-cég békéscsabai baromfifeldolgozó telepének a kapuja előtt. Blumné, a tulajdonos végigment a soron : — Te, meg te, meg te .. — mutatott rái azokra, akikét szemrevalónak tartott ég munkájukból hasznot remélhetett. Másnak a könyörgése hiábavaló volt. A kiszemeltek aztán bemenr- tek az irodába, ahol megtudták, hogy kopasztók lesznek. Köztük volt Klein Dezsőné is, aki a többiekkel együtt örült, hogy valamilyen munkához juthatott. Akkor látta először belülről a telepet. Tudta, szorgalmasan kell dolgoznia, hogy maradhasson. Meg is állta a helyét, bár a napi 14—16 órai munkában sokszor kimerült És 1935-ben tcjáslámpózónak, majd csórna_ golónak lépett elő. Állandó munkás lett egészen 1942-ig, Akkor a férje zsidó származása miatt elbocsátották. Sőt a férjét behívták munkaszolgálaicsi- nak, kivitték a frontra, ahonnan nem tért vissza többé. Ol thatatlan gyűlöletet érzett és érez ma is a fasizmussal szemben, ami a tragédiáját okozta. Dolgozni szeretett volna, de erre csak a felszabadulás utón nyílt lehetősége. Akkor mindjárt felvették a Schneider- céghez és csoportvezetői munka, körbe került. Tevékeny szerepet vállalt a szakszervezeti mozgalomban, amelynek segítségéve] sikerült elérni, hogy a cég meg felelő bért fizessen és munkaru, hát adjon a dolgozóknak, valamint azt is, hogy biztosítson für, dési lehetőséget. Nagy örömet jelentett mindnyájuk számára az 1948-ban végrehajtott államosítás. £s a Helytállt a legnehezebb időkben is békéscsabai gyár év végére elnyerte az Él üzem címet Klein Dezsőnél 1949. január 1. én a BARNEVÁL orosházi gyárába helyezték át, ahol Laczkó Paine volt az igazgató, s ő lett az üzemvezető. A feldolgozást irányította. Rendszerint hajnali 5 órától éjjel 11—12 óráig tartott a munkája. Szervezett, ész szerűsí tett. gazdaságosabbá tette a termelést. Ennek elismeréséül hamarosan az Élmunkások sorába került. Az iparban elsőként a nők között. Amikor pedig Laczkó Pálnét, 1949. április 1-én Budapestre áthelyezték, Klein Dezsőné kapott megbízatást az orosházi gyár vezetésére. Arra is, hogy hajtsa végre a Klein és László baromfiexportőr cég álla, mosatását. Szakértelme és jó szervező készsége alapján bízták meg később a BARNEVÁL kiskunha, lasi gyárának a vezetésével, majd a Sárvári Baromfiipari Egyesülés igazgatójának nevezték ki. Onnan tért vissza 1952,-ben Békéscsabára, ahol ma is meó- vezető. Csoportjával az áru mi. nőségét ellenőrzi, hogy u? megfeleljen a követelményeknek. Közben kétszer kapta meg az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója és kétszer a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. Hosszú évek munkájának az elismerését jelenti a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem is, amelyet 1973-ben veti ót. Az idén pedig egyszer levelet kapott, amelyben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa értesítette, hogy a nagyipar, és a kereskedelem államosításónak 25. évfordulója alkalmából ered. menyes munkája elismeréséül kitüntetésben részesíti és ennek átvételére az Országházba meg,- hívja. Losoncai Páí személyesen adta át r.éki a Munka Érdemrend arany fokozatát. Amikor erről az ünnepélyes aktusról beszélünk, még mo»; is megilletődák : — A torkomban éreztem a szívem, amikor szólítottak és előrernenterh. Alig bírtam ki könnyek nélkül — mondja. Nem felejtették el, hogy mit tett a társadalomért szinte egész életén át és a mainál sok. kai nehezebb időkben is. Már nyugidíj előtt áll. De ha azt mondják, szükség van, még rá, szívesen marad. Ameddig csak ereje lesz a munkához. Piestor Bél* SZÉLJEGYZET Daruk A napokban egyik este arcul csapott a járdán egy akác. faág. Keresztbefeküdt az úton, gyökerei az égnek meredeztck. Körbepillantoitam : előttem és körülöttem egyenként és oszlopdarabokban szára* malterba burkolt téglák, törmelék, csonka falmaradványok, törött ajtófélfák, gödrök. Fent, kilenc emelet magasban egy lámpa égett. Persze, persze... daru. Eltűntek a házak, a gyerekkor emlékei. Helyébe került a daru hosszú, széles síneken. Lebontották az öreg bognár házát. A inéhkaptárok és a barackfák, a kocsiszín és a műhely helyén hatalmas ház betonpincéinek falai emelkednek. Sehol sincs már a kocsiszín, ahonnan 3 forintért kölcsönöztük a stráfkocsit, ha vágásra szállítottuk a disznót. vagy apánkkal füstre vittük a kolbászt. a szalonnát. Nincs meg kedves tanárnőm nagy háza. nincs meg a fűszerüzlet, amelyik mindennap 6 órakor zárt. a cipészek műhelye, ahová néhány éve még föl. tozni vittük az olyan lábbelit, amit ma már elhajítanánk. El. tűntek a Puskapor utca régi, fehérfalú parasztházai, ahol min. dig bekukkantottunk a kis ab. lakokon, ahonnan mézet vásároltunk anyánknak a hosszú nyarakon. A Puskapor utca nincs többé. Csak a nyárfák jelzik, hogy itt volt valamikor. A járdán a faltörmeléket ke. rülgetem, látom már a kész házakat. az ismeretlen utcaképet, ahol csak a képzelet őrzi a gyermekévek képeit. Repülőgép húz el fölöttem, a pilóta látja az új fényt a levegőben. Tudja, hogy daru. Már megszokták a pilóták a naponta más-más utcában felbukkanó fényeket. Lé. legzik. nő Békéscsaba. Elveszti ráncait, ismeretlen óriássá válik és felkészül arra. hogy unó. kaink kedves gyermekkori képe legyen. Aztán egyszer csak ismét itt lesznek a daruk. így van ennek a rendje. (rethy) Főiskolai hallgatók — TIT-előadók Szerdán délután tizenhat végzős hallgató kapott oklevelet a szarvasi öntözéses és meliorációs főisko’án arról, hogy elvégezte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tizenegy előadásból álló előadóképző tanfolyamát. A társulat 1972-es küldöttgyűlése óta ösztönzik az egyetemi, főiskolai hallgatókat arra, hogy végezzenek el hasonló tanfolyamokat s váljanak diákéveik alatt, majd később a munkahelyükön, városokban és falvakban az ismeretterjesztés, a közművelődés munkásaivá. Az idei első kísérlet után — amelynek előadásain a TIT feladatairól, az ismeretterjesztés módszertanáról hallottak a résztvevők — a következő esztendőben bővítik a főiskolások lehetőségeit az ismeretterjesztő munkában. im. Április m.
