Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

Csak közös erőfeszítéssel épülhet több szövetkezet! lakás Együttműködési megállapodás a meqyei KISZ-bizottság, a KISZÖV és a MÉSZÖV élt ö sége között Mint ismeretes, a párt X. I kongresszusa egyik, legfonto­sabb feladatként a lakásépítés ütemének meggyorsítását jelöl­te meg. Az országgyűlés által elfogadott IV. ötéves terv pe­dig konkrétan is kimondta, hogy az említett tervidőszak j -’égére hazánkban mennyi la- | Írást kell felépíteni. E nagy j egészből megyénkre is jelentős j feladat hárul. A több ezer la- j Írás — melyet a tervidőszak vé­géig megyénkben fel kell épí­teni — csalk úgy és akkor vál­hat kézzelfogható valósággá, ha valamennyi erre hivatott, illet­ve ezen ügyért tenni 'tudó és akaró politikai, társadalmi és gazdasági szerv, valamint szer­vezet egy nyelven beszélve üsz- szefog. Örvendetes és meg­nyugtató, hogy az egy nyelven beszélésnek, az összefogásnak, s az egy és ugyanazon ügyért tennlakarásnak nagyszerű pél­dájáról számolhatunk itt be. Ugyanis ez fejeződik ki abban a két fontos megállapodásban, melynek aláíráséra a közelmúlt­ban került sor. Ez esetben a megyei KISZ-bizottság, továb­bá a KISZÖV és a MÉSZÖV j elnöksége által aláírt együttmű­ködési megállapodásról kívá- | nunk beszámolni. Nem kisebb"] jelentőségű feladatban értett ] egyet e 3 megyei szerv, mint a I szövetkezeti formában történő I lakásépítés szervezésének szór- | galmazásában, építésük fokozot­tabb segítésében. Ezek után la­pozzunk bele a megyei KISZ- bizottság és a MÉSZÖV elnök­sége együttműködési megálla­podásába. Már a bevezető részben hang­súlyozza a megyei KlSZ-bizott- ság, hogy az ifjúság lakásgond­jainak enyhítése érdekében a KlSZ-szervezetek közreműköd­nek. Agitációs és propaganda- munkájukban megfelelő helyet és hangsúlyt kap a lakásépítő szövetkezetekkel kapcsolatos rendelet ismertetése. Ugyanak­kor mindent megtesznek azért, hogy a lehetőségekhez mérten a vállalatok mindenütt képez­zenek lakásépítési alapot. Segít- ! ve ezzel " a fiataloik otthon- í teremtését. ígéretet tett továb- ! bá a megyei KISZ-bizottság e I megállapodásban arra is, hogy ! járási, városi és községi bízott- \ ságai közreműködnek, szorgal- j mázzák a tanácsokkal az épi- j rési terület kijelölését, a te­lek árának, a közművesítés dí­jának kedvező kialakítását, az építési mód megállapítását. A KISZ-bizottságok és az alap- szervezetek ösztönzik a munka­helyi kollektívákat, a szocialis­ta brigádokat, hogy legyenek közvetlen részesei a társadalmi ügyként emlegetett ifjúsági la­kásprogram valóra váltásának. Az is a KISZ-szervezetekre vár, hogy az ifjúsági brigádok vál- j laljanak védnökséget egy-egy j szövetkezeti lakás építésénél, il­letve szervezzenek társadalmi munkát az egyedülálló család­anyák, többgyermekes munka­társaik, s a csőidként munka­képességűek otthonainak kiala­kításánál. Lássuk, mit vállal a ME- i SZÖV elnöksége, mint a lakás­szövetkezetek érdekképviseleti szerve. Vállalja a KlSZ-szer- vezetek rendszeres tájékoztatá­sát arról, hogy hol látszik le­hetőség lakásszövetkezet szer­vezésére. A fiatalok érdekei­nek szem előtt .tartásával szer­vezi a tervezési és kivitelezési feladatokat, segíti a szövetkeze­tek vezetőségének munkáját. Később pedig segít a felépült lakások szövetkezeti formában történő fenntartásában az ehhez szükséges szolgáltató tevékeny­ségek megszervezésében. Szor­galmazza a MÉSZÖV elnöksége azt, hogy a me<?vel KlSZ-bizott- ság és a szakszervezetek, megyei tanácsa együttes részvételével koordinációs bizottság jöjjön létre Ez a bizottság lenne hí- í vatva többek között arra is, hogy megyénkben minél több lakás épüljön szövetkezeti for­mában. A megyei • KISZ-bizottság és a- MÉSZÖV elnöksége hangsú­lyozza : a már említett közös feladatok elősegítésében együtt­működnek és tapasztalataikat rendszeresen megvitatják. E két megyei szerv közös felhí­vással keresi fel a megye va­lamennyi gazdasági egységét, hogy azok a kormányhatározat és ifjúságpolitika, valamint az ifjúsági törvény ismeretében minden korábbinál jobban se­gítsék a lakásépítési akciót. II MESZŰY elnöksége hason­ló megállapodást kötött a KI- SZÖV-vel is. A két szövetség — mint érdekképviseleti szer­vek — az együttműködés e fontos dokumentumában jelen­tős feladatként mondották ’ ki a lakásépítő szövetkezetek érde­kében történő cselekvési szán­dékukat. Ugyanis feltétlenül szükséges hogy az ipari és la­kásszövetkezetek a korábbinál jobban egymásra találjanak. Ezen elvi indoklást követően többek között ezeket olvashat­juk a két megyei szövetség ál­tal már elfogadott megállapo­dásból : „... A szövetkezeti lakások kivitelezésében elsősorban az ipari szövetkezetek vegyenek részt... A szervezett együtt­működés megköveteli, hogy a MÉSZÖV legalább negyedéven­ként tájékoztassa a KISZÖV-öt a lakásépítő szövetkezetek vár­ható alakulásáról, a kivitelezés­hez szükséges építési kapacitás igényeiről... E megállapodás alapján — a két megyei szerv koordinálásával — a IV. ötéves tervidőszakban legalább 250 la­kásnak kell felépülni... Meg­állapodnak abban is, hogy köl­csönösen keresik az olyan technológiai lehetőségeket, me­lyek mind az építtetőknek, mind a kivitelezőknek kedve­zőek... A KISZÖV vezetői, meg­vizsgálják annak lehetőségét, hogy központi segítséggel miként lehetne az építési kapacitást növelni. .. További feladat, számba venni, hogy az ifjúsági lakásépítési akció érdekében- a KISZ. a KISZÖV és a MÉSZÖV a későbbiekben milyen közös megállapodást kössön.... Ahol a lakásfenntartó szövetkezetek igénylik, a karbantartási teen­dők ellátásában az ipari szö­vetkezetek adnak segítséget, mint például a nagyobb mű­szaki felkészültséget kovételő tennivalók ellátásában ... A MÉSZÖV minden év március 1-ig összegezi a lakásfenntartó szövetkezetek közép, és nagy­felújítások iránti igényt, s azt közli a KISZÖV-vel, hogy tag- szövetkezeteivel koordinálhas­sa a munkát... Mindkét megyei szerv kiemelt fontosságúnak tartja az én,'tőszövetkezetek fejlesztését, az ifjúsági jellegű építkezések gyorsítását. ..” fi legfontosabbakat emlí­tettük itt a megyei KISZ-bi- zottság, a KISZÖV és a MÉ­SZÖV megyei elnöksége között létrejött együttműködési meg­állapodásból. Mindhárom szerv sokat vár ettől az - együttműkö­déstől. Konkrétan azt. hogy a közös összefogással meggyor­sul Békés megyében a lakás- szövetkezetek építésének üte­me. Több száz család, nagyon sok fiatal várja ezt, joggal, e megállapodásoktól. Az elkövet­kező hetekben kerül sor a me­gyei KISZ-bizottság javaslatá­ra egy olyan megyei szintű ta­nácskozásra, ahol valamennyi járási, városi, községi tanács vezetői, illetve szakigazgatási megbízottjaik összegezik az em­lített megállapodásokból reájuk háruló gyakorlati tennivalókat. Majd pedig az V. ötéves terv­időszak szövetkezeti lakásépítés távlati fejlesztését vitatják meg. Balkus Imre Tegnap délután fél 5 órakor dr. Tábori György, a békési múzeum igazgatója köszöntötte a „Bé­kési Tárlat ’73” és a „Békési parasztszoba” meg­nyitására érkezett nagy számú közönséget. Dr. Ö. Kovács István, a békési járási hivatal elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. „Tiszta öröm hatja át érzéseinket — mondotta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Békést városi rangra emelte. Az új város képzőművészei, innen siwiiiii I >i tvm ■■■ » ■■■■•• elszármazott művészfiai állították ki legszebb műveiket a nagy esemény tiszteletére.” Elisme­réssel szólt a szintén ez alkalomból megnyitott békési parasztszobáról, mely a századforduló bé­kési lakosainak életét idézi. Képünkön: dr. Ó Kovács István megnyitó be­szédét mondja, mellette jobbról dr. Tábori I György múzeumigazgató. (Fotó: Demény) Megválasztották a tisztségviselőket Újkígyóson és Szabadkígyóson' április 18-án tartották meg az. alakuló tanácsülést. Mint múr beszámoltunk, minden alakuló tanácsülésen megválasztják a tisztségviselőket. Újkígyóson csaknem teljesen kicserélődtek a tisztségviselők. így a tanácsülés j a Hazafias Népfront bizottság ! javaslata alapján tanácselnök- j nek Süli Jánost, társadalmi el-, nökhelyettesnek ifjú Bozó Jó­zsefet választotta meg. A vb tit­kári beosztásában viszont to­vábbra is megerősítette Bálint Istvánné dr-t. Szabadkígyóson továbbra. is a volt tisztségviselőket hagyta jó-, vá a tanácsülés. Tanácselnök: Kruchió László, társadalmi el­nökhelyettes Krizsán József, s vb-titkár pedig Zsigovics József maradt. Együttműködési szerződés Csütörtökön Veszprémben, a Nehézvegyipári Kutató Intézet­ben Bulgária, az NDK, a Szov­jetunió és Magyarország vegy­ipari miniszterhelyettesei aláír­ták azt a jegyzőkönyvet, amely a négy ország mezőgazdasága kemizálásának közös programját szabja meg a következő évekre. A megállapodás szerint jelen­tékeny lesz még az a közös ku­tatómunka, amelynek során műanyagot takarmánykonzervá­lás céljaira tesznek alkalmassá. Hosszú az út a mosolyig Kötelesség- tudó, nagyon szolgálatkész kapus, az új­donsült váro­si rangnak kijáró meszelés, ta­karítás, belül édes illatok, ked­ves mosolyok fogadják a láto­gatót az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat Bé­kési Mézeskalács Üzemében. A derűs mosolyoknak azonban története van, amelyet érdemes V végigkísérni. Nemcsak az üzem neve, ha­nem a megtett út, a megoldott és megoldásra váró feladatok sorsolása is hosszú lehetne,-hi­szen jóformán a semmiből in­dultak. A kezdet kezdetén, 1956-ban mindössze 29 fővel, •a Földművesszövetkezetek Járá­si Központja üzemeként, csak pemetefű-cukorka termelésére berendezkedve, szerény lehető­ségekkel, de hittel és nagy akarással kezdték el munkáju­kat. Az üzem életében az 1963- as év jelentette a fordulópon­tot, mert mézeskalács termelé­sével bővült a profiljuk, és a termelési értékük elérte az öt­millió forintot. A folyamatos, tervszerű be­ruházások, a gépi felszerelések korszerűsítése folytán ma már 28 millió forintos termelési ér­téket állítanak elő, amelynek egynegyed része exportra megy. E néhány adat is bizonyítja, hogy az üzem a termelés fej­lesztésére nagy gondot fordítot­tak. Egyébként az élet is ezt követelte, mert hamar ismert­té váltak termékeik és a kivá­ló minőségű áruk iránt a keres­let egyre növekedett. Nőtt tehát az üzem, a mun­káslétszám és vele párhuzamo­san a termelés, viszont a szo­ciális létesítmények fejlesztése mögötte maradt a követelmé­nyeknek. Az történt itt is, mint oly sok helyen: a dolgo­zókról való gondoskodás az ál­talános fejlődéshez viszonyítva háttérbe szorult. Az üzem ve­zetése ugyan igyekezett biztosí- * tani szociális létesítményeket is, de azok a létszám növeke­désével mind szűkebbnek bi­zonyultak. Súlyosbította a helyzetet az a tény, hogy az üzem 140 dolgo­zójának 80 százaléka nő, akik jogosan követelték, hogy leg­alább megfelelő öltözőjük le­gyen. Az üzem vezetői maguk is látták, hogy a helyzet tartha­tatlan, mert már az udvaron, sátor alatt is öltöztek. A hide­gebb idők beálltával pedig az ebédlő egyitk részét sajították ki e célra, de így meg az ebéd­lő lett szűk. A dolgozó nők helyzetének könnyítését szolgáló párthatá­rozat megvalósítása is követel­te a kiutat. A vállalat központ­ja a helyi üzem gazdasági, párt- és szakszervezeti vezeté­sével egyetértésben egy új üzemrész létesítésével párhuza­mosan kivárta megépíttetni a kö*. vetelményeknek mindenben még felelő szociális létesítményeket. A megoldás útja tehát már ki­rajzolódott, de a határidő még bizonytalan volt. Nem válto­zott tehát semmi, mert a für­dőtől az ideiglenes, öltözőig ,a mintegy 60 méteres utat to­vábbra is futva kellett a dol­gozóknak megtenni, hogy az esetleges megfázást elkerüljék. A dolgozóik érdekvédelmi szerve, az üzem szakszervezeti .vezetése 1972. szeptember 21- én taggyűlést hívott össze, ahol bőven volt hozzászólás. A hangu­latot tükrözőnek elég felidézni Oláh Istvánné felszólalását, aki munkatársai nevében is kérte rendes női öltöző létesítését az­zal az indoklással, hogy reggel 6 órakor sátor alatt öltözni kész megfázás, ráadásul a sátor be- áziik és az utcai ruhák is ned­vesek lesznek. És a legjobb helyre a Szak- szervezetek Megyei Tanácsához is eljutott R dolgozók han­gulata. Intéz­kedésükre Vágréti Lász­ló, az SZMT munkavédel­mi felügyelője októberben vizs­gálatot tartott az üzemben, majd ezt követően határozott hangú felhívást intézett a vál­lalat központjához, amelyben kérte, hogy október _ 31-ig kö­zöljék, milyen intézkedéseket kívánnak tenni annak érdeké­ben, hogy az üzem egészségügyi és szociális létesítményei meg­feleljenek a „különösen tiszta” kategóriájú üzemekre vonatko­zó előírásoknak. Közben a dolgozók gondjait teljes egészében magáévá tevő helyi vezetés átmeneti megol­dásként központi fűtésű fahá­zas bővítést eszközölt, amely lényegesen javított a helyzeten, es a dolgozók megnyugvását is szolgálta. A vállalat központját dicséri, hogy az MSZT munkavédelmi felügyelőjének felhívását ma­gukévá téve azonnali intézke­déssel tervezői megbízást adtak a Békés megyei Tanács Terve­ző Vállalatának egy korszerű, az előírásoknak mindenben megfelelő szociális létesítmény tervezésére. A terv kétmillió 300 ezer forintos összeggel elké­szült és ez évben 1,5 millió fel- használása mellett 1974 első fél évében átadják rendeltetésé­nek az új épületet. Mindezek alapján nem fér­het hozzá kétség, hogy az ér­dekvédelmi szerv, a vállalat központja és az üzem vezeté­sének eredményes együttműkö­dése jól szolgálta a dolgozó nők érdekében hozott párthatározat végrehajtását. Igaz ugyan, hogy nem \ olt rövid az út a mosolyig, míg az elért a dolgozó nők arcáig, de most már ptt is marad, mert érzik és tudják, hogy a róluk való gondoskodásban a szó és a tett találkozott. Ennél szebb randevút pedig el sem lehe* Tránzélni. G Kovács Istváa

Next

/
Thumbnails
Contents