Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-20 / 92. szám
Csak közös erőfeszítéssel épülhet több szövetkezet! lakás Együttműködési megállapodás a meqyei KISZ-bizottság, a KISZÖV és a MÉSZÖV élt ö sége között Mint ismeretes, a párt X. I kongresszusa egyik, legfontosabb feladatként a lakásépítés ütemének meggyorsítását jelölte meg. Az országgyűlés által elfogadott IV. ötéves terv pedig konkrétan is kimondta, hogy az említett tervidőszak j -’égére hazánkban mennyi la- | Írást kell felépíteni. E nagy j egészből megyénkre is jelentős j feladat hárul. A több ezer la- j Írás — melyet a tervidőszak végéig megyénkben fel kell építeni — csalk úgy és akkor válhat kézzelfogható valósággá, ha valamennyi erre hivatott, illetve ezen ügyért tenni 'tudó és akaró politikai, társadalmi és gazdasági szerv, valamint szervezet egy nyelven beszélve üsz- szefog. Örvendetes és megnyugtató, hogy az egy nyelven beszélésnek, az összefogásnak, s az egy és ugyanazon ügyért tennlakarásnak nagyszerű példájáról számolhatunk itt be. Ugyanis ez fejeződik ki abban a két fontos megállapodásban, melynek aláíráséra a közelmúltban került sor. Ez esetben a megyei KISZ-bizottság, továbbá a KISZÖV és a MÉSZÖV j elnöksége által aláírt együttműködési megállapodásról kívá- | nunk beszámolni. Nem kisebb"] jelentőségű feladatban értett ] egyet e 3 megyei szerv, mint a I szövetkezeti formában történő I lakásépítés szervezésének szór- | galmazásában, építésük fokozottabb segítésében. Ezek után lapozzunk bele a megyei KISZ- bizottság és a MÉSZÖV elnöksége együttműködési megállapodásába. Már a bevezető részben hangsúlyozza a megyei KlSZ-bizott- ság, hogy az ifjúság lakásgondjainak enyhítése érdekében a KlSZ-szervezetek közreműködnek. Agitációs és propaganda- munkájukban megfelelő helyet és hangsúlyt kap a lakásépítő szövetkezetekkel kapcsolatos rendelet ismertetése. Ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy a lehetőségekhez mérten a vállalatok mindenütt képezzenek lakásépítési alapot. Segít- ! ve ezzel " a fiataloik otthon- í teremtését. ígéretet tett továb- ! bá a megyei KISZ-bizottság e I megállapodásban arra is, hogy ! járási, városi és községi bízott- \ ságai közreműködnek, szorgal- j mázzák a tanácsokkal az épi- j rési terület kijelölését, a telek árának, a közművesítés díjának kedvező kialakítását, az építési mód megállapítását. A KISZ-bizottságok és az alap- szervezetek ösztönzik a munkahelyi kollektívákat, a szocialista brigádokat, hogy legyenek közvetlen részesei a társadalmi ügyként emlegetett ifjúsági lakásprogram valóra váltásának. Az is a KISZ-szervezetekre vár, hogy az ifjúsági brigádok vál- j laljanak védnökséget egy-egy j szövetkezeti lakás építésénél, illetve szervezzenek társadalmi munkát az egyedülálló családanyák, többgyermekes munkatársaik, s a csőidként munkaképességűek otthonainak kialakításánál. Lássuk, mit vállal a ME- i SZÖV elnöksége, mint a lakásszövetkezetek érdekképviseleti szerve. Vállalja a KlSZ-szer- vezetek rendszeres tájékoztatását arról, hogy hol látszik lehetőség lakásszövetkezet szervezésére. A fiatalok érdekeinek szem előtt .tartásával szervezi a tervezési és kivitelezési feladatokat, segíti a szövetkezetek vezetőségének munkáját. Később pedig segít a felépült lakások szövetkezeti formában történő fenntartásában az ehhez szükséges szolgáltató tevékenységek megszervezésében. Szorgalmazza a MÉSZÖV elnöksége azt, hogy a me<?vel KlSZ-bizott- ság és a szakszervezetek, megyei tanácsa együttes részvételével koordinációs bizottság jöjjön létre Ez a bizottság lenne hí- í vatva többek között arra is, hogy megyénkben minél több lakás épüljön szövetkezeti formában. A megyei • KISZ-bizottság és a- MÉSZÖV elnöksége hangsúlyozza : a már említett közös feladatok elősegítésében együttműködnek és tapasztalataikat rendszeresen megvitatják. E két megyei szerv közös felhívással keresi fel a megye valamennyi gazdasági egységét, hogy azok a kormányhatározat és ifjúságpolitika, valamint az ifjúsági törvény ismeretében minden korábbinál jobban segítsék a lakásépítési akciót. II MESZŰY elnöksége hasonló megállapodást kötött a KI- SZÖV-vel is. A két szövetség — mint érdekképviseleti szervek — az együttműködés e fontos dokumentumában jelentős feladatként mondották ’ ki a lakásépítő szövetkezetek érdekében történő cselekvési szándékukat. Ugyanis feltétlenül szükséges hogy az ipari és lakásszövetkezetek a korábbinál jobban egymásra találjanak. Ezen elvi indoklást követően többek között ezeket olvashatjuk a két megyei szövetség által már elfogadott megállapodásból : „... A szövetkezeti lakások kivitelezésében elsősorban az ipari szövetkezetek vegyenek részt... A szervezett együttműködés megköveteli, hogy a MÉSZÖV legalább negyedévenként tájékoztassa a KISZÖV-öt a lakásépítő szövetkezetek várható alakulásáról, a kivitelezéshez szükséges építési kapacitás igényeiről... E megállapodás alapján — a két megyei szerv koordinálásával — a IV. ötéves tervidőszakban legalább 250 lakásnak kell felépülni... Megállapodnak abban is, hogy kölcsönösen keresik az olyan technológiai lehetőségeket, melyek mind az építtetőknek, mind a kivitelezőknek kedvezőek... A KISZÖV vezetői, megvizsgálják annak lehetőségét, hogy központi segítséggel miként lehetne az építési kapacitást növelni. .. További feladat, számba venni, hogy az ifjúsági lakásépítési akció érdekében- a KISZ. a KISZÖV és a MÉSZÖV a későbbiekben milyen közös megállapodást kössön.... Ahol a lakásfenntartó szövetkezetek igénylik, a karbantartási teendők ellátásában az ipari szövetkezetek adnak segítséget, mint például a nagyobb műszaki felkészültséget kovételő tennivalók ellátásában ... A MÉSZÖV minden év március 1-ig összegezi a lakásfenntartó szövetkezetek közép, és nagyfelújítások iránti igényt, s azt közli a KISZÖV-vel, hogy tag- szövetkezeteivel koordinálhassa a munkát... Mindkét megyei szerv kiemelt fontosságúnak tartja az én,'tőszövetkezetek fejlesztését, az ifjúsági jellegű építkezések gyorsítását. ..” fi legfontosabbakat említettük itt a megyei KISZ-bi- zottság, a KISZÖV és a MÉSZÖV megyei elnöksége között létrejött együttműködési megállapodásból. Mindhárom szerv sokat vár ettől az - együttműködéstől. Konkrétan azt. hogy a közös összefogással meggyorsul Békés megyében a lakás- szövetkezetek építésének üteme. Több száz család, nagyon sok fiatal várja ezt, joggal, e megállapodásoktól. Az elkövetkező hetekben kerül sor a megyei KISZ-bizottság javaslatára egy olyan megyei szintű tanácskozásra, ahol valamennyi járási, városi, községi tanács vezetői, illetve szakigazgatási megbízottjaik összegezik az említett megállapodásokból reájuk háruló gyakorlati tennivalókat. Majd pedig az V. ötéves tervidőszak szövetkezeti lakásépítés távlati fejlesztését vitatják meg. Balkus Imre Tegnap délután fél 5 órakor dr. Tábori György, a békési múzeum igazgatója köszöntötte a „Békési Tárlat ’73” és a „Békési parasztszoba” megnyitására érkezett nagy számú közönséget. Dr. Ö. Kovács István, a békési járási hivatal elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. „Tiszta öröm hatja át érzéseinket — mondotta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Békést városi rangra emelte. Az új város képzőművészei, innen siwiiiii I >i tvm ■■■ » ■■■■•• elszármazott művészfiai állították ki legszebb műveiket a nagy esemény tiszteletére.” Elismeréssel szólt a szintén ez alkalomból megnyitott békési parasztszobáról, mely a századforduló békési lakosainak életét idézi. Képünkön: dr. Ó Kovács István megnyitó beszédét mondja, mellette jobbról dr. Tábori I György múzeumigazgató. (Fotó: Demény) Megválasztották a tisztségviselőket Újkígyóson és Szabadkígyóson' április 18-án tartották meg az. alakuló tanácsülést. Mint múr beszámoltunk, minden alakuló tanácsülésen megválasztják a tisztségviselőket. Újkígyóson csaknem teljesen kicserélődtek a tisztségviselők. így a tanácsülés j a Hazafias Népfront bizottság ! javaslata alapján tanácselnök- j nek Süli Jánost, társadalmi el-, nökhelyettesnek ifjú Bozó Józsefet választotta meg. A vb titkári beosztásában viszont továbbra is megerősítette Bálint Istvánné dr-t. Szabadkígyóson továbbra. is a volt tisztségviselőket hagyta jó-, vá a tanácsülés. Tanácselnök: Kruchió László, társadalmi elnökhelyettes Krizsán József, s vb-titkár pedig Zsigovics József maradt. Együttműködési szerződés Csütörtökön Veszprémben, a Nehézvegyipári Kutató Intézetben Bulgária, az NDK, a Szovjetunió és Magyarország vegyipari miniszterhelyettesei aláírták azt a jegyzőkönyvet, amely a négy ország mezőgazdasága kemizálásának közös programját szabja meg a következő évekre. A megállapodás szerint jelentékeny lesz még az a közös kutatómunka, amelynek során műanyagot takarmánykonzerválás céljaira tesznek alkalmassá. Hosszú az út a mosolyig Kötelesség- tudó, nagyon szolgálatkész kapus, az újdonsült városi rangnak kijáró meszelés, takarítás, belül édes illatok, kedves mosolyok fogadják a látogatót az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat Békési Mézeskalács Üzemében. A derűs mosolyoknak azonban története van, amelyet érdemes V végigkísérni. Nemcsak az üzem neve, hanem a megtett út, a megoldott és megoldásra váró feladatok sorsolása is hosszú lehetne,-hiszen jóformán a semmiből indultak. A kezdet kezdetén, 1956-ban mindössze 29 fővel, •a Földművesszövetkezetek Járási Központja üzemeként, csak pemetefű-cukorka termelésére berendezkedve, szerény lehetőségekkel, de hittel és nagy akarással kezdték el munkájukat. Az üzem életében az 1963- as év jelentette a fordulópontot, mert mézeskalács termelésével bővült a profiljuk, és a termelési értékük elérte az ötmillió forintot. A folyamatos, tervszerű beruházások, a gépi felszerelések korszerűsítése folytán ma már 28 millió forintos termelési értéket állítanak elő, amelynek egynegyed része exportra megy. E néhány adat is bizonyítja, hogy az üzem a termelés fejlesztésére nagy gondot fordítottak. Egyébként az élet is ezt követelte, mert hamar ismertté váltak termékeik és a kiváló minőségű áruk iránt a kereslet egyre növekedett. Nőtt tehát az üzem, a munkáslétszám és vele párhuzamosan a termelés, viszont a szociális létesítmények fejlesztése mögötte maradt a követelményeknek. Az történt itt is, mint oly sok helyen: a dolgozókról való gondoskodás az általános fejlődéshez viszonyítva háttérbe szorult. Az üzem vezetése ugyan igyekezett biztosí- * tani szociális létesítményeket is, de azok a létszám növekedésével mind szűkebbnek bizonyultak. Súlyosbította a helyzetet az a tény, hogy az üzem 140 dolgozójának 80 százaléka nő, akik jogosan követelték, hogy legalább megfelelő öltözőjük legyen. Az üzem vezetői maguk is látták, hogy a helyzet tarthatatlan, mert már az udvaron, sátor alatt is öltöztek. A hidegebb idők beálltával pedig az ebédlő egyitk részét sajították ki e célra, de így meg az ebédlő lett szűk. A dolgozó nők helyzetének könnyítését szolgáló párthatározat megvalósítása is követelte a kiutat. A vállalat központja a helyi üzem gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetésével egyetértésben egy új üzemrész létesítésével párhuzamosan kivárta megépíttetni a kö*. vetelményeknek mindenben még felelő szociális létesítményeket. A megoldás útja tehát már kirajzolódott, de a határidő még bizonytalan volt. Nem változott tehát semmi, mert a fürdőtől az ideiglenes, öltözőig ,a mintegy 60 méteres utat továbbra is futva kellett a dolgozóknak megtenni, hogy az esetleges megfázást elkerüljék. A dolgozóik érdekvédelmi szerve, az üzem szakszervezeti .vezetése 1972. szeptember 21- én taggyűlést hívott össze, ahol bőven volt hozzászólás. A hangulatot tükrözőnek elég felidézni Oláh Istvánné felszólalását, aki munkatársai nevében is kérte rendes női öltöző létesítését azzal az indoklással, hogy reggel 6 órakor sátor alatt öltözni kész megfázás, ráadásul a sátor be- áziik és az utcai ruhák is nedvesek lesznek. És a legjobb helyre a Szak- szervezetek Megyei Tanácsához is eljutott R dolgozók hangulata. Intézkedésükre Vágréti László, az SZMT munkavédelmi felügyelője októberben vizsgálatot tartott az üzemben, majd ezt követően határozott hangú felhívást intézett a vállalat központjához, amelyben kérte, hogy október _ 31-ig közöljék, milyen intézkedéseket kívánnak tenni annak érdekében, hogy az üzem egészségügyi és szociális létesítményei megfeleljenek a „különösen tiszta” kategóriájú üzemekre vonatkozó előírásoknak. Közben a dolgozók gondjait teljes egészében magáévá tevő helyi vezetés átmeneti megoldásként központi fűtésű faházas bővítést eszközölt, amely lényegesen javított a helyzeten, es a dolgozók megnyugvását is szolgálta. A vállalat központját dicséri, hogy az MSZT munkavédelmi felügyelőjének felhívását magukévá téve azonnali intézkedéssel tervezői megbízást adtak a Békés megyei Tanács Tervező Vállalatának egy korszerű, az előírásoknak mindenben megfelelő szociális létesítmény tervezésére. A terv kétmillió 300 ezer forintos összeggel elkészült és ez évben 1,5 millió fel- használása mellett 1974 első fél évében átadják rendeltetésének az új épületet. Mindezek alapján nem férhet hozzá kétség, hogy az érdekvédelmi szerv, a vállalat központja és az üzem vezetésének eredményes együttműködése jól szolgálta a dolgozó nők érdekében hozott párthatározat végrehajtását. Igaz ugyan, hogy nem \ olt rövid az út a mosolyig, míg az elért a dolgozó nők arcáig, de most már ptt is marad, mert érzik és tudják, hogy a róluk való gondoskodásban a szó és a tett találkozott. Ennél szebb randevút pedig el sem lehe* Tránzélni. G Kovács Istváa