Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

Hateser résztvevőt várnak a diák fesztiválra \ Beszélgetés a KISZ Békés megyei bizottságán A KISZ Békés megyei bizott­ságán és a gyulai Erkel Gimná- | ziumban javában folynak az idei j Erkel Diákünnepek előkészüle-1 tei. Néhány hét és diákok „ost­romolják meg” a gyulai várat. Ott lesz a VT. EDÜ megnyitója. Fabulya Balázs, a KISZ me­gyei titkára és Tóth Eta kulturá­lis felelős a megnyitóig már szinte mindennapos vendégek Gyulán. Találkozásunkkor is onnan érkeztek vissza Békéscsa­bára. — Mi történt diáknapok-ügy­ben a legutóbbi EDÜ befejezé­sétől a mai napig? — Az iskolákban folyamatosan készültek a 73-as pályázatokra, a művészeti bemutatókra. Bács, Békés, Csongrád megye és Sze­ged, Budapest KISZ-bizottságain is mar több mint egy évvel ez­előtt megkezdődött az újabb di­ákfesztivál szervezése. Átala­kult a pályázati rendszer, amennyiben az idén Gyulára csak a zene- és irodalomtörté­neti pályamunkák kerülnek. A többi más-más diáknapokon lesz kiállítva és értékelve. A kisfil- mek, a fotók és a diák Egerben, a képző- és iparművészeti alko­tások Budapesten, a helytörténe­ti és néprajzi munkák Sopron­ba11* az irodalmi alkotások Keszthelyen és a műfordítások Sárospatakon. f Az előkészületek során — mint arról mar a lap is beszá- molt — valamennyi résztvevő megyében és városban befeje­ződtek a színvonal versenyek. Több tanácskozás után véglege­sen összeállt az Erkel Diákün­nepek idei, májas 20—24-ig tartó programja. Beérkeztek a pályázatok, a bemutatókra to­vábbjutottak névsorai. A hely­színen is_ megkezdődtek a tech­nikai előkészületek. — Mielőtt bármi, másról kap­nánk tájékoztatót, kérem, tekint­sük át néhány gondolatban a Békés megyei színvonalverse­nyeken szerzett tapasztalatokat. — A legszínvonalasabb pro­dukciókat a néptánc-selejtezőn láttuk, így tulajdonképpen nem is tudtunk selejtezni és vala­mennyi benevezett együttes to­vábbjutott Gyulára. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy mégsem elég népszerű ez a művészeti ág a diákok körében. Kevesen je­lentkeztek. Ehhez természetesen hozzátartozik az is, hogy kevés a jó szakember és nincs ele­gendő pénz a ruhákra, a tisz­teletdíjra. A diákszínpadok leg­többje erejét meghaladó vállal­kozásba kezdett. Tizenegy szín­pad indult a színvonalversenyen. Közülük kiemelkedően jó volt a békési gimnázium produkci­ója. Egyébként a jó produkciók felkészítőinek munkáján érez­teti hatását a Megyei Művelő­dési Központban indított szín­padvezetői tanfolyam. A hang­szeres szólisták között nincse­nek kiemelkedő tehetségek, de valamennyien jól felkészültek. Az énekkarok is bizonyára jól veszik az EDÜ-n az akadályt, hiszen ennek a műfajnak érté­kes hagyományai vannak me­gyénkben. — Térjünk vissza a házigaz­dái tisztre, az előkészületekre. Nézzük talán először az idei EDŰ-t jellemző számadatokat! — Ötvennégy gimnázium, szakközépiskola és 15 szakmun­kásképző-intézet jön májusban Gyulára. Az iskolai delegációkon kívül 310 szólistát és 87 csoportot várunk. Összesen közel hatezer diákot és tanárt. Mindenki nem tartózkodik mind a négy napon Gyulán, ezért naponta csak 2500 vendég érkezéséről és szállásolá­sáról kell gondoskodnunk. A számoknál említjük meg, hogy a meghirdetett pályázatokra összesen 500 pályamunka érke­zett. _ Hol biztosítanak helyet az e gyes művészeti ágak bemutató­inak? _ A város közművelődési és' okta tási intézményeinek vala­mennyi használható helyiségét igényibe vesszük. Ezenkívül a szabadtéri színpadra, a fürdő bejáratához és a vár előtt felállí­tásra kerülő pódiumra is szer­vezünk programot. A néptánc­bemutató az Erkel, a diákszín­padok versenye a Jókai Műve­lődési Házban lesz. A társas­tánc a városi tanács dísztermé­ben, az ének- és zened programok a zeneiskolában, a Haza és sza­badság vetélkedő, a Petőfi em­lékülés az ifjúsági házban kap helyet. — A budapesti KISZ-bizottság munkatársai a velünk folytatott beszélgetés során kérték, legyen az EDÜ-n minden megyei, illet­ve megyei jogú delegációnak ön­álló klubhelyisége. Sikerül-e tel­jesíteni kérésüket? — Igen. Budapest és Szeged diákjainak az Erkel gimnázium­ban, a Bács megyéből érkezők­nek az Erkel Művelődési Köz­pontban, a Csongrád megyeiek­nek a Jókai Művelődési Házban biztosítunk klubhelyiséget. — Hogyan találkoznak a négy­napos programban a művészeti bemutatók, a szórakozás és a politikai jelleg? — A diákfesztivált a X. Világ­ifjúsági Találkozó jegyében hir­dettük meg. A VIT eszméjét, célkitűzéseit már műsorválasztá­suk során is figyelembe vették a művészeti csoportok és a szó­listák. A fesztivál napi prog­ramját is ennek szellemében ál­lítottuk össze. A bemutató köz­ben és után ifjúsági fórumon, vitákon, találkozókon és vetél­kedőn ismerkednek a fiatalok a Műkő- és ntozaiklopm gyárfáshoz fehér mésakőőiHemény korlátlan mennyiségben és kedvező áron beszerezhető készé g i őrlőüze­münkben CNógrád megye, Rétsági járás). Ugyanitt kapható az • apró mészkőőrlemény keverékéből készített vakoló-kőpor, mely kedvező tulajdonságainál fogva, kiválóan alkalmas erre a célra is. Vasúton történő szállítást is vállalunk. Készséggel áll kedves vevőinek rendelkezésére a Pest vidéki Kőbánya Vállalat KESZEG! ÜZEMVEZETŐSÉGE. Telefon: Keszeg 6. 4016 közelgő VIT eszmei célkitűzése­ivel. Az EDÜ 'külsőségeiben is igyekszik hasonlítani a Világ- ifjúsági Találkozóhoz, ugyanis színpompás fej vonulás, ünnepi nagygyűlés és ' gálaest gazdagít­ja a programot. A hivatalos program a Lenin- emlékmű koszorúzásával kezdő­dik, ahol a Penza megyei Kom- szomol-küldöttség is jelen lesz. Este meggyullad az Erkel-láng, majd a várhoz vonulnak a fiata­lok, ahol ágyúlövés köszönti a versenyek kezdetét. A VIT-or- szágok nemzeti viseletébe öltö­zött lovasok hozzák az EDÜ zászlaját, megszólalnak a fan­fárok, majd elhangzik az ünnepi beszéd és a diákok képviselője átveszi a város kulcsát. Másnap megkezdődnek a művészeti be­mutatók. Esténként divatbemu­tatót, klubesteket, élő „figurák­kal” sakk-versenyt rendezünk. A diákok ingyen látogathatják a strandot, a múzeumokat. A város vezetői és lakossága nagy szeretettel várják az EDÜ-re ér­kezőket! — Végezetül: a rendezők mit várnak a diákoktól és kísérőik­től? — Érezzék otthon magukat a négy nap alatt megyénkben és Gyulán. Ne feledjék, hogy az eseménysorozat a magyar diák­ifjúság magatartását, állásfogla­lását és felkészültségét reprezen­tálja. Ezért tegyenek meg min­den tőlük telhető jót az Erkel Diákünnepségeken is. Szerezze­nek feledhetetlen diákélménye­ket, kössenek őszinte barátságo­kat. — Köszönjük a beszélgetést! Réthy István Katonafiatalok kulturális fesztiválja Békéscsabán A megszokottól eltérő képet, mutatott csütörtökön délután az ifjúsági és úttörőház nagyterme: fehéringes-blúzos, vörösnyak- j kendős úttörők helyett katonáik, | tiszteik, tiszthelyettesek ültek a j széksorokban. Békéscsabán zaj- j lőtt a Iraton ai főiskolák és tanin- j tézetek V. Országos Kulturális Fesztiválja. Rézfúvós kamaraegyüttesek, versek, kórusszámok, dokumen­tum-összeállítások, filmek, iro­dalmi, színpadi produkciók, tán­cok, zenekari bemutatók követ­ték egymást — nemcsak fegyel­mezetten, gördülékenyen, a nép­hadseregünkre e téren is jellem­ző magas technikai színvonalon, korszerű világítási és hangeffek­tusokat felhasználva, hanem igé­nyes műsorválasztással, tehetség­gel, mélyen humanista meggyő­ződéssel adva bizonyságot nép­hadseregünk személyi állomá­nyának kulturális területén is megnyilatkozó felkészültségéről. A Kilián György Repülő Mű ­szaki Főiskola és a Központi Tiszthelyettes Iskola műsora meggyőzően bizonyította Kősze­gi László főtiszt megnyitóban el­mondott szavait: „A katonai tanintézetek politikai nevélő te­vékenységében igen nagy szere­pet játszik a kulturális munira, amelyet parancsnokaink, politi­kai munkásaink, párt- és KjSZ- funkcicvnáriusaink legjobb tudá­suk szerint irányítanak, támo­gatnak. Célunk: olyan, szakma­ilag és politikailag egyaránt nagy tudású, tapasztalt fiatal tisztii, tiszthelyettesi állományt neveim, melynek tagjai a kulturális, mű­vészeti tevékenységnek is aktív résztvevőivé, irányítóivá válnak majd felavatásuk után.” Társadalmi munkacsoport a közművelődésért: Először a pedagógusok életkörülményeit vizsgálják Gazdasági munkacsoport ala­kult szerdán délelőtt a megyei tanács művelődésügyi osztályán. Tagijai az alsó- és középfokú oktatás gyakorlati szakemberei, j a megyei statisztikái hivatal, a j megyei tanac« pénzügyi osztálya j munkatársai. Titkára Maczák j András, a Sebes György Közgaz- j dasági és Kereskedelmi Szakkö­zépiskola tanára, elnöke dr. Su. I lyák Istvánná, a művelődésügyi osztály gazdasági csoportvezető, je. Valamennyien társadal­mi munkában végzik tevékeny­ségüket a most alakult csoport, ban, melynek célja, hogy segítse a kulturális ágazatban rendel­kezésire álló megyei anyagi erők felhasználásának elemzését, ter­vezését, hogy a szerzett tapasz­talatokkal hozzájáruljon a kö­vetkező ötéves terv feladatainak kimunkálásához. . Ebben a? évben, a munkacso­port elemzi az oktatásügy me­gyei anyagi helyzetét, lehetősé­geit, kutatja a pedagógusok életkörülményeinék alakulását, megvizsgálja az óvodák társa­dalmi segítésének eredményeit, a szemléltetőeszköz-eHátoittságot. nem utolsósorban pedig a IV. ötéves terv beruházásainak meg­valósulását. Jövőre, felszabadulá­sunk 30 évfordulóján megjelen, tetnek egy jubileumi kiadványt'. Békés megye művelődésügye a számck tükreiben, s javaslatokat dolgoznak ki » kulturális ágazat tizenöt esztendős távlati fejlesz, tési tervéhez;. I •«■■■■■■■••■•■••■■■■■■■•■■■■•■■■■■■■< ■ ■■■•■■•■••■■■•■•■«■■«••MM* 27. ■ Nekik fontos volt. Persze, ki­nek fáj, ha az éjjeliőr kint fék- szik a kerítés tövében. Mellette egy tégla. Van így Mit fáj az a nappali portás­nak, ha éjszaka elviszik a gyá­rat. Csak a portásfülke marad­jon, meg a szálkás, puhafa asz­tal. A priccsen nappal is lehet pihenni. Csak előbb le kell en­gedni a sorompót. Ha jön a te- herfuvar úgyis zörgetnek. Akár még aludni is lehet. Leülök a prices szélére, ül kellene indulni. „ Létezik az, hogy éjfélig el­lopják a gyárkerítés felét? Létezik. / Már messziről látom, hogy a kerítés nincs tovább. De én csak hajtok előre, épp úgy, mint más­kor, követem a nyomot, amit tegnapról, meg tegnapelőttről hagytam. Haladok, mert ha az ember egyszer elindul, megállni nem lehet. A sötétség csak a falak közt altató. Tény az, hogy kerítés nincs. A tolvajnak sincs nyoma, még- csak egy járműnek se, amire a fél gyárkerítést felrakták és el­fuvarozták vele. Se kint a me­zőn, se bent a gyárudvaron. Pe­dig így történt. Csak az a baj, hogy a gyár­udvar se létezik. Itt a sarkon volt az ócskavas telep, a kise­lejtezett gépek szemétdombja. Ilyen most nincs. De nincs ott a hosszú, fehérfalú épület se, amit hátsó raktárnak hívnak. Földszintes volt, palatetővel, is­tálló ablakokkal, élöl fészeraj­tókkal. Nincs. Sőt, azon túl a régi műhely sincs ott a rozsdásan lógó csa­tornákkal. a füstös oldalával, mert a széljárás odaverte a kor_ mot. Onnan mindig koromszag párolgott, de most koromszag sincs, és nem áll ott az épület, ahol a kultúrterem van és ném áll ott a vaskorlát sem, amit azért raktak oda, hogy a tar­goncák ne rohanjanak egymás­nak és nincs ott a kantin se, ami­re akkora lakatot tettek, hogy az egész gyárban nincs még egy olyan lakat. És lehet nézni be­felé a sötétbe, és még beljebb, ameddig csak ellát a szem és .azon is túl, ahol már csak meg­dermedni lehet, de nincs ott semmi. És az egész olyan, mintha soha nem is lett volna. Mindegy. A kerítés mellett, amelyik már nem létezik, ha- ‘ladok tovább. Néha lehajtok, mert valami gyanús, hátha tégla az. Legalább egy féltéglát talál­nék a kerítésből, amivel , a betörő fejbevágja az éjjeliőrt, de semmi. Csak letaposott út van, meg száraz fű a csapás két ol­dalán, szegélynek, hogy valami mégis díszítse az ilyen ösvénye­ket. Ennyi az egész. Még haladok az ösvényen, de már látom magam előtt, hogy ez az ösvény egyre hosszabb. És látom a sarkot a hosszú utcá­nál, ahova el kell érnem, akár­milyen végtelen is az út. És- akkor is, ha látom, hogy nem érdemes elérni. Minek. Tolvaj, betörő már nem ' jöhet, mert azok aztán nem ott tanyáznak, ahol fű is alig terem, ahol hűlt helj% van mindennek, ami volt. Ezért aztán már félni se jó és a féla'mét is már csak úgy érzi az ember, mintha másé lenne. Mintha csak kölcsönkapta vnína valakitől, akinek már nincs rá szüksége, mert kinőtte vagy ép­pen elkopott és nem szeret már ilyen szürke félelmekkel együtt­hálni. Csak a fények, ahogy megrop­pannak a sötétségben és szét­szikráznak, mint a kohóvas, pa­zarlón ajándékozva színeiket mindenkinek, aki csak odanéz, csak azok vezetnek. Mert most látom csak, hogy a kerítés tég­lái mind beépültek abba a fény­be, ami a sarkon világít, és ben­sőjükből úgy sugároznak, mint­ha mindegyik közepébe egy kriptonlámpát helyeztek volna el. Ez van. De a gyár az nincs sehol. A gyárat, aminek a kerítés mögött kellene lennie, valaki elemelte. Öjt ujjal megfogta az egészet és belelódította abba a nagy vízbe, aminek ott kellene lennie a rét mögött. Még sose jártam ott. Szeretném meggyújtani a zseb­lámpát, hátha így rájövök vala­mire, abból, ami velem történt. De zseblámpa nincs. A stúkker- hoz kapok és akkor jövök rá, hogy üres a hátsó zsebem. Milyen könnyű kifárasztani egy embert. Lőttek az utcán Felugróm a priccsről. A saroktól valamivel innen, durrdefekt. Nézem a fe­jem nyomát a párnának hajtott pokrócon. Ott van az, mert olyan keményen aludtam, hogy még a durva pokróc is benyo­módott. Közröhej. Ami még so­se volt, az volt most. Elalud­tam. így aztán biztos, hogy a ma éjszakát nem úszom meg szára­zon. A portásfülke előtt kere­sem a jeleket, nem járt-e itt az ellenőrzés. Figyelem a gyárud­vart, ahol most már ismét min­den a helyén van. A hold ép­pen rásüt a szürke kerítésre, amelynek téglái álmomban az előbb még úgy ragyogtak, mint­ha valaki gyémántot rakott vol­na a közepükbe, hogy a világ végéig árasszák magukból a fényt és belőlük rakjanak egy olyan épületet, amin még a bomba se tud egy karcolást ej­teni. $folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents