Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

Az új jogszabályokról indít előadássorozatot as MJSZ ttékés megyei szervezete À múlt évben módosította az országgyűlés az alkotmányt, s megszületett az új BTK-novella, az ügyészségről és bíróságról szóló törvény. Ebben az évben módosították a polgári eljárást, jövőre pedig az új büntető el­járási törvény szerint járnak el a bíróságok. A jogszabály-alko­tás egyre több feladatot ró azokra a szervekre, amelyek jo­gi ismeretterjdsztéssei foglal-' koznak. A 280 tagat számláló Magyar Jogász Szövetség Békés megyei szervezete évek óta nagy gon­dot fordít arra, hogy a legújabb jogszabályokat a jogalkalmazó szervek, s az állampolgárok mi­nél szélesebb tömegei ismerjék meg. Március 2-i ülésén az MJSZ Békés megyei szervezete olyan határozatot hozott, hogy a megyei tanács és a TIT me­gyei szervezetével karöltve az új jogszabályokról előadássoro­zatot. indít Békéscsabán, Gyu­lán, Orosházán, Békésen, Szarvason és Szeghalmon. Az előadások tartására fel­kérték dr. Jakucs Tamást, a me. gyei bíróság elnökét, dr. Oiáh j László megyei főügyészt, dr. • Kertész Márton, megyei tanács : titkárt, dr Takács Lőrinc SZMT. j titkárt, és dr. Bakó Józsefet, a : megyei bíróság elnök helyette- ; sét. Az előadássorozat megnyi- : tójára április 20-án, pénteken ; délután 3 órakor Orosházán a ! városi tanács tanácstermében : kerül sor. Majd dr. Nyíri Béla, : az MJSZ megyei szervezetének : titkára az „Alkotmány módosí- : tásának hatása az államélet to- : vá bbfejlesztésére’ ’ és dr. Berki : Ambrus főügyészségi ügyész - pedig „A fontosabb jogviták fó- ; rumrendszerének alakulása a ! polgári perrendtartás módosí- • tása után’* címmel tart előadást ; A jogász szövetség orosházi ■ csoportja az ismeretterjesztő * előadásra meghívta a járás ál- ; lami, társadalmi, gazdasági, » szövetkezeti szerveinek vezető- S it és dolgozóit, valamint a tar I nácstagokat, a népi ülnököket, ! a munkaügyi döntőbizottságok i é® a társadalmi bíróságok tag- : jait. Tárgyalóteremből : Barátja pénzén italozott Josaenka József Mezőhegyes, 39-es majori lakos bűnügyét a Békéscsabai Városi Bíróság tár. gyalta. A vádlott lopás és sik­kasztás miatt már többször volt büntetve. Valamennyi bűntettét ittasan követte el. Az orvosszak. értő szerint alkoholista. Leg. utolsó büntetésének letöltése után nem vállalt munkát. A múlt óv december 14-én Békés­csabára utazott. A MÁV-tállo- másan találkozott régi barátjá­val, T. Péterrel. Este 11 óráig együtt italoztak az UTASEL­LÁTÓ éttermében. Szórakozás közben T. Péter átadott a vád­lottnak 500 forintot, hogy fi­zesse ki a számlát, majd ezután a Fészek vendéglőbe indultak. T. Péter annyira leittasodott, | hogy a* állomás közelében levő lezárt kerékpárját nem tudita kinyitni. Átadta Jeszenkának j pénztárcáját, hogy vegye ki aj lakat kulcsát. Miután a vádlott kinyitotta a kerékpár zárját, a pénztárcát zsebébe tette. Később megegyeztek, hogy a pénztárcá­ban levő 420 forintot T. Péter kölcsön adja Jeszenkának. A Fészek étteremben éjfélig szóra­koztak, eközben‘ T. Péter elővet, I te levéltárcáját, kivett belőle | 500 forintot, s átadta a zené­szeknek. Jeszenka azonban visz- szakérte a pénzt, s a sértett le­véltárcájával együtt a saját zse­bébe csúsztatta azzal az ígéret­tel, hogy a levéltárcát és a pénzt megőrzi, amíg T. Pétét- ki­józanodik A vádlott azonban nem tartotta be a szavát, hop­pon hagyta a barátját, s elment a Kishajó bárba. A rábízott pénzt elitta A pénztárcát pedig, amelyben benne volt T. Péter személy­azonossági. és katonai igazol­ványa, másnap az Orosházi úti Jobb mint otthon vendéglő egyik székén hagyta, ahonnan később nyomtalanul eltűnt. A városi bíróság Jeszenka Jó. zsefet sikkasztás vétsége és köz. okirattal való visszaélés bűn­tette miatt 6 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetés­ként egy évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától, ezenkívül kényszerelvonó kezelésre köte lezte. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság, hogy a vádlottnak egy gyermek eltar­tásáról kell gondoskodnia. A szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős. Meglopta munkatársait Adamik József Bucsa, Kani­zsai út 12 szám alatti lakos 20 éves kora ellenére már több íz­ben. állt bíróság előtt. A múlt év júniusában a szeghalmi já­rásbíróság lopás miatt nyolc hó. nap szabadságvesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását a vád­lott korára való tekintettel pró. baidőre felfüggesztette. Adanük azonban nem változtatott korábbi italozó életmódján. 1972 no­vemberében Békéscsabán dolgo­zott. Az egyik esté F. Oszkárné lakására ment „ ellopott egy műbőr kabátot, másnap pedig eladta. Ez év januárjában Bu­dapesten vállalt munkát. A XIX. kerületi munkásszálláson lakott. Költekező életmódja mi­att gyakran támadt pénzzavara. A gordiuszi csomót huszáros vágással megoldatta. A., vele egy szobában - lakó munkatársa­it meglopta. Hasonló módon ju­tót* pénzhez a szolnoki mun­kásszálláson is, ahol egyik munkatársa zsebéből 500 forin­tot csent el. A békéscsabai városi bíróság Adamik Józsefet a közös mun- t kahelyen dolgozók sérelmére el­követett lopás bűntette és öt rendbeli lopás vétsége miatt egy év és/négy hónap szabadság- vesztésre ítélte. Ezenkívül el­rendelte a próbaidőre felfüg­gesztett nyolc hónap szabadság- vesztés végrehajtását is. Súlyos, bitó körülményként értékelte a bíróság, hogy a vádlott cselek­ményét visszaesőként követte él- A szabadságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie. Az ítélet jogerős! S. J. 1 Mária megnyugszik Pedig akkor már a szom­szédok is ösz- szesúgtak a háta mögött. Mikor máj kitavaszodott, mindig na­gyon nehezen várta az utol­só óra végét jélző csengőszót. Nem mintha népi szeretett vol­na taooloi- Nagyon is szeretett. A három lány közül ő — nem is a legkisebb, nem is a leg­nagyobb —, a középső szeretett legjobban iskolába járni. Csahát, ilyenkor tavasszal, közel a 1 házukhoz, a városszéli gyep harsogó zöldje, a futás­nak induló bogarak, a susogó fák ritkás árnya, a mögéjük rej­tőző fény zenéje, a búgó ga­lambok szertelen kergetőzése csalta, csábította, csodálatba ej­tette. Minden, ami él. • Ült a kissámlin. Amit édes­apja, az asztmával küszködő, szederjes arcú. hajlott hátú, halk szavú, simögató tenyerű va­sutas faragott ráérő idejében. Ült csendesen, elmélázva, hátát egy hatalmas akácnak vetve. Nézte a pici rögöket cipelő ap­ró fekete hangyákat. Hallgatta édesanyja libáinak méltatlanko­dó gágogását. Nézte hogy fod­rozza tollaikat a langyos ápri­lisi szél. Sok-sok tavasz égjryár telt el így egymás után. Nem számol­ta őket. * * * \ A gimnáziumban a „nagyfe­jek” közé tartozott. Végig kitű­nő tanuló volt. A KlSZ-szerve- zet önképzőkörében előadásokat iS tartott. Micsurinról, a bánkú­ti búzáról, a jarovizálásról. Tes- sedik Sámuelről is. Róla mindig a nagy akácfa jutott eszébe. Ki tudja miért emlékszik még most is élesen arra a napra, amikor először találkozott a bá­nattal. Hazafelé menet egy ré­szeg kocsist látott, aki karikás ostorának nyelével véresre ver­te a kocsi terhével eredmény­telenül küszködő lova orrát. Egész nap sírt akkor. Senki nem tudta megvigasztalni. Még az édesanyja sem. Hiába mond­ta, hogy egy ilyen nagy lánynak erősebbnek kellene már lennie, hiszen ennél nagyobb bajok is érhetik még. Nem hitt neki. Nem hitte el, hogy van annál nagyobb bűn is az életben, mint egy védekezni nem tudó állatot kínozni. Boldogságát egyelőre más nem zavarta. * * * Kitűnő érettségivel ment dol­gozni a város mezőgazdasági gépjavító üzemébe. Adminisztrá­torként. A nővére is az volt, a húgát is annak szánták. Egy fi­zetésből. a vasutasi fizetésből ennyit bírt el a család. Meg az­után a nővérek se nagyon kar­doskodtak a továbbtanulás mel­lett. Máriát, a középső lányt ki­véve. * » * Mária, aki a testvérei' szerint „ette a könyveket”, nem tudott belenyugodni abba, hogy ami felhalmozódott benne, az most már örökre csak az összeadás, kivonás és szorzás műveletében öltsön testet. Kevesellte, amit tesz, kevesellte, amit tud. Je­lentkezett az egyetemre. » * » Eleinte nagyon nehéz volt megszokni a távollétet. Fel-fel- rémlett előtte édesanyja köny- nyes arca. Fülébe csengtek sza­vai : ' — Jobb szeretném kislányom, ha mellettem maradnál. Ismer­lek. Olyan vagy, szakasztott, akárcsak én. Könnyen megbán­tanak. Nehezen teszed túl ma­gad rajta. De nem bántotta senki. A kol­légiumban. az egyetemen min­denki nagyon kedves volt. Ezek az évek — ha rájuk gondol — a napfény évei. Rengeteget ta­nult. Becsületből is. Meg az ösztöndíj miatt is. Ne érezze a család tehernek. Vőlegény is került. Kicsit ne­héz természetű, ideges fiú — ál­lapította meg magában moso­lyogva Mária, — Á szép szó, a türelem, a csöndes szeretet kell, hogy a gyógyszere legyen. És eltelt a harmadik év is. Túl volt a vizsgákon. A nyár várta ismét. Hazafelé, a vona­ton már eljátszhatott azzal a gondolattal, hogyha szeptember­ben nekirugaszkodik az utolsó menetnek, jó másfél év múlva már agrármérnökként járhatja valamelyik tsz földjeit. Arcát a szélbe tartva, akárcsak kis­lány korában. * * * Hogy mégsem így történt, az nem Márián múlott. Még azon a nyáron megbete­gedett. Ettől kezdve minden megváltozott körülötte. Akikben legjobban bízott, akiket legjob­ban szeretett, sorra elfordultak tőle. Az ismerősök, a barátok magára hagyták, amikor .legna­gyobb szüksége lett volna rá­juk. Helyrebillenteni lelkének egyensúlyát, kikapaszkodni a betegség sötét mocsarából, amely egyre lejjebb húzza, amely mindjobban elsötétíti a bénaságban vergődő belső vilá­got, mindehhez kevés egy em­ber ereje. , ... és akkor a vőlegénye is el­hagyta. ...és akkor édesanyját is el­vitte az alattomos kór. ötven­éves volt. A halálos ágyán azt mondta Máriának: — Mindig jusson eszedbe kis­lányom, hogy én bíztam benned. ... és akkor már csak a ke­zelések segítettek... Meg a rendszeres munka. Az emberek között. * * * Dolgozni sehova nem vették fel. Járta a tsz-eket. a vállala­tokat. Ilyen-olyan ürüggyel, de mindenhonnan elutasították. Volt KISZ-titkára tehetetle­nül tárta szét karjait, amikor hozzá fordult. Mária nyugtalan­sága nőttön-nőtt. Milyenek hát tulajdonképpen az emberek? Ilyenek hát tulajdonképpen az emberek? * * * Nem hagyta abba az egyre in­kább meddőnek tűnő próbálko­zást. A város egyik nagy- vállalatánál végül is alkalmaz­ták. Segédmunkásként. Nem számított.' Dolgozni akart. Bizonyítani, hogy teljes értékű ember. Hogy egész em- her. Egy teljes évig küzdött. Hihető vagy sem, megszerette a munkáját. Az embereket is, akikkel együtt dolgozott. Szerződését nem újították meg. Azt mondták az ő érdekében : ne­hogy újból megbetegedjen. Sze­mébe nevettek. Ügy érezte, nem sok maradt hátra ... Ügy érezte, hogy most már min­den mindegy. így keveredett el a város fiataljainak egyik ren­dezvényére is, ahol váratlanul keserű szavakba törve ki, me­sélte el az ámulő lányoknak és fiúknak történetét. Kiégve, üres szívvel tért haza. Azután szinte egy szemvilla- nat alatt fordult egyet a világ. * * « Segítő kezek nyúltak felé. Is­meretlenek bátorították, ösztö­nözték. Emberek, akiket azelőtt soha sem látott. Böngészni kezdte áz apróhir­detéseket. Egy cég adminisztrá­tort keresett. Az igazgató kedvesen fogadta. Ahhoz is hozzájárult, hogy munkája mellett befejezze ta­nulmányait. * * * Mária ma már újra dolgozik. Mária ma még bátortalanul fo- galmazgatja magában a/ egye­temre írandó levél mondatait. De azt már tudja hogy ezt a levelet feltétlenül megírja. Még ezen a nyáron. Mária most megint azon gon­dolkodik, milyenek is tulajdon­képpen az emberék? És Mária szép lassan újból megnyugszik... Kőváry E. Péter I A Jelenkor Gazdag, változatos tartalom- ’ mai, értékes szépirodalmi és ta­nulmány-anyaggal jelentkezik a pécsi folyóirat áprilisi száma. Az új szám élén a folyóirat hagyományos sorozatának kere­tében ezúttal egy Ladányi Mi- hály-összeállítás kapott helyet. Az összeállításban Ladányi Mi­hály hat versét. Bertha Bu'csú interjúját és Illés Lászlónak a költő újabb verseit elemző ta­nulmányát olvashatjuk. Az ösz_ szeállítást Móser Zoltán fotó- portréi kísérik. A lírai rovatban többek kö­zött Csorba Győző, Eörsi István. Héra Zoltán, Orbán Ottó és Pé­csi Gabriella költeményeit talál­juk. Weöres Sándor ezúttal drá­mává! jelentkezik: „A kétfejű fenevad, avagy Pécs 1686-ban” című történelmi panoptikumá­nak első részét közli a folyó­irat. 5 ÊÊÆÛl 1973. ÁPRILIS 19. ú) száma 1 A képzőművészeti rovat élén Varga Haidú István írását ol­vashatjuk Nagy István művé­szetéről. Ehhez kapcsolódnak a szám illusztrációi: Nagy István festményeinek reprodukciói a pécsi Modern Magyar Képtár anyagából. Az irodalmi tanulmányok kö­zül külön is figyelmet érdemel Szávai János: Az önéletrajz struktúrája című írása. A számot budapesti és pécsi színliázi beszámoló és gazdag kritikai rovat zárja. I Víztároló egy határ menti folyón Ebben az évben a Szovjetunió és Románia közti határmenti folyón, a Pruton, a két ország közös erőfeszítésével hatalmas víztároló építése kezdődik. A folyón 43 méter magas ési 695 méter hosszú földgát épül. A gát fölött így kilencszázmil'ió köb­méter űrtartalmú víztároló jön létre. Hatalmas földterületek öntözése oldódik meg ezzel mindkét ország területén. OROSHÁZA VÁROSI TANÁCS V. B. MŰSZAKI OSZTÁLYA felvételt hirdet 1973. május 1-től építészmérnök munkakör betöltésére Jelentkezés: az osztályvezetőnél, személyesen, vagy írásban; Szabadság tér 4—6., II. em, 11. 88512

Next

/
Thumbnails
Contents