Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-17 / 89. szám
Ünnepi hangulatban szavazott a Viharsarok Mezőmegyeren sem aludtak sokáig vasárnap. Igaz, a kiadós eső nem tette lehetővé, hogy a kertekben vagy a földeken dolgozzanak, de úgyhiszem ennél most fontosabbnak tartották, hogy időben szavazzanak a VII. kerület lakosai. És mintha csak ezt gondolta volna Kiss János bácsi is, aki felesége és lánya társaságában a rosszul látó emberekre jellemzően, egészen közelről olvasta a szavazólapot, hogy vajon valóban Békéscsabához csatolták a községet. Megnyugodva az igazságban, látható büszkeséggel tette az urnába a borítékba helyezett szavazólapot. — Régi vágyunk teljesült — mondta örömmel és hozzátette — most már nálunk is olcsóbb lesz a villany és talán a városi víz is bejut lakásainkba. Amikor ismét Békéscsabának vettük az irányt, éppen akkor hogy kislánya. Éva Edina, aki a választás napján, reggel hét óra 25 perckor látta meg a napvilágot, Békés város elsőszülött polgára lett. A legfiatalabb városi emberkétől mindenekelőtt azt kérdeztem, mi a véleménye, arról hogy Békés város lett. Válasza a következő volt: — Oá ... oá . .. oá . 1.1 Lehet, hogy nem pontosan értettem, hiszen jó néhány éve múlt, lípgy magam is ezt a kifejezésmódot használtam, de mintha azt mondta volna Éviké: — Éljen... Éljen... Éljen.., ! És ha valami elkezdődik, annak folytatása is van. Az első békési állampolgárt két óra múltán követte a második. Négy kiló 20 deka súlyú Attilának Ökrös Béláné adott életet vasárnap 9 óra 25 perckor. Egy leány és egy fiú. Így az igazi. És a békési városi tanács képIHyés Mária indul a mozgóurnával lépett fel a hintó hágcsójára Illyés Mária, hogy a mozgóurnával felkeresse azokat az idős és beteg embereiket, akik nem jöhettek be a szavazóhelyiségekbe, de ők is élni akarnak az elidegeníthetetlen jogukkal, hogy először hosszú életükben városi' tanácstagokat választanak. Szomszéd városunk. Békés örömében is osztozhattunk a választás napján. Furcsának tűnhet, de az örömet olyan asz- szony szerezte, aki ezen a napon nem szavazott. Nem élhetett ezzel az állampolgári jogával, mert talán még ennél is fontosabbat teljesített. Megszülte Békés város legfiatalabb állampolgárát. Amikor a békéscsabai kórház szülészeti osztályának ügyeletes orvosával telefonon beszéltem a fiatalasszony, Szűcs Gáborné a szülés után még aludt. Néhány órával később nagyon boldogan értesült, viselői már délelőtt ott voltak a kórházban. Emléklapot, virágot adtak át az anyának és a legifjabb városi polgárnak, Évikének. A békéscsabai városi választási irodában reggel óta tartott a „nagyüzem”. Tizenegy óra huszonöt perckor jelentette a 82- es választókerület szavazat- szedő bizottsága, hogy az urnát lezárta, mert a választók 100 százalékig teljesítették kötelességüket. Ezt követően egymásután csörögtek a telefonok, jelezték a szavazás végét Az első urnát fél 12-kor bontották fel a városi tanács nagytermében és délután négy óra tízkor arról szereztünk tuddmást, hogy mind az ötven szavazókörzetben leadták voksukat a Hazafias Népfront jelöltjeire a békéscsabaiak. Azt hiszem az lenne a furcsa, ha nem így történt volna. Szinte tradíció már itt, a Viharsarok központjában, hogy a szavazások napján az emberek nem a versengés miatt, hanem jól értelmezett kötelességből sietnek élni választási jogukkal. Jól szemlélteti ezt a felfogást az alábbi eset: Kilenc óra után a város főterén találkoztam Baukó András bácsival. Megkérdeztem a feketeruhás, őszhajú > embert, hogy hová igyekszik. — Templomból hazafelé — válaszolta. — És szavazni mikor megy Bandi bácsi? Megrökönyödve nézett rám. — Mielőtt a templomba mentem volna, leszavaztam a Dózsa úti iskolában. B. J. i Fényesen Fény esi iskola; 87-es szavazókor- zet. A szavazófülke mellett egy magas, esőköpenyes férfi áll. Mellette egy szép arcú, élénk tekintetű lány. — Most szavaz először? — Igen — feleli helyette nem kis büszkeséggel az édesapja, Bagyinka János, a békéscsabai Május 1. Tsz tagja — most töltötte be a lé. életévét. — Bagyinka Erzsébet vagyok * mutatkozik be —> A békéscsabai Sebes György Kereskedelmi és Szak- középiskolába járok. Ebben az évben érettségizem. Azt hittem, bonyolultabb dolog a szavazás — mondja derűs arccal. —* Ism-eri körzetének tanácstagjelöltjét? — Hogyne. Erdélyi Mihály bácsi a tanárom volt. Köztiszteletben álló ember Fényesen. h Mi a legnagyobb gond a fényest tanyákon? Elrévedő tekintettel néz maga elé- Hirtelen felemeli a fejét. m Nem voltam a jélölögyűlésen, de azért tudom. A felnőttek a kö- vesútról beszélnek a legtöbbet. A fiatalok pedig a kultúr otthonról. Ha az iskola megszűnik, akkor kultúrotthon lesz a helyén. A városban megépül a tanyai tanulók- kollégiuma. A fényest tanyasor az elmúlt években kapott járdát. Sokat segít az itteniek gondján, baján. —* Társadalmi munkával építettük meg. A tanácstól mintegy 159 ezer forintot kaptunk. — szól közbe az édesapja, majd hozzáteszi. — A lányom is kivette a részét. — Segítettem, hiszen mi is használjuk. Salakot hordtam, meg ami jött. S. J. ■■■■■■»■■«■■••au Szentetomyai asszonyok szavaznak Urnák előtt a szarvasiak A szarvasi óvónőképző jókedvű fiatal választói kisebb csoportokban egymás után keresték fel a szavazóhelyiséget és szép sorban rakták az urnába a kék borítékokba helyezett szavazólapokat. Halászteleken pedig, a Bolza gróf egykori majorja helyén, jelenleg a szarvasi Táncsics birtokán a szövetkezet tagjai szavaztak. Az öt-hat kilométer átmérőjű tanyavilág lakosai miután megetették a háztáji gazdaságok jószágait. akkor mentek szavazni, mint a szövetkezet állatgondozói is azután, hogy ellátták az állatokat, majd tovább folytatták a munkájukat, mert kell az éle- lem. A Szarvasi Állami Gazdaság rózsási központjában ottjár- tunkkor, az üzemegység műhelyében dolgozó Kugyela Pál villanyszerelőt éppen ott találtuk, akit a környék lakosai tanácstagnak jelöltek. Huszonhat éves fiatalember, s felesége ;e az állami gazdaságban dolgozik, a tejüzem vezetője. Van egy kisfiúk és egy kislányuk. Az egyik ötéves, a másik még kisebb. Most már tudjuk, hogy a körzethez tartozó valamennyi állampolgár rá adta a szavazatát, s egyetlen érvénytelen szavazat sem volt. Kugyela Pál villanyszerelő a* új tanácstag Sarkadon Krajcsik Pálné gyermekágyánál az urna Az óvónőképző tanulói
