Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-15 / 88. szám
issa9H«Mian»BMBHas8*MB«BMaaBBM»maBai «8assaaaaaaaB8aaaBBa8aaBaaBaaaaaaaaa«aaBaaBaaiBBaaaaaaaaBsaaa8aaE! Itt minden két kezünk munkájának gyümölcse A gépműhelyben mar a paradicsom palántázására ses/djol elő az iiltetőgépet. T izenhárom évvei ezelőtt, amikor megalakult a Zalka Máté Tsz Békésszent- andráson, a hírt sokan kétkedéssel fogadták. Vajon mire viszik az életben — mondották — azon az öt-hat-hét amnykoronás szikes földeiken? Akkor 700 hold állt egybe, ma 4300 holdon gazdálkodnak nagyobb részt 13 arany, koronas földeken. A szövetkezeti élet lassan bontakozott ki, mert itt a 60-as évek elején mindent elölről kellett kezdeni. A közösségnek a földön és a dolgos két kezén kívül szinte semmije sem volt. A táblásítás. az utak kijelölése, a fásítás, egyszóval a korszerű nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges alapfeltételek kialakítása néhány esztendőt vett igénybe. A közösségnek nem volt egyetl len nagyüzemre jellemző gazda-' sági épülete sem. A mostoha természeti adottságok (között az állam, a társadalom sokirányú támogatásával azután elindultunk a magunk választotta úton. Mindenekelőtt legnagyobb gondot a talajjavításra fordítottunk. így a 6—7 mázsa búza holdanként! hozama helyett 1972-ben hektárra számolva 43,95 mázsa átlagtermést értünk el. Takarmánybúzából 30,7, őszi árpából 32, kukoricából 46, napráíorgóból 18. lucernaszéná- bol 41,9, füves heréből 42.1, silókukoricából 176 mázsa a hektáronkénti hozamunk. Ezekhez a terméseredményekhez hosszú út, (kemény küzdelem juttatott el valamennyiünket. A terület mélyfekvésű, bel- vízjárásos volt. Elkészítettük a tervet és több évre programoztuk a belvízrendezés» kivitelezését. Amikor a határban a növénytermesztőknek nem akadt dolguk, mindenki a csatornát ásta, csinosította, hogy a kora tavaszi belvizek jóval a növényi élet megindulása előtt le tudjanak húzódni. Aztán új kultúrát is meghonosítottunk. A rizs termesztését a közösben kezdtük el. Akkor sokan szóvá tették ezt a vállalkozást, de amikor látták a gazdasági hasznot, felzárkóztak mellénk és évről évre többen és mind többen szorgalmazták a rizs nagyobb területen való termesztését Tavaly már 207 hektáron termesztett®-, e vízi gabonát, 16,1 mázsa átlagtermést értünk el. A növénytermesztésben felmutatott eredmények nagyon sok kétséget oszlattak ed tagságunkban. A szövetkezeti gazdálkodás fölénye a kis üzemmel. szemben és e fölény elismerése lényegében az utóbbi évekre esett. A tudatban így óriási változások következtek be. Van valami, ezekben a szentandrási földekben, melynek feltárása eredményezte azokat a magas terméshozamokat, melyek a megye más részein a húsz- huszonkét aranykoronás földekre jellemző. Az egykori szegénysorban élő emberek ma jól, elégedetten élnek ebben a tsz- ben is. Közösségünk ■ megteremtette a jó anyagi lét alapját. Most már nem okoz különösebb gondot az állattenyésztés sem. A szentandrási határban csak a mi gazdaságunk épített 200 tehén részére istállót, 150 . férőhelyes borjúnevelőt és 120 marha hizlalásához alkalmas épületet. Sertéstenyésztésünket is megszerveztük. Rendelkezésünkre áll egy 110 férőhelyes fi- aztató és egy évi 2 ezer hízót kibocsátó hizlalda. Tehénállományunktól átlagosan mi már 3 ezer 20 liter tejet fejünk. Örülünk annak, hogy ezzel a tejhozammal négy-ötszáz literrel felette állunk a megyei átlagnak. Gazdálkodásunkra az eredményesség és a hatékonyság jellemző. Egy mázsa búza elő- v állítására 168,18 forintot fordítunk. A rizs mázsáját 613,23 forintért állítjuk elő. A kukorica 196,7 forintba kerül. A napraforgó 331,55 forint mázsánként! önköltséggel került eladásba a múlt esztendőben. Ezek a számok azt mutatják, ha figyelembe vesszük a felvásárlási árakat, hogy növénytermesztésünk igen eredményes. Az a nagyarányú fejlődés, amely szövetkezetünkben bekövetkezett, elválaszthatatlan attól a technikai forradalomtól, amely a mezőgazdaságban kibontakozott. Mi 4300 holdon olyan gépparkkal rendelkezünk, mint korábban egy-egy gépállomás. Húsz univerzális traktor hat lánctalpas traktor, két teherautó és négy NDK-kom- bájn segíti munkánkat. Rendei- .kezésünkre áll öt öntöző- berendezés is. Ezenkívül a gépesítéshez csatlakozik az 5 ezer négyzetméter raktártér, a be- taikarítógépek folyamatos kihasználását így összességében jól biztosítjuk. Az 1970. évi nagy árvíz és belvíz szövetkezetünket is megviselte. Mérleghiányos lett közös gazdaságunk. A közösségnek ekkorra már olyan anyagi ereje volt, hogy egy esztendő alatt ismét talpra állt, felszámoltuk az előző év természeti csapásából származó károkat. A (kezdeti bizalmatlanságnak ma már nyoma veszett. A mi tagságunk nem a múltba, hanem a jövőbe néz. Néha- néha azért visszapillantunk, A hajtatóházban paradiesompaiantakat gondoznak nőtagjaink hogy honnan is indultunk, mert ezzel kifejezetten értékelni tudjuk mai helyzetünket. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy tizenhárom évvel ezelőtt és az azt követő években helyesen és jól választottunk, amikor a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptünk. Még nagyon sok feladat vár ránk, hogy a mostoha természeti adottságokat barátságosra változtassuk, a mainál még jobb terméseredményeket érjünk el, hogy ezzel is tovább Öregbítsük a szentandrási emberek jó hírnevét. Most már a korszerű üzem- szervezés módszereihez nyúltunk. A termőföld tápanyaggazdálkodását úgy szerveztük meg, hogy minden esztendőben a lehető legnagyobb terméseredményt érjük el. Nagy tábláinkról a kutatóintézetek által meghatározott módon talajmintákat vettünk és laboratóriumban elemezték a növény fejlődéséhez szükséges tápanyagok jelenlétét, s a tervezett termésátlaghoz szükséa» arasa 1973. Április is. I Sertéstenyésztő központunk látképe ges tápanyag pótlását kiszámoltuk. ennek alapján gazdálkodunk. Eddig még egyik esztendőben sem csalódtunk. Búzából, napraforgóból, repcéből, kukoricából és rizsből lényegében ezért ontja oly’ bőven az életet a szentandrási határ. Ebben az esztendőben mind jobban közelebb kerülünk testvérszövetkezetünkhöz. a Tesse- dik Tsz-hez. Velük közösen vállalkozunk olyan beruházások szervezésére, melyek kapcsolatunkat mélyítik és csak úgy gazdaságosak, ha mindketten fenntartjuk, üzemeltetjük. Velük együttesen építünk egy DSZP 32-es szemestermény- szárítót. Ez a berendezés a szovjet ipar terméke, mi szereljük össze és a hozzá szükséges épületeket is mi készítjük. Megállapodtunk abban is, hogy talajaink termőképességének és szerkezetének javítasara kiterjesztjük. a lucerna-termő területet. A zöldlucerna feldolgozására Ijsztkészítő üzemet építünk és egy takarmánykeverőt is létrehozunk. Az állatállomány tekarmány- ellátása különös hangsúllyal a fehérje biztosítására, nálunk is csak a szójabab-termesztésével valósítható meg. Ezért a lucer- na-lisztkészítő üzemet felszereljük szójafeldolgozó gépsorral is. . így viszonylag olcsó, fehérjében gazdag takarmányhoz jutunk. Következésképpen ezzel is növelhetjük állattenyésztési bevételeinket. E beruházásokkal meghatározzuk a szövetkezet további vetés-szerkezetét. A gabona termesztése mellett a lucerna, a szója és a kukorica lesz az a három növény, amellyel kifejezetten nagyüzemi méretekben, korszerű technikai és technológiai előírásoknak megfelelően foglalkozunk. Csakis így tudjuk megteremteni az alapját annak, hogy az 1972-ben elért eredményeinket a következő években tovább fokozzuk. (—) «BBSBBBBBBB»BB«BBBBBBBaBBBBaBBBayBa»gg tgggegBgaagsaggBBBBagsgggsaBaBag»BagwBgBaBBBBBaBBBgBB»aBBOTgBBBBroB9a9aBga9gBfraBg»gCTBgBSgBaggcgggaBgga»»gBsgsg; a
