Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-14 / 87. szám

Eredményes munkája elismeréséül... Még 1938-ban, kőművesta- nonc korában egyszer tréfából y-nal írta alá a nevét egy raj­zon Opauszki Mihály. A tanár kilu'vta a katedrához : — Mióta vagy te nemes? — kérdezte vésztjóslóan és men­ten elcsattant a pofon. Nem is tréfálkozott többé az y-nal Hanem egy kissé megle­pődött, amikor a Népújság már­cius 27-i számában Kitünteté­sek az államosítás 25. évforduló­ján cím alatt ezt olvasta: „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nagyipar és a keres­kedelem államosításának 25. év­fordulója alkalmából eredmé- j nyes munkájuk elismeréséül... j Opauszky Mihálynak, a Békés megyei Állami Építőipari Vál­lalat munka vezető jénej- a Mun­ka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta.” Előbb meghatódott a nem várt elismeréstől. Aztán elmosolyo­dott. Hátha a, egykori tanára is olvasná az újságban a nevét, amit most másnak a „tréfájából” írtak y-nal! Mert 8 bizony azóta sem lett nemes. Igaz ugyan, hogy a munka nemesít, ám ő ennek bizonyságául nem kutyabőrt és egy y-t, hanem Munka Érdem­rendet kapott. Tulajdonképpen nem 1s tudja, miért részesült ilyen magas k’-j tüntetésben. Azt csinálta, amit | a többi kőműves. Dolgozott. A felszabadulás előtt Darida Já­nos építőmesternél kezdte. Va­lahogy így: — Falhoz állítottak. Csináld! — mondta a mester. Én pedig i rákapcsoltam. Amennyi pénz járt, megkaptam. A, akkor nem is volt kevés. Aztán átment Bálint Imre építkezési vállalkozóhoz. A kö­töttárugyár építésén dolgozott a felszabadulásig. Már 1943-ban a szakszervezet tagja lett és kőművestársaival együtt bérharcokban: vett részt. Ennek tulajdonítható, hogy mindjárt a felszabadulás első napján, október 6-án gyárőrség­be, majd pártőrségbe osztották be. A„ 1945. május 30-án munká­sokból szerveződött Békéscsabai Építőipari Termelő és Árube­szerző Szövetkezet egyik alapí­tója volt. Az inflációs idők sok gonddal, bajjal jártak, s azt kö­vetően sem tudott a szövetkezet állandó munkát biztosítani tag­jainak. Az államosítás hírét 1948 ta­vaszán ipindenki örömmel vette tudomásul, hiszen az előrelé­pést jelentett A szövetkezetbe bevonták a jól felszerelt Bálint céget, s ebből jött létre a mai Békés megyei Állami Építőipari Vállalat elődje, a Békéscsabai Építőipari Nemzeti Vállalat. Bálint Imre jól informált volt. Nagyon jól tudta, hogy hiába­való minden ellenkezés. Az anyag leltározásában Opauszki Mihály is részt vett. — No, nem kell valami nagy értékre gondolni. Gépei nem vol- fak a vállalkozónak, nála min­den a munkások fizikai erejére alapozódott. Csak az állványok­100 országba — vízen Égy Afganisztánba induló já­rat nyitotta meg az idei szovjet folyami hajózási évadot. A szov_ jet hajó nagy mennyiségű me­zőgazdasági gépet szállított az Amu-Darján — Afganisztánba. Jelenleg több száz szovjet ke­reskedelmi hajó tartózkodik nemzetközi vizáién, több mint száz ország kikötőibe szállítanak árut, illetve utasokat. A vízi szállítás egyre nagyobb szerepet j játszik a Szovjetunió gazdasá-l gi életében. Az idén az ipari és mezőgazdasági szállítmányok több mint egyötödét hajókon juttatták el rendeltetési helyére. A belföldi vízi utakon a csúcs- forgalom tavaszra esik, amikor a folyók, a tavak és a tengerek megszabadulnak jégpáncéljuk, tói Legutoljára — nyár elején — a sarkvidéki tengereken át­vezető északi hajóutat nyitják meg, nak vettük nagy hasznát — em­lékszik vissza a régi időkre. Az államosítással együtt azon­ban más is járt, amiről Opausz­ki Mihály így beszél: — Akkor ébredtünk rá iga­zán, hogy milyen nagy gond és felelősség szakadt a nyakunkba. „Tied az ország, magadnak épí­ted!” — visszhangzott a párt jel­szava mindenfelé. Am hogyan fogjunk hozzá az építéshez, ami-' kor anyagot is alig tudtunk be­szerezni? De hát minek: részletezzük to­vább a dolgokat? Huszonöt év távlatában világosan láthatjuk, hogy a vállalat alapító tagjai — az ország többi munkásával együtt — megoldották történel­mi feladatukat. Opauszki Mihály különösen azoknak a tevékenységét értéke­li nagyra, akik a munkásmoz­galmi harcoknak már a felsza­badulás alőtt részesei voltak. —• Sokszor eltűnődtem, hogy Mázán Bandi, Vantara Gyuri, Such Jani bácsiban és más ha­sonló korúakban mekkora szí­vósság van. Fáradhatatlanul dol­goztak a szövetkezet megalakí­tásáért, majd az államosítás végrehajtásáért. Nappal a mun­kahelyen, este a pártban — mondja. S velük együtt vett részt ő is a küzdelemben. Tanult tőlük szakmát, emberséget, tisztessé­get. És 1951-ben művezető lett, majd Í965-ben, 42 éves fejjel el­végezte az építőipari techniku­mot. Ezt a vállalat fejlődése szinte követelményként írta elő számára. A betonelőregyártás. a vasszerelés ég a műkőgyártás irányításához kellő képzettség szükséges. Pásztor Béla Tavaly 126 millió 301 ezer forintot költöttek az élet. és munkakörülmények javítására Élést tartott a% SZMT elnöksége A termelés fejlesztése sosem szorítja háttérbe az emberek­ről való megfelelő gondoskodást. A munka, és az érdekvédelem ugyanis csak együttesen hoz­hatják meg a várt eredménye­ket Többek közt ez udta meg idő. szerűségét tegnap, pénteken dél előtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségiének ülésén tárgyalt első napirendinek. Ezt a MEDOSZ megyei bizottsága terjesztette elő írásos jelentésé, j ben. A beszámoló összegezte j azokat a tapasztalatokat, ame­lyeket a dolgozók élet- és műn. kaköriilményeinek javításáról, az üzemi balesetelhárítási te­vékenység fokozásáról szóló 2019/1971. sz. kormányhatározat végrehajtásában szereztek az elmúlt esztendőben. S hogy van bőven tennivaló, azt bizonyítják az 1972. évi baleseti statisztika számai. A megyei bizottsághoz tartozó vállalatoknál, üzemek­nél és intézményeknél 1971-ben 542 baleset fordult élő, s emi­att 12 942 munkanap esett lû a 'termelésből Tavaly 591 volt az üzemi balesetek száma. Emiatt 13 215 munkanap-kiesés keletke. zett a termelésben. A tapaszta­laitok szerint elsősorban néhány állami gazdaságban, romlott a helyzet. Ezért ezekben sürgősen javítani szükséges a munkavé­delem szervezetét, az oktatást és az emberekről való gondosko­dást. A számok tanúsága szerint nem kevés erőfeszítést tették a baleseti veszélyforrások meg­szüntetésére, a szociális és egészségügyi helyzet javítására, a nehéz fizikai munka csökken, tésére, valamint a kulturált munkákörü. ményék fejlesztésé^, re. Erre a célra a megyei bi­zottsághoz tartozó ' üzemekben tavaly 126 millió 301 ezer forin­tot költöttek. A baleseti statisz­tika számai ennek ellenére arra figyelmeztetnek, hogy még töb­bet kell tenni a veszélyforrások megszüntetéséért, a biztonságos munkafeltételek megteremtésé, ért: egyszóval a balesetek meg­előzéséért Ezt erősítették meg sokan a vitában felszólalók kö­zül is. A termelés és a munka- védelem nem választható el egy­mástól — hangsúlyozta Zigler Ernő, a MEDOSZ központjának munkavédelmi főfelügyelője. — Ezért — mondta — a megelőzés szorgalmazása és az oktatás ja­vítása rendkívül fontos. Az SZMT elnöksége — a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának a legutóbbi üléséhez hasonlóan — megvitatta és jó­váhagyta ,a tanácsi vállalatok­nál és a költségvetési üzemek­nél folyó szocialista mupka- versenyről szóló jelentést. Ennek alapján elfogadta a Kiváló Vál lalat kitüntető cím adományo­zására előterjesztett vállalatokat. Az elnökség szóbeli előterjesztés alapján tudomásul vette a má­jus elsejei ünnepséggel kapcso­latos szakszervezeti feladatter- vet. Ezután elfogadta az SZMT, a KISZ' megyei bizottsága, az MTS Békés megyei Tanácsa és a KISZÖV „Jó dolgozó ■— jó sportoló” pályázatának; idei versenykiírását. W. P ) Százharmínckilenc külföldi licenc a kohó- és gépiparban «»■■B8K8BBBe88HSH«utBSBtBeBeciBaKsaaaBraBsiMcsaaaaBea9BB8S9ai BBBBSBBBBS£8SSS88flMBmS9Si iSSSB I 22. Előttem az éjszaka, van időm — Jelenleg 139 külföldi lí-l cencet és gyártási eljárást ál- ! kalmaznák a kohó. és gépipar­ban — állapította meg pénteki ülésén a KGM miniszteri érte­kezlete. E szabadalmak know- how-ok 75 százalékát a gaz­dasági reform bevezetése óta vá­sárolták a vállalatok, s vala­mennyi a termékek versenyké­pességét, a gazdaságosságát szol. gálja. Külföldi licemcek alapján 1971. végéig összesen 19 milliárd, 1972-ben pedlig egy év alatt 5 milliárd forint értékű terméket állítottak elő a kohó. és gép­iparban. E szabadalmak teljés- körű alkalmazásával azonban 1975-re az évi 17 milliárd farín, tosi termelés is elérhető. A KGM-hez tartozó vállalatok az évek folyamán külföldre húsz jelentősebb licencet adtak el 132 millió forint értékben. (MTI) FELVESZÜNK ! Lakatos, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat orosházi üveggyár! gépészeti szerelésekhez. Fizetés: kiemelt bérezéssel. Minden héten sza­bad szombat. Vidékiek részére szállást biztosí­tunk. Jelentkezés: Gép- és Felvonószerelő Vállalat ki­rendeltségen, Orosháza, Veres József utca i. (Járásbíróság mellett.) Hétfőn 13 órától szerdán délig. 88337 Csak a sarokig tart az eső. A saraknál úgy eláll, mintha va­laki egy gombot nyomott volna, hogy álljon el. Ennyi az egész. A portásfülkéig szabad az út, kétoldalt, a járda mellett tara­jos kis patakok rohannak a le­folyókig. így. eső után, a fris­sen ömlő víz hátán, igazi a csend. Ha nem volna itt a gyár. a város, ilyenkor meg lehetne hallani, hogy ez miit jelent. Az éjjeliőrnek van váltó­ruhája Kell, hogy legyen. Míg rám kerül a száraz, fő a tea. Ez is víz, de inni kell, hogy va­lami egyensúlyban tartsa az embert, Ilyenkor aztán igazán a leg­jobb száraz ruhában kiállni a portásfülke élé, már csak nem is csepeg. Már jönnek, akiket beszorított az eső. A Lipták úr nagy hegyesen, be akarja mu­tatni, hogy mit használt neki az elvonókúra. A Richter úr. el­ázott kalappal, mert bízott ab­ban, hogy a nagy esőben is va­lahogy hazaér. Felesége fél a vihartól, telefonjuk nincs. A Slezáfcné hátul összefröcskölt harisnyával, mert az éjszakai nők mindig felcsapják a sarat. Erdélyi úr, a festő, ma csak spiccesen siet, ha ideges, nem tud igazán inni és őt a víz min­dig idegesíti. A Vajda úr sehol. Ablakai már egy hete sötétek. Válás előtt szabadságra ment, erőt gyűjteni Nem azért mondom, de az embert néha érik meglepetések. Egyik este üzenet vár, hogy reg­gel nyolcra menjek be a mun­kaügyire. spekulálni. A munkaügyis ma­gas, sovány, csak akikor hívja az embert, ha valami baj van., Magamban aztán előveszem, hogy minek hívhatnak engem. Végigveszem a történteket. Nem tudom, mi bajuk lehet ve­lem. Mire elindulok az első kör­járatra, már nagyon piszkál a dolog. Ez is olyan éjszakai bánat. Napközben az embert ez-az le­foglalja. nincs ideje, hogy so­kat rágódjon. Csakhogy az éj- saaka más. A nappali ügyeket nehéz elgondolni a sötétben. Nagy kán, Ilyenkor aztán az ember ar­ra is hajlamos, hogy minden­félét kitaláljon. A feltalálók is úgy jönnek rá valamire, hogy éjszaka felriadnák, belenéznék a sötétbe és valami megvilágo­sodik. Nem a reggel, mert az még messze van, de valami, amin már régen törik a fejüket. ­Könnyű úgy. tiszta fejjel. De az éjjeliőr nem ébredhet fel éjfélkor. Legfeljebb délben. A napsütés viszont nem alkalmas arra, hogy az ember ott lásson meg fényes dolgokat. Így hát majd itt, míg megkerülöm a gyárat, valami majdcsak jelent­kezik. Mit akarnak most azzal, hogy nyolckor egyenesen men­jek be a munkaügyire? Szolgálatban el nem aludtam: az biztos. Innen egy szöget el nem vittem. Vigyen más. A nappali alváshoz tiszta lap kell. Ez világos. Szóváltásba senkivel nem keveredtem. Minek? Nem szeretek beszélni, ha nincs mi­rffl, márpedig miről beszélhet itt az ember azokkal, aikik éppen elmennek? Nem értik ezek úgy­sem azt, akit itt vár egy egész éjszaka. Mit lehet válaszolni ar­ra, ha odaszólnak, Gáspár már megint lóg az orrod. Vagy így: jól kinézünk, Gáspár, ha te vagy itt a legszebb éjjeli pillan­gó. Szóval, ezekkel nem beszé­lek. Meg amúgy sincs nagy te­hetségem a szóváltáshoz. Áttértem a pipára. Az ember a pipát nem könnyen veszi ki a szájából, Elő nem léptetnek. Hova. Nem mondhatják azt, hogy le­hetek a magam főnöké. Mint, ahogy azt sem, bánjak jobban a beosztottal, hallgassam meg mit javasol, mert az az igazi, tía az ember odafigyel a jelekre. A Nelli miatt szólhatnak. A Perecz Vince biztos tudott a dologról. Valamit tud, mert mindig vigyorog, ha este elvo­nul Mintha nemcsak azt tudná, hogy mi volt, hanem azt is, hogy mi van. Vagyis, hogy Nel- livel auszra ment a dolog.. Míg eddig eljutok már a sö­tét oldal közepén járok. Félútig van idő, alkalom is, tekingetni jobbra-balra, kitapogatni mi van a sötétben, rángatni a fe­jet Szóval az ilyen félút már alaposan begyújtja a fantáziát. Ez kell most nekem. Szóval, megint a Nelli. De ez a Perecz Vince nem tud sem­mit. Ez mindenkivel úgy tesz, mintha tudna mindent. Az ilyen lógós senkiházi ebbői él. Ügy kellene neki az adu, mint egy falat kenyér. De csak kellene. Mert nem tud semmit így az­tán marad neki, hogy meg­játssza magát. Van akinek már ez is elég. Szóval, mégis a Perecz Vince. Elengedtem. Még jegyzőkönyv se készült. Nem szeretek össze­akadni az ilyen semmirekellő néppel. Ha felveszem a jegyző­könyvet, minden este azzal bú­csúzna, na mi van Gáspár, nem írunk egy jegyzőkönyvet? Kell ez nekem? Azóta legalább be­fogja a csőrét (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents