Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-12 / 85. szám
A munkavédelmi és baleset- elhárítási feladatok eredményes ellátásának célja a munkahelyeken a dolgozó emberek életének, egészségének és testi épségének védelme, s ezáltal a munkakörülmények biztonság gos megteremtése. Minthogy a biztonságos munkakörülmények a dolgozó emberek védelmét szolgálják, ezzel jelentős hatásuk van a termelésre is. Ily módon e feladatokban megtestesült célokban egyesül a humanitás a népgazdaság érdekeivel, az egyének érdeke a társadalom érdeke- | ivei. A munkavédelmi és baleset- elhárítási feladatok eredményesebb ellátására a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségével egyetértésben a megyei anács végrehajtó bizottsága a dolgozók egészségének és testi épségének védelmére 1965. oen, majd pedig 1968.-ban szabályzatot fogadott el. A szabályzat előírásai kiterjednék valamennyi olyan megyei tanácsi szakigazgatási szervre, amelynek felügyelete és irányítása alatt gazdálkodó termelési szervek vagy intézmények működnek, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, valamint minden tanácsi szinten az apparátus dolgozóira és a tanácsi költségvetési üzemekre is. A végrehajtó bizottság a j szabályzat elfogadása és módo- j sítása óta is rendszeresen figyelemmel kíséri és ellenőrzi a j munkavédelem és balesetelhárítás ha’.yzetét a megyében, s j ezzel általában 2 évenként ülé- i sen is foglalkozik. Határozataiban a végrehajtás során tapasztalt hiányosságok megszüntetéséről intézkedett, de fontosak voltak azok a határozatok is, amelyek a legújabb gépek és berendezések, valamint a mezőgazdaságban egyre nagyobb teret hódító új növényvédősae- rek alkalmazásából eredő fokozottabb veszélyforrásra hívták fel a figyelmet Kiemelt feladatként jelentkezett az is, hogy az eredményes munkavédelmi tevékenység személyi és tárgyi feltételei a megyében kialakuljanak. Mindezek az intézkedések a balesetek megelőzését szolgálták. A helyzet folyamatos figyelemmel kísérését és az intézkedések előkészítését szolgálta az is, hogy a megyei tanács vb. Titkársága évenként összefoglal, ta azokat a munkavédelmi megállapításokat, amelyeket, a szabályzat és a miniszterek rendeletéinek végrehajtása során az érintett megyei szakosztályok tapasztaltak a vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél és intézményeknél. Mindezek figyelembe vételé- j vei a tanácsokkal összefüggő ! körben a munkavédelem és i balesetelhárítás helyzetének i 1972. évi alakulása az alábbiak szerint összegezhető. Az iisonti balesetek statisztikája és okai Az ipari és kereskedelmi vállalatoknál, valamint a megyei intézményeknél, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és termelőszövetkezeti közös vállalkozásoknál, végül a tanácsi apparátusban és a költségvetési üzentekben 1972-ben összesen 3017 üzemi baleset történt. Ebből 13 volt halálos kimenetelű. A balesetek következtében kiesett munkanapok száma összesen 63 289 volt. As összes balesetből 2627 (ezek közül 8 halálos) a mezőgazdasági i ermelőszövetkezetekben és a termelőszövetkezeti társulásoknál fordult elő. A kiesett munkanapok száma itt 55 813 volt A vá'tálatoknál és intézményeknél 334 baleset történt, ebből 4 halálos. Ez 6542 kieseti munkanapot jelentett, 56 baleset (1 halálos) 934 kieseti munkanappal a tanácsi költség, vetési üzemeknél, illetve a tanácsi apparátusnál fordult elő 197l_hez képest emelkedés mutatkozott a balesetek számában az egészségügyi intézmé- nyekná' és a kereskedelmi ágazatokhoz tartozó vállalatoknál A munkavédelem helyzete Békés megyében Változatlan volt a balesetek száma az ipari vállalatoknál. A balesetek 50 %-a a dolgozók munkahelyi fegyelmezetlenségéből, 20 %_a a vállalati munkavédelmi feladatok elmulasztásából eredt. 1972-ben a kiesett munkanapok számában lényeges csökkenés következett be az ipari ágazatban. A termelőszövetkezetekben előfordult balesetek nagy része a munkafolyamatok és a munkahelyek szervezetlenségére, a közvetlen munkahelyi vezetők mulasztására vezethető vissza. Gyakori még az a jelenség is, hogy a biztonságos munkavégzés igényét a terme’és érdekében háttérbe szorítják. A balesetek okozói gyakran az egyes géptípusok is (pl. adapter, kukoricacsőtörö-gép, stb). Több mezőgazdasági gép nem rendelkezik munkavédelmi minősítő bizonylattal. A kereskedelmi ágazatban fo_ kozott veszélyforrású munkakörnek minősült a szállítás és anyagmozgatás. v 4 vállalatok és intézmények munkavédelmi tevékenysége Az eredményes balesetelhárítás személyi és tárgyi feltételei az utóbbi 2—3 évben kialakultak. A vál’alatok és intézmények munkavédelmi tevékenysége rendszeres. A vállalatok az egész IV. ötéves tervre vonatkozóan elkészítették munka- és üzemszervezési tervüket, s ennek alapján elkészítették az ; éves műszaki szervezési intéz-, kedési terveiket is. A tervek összeállítása néhol sablonos volt, máshol pedig a vállalati eredmény-centrikusság tükröződött bennük. Ezeket a hiányosságokat kiszűrtük. Az in- j tézkedési tervek tartalmazzák a vizsgálattartás rendszerét, a ( fa1 elős személyeket, az utó. és ! célvizsgálatokat. A tervek időarányos végrehajtását ellenő- riztük Foglalkoztunk a munka- ! védelem szervezési, szociálpolitikai, beruházási és pénzügyi problémáival is. Minden vállalatnál kinevezett' biztonságtechnikai megbízott tevékenykedik: a nagyobb vállalatoknál főállásban ; a kisebbeknél kapcsolt munkakörben. Valamennyi vállalatnál munkavédelmi szabályzat készült, amely tartalmazza a gazdálkodó egységre vonatkozó speciális munkavédelmi előírásokat. A megyei tanácsi vállalatok és intézmények az elmúlt évben — az ágazati minisztériumok által kiadott elvekre is figyelemmel — beszámoltak a munkakörülmények fejlesztésére tett rrftézkedésekről. Az építésügyi és kereskedelmi ágazatban a beszámoltatás félévenként történt. Az ipari vállalatoknál az egyszeri beszámolás mellett igazgatói értekezleten is történt szóbeli tájékoztatás. Az üzemi balesetek kivizsgálásának, nyilvántartásának és bejelentésének színvonala a korábbi évhez képest javuk. Fokozottabban kell figyelemmel lenni arra, hogy minden üzemi balesetet 24 órán belül ki ke'i vizsgálni. Elsősorban a Zolinál az egységeknél eredményes a megelőző munka, amelyek az ehhez szükséges anyaff: feltételeket is biztosították. Ilyen volt pl. a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, valamint a Bé- ^'késcsahai Szőrme, és Kézműipari Vállalat. Említést érdemel a könnyűipari ágazat, ahol összesen 3,8 millió forintot használtak fel balesetelhárításra, munkavédelemre és munkakörülmények általános javítására. Az illetékes megyei szakosztályok munkavédelmi vizsgára kötelezett dolgozói és a szak-1 osztályúk felügyelete a’á tartozó vállalatok vezetői, munkavédelmi felelősei, illetve biztonságtechnikai megbízottai ievizsgáztatására az elmúlt évben sor került. Az ezzel kapcsolatos korábbi elhatározások realizálódtak A munkavédelem terén a tanácsi szervek az érintett szak- I szervezeti szervekkel szoros j- kapcsolatban állnak. A megyei szakosztályok szakszervezetek- : kel kapcsolatos teendőit, a kap. | osolattartás módozatait az említett szabályzat is rögzíti. A szakosztályok az illetékes szak- szervezeti megyebizottságokkal külön megállapodásokat kötöttek. illetve az elmúlt évben ezeket az igényeknek megfelelően módosították Mtinkavédelem a mezőgazdaságban A megyében 130 mezőgazda- sági termelőszövetkezet, 2 szak. szövetkezet, 1 halászati szövetkezet és 26 termelőszövetkezeti társulás működik. A mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatott a megye összkeresőinek 33 %-a. Az ágazat munkavédelmi vonatkozású teendői ily módon kiemelt feladatot képeznek. A ' megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán főfoglalkozású felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező személy látja él a feladatokat. A megyei osztály feladatainak ellátásában a .járási hivatalok, valamint a városi tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szerveire támaszkodik. Ezeknél az egységeknél is munkavédelmi felelősök tevékenykednek. | A 10 járási, városi szintű igazgatási egységből 8 egységnó1 | műszaki végzettségű szakember j látja el a teendőket. A mezőgazdasági ágazatban j érvényes miniszteri rendelet | szerint évenként 2 alkalommal | kell általános munkavéda'mi vizsgálatot tartani a termelő- szövetkezetekben, illetve társulásoknál. Egy alkalommal minden területi egységnél megtartották a vizsgálatot: míg a második vizsgálatra csak 50 %- I ban került sor. Szükség van tehát a vizsgálatok rendszerének további megszilárdítására. A megyei szakosztály és az illetékes szakszervezeti szerv együttműködése alapján közös vizsgálatok is voltak. Ezek rendszerét az intézkedési terv. tartalmazza a vizsgálat időpontjával, ütemezésével, kiértékelésével és a szükséges intézkedések megtételével együtt. Az elmúlt időszakban határozott intézkedések történtek, hogy a munkavédelmi szervezetek a termelőszövetkezetekben is kialakuljanak. Jelenleg a termelőszövetkezetek túlnyomó részénél kapcsolt munkakörben ugyan, de ezzel a feladattal fogla’kozó szakképzett személy van. Ezeknek több mint 50 %-a egyetemi, illetve technikumi végzettséggel rendelkezik. A termelőszövetkezetek mindegyike elkészítette munkavédelmi szabályzatát. A szabályzatok helyesen tartalmazzák a feladatokat. Figyelemmel vannak az időszerűségre, azaz a kemizálással kapcsolatos fokozott veszélyforrásra; tartalmazzák az új létesítmény kivitelezésére vonatkozó előírásokat, óvórendszabályokat, rögzítik a védőruhajuttatás feltételeit; a baleseti oktatás rendjét; a nagyobb horderejű kampányfeladatok előtti ismétlődő oktatások rendszerét; az orvosi vizsgálatok rendjét, a biztonságtechnikai szemlék rendszerét. íYeni megfelelő a növényvédőszerek tárolása Fogyatékosság azonban, hogy az alapos szabályozás mellett is több helyütt sablonosság volt tapasztalható a balesetvédelmi oktatásban. A biztonsági szemléket rendszeresen megtartották ugyan, dte gyakori hiba volt, hogy a felmerült hiányosságok megszüntetésére határidőt és felelőst nem je1 öltek meg és több helyütt az utóellenőrzés is elmaradt. Még mindig nem megfelelő a növényvédőszerek tárolásának színvonala sem. Az üzemek 50 %_ ában jó. 30 %-áhan megfelelő, de 20 %-ban még mindig nem megfelelő helyen töi*ténik a tárolás. Jelentős számú baleset erre a körülményre vezethető vissza. A termelőszövetkezetek vezetői az üzemi balesetek megelőzésére az elmúlt évben fokozottabb tevékenységet fejtettek ki. A balesetek megelőzésére intézkedési tervet dolgoztak ki. A legtöbb helyen felmérték a különös veszélyforrással járó munkahelyek számát; az új létesítményeket korszerű, higiénikus szociális létesítményekkel egészítették ki. 1972-re több mint 200 millió forint összeget terveztek a műszaki biztonság fejlesztésére, az üzemszervezésre, illetve ezzel kapcsolatos nevelési és propagandaanyagok vásárlására. A tervek azonban csak mintegy 60 %- ban váltak valóra. így is kiemelést érdeme1 a mezőkovácsházi járás és Békéscsaba város, ahol a tervezettnél jóval nagyobb összegben támogatták a gazdasági egységek vezetői az említett célokat. Különös veszélyforrást jelentenek a termelőszövetkezetekben az ipari »tevékenységhez szükséges gépi berendezések. A munkavédelmi felügyelők már a működésbe hozatalt megelőzően az engedélyezési eljárásban részt vesznek és mindaddig megtiltják a gépek alkalmazását, amíg azok a biztonságos munkavégzés követelményeinek nem felelnek meg. Ennek ellenére a termelőszövetkezeti üzemekben bekövetke- ; zett baleseteknek mintegy fele a melléküzemági tevékenység- | gél kapcsolatos. Az elmúlt év- j ber^ a megelőző munka foko_ ! zott előtérbe kerülését tapasz- ! taltuk. 1972-ben csökkenés mutatkozott a munkavédelmi szabályok { megszegőinek a felelősségre vo- | írásában. A halálos balesetek j száma ugyan 1971-hez képest | kettővel csökkent, a csonkulásos balesetek száma viszont hattal emelkedett. Megítélésünk szerint az eddiginél következe.* tesebben kell érvényesíteni azt az igényt, hogy minden indokolt, esetben szemé1 yes felelős- ségre vonás történjen. A munkavédelmi felügyelők az elmúlt évben 103 esetben tettek különböző intézkedéseket a munkavédelmi szabályok megszegése miatt, de személyi felelősségre vonásról nem tudunk. Elenyésző esetben került sor teljes üzemrész, il’etve ' egyes gépek működtetésének ideiglenes leállítására is. 4 tanácsi költségvetési üzemek munkavédelmi helyzete A megyében 23 tanácsi költségvetési üzem működik. Ezekben a munkavédelmi szervezetek rendszere ugyancsak kialakult. Az elmúlt évben 48 üzemvezető munkavédelmi vizsgát tett (vezetők, műszaki vezetők és biztonsági megbízottak) A költségvetési üzemeknél alkalmazott állományi létszámra tekintettel az 56 üzemi baleset arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos teendőket itt is jobban kell ellátni. Megállapítható, hogy a biztonságos munkavégzés feltételei a megyében az elmúlt évben erősödtek. Mind a vállalatoknál, mind a mezőgazdasági gazdálkodó egységeknél javult a munkavédelmi tevékenység : elsősorban a súlyos és halálos kimenetelű balesetek száma csökkent. A statisztikában ismertetett baleseti arány és a kiesett munkanapok száma azonban mindenképpen arra hívja fel a figyelmet,* hogy további határozott intézkedésekre van szükség. Szükség van a több helyütt jelentkezett sablon osság megszüntetésére és a munkavédelmi tevékenység fokozottabb anyagi megbecslésére is. A mezőgazdasági termelőegységeknél külön figyelmet kell fordítani a kampánymunkák előtti oktatások alaposabbá tételére. Az elmúlt évben ugyanis az oktatásoknak csak 70 %-a felelt meg a követelményeknek. A növényvédőszerek szakszerű, biztonságos tárolását minden termelőszövetkezetben meg kell oldani. Gyorsítani keü az üzemi balesetek kivizsgálását is akként, hogy a vizsgálatokra 24 órán belül sor kerüljön. Erélyesen kell fellépni az italozásból eredő balesetek visszaszorítása érdekében. Végül szabálysértési vagy szükség szerint bűnvádi eljárás kezdeményezésével is fel kell lépni a munkavédelmi szabályok szándékos megszegőivel szemben. Dr. Gulyás Pál » megyei, tanács vb-titkárság főelőadója A ra nyérm es őz aga n cs Gerendásról Hegyei trófeabírálat Békéscsabán Az elmúlt vadászati idényben 600 grammos őzagancsot ejtettek Gerendáson. A 43 Békés megyei vadásztársaságnak különben jó esztendeje volt. összesen 934 trófeás őzt ejtettek, ezenkívül 5 dámvad és 5 gímszarvas került puskavégre. Az elejtett vadak trófeáit a megyei bíráló bizottság megtekintette, -az arra érdemeseket külön megvizsgálta, elbírálta, így vált köztudottá a gerendás! vadásztársaság aranyérmes, 600 grammos őzagancsa is. A trófeabírálatról, melyet április 11-én, Békéscsabán tartottak, Nagy Sándor, a megyei tanács vadgazdálkodási főelőadója elmondta, hogy egyes vadásztársaságok, köztük a kö- tegyáni, a kondorosi, a körös- tarcsai, a sarkadi, a biharug- rai, a zsadányi. az újkífiyósi. az orosházi és a füzesgyarmati olyan egyedeket is lőttek, melyek nagy tenyészértéket képviseltek. Ezzel az őz-utánpótlás minőségét gátolták. Több vadásztársaságban külföldiekkel is lövettek őzet. ősz- szesen 143 trófea került külföldre, ezekből 22 szintén nagy tenyészértéket képviselt, vagyis nem lett volna szabad az állományból selejtezni. A MA- VOSZ megvei intézőbizottsága a közeljövőben újabb intézkedéseket hoz a hibás selejtezések további megakadályozására. 5 esÉjmm 1973, Április 12. /
