Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

Munkásőr a jelölt Amikor telefonon kerestem, a központos megkérdezte: A mun- kásőr? Miután válaszomból megtudta, hogy azzal a Knyihár' Janosnévul szeretnék beszélni, ató Békéscsabán a 17-es válasz­tási körzet tanácstag-jelöltje, ,a telefonban, is erezhető nevető hanggal válaszolta, hogy a kere­sett asszony ugyanaz. Munkahelyen, a kötöttáru- gyárban beszélgetünk. A min­dig mosolygó asszony szívesen beszél, de nem magáról, hanem társadalmi munkájáról. A kettő persze nem választható el egymástól; Knyihár Jánosnét ötödik alkalommal jelölték a választópolgárok a békéscsabai városi tanács tagjává. Érthető a bizalom, hiszen akár az előző, első kerületi választókörzetében, akár a jelenlegiben kérdeztem az embereket, mindenütt el­mondták, hogy tanácstagjuk, ha csak egp mód van rá, segít a hozzá fordulóknak. •*- Őszintén szólva ilyen lakó­telepen, mint a Kulich Gyula-i nincsenek cáyan látványos dcü- gok, mint mondjuk a város pe­reméhez tartozó kerületekben. Az itt lakó emberek általában jártasabbak a hivatalos ügyek intézésében, és ilyen gondokkal nem keresik fél a tanácstagot. Az viszont jólesik, hogy régi körzetemből. a„ első kerületből még sokszor fordulnak hozzám ilyen vagy olyan ügyben a vá­lasztók, Az üzemiben is tudják, hogy tanácstag voltam, s ha 15­Szavalóverseny A megye szövetkezetei és a gyomai művelődési ház megyei szavaloversenyt rendezett Gyo_ mán. A megye minden részéből összesereglett versenyzők közül öten jutották tovább a Szolno­kon megrendezésre kerülő terü­leti döntőre. én megválasztanak, ismét leszek, hiszen a népfront és az üzem pártszervezete közösen javasol­ták jelölésem. Ebben a válasz­tókerületben 6 éve vagyok ta­nácstag és ha nem is látványos az a munka, amit végeztem, mégis az itt lakók egyéni es kö­zösségi gondjait segítettem — mondja Knyihár Jánosné, aki­nek öt funkciója van. Anya, fe­leség, dolgozó nő, munkásőr és nem , utolsósorban tanácstag. Amikor arról kérdem, hogyan tudja összeegyeztetni az öt funk­cióból adódó feladatokat, kedve­sen nevet, — Szeretni kelt az embereket, a várost és azt, amit az ember csinál. Ha kedvvel végzi mind­azokat a feladatokat, amelyeket elvállalt, sok mindent meg le­het csinálni. Nagy megnyugvás, ha az em­ber más gondján-baján segíthet. Különösen azokra az esetekre emlékszem szívesen, amikor az anyákon segíthettem. Volt eset, amikor állami gondozásból hoz­tunk vissza gyermekeket, mert a feltételek megjavultak. Min­den elismerésnél jobban esett látni a szülők boldogságát és a gyermekek örömét, amikor is­mét együtt lehetett a család. — Hogyan fogadják a tanács­tagot akkor, amikor ő kér a vá­lasztóktól? —Értem mire gondol. A tár­sadalmi munkákra. Különböző­en. Van, aki megértéssel, segíte­ni akarással, es e„ a többség. Kevesebb azoknak a száma, akik viszolyogva, vagy elutasítólag. Magabiztosan beszél, ugyan­úgy, mint akkor, ha választóinak Ügyeiben jár él. Azt nem tője tudtam meg, hogy a több évtize­des fáradozásaiért megkapta az ezüstkoszorús Társadalmi Mun­káért jelvényt és a munkásőr­ségben kifejtett tevékenységé­ért a, 5 éves, valamint a 10 éves szolgálati emlékérmet és büsz­kén viseli egyenruháján a Kivá­ló M'unkásőr jelvényt is. Sokszor látható a városi tanácsnál, akár polgári ruhában, aíkár a mun­kásőrök szürke egyenöltönyé- ben, de mindig választóinak megbízásából* B. J. onttaacaaaaaBBaaaaaaaBaaaaaai ugyanaz a tudós újra megölelte Jurijt. Juríij pontosan olyan földi lénynek 'látszott, mint az indulás előtt és mégsem ponto­san olyannak. Ebben a pillanat­ban érkezett vissza a világűr­ből. Bizony mi, akik a startpá­lya körül álltunk, nehezen tud­tuk visszatartani könnyeinket, az öröm és a győzelem könnyeit Könnyebb lett a lélegzetünk. Az indítás előtti másodpercek ólomsúlya lefosztott rólunk, to- vaszállt valahová a napsütötte puszta látóhatárán túl éppúgy, ahogyan ez a látóhatár örökre elnyelte a rakéta hajtóműveinek dübörgését Kiálltuk a próbát i ^ • • • Jurij nagyon korán hagyott itt bennünket. Bíz a világos fe­jű és igen nagy tekintélyű em­ber sokat tehetett volna az űr­hajózás érdekében (az űrhajó­sok felkészítésének megszerve­zésére gondolok elsősorban), sok. kai többet annál, mint amennyit tett. Természetes, hogy felvetődik a kérdés, vajon miért nem vi­gyázlak jobban Gagarinra, mi­ért engedték repülni, miért en­gedték erre a számára utolsó és valamennyiünk számára tragi, kus útra? Jurijt nem a csillagok vagy a rangok vonzották az űrhajó­záshoz. Jurij egyszerűen tudott és szeretett repülni. A repülői«;, kola elvégzésé után északra kér te magát, ahol különösen nehéz feladat a repülés, ahol igen ke­mények a munkafeltételek, és ahol a repülőnek állandóan bá­tornak, határozottnak és kon­centráltnak kell lennie. Ké­sőbb azután bevették őt az űr- ; hajós csapatba. Tanulmányai- • nak és munkájának eredménye : volt az április 12-i történelmi : repülés, annak az április 12-nek * a reggele, amelyet a földkerek- ! ség népei a kozmikus korszak : hajnalának neveztek eL Ezt a : hajnalt azonban nálunk lenn a » Földön nehéz és hosszú mun- i kanap követi. így Jurij életében j is bekövetkeztek az új munka- ■ hétköznapok. Jurij az űrhajósok ; úgynevezett könnyű felkészült- J sét vezette, ő maga is további : űrrepülésekre készült és kor- • szerű gépeken végzett gyakorló • repüléseket... * • * Jurij Gagarin, valamennyi • szovjet űrhajóshoz hasonlóan, ; többször szándékozott még ki- ! repülni a világűrbe, de tudta, : hogy ezek a repülések bonyo- • lultabbak és nehezebbek lesz- « nek az elsőnél. Ennélfogva so- : kát és szorgalmasan dolgozott. E Gagarin egyszier elmondta: • „Gyakran, kérdezik tőlem, hogy E miért van szükség ilyen megíe- E szított munkára? Miért dclgo. ; zunk mi úgy, amikor tudjuk, S hogy ez a munka lényegében E íelőrli az embert? De vajon az E az ember, aki fontos feladatot | kap, aki nagy célokra tör, gon- E dol-e arra, hogy egészségét ran- : gálja, hogy mennyi erőt, meny- ; nyi energiát és mennyi fáradt- 5 ságot viselhet el anélkül, hogy 5 ennek egészségé káráit vallaná?» Az igazi ember, a valódi hazafi s ilyesmire sohasem gondol! „Az 5 a fontos a számára, hogy fela- ; datât teljesítse!” S mi megőriztük Gagarin op- E timizmusát, S Több százmillió forintra tehető a vihar okozta kár a mezőgazdaságban Április 10-én a hajnali órák­tól viharos erejű déli-délkeleti, sokszor délnyugatira forduló szél pásztázta a megye határát. A széllökések olyan erősek vol­tak, amilyenre az utóbbi évti­zedben nem volt példa. A mos­tanihoz hasonló erejű szél 1950- ben vonult át a megyén, hatal­mas porfelhőt görgetett magá­val. Akkor a kár tétele nem volt olyan, mint a mostani. Áp­rilis 10-én talán nem volt a megyében egyetlen fóliaház sem. melyet ne kezdett volna ki. A talajrögzítés alól felrántott fó­liát több tsz-ben darabokra tép­te. sőt helyenként a fóliaháza­kat vázszerkezettel együtt él­hajlította, eldöntötte. A szántóföldön a répa és a mák szenvedett legtöbbet. Eze­ket a kis növényeket gyökeres­tül együtt felszaggatta és a he­tedik határba hurcolta. Egyes búzatáblákat 8—10 centiméter vastag porréteggel fedett be. A talaj felszínére kiszórt műtrá­gyát elfújta. A paílántaágyakban, a zöld­ségkertészetekben és a szántó­földön keletkezett károkat ha­tásukban csak több százmillió forintra lehet értékelni. Számot­tevő anyagi károk keletkeztek' a gazdasági épületek tetőszerke­zetében, az elektromos vezeté­kek külső hálózatában is. A helyreállítási munkálatok teg­nap, április 11-én megyeszerte elkezdődtek. A szarvasi malom tetőfedő-lemezét hurkába sodorta és a déli oldalról az északira dobta ást a viharos erejű szél. (Fotó: Gál) llj rendtartás a Körösök töltésein Ülést tartott az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága Az MSZMP Békéscsabai Vá­rosi Bizottsága tegnap, szerdán délelőtt Araczki János titkár elnökletével ülést tartott. Az ülésen Gyulavári Pál, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a résztvevőket a végrehajtó bizottság > 1972. évi munkájáról, valamint a beszá­moló párttaggyűlések tapaszta­latairól. Az előterjesztés vitájá­ban többen felszólaltak és mond­tak véleményt. A pártbizottság a végrehajtó bizottság múlt évi munkájáról szóló beszámolót a vitában elhangzottakkal együtt egyhangúlag jóváhagyta. Ezután Békéscsaba felszaba­dulásának 30. évfordulója mél­tó megünneplésére előterjesztett írásos tervezetet dr. Becsei Jó­zsef, a városi pártbizottság tit­kára egészítette ki szóbeli tájé­koztatóval. A pártbizottság a tervezetet a vitában elhangzott észrevételekkel és javaslatokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Kis Nagy András szobrai a Megyei Művelődési Központban Hétfőn este a Megyei Művelődé, si Központ vendége volt Kis Nagy András szobrászművész. Varga Ist­ván, a megyei tanács művelődés­ügyi osztályának főelőadója ma­tatta be az alkotót az érdeklődők­nek, aztán a művészé lett a sző, aki pályájának legemlékezetesebb eseményeit elevenítette fel, majd rögtönzött tárlatvezetést tar­tott. A kisméretű szobrok — köz­tük a szépen komponált Párkák, a markáns Busó, a gyengéden fo­galmazott Parasztmadonna s a három különös múltidéző mű, a szürke kőlapon nyugvó Merően- to, az ugyanilyen című törött ha- rang.megformálás s a patinás Me. mentő I. — szép élményt adtak a közönségnek. A kiállítás április i(. ig tan nyitva. A Körös, folyók árterületein, hajdani mocsarak helyén élünk. A múlt században épített árvé­delmi töltések tették lehetővé, hogy itt virágzó falvak, városok, utak, vasutak létesüljenek, ma­gas színvonalú mezőgazdasági termelés alakulhasson ki, A Kö­rös- folyók azonban időnként kí­sérletet tesznek régi birodalmuk visszahódítására. Ki ne emlékez­nék 1970-re, amikor minden ren­delkezésre álló erő megfeszített munkájával lehetett csak az ár­vizet a töltések között tartani. A vízügyi szolgálat csakúgy, mint annak előtte — azóta is — gondozza, ápolja, fokozatosan erősíti a töltéseket, hogy azok még az eddigieknél nagyobb ár­vizek levezetésére is alkalmasak legyenek. Azonban nemcsak ár­védelmi töltések épültek itt, ha­nem a folyók vizeinek minél jobb hasznosítására eddig már öt nagy folyami műtárgy; duz­zasztóművek, hajózózsilipékv ár­vízkapuk is létesültek. És élőké- szítés alatt van a következő, a körösladányi duzzasztómű is. Vidékünket sűrűn hálózzák be a Körös folyók, 260 kilométert tesznek ki ezek, a két oldalról szegélyező töltések közt 2600 hektár a vízfelület, 7200 hektár pedig az erdős-füves terület. A halban-vadban gazdag Kö­rösök nemcsak a halászok, hor­gászok, vadászok kedvenc terü­lete. Egyre nagyobb mértékben szolgálják vizeink a dolgozók felüdülését, egészségvédelmét is. A vízügyi szolgálat ügyel a vizek tisztaságára és sokat tesz a ter­mészeti környezet megóvására és annak továbbfejlesztésére. Egy­re többen fedezik fel a vízparto­kat, hétvégi pihenők létesülnek mindenfelé. A békési duzzasztómű feletti 10 kilométer hosszú és 60 méter széles víztükör az ország leg­ideálisabb evezőspályája lehet, ha felfedezik. Szanazugnál pedig kitűnő lehetőség kínálkozik nagyszerű környezetben vízi- sport-telepek létesítésére. A Kö­rösök kiváló horgászati lehető­séget is kínálnak, nemcsak a duzzasztók környezetében, ha­nem a folyók egyéb szakaszain is. A Körösöket ma már mintegy 10 ezer horgász látogatja rend­szeresen. s nem ritkán kapitá­lis harcsák is horogra akadnak. A környezet tehát többféle igényt kielégít. Egészségünk vé­delme és újjáteremtese fontos, de nem kevésbé fontos az ár­vízvédelmi é^ folyami művek megóvása is. Mivel a vízpartok megközelí­tése csakis az árvédelmi töl­tések igénybevételével lehetsé­ges, azért az illetékesek keresik a módját annak, hogyan lehet a töltések sérelme nélkül a fo­lyópartokat elérők. Az eddigi gyakorlat, mely szerint „Behaj­tani tilos” táblákkal zárták le a fémáratokat, nem hozta meg a várt eredményt. A kiskaput mindenki megtalálta, s száraz időben a töltéseken száguldozó autók sok ezer köbméter földet porolták le a töltésekről, gyen­gítve ezzel biztonságukat. Ned­ves időben pedig a kierőszakolt közlekedéssel mély bevágásokat idéztek élő a gáton, nem kisebb kárt okozva, mint az előző eset­nél. A vízügyi hatóság a közeljövő­ben figyelmeztető tábláikat he­lyez él a sorompóknál, melyeket pgy a nedves, valamint az igen száraz időkben is zárva tart. Az a cél, hogy a folyópartokat le­hetőség szerint az árvédelmi töl­tések keresztirányú érintésével érjék él a kirándulók. Az ilyen áthaladást a sorompók nem aka­dályozzák. A töltésen való hosszirányú közlekedésre azon­ban nem lesz lehetőség. Kivéve azokat a kedveltebb kiránduló­helyeket vagy hétvégi telepeket, mélyeket a társadalmi szerveze­tek e célra az eddigi gyakorlatot is figyelembe véve kijelölésre javasolnák, s mélyek rövidebb töltésen való haladással érhetők csak él. Ezek a töltésszakaszok, amikor ott nagyobb károkozás nélkül közlekedni lehet, állandó­an nyitva lesznek. A folyami műtárgyak üzemi területére a jövőben egyénileg nem lehet belépni, de csoportos látogatókat szívesen fogadnak, s a kísérő megfelelő tájékozta­tást is ad. Az egyéni látogatók, horgászok csak 50 méterre kö­zelíthetik meg e műtárgyakat. Szolgálják vizeink, hullámtéri erdőink egyre nagyobb mérték­ben a dolgozó emberek egész­ségvédelmét, de sohase* feled­kezzünk meg arról, hogy árvízi és folyami műveink biztosítják számukra az életlehetőséget. Nagy György osztályvezető íómernöte

Next

/
Thumbnails
Contents