Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
MA um. Április i.. vasárnap Ara: 1,20 forint XXVIII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ORSZÁGUNK POLITIKÁJA EGYÉRTELMŰ (3. oldal) P NYOMDÁSZOK PLANÉTÁN (4. oldal) » TARKA HASÁBOK (12. oldal) Háromszor nyolc „Nyolc órát dolgozik, nyolc órát szórakozik, nyolc órát pihen a dán kisgazda” — olvastam jó másfél évtizeddel ezelőtt egy századelején megjelent újságban, amely nagyapámtól maradt rám. Ez a „háromszor nyolc” valahogy megmaradt az emlékezetemben, pedig akkor még nem is értettem egészen, hogy mi akar ez lenni. Középiskolai tanulmányaim során — amikor a munkásoknak a munkanap rövidítéséért vívott harcairól tanultam — jutott eszembe először ismét ez a mondat. Másodszor pedig az elmúlt héten, a megye fiatal műszaki és közgazdasági szakembereinek találkozóján, amelynek részvevői arra kerestek választ, milyen feladatok megoldása vár a megye politikai, gazdasági, szakmai közéletében a fiatalokra, a fiatal üzemi értelmiségre. Az egyik felszólaló — a tizenkettő közül — (kiknek megnevezésétől most hadd tekintsünk el!) látszólag logikus érveléssel bizonyította; túlzott követelés elvárni a fiatal szakemberektől, hogy nyolc órái megfeszített munka után fáradtan, immár belülről sürgettetve a családdal való találkozásra, közéleti szereplést is vállaljanak. Kivetni valót ebben hirtelenjében talán találni is nehéz. Hiszen amiért Magyarországor. is harcoltak; a napi nyolcórás munkaidőt 1949. óta az Alkotmány biztosítja. Sőt mind többen dolgoznak ma már hét vagy hatórás napi munkaidőben, s ha ezeket az órákat a dolgozó emberek becsületes munkával töltik ki, úgymond meg is érdemlik a szórakozást is, meg a pihenést is. Mi hát a mi gondunk mégis? Hogy a találkozó résztvevőinél maradjunk: műszaki, közgazdasági szakemberekről van szó. Olyanokról, akik időszerű szakismeretekkel rendelkeznek. Am az idő halad. S vele az új, s feltétlenül megszerzendő ismeretek száma szinte követhetetlen ütemben szaporodik. Megszerzendő, de miikor? Egy biztos; nem a munkaidő alatt. Következésképp a háromszor nyolc követelése a. régi értelemben napjainkban már nem állja a gyakorlat példáját. Mert aki megszerzi az új ismereteket, de aki ezeket ismeretterjesztő előadásokon átadja, az is, mindezt munkaidő után teszi. Az új ismeretek nagy része sem mindig a törvényes munkaidő alatt születik, hanem esetleg éppen a szakmai közélet fórumain: tudományos pályázatokon, vitaesteken, tudományos társadalmi egyesületek kísérletein. Százhúszónegy Békés megyei műszaki és közgazdasági végzettségű fiataltól kérdezték meg vállalnának-e közéleti tevékenységet. Tizennyolcán válaszoltak nemmel. A százhuszonegy megkérdezett közül 28 semmiféle továbbképzésben nem vesz részt, harmincnégyen pedig egyáltalán nem tervezik, hogy szakmájukban a jelenleginél magasabb szintre jussanak. Ugyancsak a tanácskozáson hangzott el egyébként az is, hogy a fiatal diplomások szak- képzettségüket e társadalmi rendszer anyagi alapjain szerezték meg, erkölcstelen hát e tudást kizárólagosan csak önös érdekekért felhasználni. így vizsgálva a kérdést: a közösséget károsítja meg az a munkahelyi vezető is, aki a fiatal szakembert nem a tudásának megfelelő területen és szinten alkalmazza. De megrövidíti a közösséget ez a fiatal maga is, ha a hagyományos háromszor nyolc szellemében —- mondjuk ki nyíltan — kispolgárian beletörődve helyzetébe nem keres lehetőséget képességei legjavának kibontakoztatására. Mégpedig ott, ahol a jól képzettek sohasem lehetnek elegen: a társadalom politikai, gazdasági, szakmai körzetében. És adjunk most helyt annak a megállapításnak, hogy végül- is mindannyian pénzből élünk. Változik-e eddigi megállapításunk érvénye ettől? Az igaz, hogy közéleti tevé- kepységre semmiféle gazdasági szabályozó, nem ösztönzi az embereket. Ám képzeljük csak el, mi lenne, ha egy szép napon soha többé senki sem fogadná el — hogy messzire ne menjünk — tanácstaggá jelölését, nem vállalna funkciót egyetlen politikai, társadalmi szervezetben sem, csak dolgozna nyolc órát, j utána szórakozna és aludna nyolc-nyolc órát. Várva arra, hogy majd valaki más megy helyette — meggyőzi az embereket, hogy például a napi nyolc óra kevés ahhoz, hogy elegendő bölcsőde, óvoda épüljön. Várva arra, hogy erre az agitációra majd mások mennek társadalmi munkában óvodát, bölcsődét építeni —az ő gyermekeinek is. Igen ám, de mi van akkor ha — mint mondtuk — senki sem vállal semmit Az van, hogy bebizonyosodik: nandunkban nincs magánélet közélet nélkül. Aki pedig ennek az ellenkezőjét próbálja bebizonyítani, jogtalanul élvezi az olyan többletmunka eredményeit, amely alól kivonni igyekszik magát. Kőváry E. Péter Választási gyűlések megyénkben A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága a községek és városok bizottságai a választá- , sok előkészítése időszakában I gyűléseket rendeznek. Április 2 án Gyulán, a Pető fi moziban fél 3-kor az új választók részére rendezett gyűlés előadója Szabó Miklós, a KISZ megye bizottságának titkára lesz. Az orosházi Vetőmag Vállalat ebédlőjében az üzem dolgozóinak, Gcnda József, az MSZMP városi bizottságának első titkára április 2-án, este 6 órakor ad tájékoztatást az időszerű kérdésekről. Eleken április 2-án délelőtt 10 órakor a községi kultúrházban tartanak választási gyűlést, amelynek előadója Arany Tóth Lajos, az MSZMP gyulai járási bizottságának első titkára. Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja lesz az előadója a Batto- nyán április 3-án este 6 órakor megtartandó választási gyűlésnek. Ünnepi megemlékezések hazánk felszabadulásának évfordulóján Április 4-én immár 28. alkalommal ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának évfordulóját. Ez alkalommal is megyeszerte ünnepélyes keretek között emlékeznek meg hazánk legnagyobb történelmi évfordulójáról. BÉKÉSCSABÁN már április 2-án megkezdődik a felszabadulási emlékünnepség-sorozat. Délután 15 órai kezdettel a KISZÖV kiállító termében „Békéscsaba Felsőfokú Központ” című kiállítást nyitja meg Gyulavári Pál, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Délután 17 órai kezdettel a Szabadság téren, a Lenin szobornál kerül sor a KISZ-tagok ünnepélyes fogadalomtételére. Április 3-án délelőtt 10 órakor ko- szorűzási ünnepség lesz a Fel- szabadulási emlékműnél és a szovjet hősök sírjánál. Az ünnepi programban szerepel április 3-án és 4-én sorra kerülő nemzetiségi úttörő kulturális találkozó, amelyen a magyar fiatalokkal drezdai, zrenjsnini és szovjet fiatalok ismerkednek. GYULÁN április 4-én délelőtt 11 órakor a Felszabadulási emlékműnél rendeznek ünnepséget, amelyen Nádházi András, a HNF városi bizottságának titkára mond beszédet. Ezt követően a szovjet hősök temetőjében lesz koszorúzás A gyulai ünnepségen részt vesz családjával együtt G. P. Solkovenko gárdaalezredes családjával együtt. OROSHÁZÁN megrendezendő koszorúzás! ünnepségen román vendégek is részt vesznek, akik hazánk felszabadításáért vívott harcokban hősi halált halt szovjet és román katonák temetőjében helyezik el a megemlékezés koszorúit. SZARVASON a felszabadulási ünnepségre április 3-án román vendégek érkeznek, j akik ellátogatnak több üzembe, intézménybe. Délután 3 órakor lesz a koszorúzás a szovjet hősök emlékművénél, este 6 órákor a vasipari szövetkezetnél tartják a városi ünnepséget, amelyen részt vesz Enye- di G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Vrbovszki György, az MSZMP városi bizottságának első titkára mond beszédet. Másnap, április 4-én a területi pártszervezet baráti találkozót rendez a veteránok részére. BÉKÉSEN április 4-én délelőtt a Felszabadulási emlékműnél lesz a koszorúzás, ahol ünnepi megemlékezést dr. Fekete Mihály, a járási rendőrkapitány-' ság vezetője mond. B. O. Értékelték üss építők 1972* évi szocialista munkaversenyét Csaknem százezer forint jutalmai osztottak ki a legjobb kollektíváknak. Pénteken délután, rendezte meg a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat politikai, mozgalmi és gazdasági vezetess a szocialista versenyt értékelő ünnepséget Békéscsabán, Orosházán és Gyulán. Kerekes István, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese méltatta ünnepi beszédében a fel- szabadulás évfordulóját és a szó., cialista munkaverseny múlt évi eredményeit, majd átadta a kitüntető címeket és pénzjutalma kát. Elmondta többek között, hogy tavaly a szocialista brigád. mozgalomba 138 kollektíva nevezett be 1318 taggal. A megtisztelő címet 87 brigád (826 taggal) érdemelte ki. Az értékelés szerint a Szocialista Építésvezetőség cjmet a békéscsabai I-es főépítésvezeiő- ség 2-es számú építésvezetősége nyerte el .melynek Bogár Sz. Ádám a vezetője. A vállalat Ki váló Brigádja címet a szerelő- ipari részleg Apáti Gábor vezette kubikos brigádja érdemelte ki. A szocialista munkaversenyben első helyezést ért el Karasz Laios brigádja (Orosháza), második helyezést Kovács László kubikos brigádja (Gyula), harmadik helyezést Sajti Lajos1 kubikos brigádja (Békéscsaba). ! A múlt évi versenyben 18 brigád első ízben nyerte el a megtisztelő szocialista címet. Az értékelés alapján aranykeszo rús brigád-érmet 13, ezüstkoszo_ rús brigád-érmet 17, brcnzkoszol rús brigád-érmet 25 kollektíva kapott. A szocialista brigádzászló kitüntetést 13 kollektíva érdemelte ki A vállalat vezetősége a munkavédelmi tevékeny* séget is értékelte, s a legjobb kollektíváknak pénzjutalmat; adományozott. Ilyen jutalomban részesült Békéscsabán: a Rusz- nák Pál vegyesbrigáu; a Putneo, ki Győző vegyesbrigád; a Veres* István vegyesbrigád: a Nagy László kubikos brigád- a Tímár Imre vízvezetékszerelő brigád; a Kánoszta Járos műkövesbriaád: valaiflint az 50—10O fős munkahelyek közül .a 9. számú paneles lakásépítkezésen dolgozó kol lektíva. Az Orosházán rendezett ünnepségen Győri János, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, Gyulán Sipos Zoltán termelési osztályvezető adta át a legiobb kollektívákna’- a kitüntető címeket és a vele járó pénzjutalmait. A vállalat vezetőcége a há_ rom városban csaknem 10Ö ezer forintot osztott ki a verseny legjobbjai körött. Védnökség a békéscsabai sportkombinátért Ünnepélyes keretek között írták alá a békéscsabai ifjúsági és diák sportkombinát építése felett vállalt KlSZ-védnökség szocialista szerződését. Képünkön balról jobbra Babák György, a békéscsabai városi tanács eln'ikhelye'tese, Krivik András, az MTS Békés megyei Tanácsának elnöke, Gyulavári Pál. az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára, és dr. Takács Lőrinc, a Szakszer .ezetek Megyei Tanácsának titkára aláírásával szentesíti a sze ződés okmányát. (Beszámolónk a 13-as oldalon.) (Fotó: Deraéay)
