Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

Két éve tanácstag HMi : : (Tudósítónktól) Most két éve választották meg Szeghalmon Eiler Frigy es- nét tanácstagnak, aki & 7-es választókörzetet képviseli a ta­nácsban. Igaz, mint pedagógus az általános iskolás gyermekek szüleivel gyakran találkozik, de a körzet valamennyi lakossá­gát mégis mint tanácstag kép­viseli. Ismeri választóit, jól fi­gyelnek szavára. Amikor arról volt szó, hogy a Pozsonyi utca páratlan oldalán még nincs járda, de a tanács csak a szük­séges anyagot tudta biztosítani, nem keseredett el, felkereste választókörzetének lakóit és se­gítségüket kérte. Eredmény: az egész utca lakói segítettek a járda építésében. Azután az új járda mindkét oldalát fákkal ültették be. Néhány kedves beszélgetés kellett a teljesen elhanyagolt Katonavárosi' iskola környéké­nek rendbehozásához is. Jelent­keztek a társadalmi munká­sok; a nagyobb diákok mellett ott voltak a szülök is, de ott voltak a Csepel Autógyár szeg­halmi gyáregységének KISZ- fiataljai, akik hintát, homoko­zót, footballkaput készítettek, minden 'fizetség nélkül. Munkahelyén kerestem fel; a negyedik osztályt tanítja a Ka­tonavárosi iskolában. Amikor a további terveiről érdeklődtem, válaszaiból a lelkesedés most sem hiányzott: — Egy-két utcánk nagyon lapos, oda fut az esővíz, sze­retnénk feltölteni — legalább ne legyen pocséta. Azonkívül tovább akarjuk folytatni a parkosítást Hogy mi lelkesíti ennyire? Tőzsgvökeres szeghalmi, de ami a legfontosabb: „megszerettem az embereket és még nagyon sokat szeretnék értük tenni” — vallja az örökké tevékenykedő pedagógus-tanácstag. • • * Egy pedagógus asszonyról szóltunk, akit két évvel eze­lőtt először választottak tanács­tagnak. A lakosság mégis na­gyon megszerette. Megszerette, mert együtt él velük, értük dol­gozik. Nátor János Csaknem kilencmillió forint fejlesztésre Az elmúlt év elején nem gondolták volna Elek nagyköz­ség tanácsának vezetői, hogy ilyen sikeres időszakot zárnak. Az első félévben pénzügyi ne­hézségekkel küszködtek, sze­rencsére ezeket sikerült megol­dani. Így aztán most arról szá­molhatnak be, hogy még a kö­zel félmillió forinttal megemelt bevételi előirányzatéit is jócs­kán túltej esi tették. Kilencmil­lió 170 ezer forint volt a nagy­község 1972. évi költségvetési bevétele és ez 106 százalékos teljesítést jelent Érdekes, hogy a jelentős túlteljesítés ellenére még mindig van 150 ezer forint bevételi hátralékuk is, főként lakbérekből. Viszonylag jelen, tős pénzmaradvánnyal is гепГ delkeztek ’72 elején, melyből jutalmazásra* ifenmtaittási Ma- dásokra és felújításokra fordí­tották a legnagyobb összeget Az egyes ágazatok közül a gazdasági szárnyalta túl leg­többed a tervet A 240 ezer fo­rintos bevételi előirányzatot 171 százalékra teljesítették Az ága­zat kiadásai közül legfontosabb az utak, hidak, melyekre az elmúlt évben 353 ezer forintot költöttek. Érdekes megnézni a nagyközszég közvilágításának áramszámláját is. Ez 152 ezer fo­rint volt amely azt mutatja, A KGST és a fejlődő országok Kétezer vállalat, elektromos erőmű, ércbánya és más objek­tum létesült eddig Ázsia és Af- ' rika fejlődő országaiban szov­jet lengyel, NDK, magyar és csehszlovák segítséggel. Indiá- ben, Egyiptomban, Törökország ban, Szíriában és Etiópiában többek között kohászati és vegy I ipari vállalatok, Libanonban "és ' Irakban pedig villamoserőmű- vek épültek. Felszerelésükhöz a KGST-partn erek nagyösszegű hiteleket bocsá'ottak az illető államok rendelkezésére — 2,5 százalékos kamattal és 12 éves visszafizetési határidővel. Az új vállalatok alapkövük letéte­lének pillanatától a fejlődő or­szág tulajdonát képezik. Forradalmi hetek Sarkadon (Tudósítónktól) Március 12 és 24-e között Forradalmi heteket rendez a sarkadi Ady Endre Gimnázium ifjúsága. Ennek keretében tár­sadalmi munkaakciókat szer­veznek a község szépítésére, il­letve politikai jellegű túrákon vesznek részt. Ünnepi KISZ- taggyűlésen emlékeznek meg a Tanácsköztársaság kikáltásának, és névadójuk halálának 54. év­fordulójáról (Hajdú Antal) Lichtenberg új lakókat fogad Gerbert Fehner, Berlin fô-1 polgármestere nemrég rakta le a főváros Lichtenberg kerületé- | ben épülő hatalmas lakónegyed első alapkövét Itt a 70 -es évek vécére három, 16 000 lakast számláló új lakótelep épül. A lakótelepeken öt- és tízemeletes 4 шйлш 1973. MAttCiUb 1L épületek, valamint toronyházak emelkednek majd. Mindhárom lakótelepet ellát­ják isko á ideal, óvodákkal böl_ csődékkel, egészségügyi intéz­ményekkel, szolgáltató kombi­nátokkal, éttermekkel és esz­presszókkal. Egy év m lva 1750, 1975-re pedig 8 500 lakás ké­szül el A tervezők kitűnő kö­rülmények kialakítóéra törek­szenek. A gépkocsiforgalmat a kerületek 'határain kívülre kső területekre hel'-'zik "gvanígy а gépkocsi-parkolóhelyeket is. I hogy sok helyen ég lámpa az eleki utcákon. A szociális és egészségügyi ágazat 920 ezer forinttal gazdál­kodhatott 1972-ben. Ebből jelen^ tős összeget fizettek ki rendsze­res szociális segélyezésre, a rá­szoruló 25 embernek. Rendkí­vüli segélyekre is jutott, majd­nem 19 ezer forint. Jutalmat is kaptak a legjobb dolgozók, erre 19 ezer forintot fordítottak. Az ágazatok közül a kulturá­lis gazdálkodhatott a legna­gyobb összeggel 5,5 millió fo­rinttal Érthető ez, hiszen ehhez az ágazathoz tartóznák az óvo­dák és az iskolák is. Csak szerig, léltető eszközökre például 190 ezer forintot meghaladó össze­get költöttek tavaly. A fejlesztési alap «sámlijára tervezték a társadalmi munkát, eredetileg 200 ezer fbrintob érői Ennél lényegesen többet tettek községükért az elekiek az évvégi zárszámadáskor derült ki, hogy 300 ezer forintot is eléri munkájuk értéke. 1973-ban. ha nem is sokkal de emelkedett a község bevéte­li terve 8 millió 760 ezer fo­rint az idei előirányzat, s eny- nyit kívánnak elkölteni is. A legtöbbet megint a kulturális ágazatra «Bánják, ötmillió 600 ezer forintot Jelentősen emel­kedett a szociális és egészség- ügyi ágazat költségvetése, az idén ez egymillió 156 ezer fo­rint A fejlesztési alap terve meghaladja az egymillió forin­tot, s ehhez jön még 250 ezer forintnyi társadalmi munka. Ebből az összegből többek közt építenek egy busavárótermet 200 ezer forintért, támogatják a vízműtársulatot 350 ezer forint­tal, könyveket vesznek 10 ezer forintért és a sportkör is kap 40 ezer forintot Másnap, vasárnap reggel Mik­lós — józan fejjed — valóban nekilátott Szőtt egy ideig, va­dul szinte rángatta a gépet Aztán csüggedten abbahagyta. — Mi baj, szívem? — Csak az, hogy a világ már rég túljutott ezeken az ócskaságokon. Valami új. egyé­ni valami forradalmi kellene! Nem akarom ezekkel az égő­vörös napokkal teleszómi az emberek lakását! — Tudod mit? Nézz körül a világban! — ajánlottam. — Menj el például... Lengyelor­szágba A lengyelek sok izgal­mas dolgot csinálnak. Merészen, szenvedéllyel — De hogyan? — Hogyan? Annyi pénzt ősz- sze tudunk dobni hogy befi­zess az IBUSZ-nál. Itt ez a kétszintes családi ház. Két csa­lád is aspirál rá, fejenként ezerötszázat adnak. Mihelyst befejezem. Március volt, csípős, de vi­dám március. Az utcáknak friss szaga volt, amikor nagy has­sal. de boldogan elsiettem az IBUSZ-hoz, hogy befizessem az utat Miklós tönreneő arccal pako­lászott az útra. Még a fehérne­műje felét Is kitette, amit elő­készítettem. — Nem kell ennyi gönc — mondta idegesen. — Nem aka­rok sokat cinelni. Mászkálni akarok, minél többet mászkál­ni, hogy lássak. Látnom kell! Látni! • • • Ennek már jó két hónapja. Az útitársai azt mondták: át­hajózott Finnországba. Helsin­kibe. egyenes a nyugatnémet követségre, hogy jelentkezzék, mint po’iHkai menekült­De hát miért’ Miért ez az örökség? Nem akarom elhin­ni Egyre az ajtót lesem: vá­Népművészet Megyénk népművészei az elmúlt héten több kiállítást nyitották. A kétaopronyi és a kamuti művelődési otthon hímző szakkörei is nagy értékű kézimunkát állítottak ki. Kétsopronyban Ba­lázs Jánosné vezetésével 43 asszony öltögeti esténként a kalo­csai az erdélyi motívumokat Kamuton Raffai Györgyné peda­gógus tanítja szakköre lányait, asszonyait, hogy minél szebb hím­zésekkel díszítsék otthonukat és ruhájukat A nőnapon meg­nyitott kiállításon több kamuti lány és fiatalasszony a köröetar- csai szűrgallér motívummal díszített új ruhájában jelent meg. Kép és szöveg: Márton László ■(■•■■■■•■laiiuaiMmiiiiiBiaiHisftnas» Dér Endre: ízjfmLwi 23. rom. hogy berúgja nagy szele­sen, s vidáman megáll a szoba közepén. — Itt vagyok, anyukám! Kö­rülnéztem, de alaposan... Most aztán megy majd minden, mint a karikacsapás! ...De csak az anyám áll az ajtóban. Nézi, nézi a falisző­nyeget amit a főhelyre tet­tünk. Amelviktől el nem vál­nék a világért — és felkiált: — Nem vetted észre, hogy egy nagv kérdőjel van a be­tűik mögött? Nézem a betűket: „Virágom, virágom” — virítanak frissen, fehéren.'De kérdőjelet nem lá­tok. — Ez itt! — mutatja anyám. — Kétségtelenül kérdőjel: „Vi­rágom virágom?” Csakugyan, én is látom már, hogv egy kérdőielfélét is a betűk mögé hímeztek. De hát • az csak a virág kérdőjelszerű- en hajló szára! — Az csak a virág szára, anyám — mondom hangosan Is. És leülök. Szédülök kicsit, nincs sok időm hátra. A szí­vem alatt nagyokat rúg a gye­rek. • • • „Rajtam ki segít — és ho­gyan?... Mi lesz a KISZ-szel?... Közvetlenül az ifiúságnoliti- kai határozat megjelenése után — tehát még a KTSZ-kongresz- szus előtt — több beszélgetésen vettem részt — hol csupán ta­pasztalatgyűjtő „fülelőként", het aktív résztvevőként mint haj­dani ifivezető. Az eszmecseré­ken elhangzottak summázását próbálom összefogni röviden — nem hallgatva el a legszomo­rúbb tényeket s a munka meg­javítását szolgáló legjobb ta­nácsokat sem. A vitákon, beszélgetéseken pártfunkcionáriusok, aktív KISZ-vezetök voit KISZ-titiká­rok. pedagógusok, idősebb épí­tőmunkások és ifjú szakmun­kástanulók Vettek részt. Ter­mészetesen nem állott módom­ban egyszerre, egyidőben fag­gatnom őket: az általam ösz- szehívott „parlament”. épp ezért részben fiktív — de min­den most következő mondat, s gondolat elhangzott, vagy írás­ba foglaltatott. Egyszóval • hi­teles. (A magam reflexióit a „Szerző” szálából elhangzottak tartalmazzák.) Idősebb szakmunkás (az Épí­tőipar Kiváló Dolgozója): — Mit mondhatok én a mai fiatalokról? Hisz annyian van­nak s még a mesterségük is annvi. de annyiféle... Valami­kor. amikor én kezdtem, mint fiatal kőműves, kikből áll+ab az éri tők? Volt ács, kőműves, tetőfedő, épületasztalos, kőfa­ragó Elússz! Ma meg a hagyo­mányos szakmához annvi jött hozzá, hogy pontosan fel se tu­dom sorolni valamennyit: r>a- ne'szo-olő narkettás bádogos, szoh-teqtő. állványozó, mázoló, víz-gázszerelő. villanyszerelő, aüzatbetonozó. szintező, műa- n va »burkoló, üveges, nversa- nya»adagoló. darús. hegesztő, vasbetonszerelő. közeazdíSZi kib=-r««ti>„s —. hogy csak ke­nésből próbáljunk átnyargalni az új szakmákon (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents