Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-10 / 58. szám
Szálloda épül Balatoníöldváron Márton István építőművész (Lakóterv) tervei szerint még ebben az évben megkezdik Balatoníöldváron a már korszerűtlenné vált motelek helyén, egy в kategóriájú szálló építését. Képünkön: a 10* személyes Neptun szálló makettje. (MTI Fotó: Balassa Ferenc felv. — KS) MmimnmtMniunimniauiaiiHMininiMiHMHMHiiiimiHiiiniiMiiiiiii Tanácskozás a fogyasztók érdekvédelméről VITA: r 17jságíró köxgazdássOA vagy közgazdász újságírók? A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezete március 6-án délután a Békés megyei Népújság vezetőit és közgazdasági kérdésekkel foglalkozó munkatársait látta vendégül kerek- asztal-megbeszélésen a szervezet békéscsabai székházában. A találkozón a közgazdászok szervezetének elnökségét Sánta Lajos titkár, Ádász István, a fiatal közgazdászok bizottságának elnöke, illetve Baukó Mihály, Hajnal Károly és Huszár Mihály megyei elnökségi tagok képviselték. A megyei lap szerkesztőségétől Cserei Pál főszerkesztő. Deák Gyula főszerkesztőhelyettes, Podina Péter rovatvezető, valamint Pásztor Béla és dr. Kőváry E. Péter újságíró vettek részt a találkozónak a közgazdasági újságírás kérdéseiről szóló vitáján. —■ A szakszervezeti eaervek ! valamennyi szinten béka peso- [ lódnak a fogyasztók érdekeit védő munkába — határozták el pénteken az ágazati és megyei szakszervezetek képviselői a SZOT székházában tartott tanácskozásukon. Megállapították, hogy társadalmunkban a fogyasztók érdekednek védelme alapvetően állami , feladat, de csak akkor lehet ifeazán eredményes, ha széles körű társadalmi ellenőrzéssel párosul A szakszervezetek kötelességüknek tartják, hogy közreműködjenek az ár- és fogyasztáspolitikai elvek és intézkedések kidolgozásában, az árak, az áruellátás és a minőség társadalmi ellenőrzés gében. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy olcsó cikkekből megfelelő választék álljon rendelkezésre. Szorgalmazzák, hogy a vállalatok a nyereséget a gazdálkodás hatékonyságának javításával, a munka- és üzem- szervezés korszerűsítésével, s ne az árak emeléséivel növeljék (MTI) Ez derül kd az Állami Biztosig tó legfrissebb statisztikájából, amely szerint naponta 33 tűz-, 50 vízkár, nyolc robbanás, 630 ajtó. és ablaküveg-törés ésnégy_ öt betörés történik az országban. Az Állami Biztosító lakáskár Sánta Lajos: A magye közgazdász „társadalmának'’ igényeit tolmácsolom, amikor két javaslatot teszek a megyei lap szerkesztőinek. Az egyik az, hogy időről időre találjunk módot, alkalmat arra, hogy nil, közgazdászok és a megyei lap közgazdasági kérdéseivel foglalkozó munkatársai együtt vitassuk meg szőkébb hazánk gazdasági gondjait és közösen elemezzük az ezekről szóló újságcikkeket, azok hatását. Mindezt pedig azért, hogy a tanulságok alapul szolgálhassanak egy nagyon gyümölcsöző együttműködésre. A másik igény tulajdonképpen nem Is választható el az elsőtől. A közgazdászok ugyanis azt kérik, hogy a Békés megyei Népújság más szakmái, társadalmi rétegek mellett nekik is teremtsen fórumot, biztosítson publikálási lehetőséget. Cserei Pál: Csak örülni lehet annak, hogy a közgazdasági társaság megyei szervezete a megyei politikai napilapot a közgazdasági gondolkodás fejlesztésének szolgálatába igyekszik állítani. Ez különben nekünk is egyik feladatunk. Figyelembe kell venni, hogy jelenleg és még jó ideig a fő cél a párt 1972 novemberi határozata megvalósításának segítése. Hogy példaként mást ne említsek, itt van a zöldségprogram, amit a kormány három éVe hirdetett meg. Énnek ellenére jól ismert közgazdasági okok miàtt a zöldség- árak tovább emelkednek. Nem állhatunk meg mégsem à közgazdasági magyarázat mellett, hanem tovább kell lépni és vizsgálnunk kell a kérdés politikai vetületét is. Hiszen a munkásoknak végül is elsősorban nem hibátlan közgazdasági okfejtésekre, hanem olcsó zöldségre van statisztikád már azért is kívánkoznak nyilvánosságra, mert figyelmeztetnek g nagyobb óvatosságra, több gondosságra. A háztartásokban évről évre több tüzet okoznak a gépek, a villany, a gáz. A gáztűzhely, gáz- kályha, olaj tűzhely, például egy év alatt 3 444 esetben okozott tüzet, robbanást. Sajnos a „hagyományos” módszerekkel előidézett tüzek szama sem csökkent. Dohányzás miatt 1 107, eldobott gyufából 75 esetben keletkezett tűz, amelyre a biztosító húszmillió, robbanások miatt pedig hárommillió forint kártérítést fizetett ki. A „biztonságos otthon” falai között az elmúlt évben 83 ezer ember szenvedett balesetet, közülük ezren meghaltak, háromezren pedig egész életükre meg_ rokkantak. A legmegdöbbentőbb pedig az, hogy a halálos balesetek többségét — a közhiedelemmel ellentétben — nem az új technika, a többé-kevésbé ismeretlen gépek okozták, hanem a felelőtlenség Sokan leestek a rozoga létráról, asztalból, hokkedliből és széliekből épített állványokról. Az ilyen „tákolmányokról” leesett 51 ezer ember közül 538-an halták rr.eg. Az elmúlt évben 35, négy éven aluli gyermek vesztette életét a szülők gondatlansága, az el nem zárt gyógyszer és vegyszer, valamint a gondatlanul kezük ügyében hagyott tüzet okozó gyufa miatt szükségük. Ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy lapunk politikai napilap, nem szaklap, vagyis, hogy a megye közgazdászainak a Népújság elsősorban akkor fórum, ha írásaik a fentieket szem előtt tartva közelítik meg közgazdasági oldalról a megye nehézségeit, gondjait. Az ilyen írásoknak a lap feltétlenül helyt ad, egyébként függetlenül attól, hogy azokat közgazdász, mérnök, orvos, kőműves, esztergályos vagy újságíró írta. Javaslatom az. hogy a megyei szervezet állítson össze egy olyan tématervet, amely biztosítéka lehetne a közgazdasági kérdések rendszeres publikálásának. Baukó Mihály: Ezzel egyetértek. Hiszen a cél a közgazdasági szemlélet erősítése. A hangsúly ezen és nem a formán van. Vagyis nem azon, hogy a közgazdászok cikkei külön oldalon, önállóan szerepelnek-e, vagy a többi cikk között, hanem azon. hogy a szakemberek tudásukkal, tapasztalataikkal járuljanak hozzá a megyében keletkezett feszültségek megoldásához. Arra gondolok tehát, hogy olyan gondokban, mint amilyeneket a hús-, a zöldségprogram megvalósításának nehézségei vagy a jövedelmek alakulása okoz, kérdezzük meg az, adott terület gazdasági szakemberét is. Jusson ő is szóhoz. Az újságíró mellett mondja el szakvéleményét 6 is, A lényég'az, hogy a megye bajait segítse orvosolni minden írás. Deák Gyula: Valóban az a járható út. ha az élő és az égető közgazdasági kérdésekben kapunk akár újságcikk formájában szakszerű magyarázatot, megoldási javaslatot mi is meg a lap valamennyi olvasója is megyénk közgazdászaitól. Hogy azután a cikkek beérkezésének tömegessége, folytonossága megkíván-e a már meglévőkhöz hasonlóan rendszeresen megjelenő önálló, szerkesztett oldalt, az már egy olyan kérdés, amire csak az idő meg a gyakorlat válaszolhat. Ami már most sem vita tárgya, az pedig az, hogy meg kell ezt a munkát kezdeni. Pásztor Béla: Talán nem is lenne célravezető, ha a közgazdászok elkülönítenének egy „sarkot” maguknak a lapban elmélkedéseik számára. Népszerűén, okosan és szemléletesen kell az embereket tájékoztatni mindenről. Nem szükséges ahhoz oklevéllel rendelkező közgazdásznak lenni, hogy észrevegye, megértse és megírja valaki azt mi van a hasznára, mi van a kárára a népgazdaságnak. Vagyis nem általánosságokban kell az írásokban „közgazdászkodni”, hanem nagyon is konkrétan, számokkal, példákkal bizonyítani, magyarázni lehetőleg színesen, úgy, hogy az a gép mellett, a géppel dolgozót is gondolkodásra késztesse. Sánta Lajos: Tény, hogy erre is szükség van, de mint gyakorló közgazdász állítom, hogy a szorosan vett tudományos közgazdasági ismeretterjesztésre is szükség van. A felmérések szerint ugyanis az emberek többsége nem sokat tud a fontos köz- gazdasági kérdésekről és kategóriákról. Hajnal Károly: Szerintem is igaz, hogy színesen kell írni, de arra is gondolni kell, hogy a tulajdonképpeni cél a megye köz- gazdasági erőinek, ezen belül le a szellemi erő aktivizálása. Ilyen szempontból érthető társaságunk azon igénye, hogy a közgazdászok kapjanak fórumot ahhoz,' hogy szakavatottan irányítsák a közgazdasági gondolkodás fejlesztését, a közgazdasági ismeret- terjesztést. Sajno3 a megye közgazdászainak foglalkozás szerinti összetétele nem tükrözi a megye jellegét, mert jóval több az ipari közgazdászunk, mint a mezőgazdasági, bár úgy érzem, s ezt nem dicséretként mondom, hogy a mezőgazdaság közgazda- sági kérdéseivel a Népújság hellyel-közzel eddig is jól megbirkózott saját erőből. Ádász István: En ehhez hadd tegyek csak annyit hozzá, hogy Békés megyében 80 szervezett fiatal közgazdász él és dolgozik. Ez már jelentős bázis. Kiváló lehetőség tehát a fiatal közgazdák friss elméleti tudásának kamatoztatására az, ha legkorszerűbb ismeretek birtokában tett gyakorlati megállapításaik nyilvánosságot kaphatnak. Hogy milyen formában, ez már szerintem a sajtó szakembereinek a dolga. Kőváry E. Péter: Jelen esetben nem is junnylra a „hogyan", mint inkább a „mit” az. amiről beszélnünk kell. Hiszen világos, hogy mindent meg lehet úgy i* írni, hogy azt mindenki értse, úgy is, hogy csak nagyon kevesen, a beavatottak értsék, de úgy is, hogy senki se értse. Az sem vitás, hogy írni úgy kell hogy az írás tartalma minden olvasó számára hozzáférhető legyem. Ilyen alapon pedig, anü esetleg egy oldalra hozhatja majd össze idővel a közgazdasági cikkeket, biztos, hogy nem lehet más, mint a közös szakmai jelleg, de a népszerű tudományos formáról, a közérthetőségről akkor sem lehet lemondani. Cserei Pál: Mindenesetre az is biztos, hogy nemcsak a közgazdász, de egyetlen más szakmát sem szabad fetisizálni. Az újságírónak is ugyanúgy kell közgazdász szemmel látnia témáit megírásukkor, mint ahogy az esetleg cikket író közgazdásznak is egyidŐben politikusnak is keil lennie annak alapján, amit аж előbb már elmondtam. Huszár Mihály: A véleményünk ezek szerint megegyezik, hiszen én is arra szavaznék, hogy ne a célzatosan „közgazdaságinak” írt cikket tegyük, vagy tegyék színessé, érdekessé, hanem a színes, érdekes cikkeket tegyük vagy tegyék az eddigieknél sokkal „közgazdaságabbi- ▼á”. Podina Péter: Az eddigieket összefoglalni — a vitát hallgatva — röviden úgy tudnám, hogy a közgazdászok társasága érthetően a megyei sajtó hasábjain is hallatni szeretné szavát. Ez szerintem több szempontból is jó dolog. Egyrészt, mert a publikáció lehetősége konkrét és alapos kutató munkára ösztökéli a társaság tagjait. Másrészt, mert egy-egy megjelenő közgazdasági cikk, megoldást hozó eredményes vitát válthat ki az egész megyében. Látszólag mindez csak rétegigényeket elégít ki, bár ez sem Igaz, mert ma már egy kicsit mindenki közgazdász. Egy dolog viszont nagyon fontos. Mégpedig az. hogy a közgazdászok az időszerű kérdésekre lehetőleg a legelsőként válaszoljanak, reagáljanak. Egyedül csak ez a biztosítéka annak, hogy közreműködésükkel lapunk teljesebb, tökéletesebb legyen. Baukó Mihály: Ennél többet most kezdődő együttműködésünk céljául azt hiszem nem is tűzhetünk ki egyelőre. A többi pedig, ahogy mondani szokták, a jövő zenéje. Ezért talán mindannyiunk egyetértésével zárhatjuk úgy a mai találkozót, hogy az csak első lépés volt közös dolgaink rendezésében. 5 тмящзя V 1*7*. MÁRCIUS 10. D geszti Egyetértés Mg. Termelőszövetkezet Vezetősége főkönyvelői munkakör betöltésére keres azonnali belépéssel mérlegképes könyvelői képesítéssel, legalább 5 éves tsz-főkönyvelői gyakorlattal Cím: Geszt, József Attila 81/a. Telelőn: 6. Fizetés a Tsz vezetőségének megállapítása alapján, vagy a 12/1972. MÉM. számú rendeleté szerint. A tsz lakást biztosít Jelentkezés személyesen, vagy írásban a fent nevezett címen. Személyes jelentkezés a tsz elnökénél. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. x Veszélyes üzem a háztartás
