Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-10 / 58. szám
Гм-ék a zSld»égterme»*té»l programért A konzervgyári paradicsom vetésterülete az idén 30-40 százalékkal haladja meg az 1972. évit A béké»»zentandrá»i Zalka Máté Tsa é* a nagykamaráéi Sági-ári Endre Тея a kategória győzte» Az utóbbi években kialakult zöldségtermelési problémák kormányzatunkat arra késztették, hogy azok felszámolására határozatot hozzon és megalapozza a zöldségtermelés fejlesztésének kibontakozását, a jövedelmező termelés lehetőségét. A Békéscsabai Konzervgyár a központi intézkedéseken túlmenően kereste és keresi azokat a további lehetőségeket amelyek gyorsítják a megye zöldségtermelésének fejlesztését. A gyár kezdeményezésére a megye gazdaságai között mozgalom indult a több és jobb paradicsom-termesztésre. Ennek hatására • kondoroei Dolgozók Termei 6. szövetkezete 1972-ben Is paradicsom-termesztés! versenyre hívta ki a megye valamennyi gazdaságát A versenyben részt vehettek azok a szövetkezetek, melyek nevelési igényüket a kondoroei Dolgozók Tsz-hez vagy a Békéscsabai Konzervgyárhoz bejelentették. A résztvevők a tényleges üzemi paradicsomtermő terület alapján két kategóriában indulhattak: I. kategória 10—45 katasztráu Bs holdig. П. kategória 48 katasztrális holdon felül. A verseny 1. kategóriájába И termelőszövetkezet а П. kategóriába pedig 8 termelőszövetkezet nevezett be. A paradicsomot termelő gazdaságoknak 65 százaléka versenyezett A versenyfeltételek teljesítése alapján I. kategória: 1. díját a békésszentandrási Zalka Tsz Ю ezer forinttal nyerte. 2. díj. mu_ ronyi Lenin Tsz 6 ezer 500 forint. 3. díj, mezőmegyeri Béke Tsz 3 ezer 500 forint А II. kategória: 1. díja a nagykamarást Ságvári Tsz-é 25 ezer forinttal 2. díj, békéscsabai Lenin Tsz 15 ezer forint 3. díj. békéscsabai Május 1 Tsz 10 ezer forint A konzervgyár a díjakat a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlésén adta át A paradicsom-termesztési verseny tapasztalatokat összegezve, megállapítható, hogy az áltag- hozamok növelésének a termelési biztonság megteremtésének és a termelési költségráfordítások csökkentésének igen széles körű lehetőségei vannak a megyében. Erre utalnak egyébként a 110 —279 mázsa/katasztrális hold átlaghozamok, a 14—37 ezer fo_ rint/kh árbevételek és a 11—22 ezer forint/kh termelési költségek nagyarányú szóródásai is. Ezt egyértelműen nem lehet indokolni a termelőüzemek közötti különböző adottságokkal. Alapvetően fontos: a paradicsomtermelés a koordináláson keresztül a kiegyenlítődés felé haladjon hogy a kishozamot elérő gazdaságok mielőbb felzárkózhassanak a nagyhozamot elérők mellé. A paradicsom-termesztési verseny ja’entősen hatott a szakemberekre és kertészeti dolgozókra egyaránt. Nemes vetélkedés bontakozott ki a szakmai elhivatottság, a hozzáértés, az új utak keresése és tapasztalat- szerzés terén. Az együttes törekvéseknek köszönhető, hogy a korábbi évek 100—110 mázsa/ katasztrális hold átlaghozammal 200 mázsa ikataszrá lis hold fölé emelkedtek a legtöbb paradicsom-termelő bázisgazdaságban. Megindult a megyében egy dinamikus fejlődés, amely a paradicsom-termelés stabilizálódását jelenti. Bizonyítja ezt az is, hogy az 1972. évi szerződött paradicsom-területhez viszonyítva. 35—40 százalékkal növekszik 1973-ra a vetésterület Mindenekelőtt fokozni kellene a palántaneve’ és. a gyomirtás és növényvédelem műszaki, technológiai feltételeinek megteremtését Mindinkább fel kell készülnünk a megyében is a zártgépe- sítésű paradicsom-termesztés bevezetésére és általános megvalósítására. A hátra’evó feladatok még igen nagyok de együttes erővel--tárna szkod va, a kormányhatározat által nyújtott lehetőségekre — megvalósítható a korszerű és a még jövedelme- zőbbb nagyüzemi paradicsom- termesztés itt. Békésben is Dombóvári György termeltetési osztályvezető Három—négy százalékkal nő az idén a népgazdaság energiafogyasztása Ebben az évben újabb 3—4 j százalékkal nő a népgazdaság energiafogyasztása. A számottevő többletet a hazai termelés és az import növekedéséből biz, toeítják, az energiastruktúrá korszerűsítésének figyelembevételével Hogvan gondns’-nrinak az energiatermelő ágazatok a növekvő szükséglet kielégítéséről, miként biztosítják a többletet? Ezzel a kérdéssel kereste fel Barta Éva a7 MTI munkatársa a Nehézipari Minisztérium illetékeseit. Bevezetőül leszögezték, hogy az energia- termelő ágazatok az elmúlt évi felkészülés alapján biztonságosan előteremtik a szükségletnek megfelelő többletet, megvalósítják az energiaszerkezet átalakí fásának időarányos fejlesztését, beruházásait, ugyanakkor jelentős erőket csoportosítanak a távlati tervek megvalósítására is. A szénhidrogének részarán va ebben az esztendőben tovább növekszik, s a tavalyi 49 százalék helyett ez évben már eléri az 50,5 száza’ékot. A földgázipar termelése 7 százalékkal emelkedik ebben az esztendőben, a tervek szerint 300 millió köbméterrel többet Juttatnak ei a fogyasztókhoz, mint tavalv Khhen ю ûuhon I megkezdik a testvériség magyar—szovjet földgázvezeték építésének munkálatait, amely az államközi szerződések szerint 1974. második felében már próbaüzemei, 1975-ben pedig egymilliárd köbméter földgázt szállít a Szovjetunióból. E nagykapacitású vezeték építése mellett folytatódik az algyői olaj- és gázvezeték, valamint a Ve- csés—Kisterenve közötti föld- gázvezeték építése. X Másik jelentős energiahordozónk a szén, amelvből az idén hasonló mennyiséget hoznak felszínre, mint tavaly. A villamosenergiaipar 17.5 milliárd kilowatt óra energiát termel, amely 4.7 milliárd kilowatt óra behoza’al’al egészül ki. A növekvő igények kielégítésére az erőműkapacitás 300 megawattal bővül, ugyanakkor a távlati igények kielégítését szolgálja a O'mv bővítése, a Tiszai Hőerőmű beruházása. valamint az Inotai Gázturbinás csúcsprőmű. amelynek két 100 megawattos gépegységét még ez évbon nráb"- üzemeltetik. Folytatódnak a hálózatbővítési munkálatok is, bár beruházási nehézségek miatt nem tudnak valamennyi icónvt Ideléaíteni. ÍMTI11 Medgyesbodzás — pusztaottlakai gondokkal „Nem ígérnek hidat** Mit lehet kezdeni kétmillió forinttal? Sok mindent. Ha az a bizonyos 2 millió például egy emberé vagy egy családé, úgy lehet hipermodern lakást építeni, ' gépkocsit vásárolni, utazni a világban és még ki tudná felsorolni ,mi mindenre költhető. Ha azonban a kérdést egy község vezetői, gazdád teszik fel, egészen más a helyzet Még akkor is más, ha történetesen a község lakossága 19 híjával kétezer ember, mint Medgyes- bod záson. Az elmúlt napokban jártunk ott és a kérdést Katona István, a? MSZMP községi csúcsbizottságának titkára tette fel, ami, kor arról érdeklődtünk, hogyan fejlődött a község az utóbbi két évben. — Költségvetésünk ugyanis alig éri el évente a kétmillió forintot, ezért aztán a fejlődésünk sem robbanásszerű. Nem panaszként mondom, hiszen a nagyobb önállóság, amit a tanácsok átszervezése után kaptunk, nagyon jó dolog. Ha kevesebb a pénzünk, társadalmi összefogással és a jól gazdálkodó Egyetértés Termelőszöve : kezet segítségével mégis sok mindent megvalósítottunk 1971-ben éj, 1972-ben És miután a községi tanács elnöke, Bacsa János, is csatáim, zott beszélgetésünkhöz, sok min den „kiderült”. Az elnök elmondta: a jelölőgyűléseken a község lakóinak többsége sürgette új ravatalozó létesítését. Kétségtelenül furcsának tűnhet az ilyen kérés, ám a közösségi gondokhoz ez is hozzátartozik. A választópo’gárok kérték azN is, hogy a község tí2 artézi kút- jából — 180 lakosra jut egy kút — hármat hozasson rendbe a tanács, építtessen átjárókat az utakat szegélyező árkok és a porták között. A városban lakó embernek — ahol egymás után emelkednek a többemeletes házak, az utak i alatt, víz, csatorna, villany- és gázvezeték-hálózat kúszik — ezek a dolgok kis semmiségnek tűnhetnek. A medgyesbodzási és gábcrtelepi lakosoknak viszont mindennapi gondjaik. S a község vezetői ezt így is értelmezik. Ezért aztán az átjárók építésére tavaly 63 ezer forintot, a ravatalozó építésére 250 ezret, kutak felújítására 40 ezer forintot fordítottak. — Kis összegek ezek — mondta a tanácselnök —, de községünkben mégis enyhítette a kommunális gondokat Többre pedig nem tellett A közvilágításra évente 75 ezer forintot költünk, szociális és kulturális célokra több, mint egymilliót Ez azonban csak az egyik része a dolgoknak. Amikor a keskeny nyomtávú vasút 1971-ben megszűnt a medgyesbodzási és gábortelepi lakók közi. kedési eszközök nélkül maradtak. A tanácstagok és a község vezetői a választók jogos kérésével felkeresték a Volán Vállalat vezetőit. Ma már naponta 15 autó- buszjárat halad át a településen, összekapcsolva azt a járási és megyei székhellyel. — Éveken át okozott gondot nálunk a tejellátás hiánya — mondja a pérttitkár, miközben meg Hűnk a takarékszövetkezet épülete előtt annál az útkeresz, teződésnél, amelyből, a községen keresztül az Egyetértés Termelőszövetkezet ágaztatott le üzemi utat — ezért megbeszéltük a m ed gyesegyházi ÁFÉSZ veze. tőivel, hogy segítsen rajtunk. Azóta hozzánk is eljut minden reggel a tasakolt tej. az iskolásaink pedig tízóraira kakaót ísz_ nak. Ha még azt is eléri ük, hogy Gábortelepen rendeződjön a fűtőolaj-ellátás — ez is az ÁFÉSZ hez tartozik — elmondhatjuk, hogy áruellátásban nincsenek különös gondjaink. Kis község, kicsinek tűnő, ám válójában nem kevés gonddal. Az élet itt sem áll, még akkor sem, ha sokan, főleg a középiskolát, egyetemet végzett I fiatalok közül a nagyközségekbe, városokba költöznek. Ez évi terveikről is beszéltünk a medgyesbodzási vezetőkkel. Nem nagy tervek, olyanok, amilyet gazdasági lehetőségűk enged. Nem úgy vannak az ígéretekkel, mint az adomabeli képviselő ,aM állítólag kortesbeszédében ígérte: „Ha rám szavaznak tisztelt polgárok, hidat építünk a községben’’. Amikor valaki közbekiáltott ,hogy minek a hid, hiszen nincs is folyó 50 kilométeres körzetben, ' az egyszeri képviselő gondolkodás nélkül rá vágta: „Nem baj emberek, majd elvezetjük ide.” A medgyesbodzási vezetők felelősséggel tartoznak községük lakóinak, így csak azt tervezik, amit meg is tudnak valósítani. A tervezéssel pedig egye_ lőre várnak. Az áprilisi tanácstagi választások után ugyanis Medgyesbodzás és a három nem_ zetiségű Pusztaottlaka egy taná_ esi igazgatás alá tartozik majd. És Medgyesbodzáson a tervek el_ készítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy Ottlaka lakosságának 60 százaléka román, 25 százaléka szlovák nemzetiségű. S ezt Bodzáson a választók ugyanúgy értelmezik, mint a vezetők. Tudják, hogy gondjaik növekednek, sok mindent másképpen kell figyelembe venniük, mint az előző években Hiszen a két községnek négy települése lesz, Gáborteleppel és Pusztaottlaka két településével. Most méq nem tervezhetnek kommunális dolgokat, mert nem ismerik az ottlakai emberek kívánságait. De azt vallják, mint eddig egy községben, ezután is id akarják érdemelni most már a két község több. mint kétezer választó polgá. ának bizalmát Botyánszki János Ha a k^z^gben "em is, a term őszövetkezet'-en anuAI nagyobb ütemben épülnek új létesítmények. Képünk a tavaly befejezett szárítót mutatja be. (Fotó: Demény)
