Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-08 / 56. szám
A gazdálkodás hatékonyságának fokmérője Évről évre nö a vállalatoknál ав irodai dolgozók száma. Mire való ez? Napjainkban gyakran hallani ehhez hasonló megjegyzéseket. Vajon mit mondanak a tények? Valóban emelkedik az irodai alkalmazottak létszáma, » ha igen, mi indokolja ezt? A kollektive eredménye Hazánkban az elmúlt húsz év alatt megháromszorozódott a munkások száma 1950-ben az állami ipari vállalatoknál 4Ô2 j ezer, 1970-ben pedig egymillió! 272 ezer munkás dolgozott j Ugyanakkor az alkalmazottak | száma ebben az időszakban 172 ezertől 369 ezerre emelkedett Megyénk adatai, bár bizonyos eltérésekkel az országos adatok, ban bekövetkezett változásokat tükrözik. Ha I960 és 1970 közötti időszakot vizsgáljuk megyénk ben, szembeszökik a társadalmi átrétegzódés nagyarányú folyamata. Tíz év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 61 százalékról 43 százalékra csökkent. Az ipari munkások száma pedig az összfogíalkoz- tetottak 19 százalékáról 33 szár zalékra emelkedett A szocialista iparban 1970-ben 40 ezer 518 munkás dolgozott, az alkalmazottak száma 11 ezer 892 volt Tíz év alatt különösen az alkalmazottak létszáma emelkedett, a munkáslétszám emelkedésének folyamata viszont csökkent Ennek kettős oka van. Egyrészt a termelőszövetkezetek megszilárdulásával biztonságosabb gazdálkodásával, s folyamatos foglalkoztatással szinte minimálisra csökkent a tsz-tagok elvándorlása. Az iparban pedig előtérbe került az intenzív, 1erme- lés. Az ésszerű gazdaságpolitika visszafogta a túlzott, a meggondolatlan beruházásokat A kormány intézkedésének megvalósíj lása körültekintő munkaerő gazdálkodást követel meg, ami csak hatékony vállalati irányítással és szervezéssel valósítható meg. A statisztika adatai szerint a munkások létszáma megyénkben 1971-ben csökkent 1972-ben pedig csupán 0,3 százalékkal emelkedett, A szocialista ipar termelése ugyan meghatványozódott A termelés emelkedésének 75 százaléka a terme, léken ységből fakadt. A termelékenyebb termelés nem egyedi teljesítmény, hanem az egész koilektíva eredménye, hiszen az alkalmazottak szervező, irányító tevékenysége, műszaki felkészültsége nélkülözhetetlen előfeltétele a termelékenység emelkedésének. Megvolt a lehetőség Az alkalmazottak létszámváltozását az elmúlt évtizedben három tényező befolyásolta. Az évtized első felében előtérbe került az ipari centralizáció, csők. kent a vállalatok és a szövetkezetek száma. A gazdasági irányítás reformjával megnövekedett a vállalatok önállósága és felelőssége. Az évtized végén a demográfiai csúcs következtében nagy számú fiatal vált mun_ kaképes korúvá. Mindez lényeA Vizes fása Állami Gazdaság II. sz. kerülete (volt Tangazdaság), Békés szakképzett fejőgulyásokat keres tehenészeti munkakörbe. Békésen és, környékén lakók előnyben. 136Î55 gében az ésszerű munkaerőgazdálkodás feltételeit teremtette meg. A vállalatok mennyire tudtak élni ezzel az alkalommal? Errera kérdésre nem ad egyértelmű választ az a tény, hogy az alkalmazottak létszáma különösen az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett. Az alkalmazotti kategória ugyanis túl széles. Magába foglalja a műszáki dolgozókat is. Nyilván a korszerű gépi termelés egyre több műszaki szakembert igényel. így vitathatatlan, hogy létszámuk növekedése szükség- szerű folyamat A műszáki alkalmazottakhoz képest azonban sokkal gyorsabban növekedett az adminisztratív dolgozók szánta. Az állami élelmiszeriparban a múlt évben megyénkben az alkalmazottak aránya 3,4 százalékkal emelkedett, s ezen belül az adminisztratívoké 7,5 százalékkal Hazánkban ezer munkásra 116 adminisztratív dolgozó jut megyénkben száz. Kevés, vagy sok? Milyen lehetőség van a létszám csökkentésére? Egyszerű lenne a megoldás, ha könnyűszerrel meg lehetne állapítani, hogy az irodai dolgozók munkájának döntő , hányada látszatfeladat A való- í ság azonban sokkal bonyolul- ! tabb. A feladatok rangsorolása, • fontosságuk megállapítása, nem ; könnyű. Ugyanakkor közismert : az irodai dolgozók túlterhel tsé- : gé isi S I A szervezésen [ múlik sze felesleges munkáit végez, mások pedig az egyre növekvő szükséges feladatokkal alig tudnak megbirkózni. A megoldás: valakit kiemelnek a munkapad mellőL Az adminisztratív létszám nem kívánatos felfuttatása mintegy lázmérőként jelzi a bajokat a helytelen gazdálkodást, vagy a rossz szervezést A hatékony gazdasági vezetés ugyanis nem tűri a túlzott adminisztrációt a túlburjánzásokat időben lenyesegetL Az alkalmazotti létszám emel. kedése világjelenség. A technika fejlődése, a gazdasági folyamatok megtervezése, a jobb, a pontosabb, az előrelátóbb vállalati döntések indokolják. Kóros és súlyos terheket ró viszont nemcsak a vállalatokra, hanem az egész népgazdaságra, ha az irodai dolgozók létszámának emelkedése a helytelen gaz- dálkodás, a rossz szervezés, s a nem megfelelő munkamegosztás következménye. Es ilyen vonatkozásiban jogosan vetődik fel a kérdés: mire való ez? Serédi János Kedvezményes, tőrlesztéses aktié a háztáji gazdaságoknak Az Allatforgalml és Húsipari Vállalatok a háztáji és egyéb gazdaságok részére új koca-akciót hirdettek, kedvezmény; a feltételekkel Az akcióról a MÉM illet ékesei elmondó; kaki a megrendelők négyezer forintos áron juthatnak hozzá — 110 —120 kilós élő súlyban 1 — a törzskönyvi ellenőrzés alatt levő pigmentfolt-nélküli meghatározott betegségektől mentes állományból származó, két hónapja vemhesített fehér-hússertés kocákhoz. Lehetőség van arra is, hogy olcsóbban, darabonként 3 500 forintért vásárolhassanak, ugyancsak a mezőgazdasági nagyüzemekből származó vemhes kocákat. Az Allatfergalmi és Húsipari Vállalatok a megkötött szerződésekben kötelezettséget vállalnak arra, hogy legkésőbb 1973. június 30-ig átadják az állatokat, amelyeknek vemhességéért szavatosságot vállaltiak. A háztáji és egyéb gazdaságok a kocák ellenértékét természetben — vágósertés, süldő vagy malac átadásával — vagy pedig készpénzzel egyenlíthetik. A hitelbe átvett kocasertés ellenértékét kétszeri törlesztéssel lehet kifizetni, az összeg felét legkésőbb 1974. június 30-ig, a fennmaradó másik felét pedig legkésőbb a jövő őr december 31-ig kell befizetni A vállalatok a termelők kf- vánságára a koca teljes szaporulatára értékesítési szerződés* kötnek; vagyis • garantálják a malacok átvételét, az értékesítési lehetőségeket. A törlesztésre átadott vágósertésekért — szerződéskötés esetén — a vállalatok az átadáskor hatályba« lévő hatósági árat fizetik, az egyéb áruval tör» ténő törlesztés esetén pedig az alábbi árakat garantálják: kilogrammonként 33 forintot fizetnek a bruttó 16—25 kilogrammos, fehérhúsú, pigmentfoltmentes malacért, minden egyéb fajtáéit kilogrammonként t(S forintot A fehérhús fajtájú ée pigmentfolt-mentes süldőért — bruttó 26—45 kilogramm között — 30 forintot fizetnek ée kilónként 28 forintért veszik sí az összes többi fajta süldőjét A most beindított akció nemcsak a kisárutermelőknek előnyös, hanem ezáltal a húsipar is jobb minőségű áruihoz juthat (MTI) VERSEK, DALOK. TÁNCOK Farsangi mulatságot rendezett a békési Dankó Klub Az adminisztrációs feladatok évről évre szaporodnak. Ezzel párhuzamosan nő a létszám is Ám, ha visszapillantunk az elmúlt évtizedre, a talányosnak tűnő miértekre is választ kapunk. Az ipari vállalatok centralizációja bizonyos adminisztratív feladatok elvégzését feleslegessé tette, másokét pedig előírta. A vállalatok igen gyakran megfeledkeztek a munkaerő átcsoportosításáról. A problémát úgy oldották meg, hogy az új feladatok elvégzésére, új munkaerőt vettek fel. Megfeledkeztek az adminisztráció egyszerűsítéséről, s így végeredményben a korszerű követelményefkmek az íróasztalok szaporításával próbáltak eleget tenni Köztudott, hogy a vállalatok önállósága, előrelátható gazdasági irányítást igényel. Az előrelátás alapja a körültekintő döntés, ami feldolgozott és értékelt információk nélkül elképzelhetetlen. Mert csak így lehet biztonságosan tervezni. Mindez ugyancsak az alkalmazottak létszámát emelte. A korszerűsödő vállalati irányítás igényéhez képest az admi- jj nisztráció gépesítése viszont elmarad. A szakemberek azonban külföldi tapasztalatokra hivat- ; kozva azt állítják, hogy az irodai munka gépesítése nem fogja maga után vonni a létszám csökkenését, csupán az adatok feldolgozását gyorsítja meg, ami a mainál sokkal hatékonyabbá teheti a vezetést És ez a cél. Am a feladatok szelektálása, a munka hatékony megszervezése akkor is alapkövetelmény lesz. Mindebből az is következik, hogy az adminisztratív létszám csökkentése nem csupán a józan belátás kérdése. De az vitathatatlan, hogy a létszám túlzott felfuttatása különféle negatívumokat takar. Az „agyon adminisztrálás” jelentkezett úgy, hogy ugyanazt a feladatot párhuzamosan több osztály is végzi, vagy a felettes szervek túlzott mérvű jelentés igényében. De jelentkezhet a felduzzadt készletek nyilvántartása miatt, vagy a rossz pénzügyi gazdálkodás takargatásában. Gyakoriak az olyan törekvések, hogy mindent nyilván kell tartani, inkább többször .mint egyszer sem. S ebből adódik aztán az, hogy az | adminisztratív dolgozók egyréRáez Rezsővel, a Békési Művelődési Ház Damkó Klubjának helyettes vezetőjével való ismeretségem sok évre nyúlik vissza. Egyszer Iga István, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának a titkára hívta fel a figyelmem arra, hogy Békéscsabán a toronyház építkezésén dolgozik a vállalat egyik legütőképesebb segédmunkás brigádja, a békési cigányakból álló Rácz-brigád. Akkoriban sok gondja volt Rácz Rezsőnek. Társai közül egyesek, mint a „zabolátlan csikók”, nehezen voltak „betörhetek”. A brigádvezető ugyan felcsillantotta előttük a putriból való kiszabadulás reményét, de a megszokott életmód, a „sültga- lambvárás” visszahúzta őket. Voltak, akik ott is hagyták a brigádot. De a többség maradt, megértette, hogy csak szorgalmas, kitartó munkával lehet mad emberhez méltó életkörülményeket kialakítaniuk. A Rácz-brigád munkájának a Népújságban való elismerése önbizalmat adott, sőt megyeszerte tekintélyt is szerzett a munkában példamutató embereknek. Később másvalamí is történt. Cigányasszonyok állítottak meg egv épülő háznál és azt kérdezték: — A takarítónők munkája magát nem érdekli? Dehogyis nem érdekelt. És nagyon örültek, amikor felkerestem őket. Elmondták, hogy „protekcióval” lettek takarítónők. Valamennyiük férje a vállalatnál — nagyobbrészt a Rácz- brigádban — a legjobb mun- I kások közé tartozik. Ott találkoztam Rácz Rezsőnével is, aki örömmel újságolta, hogy a családja már kikerült a putriból. Ráczék társadalmi segítséggel, de sok gond és baj árán elérték a céljukat Ma már már egy szépen berendezett háromszóbág lakásban laknak Békésen. Közben Rácz Rezső brigádjának nyolc tagja is elhagyta „párizsi” kunyhóját, és úi családi házba költözött. Rácz Rezső pedig tavaly decemberben szakmunkás- vizsgát tett Kőműves lett belőKonkoly Zsigmondné, Farkas Mihályné és Rádai Szálvesztemé dobogón. 1972. MÁRCIUS &, le. És a barátjával, Földesi Józseffel, , aki hozzá hasonlóan szélesebb látókörrel rendelkezik, küzd azért, hogy a telepi cigányok mielőbb emberibb életkörülmények közé jussanak. Nem jogtalan követelésekkel és csak külső segítséget várva, hanem munkával, tanulással, a társadalomiba való beilleszkedéssel. Ezt a törekvést segíti elő a Békési Művelődési Ház Dankó Klubja, melynek keretében hozzáértő emberek rendszeres ismertető előadásokat tartanak. Nagy sikert aratott többek között Pócsai Antalnak, a művelődési ház igazgatójának a cigányság történetéről szóló előadása. Dr. Lipták Pál járási gyermek- orvos egészségügyi tanfolyamot vezet, méghozzá nemcsak szakértelemmel, hanem közérthetően, érdekesen, ízesen. Sok-sok köszönet jár Faragó Gábor nyugalmazott tanárnak szervező munkájáért Népszerűek az Illik, nem illik című előadások és a Ki mit tud vetélkedők, amelyeknek László Imréné a szervezőjük. A vetélkedők alapján állították össze a Dankó Klub március 8-i farsangi rendezvényének műsorát. A legjobb számokat látta és hallotta a közönség, melynek soraiban meghívottként magam is ott voltam, Melyik számot emelhetném ki a sok közül? Talán Földesi József Dankó Pista életét és munkásságát ismertető, Dankó-da- lokkal kísért monológját? Vagy Farkas János versmondását Petőfi: János vitéz című költeményéből? De Farkas Mihályné .Konkoly Zsigmondné és Rádat Szilvesztemé produkcióját sem hagyhatom ki ,akik zenekari kísérettel cigánydalokat énekeltek, eredetiségében és hangulatában szinte .utánozhatatlaniul. Azt a cigánytáncot is szűnni nem akaró tape követte, amit a páratlanul szép hangú Farkas Mihályné, valamint Antónd Pálné, Konkoly Zsigmondné, Rádai Szilveszt érné, Farkas Mihály, Flóra Károly, Farkas János és Rádai Szilveszter mutatott be dalolva, zenekari kísérettel. Dicsérendő Ráca Mária szereplése is, aki Bari Károly két versét mondta el. Egyetlen szereplő sem volt művész. mégis minden szám maradandó élményt nyújtott közvetlenségével, őszinteségével. Mert szívből jött és szívekhez talált. Az sem rontott ezen, hogy műsor közben is megvitattak egyet, s mást. Annál közelebb jutottak a lelkes közönségliez, amely minden produkciót nagy tapssal jutalmazott. A rendezvényt bál követte. Pásztor Béla
