Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-06 / 54. szám
Másfélmillió forint értékű társadalmi munka Elfogadta a nagyközségi tanács Füzesgyarmat 1972. évi zárszámadását és ez évi költségvetését Az aktíratanácskozás után Fontos, a nagyközség életében i meghatározó szerepű napirend megtárgyalására ültek össze szombaton, március 3-án Füzesgyarmat nagyközség tanácsának tagjai. A község tavalyi költség, vetésének zárszámadásáról és az idei jóváhagyásáról kellett dönteni. Az elmúlt év jó év volt Fölcs előrelátással az igények mesz- saemenő figyelembevételével terveztek. Ennek az előrelatásr- nak az volt a2 eredménye, hogy a nagyközségi tanácsnak nem kellett hiteleket felvennie .nem maradtak adósai senkinek és kamattal sem terhelték meg a kasszát Jól osztatták be a fejlesztési alapot is. Az év folyamán még ideiglenesen sem kellett átcsoportosítani különböző költségvetési kiadásokra. Ahhoz persze, hogy minden tervszerűen menjen, először is gondoskodni kellett pénzről. Ezzel nem volt hiba, a nagyközségi tanács a bevételi tervét 110 j százalékra teljesítette és nyolc j millió 2ő0 ezer forinttal gazdálkodhatott. Ehhez jött még 5! 9 ezer forint 1971-es pénzmaradvány. Legszebb eredményt a működési bevétel mutatja, ezt 47 százalékkal teljesítették túl En. nek fő forrása a költségvetési üzem volt, ugyanis a 72 ezer forintos bevétellel szemben 350 ezer forintot „hoztak”. A kiadási tervét 95 százalékra tudta csak teljesíteni a nagyközségi tanács, de itt főleg külső okok játszottak közre. Leg na. gyobb lemaradás ugyanis „az „utak, hidak” költséghelyen mutatkozik, ahol a tervezett egy millió 158 ezer forinttal szemben mindössze 113 ezer forint a teljesítés. Ennek oka, hogy a tervezett, községen áthaladó útszakasz munkáit a KPM nem végezte el és így a hozzá kapcsolódó munkákat sem tudta | megkezdeni a tanácsi Az így megmaradt pénzt az idén használják majd fel. Elköltötték tavaly 30Ó ezer forintot az óvodák és iskolák nyári tatarozására és szemléltető eszközök beszerzésére. Több mint hárommillió 300 ezer forintot fordítottak különböző kulturális célokra. Csszességében nyolc millió 247 ezer forintot fordítottak kö! tséRvefr-%ii kiadásokra 197S- ben. A fejlesztési alap felosztását tavaly „menetközben” kellett megváltoztatni, ugyanis nem kapta meg a nagyközség a kért 600 ezer forintos OTP-hitelt. így összesen 816 ezer forinttal rendelkeztek a tervezett eev mil_ lió 360 ezerrel szemben. ЕЯ kellett halasztani tehát jónehény beruházást. A tervezettnél nagyobb összeggel támogatták viMeziMcsliázára inlitt a TOI is a Központi SaLcszo gálát negyedik díja A múlt év októberében a Ter- j mel öszö vetk ezetek Országos Ta- ' nácsa és a Központi Sajtószolgálat S zerk esztősége közös cifckpá- lyázatot hirdetett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői részére, hogy a megyei napilapokban való publikálás céljából írják meg a legjobb vezetési, munkaszervezési módszereiket, a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom irányításában szerzett eredményes tapasztalataikat. A beérkezett írásokat az országos bíráló bizottság a közelmúltban értékelte, és kiosztotta a díjakat. Az átlagos feltételekkel Tenderező szövetkezetek kategóriájában a 4. díjjal és a vele járó 3000 forinttal jutalmazták Eleki János fóagronómust, (Mezőko- vacsháza, Új Alkotmány Tsz). SBont — a nehézségek ellenére — a községi vízmű építését Nem terveztek társadalmi munkát a a elmúlt évre, de teljesítettek csaknem másfél millió forint értékűt Ezt is figyelembevéve elmondható, hogy eredményes, jó évet zártak a füzesgyarmatiak. Az idén valamivel kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak, mint tavaly. Hét egész hét tized százalékkal csökkentették a bevételi tervet ugyanis a magasabb tanácsi hozzájárulás majdnem 000 ezer forinttal kevesebb az elmúlt évinél. Ez összefügg a már előbb említett útépítés elhúzódásával, mert ez az összeg tavalyról rendelkezésére áll a tanácsnak. Emelkedett a szociális egészségügyi ágazat költségvetési összege 210 ezer forinttal. Ebből a többletből fedezik majd az orvosi szolgálat költségeit Igaz, nem nagy összeggel — négy ezer forinttal — de több jut kulturális célokra is. Csökkent viszont a gazdasági ágazat költ. ségvetés — szintén az elmaradt útépítés miatt Viszonylag alacsony összeget) tervezhettek az idén fejlesztési célokra. Fedezetként csak saját bevételeket vettek figyelembe, mivel a nagyközségi tanács az idén nem kap átengedett bevételeket összesen 650 ezer forint amit szétoszthatnak. Ezer helye lenne ennek a pénznek, de most csak a legfontosabbak- ra jut Csatornázásira, 170 ezer, vízműépítésire 400 ezer forintot költenek és ez majdnem az egész költségvetést elviszi. Terveztek az idén 700 ezer forintnyi társadalmi munkát, mely körülbelül személyenkénti 100 forintnak felel meg Remélik persze, hogy ezt sikerül jelentősen túlteljesíteni és a tavalyihoz hasonló szép eredményt elérni Ha ez így lesz, akkor az idén sem lesz panaszra okuk Füzesgyarmat lakosainak. L. L, HOSSZÚ idS 9 emlékezetes marad a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták békéscsabai aktívatanácskozása. Az őszinte hangvétel, a megye élelmiszergazdaságának alapos áttekintése, az elért eredmények ér_ tékelése s elhelyezése az ország többi megyéi mellé a legjobb értelem-nyitogatónak bizonyult. Azóta is gyakran szóba kerülnek a búza- és a kukorica-termesztésben elért helyezések, a takarmánytermesztés és a szövetkezeti állattenyésztés gondjai. mint a párt gazdaság-politikájának soronkövetkező helyi feladatai. Jó volt ezekről az aktíva-tanácskozáson szót váltani, mert az utóbbi években, különösen pedig 1970-től megsokasodtak, valósággal feltomyosodtak megyénk élelmiszergazdaságának gondjai. Az 1970. évi árvíz, és belvízkárokból anyagiak hiányában — sok szakadt az üzemekre — így csak igen nehezen lehetett a gazdasági mutatókat előrébb vinni, az ország megyéihez képest a hasonló fejlődési ütemet tartani, megközelíteni. Egynéhány növény hozamában a korábbi, igen előkelő helyezésű talán ezért is esett vissza a középmezőnyig. A gazdálkodás hatékonysága, jövedelmezősége nemcsak az időközben megnövekedett közterhek következtében csökkent hanem az országos termelés- növekedési színvonaltól való elmaradásunk miatt is. Nem véletlen tehát hogy a tsz-ek nagy részében miért panaszkodnak oly sokat a közgazdasági szabályzók okozta belső üzemi feszültségekre. Kétségtelen, a szabályzók működése folytán elvont összegek növekedése sokakban néhány pillanatra még a lélegzetet is átállították. Csakhogy az eszmé- ’ésnél azután számos hiba köu vetkezett be. A hatás lesújtó volt nem pedig felrázó! Noha a megye vezetése ez utóbbinak tulajdonított volna nagyobb szerepet. Úgy érződött, mintha egye* gazdasági vezetők feladták volna a küzdelmet s a szabályozók miatti siránkozásba bocsátkoztak, nem pedig a még tudatosabb, a még célratörőbb gazdasági munkához folyamodtak. Ä fáradtság jeleit lehetett érzékelni. E gondok összegezése, a feladatok meghatározására a megye élelmiszergazdaságának továbbfejlesztésére, a lehetőségek feltárására. a tartalékok bevetésére igazán jó fórum, alkotó tanácskozás volt az aktíváké. Néhány éve Békés megyei az ország egyik legtöbb gabonát, sertéshúst, baromfit, tojást adójának tartották. Jól emlékezem és mások is emlékeznek arra, amivel megyénket illették: Békés az ország éléstára Közben más megyék is azzá váltak, mert megközelítették, sőt a ná- lunkénál mostohább természeti adottságok «'lenére le is körözték megyénket. Ezek tények, mint az is. hogv Békésben igen kevés, az országos átlag alatt vagyunk a szövetkezeti gazdálkodásban foglalkoztatott szakemberek számában. Ez szintén átlag, hiszen akadnak szép számmal tsz-ek, ahol a tagság nagy munkalehetőséget biztosít a szakembereknek. Itt az eredmények is jobbak, mint máshol. Bizonyságul emlékezünk Nagy Mihály tez-szövetségi titkár felszólalására. Búzából a Körösök térségében a leggyengébb és a legkiemelkedőbb üzemi termésátlag között hektáronként 30 mázsa eltérés van! A békés- szén tandrási Zalka Máté Tsz szikes földjein már ugyanannyi búzát termesztene1- mint a megye legjobb talajadottságú szövetkezeteiben. Pedig 8—10 évvel ezelőtt hozamban a legjobb talajon gazdálkodó üzemek jártak élen. Most pedig a békés- szentandrásiak ! A következtetés kézenfekvő. A jó talajaflottságú üzemek egy részében elmaradtak a gabonatermesztés technológiájának fejlesztésével. Ha Bé_ késszen tand ráson öt—hat év alatt meg lehetett háromszorozni a föld termőképességét, akkor hasonló vezetői felfogással vajon mit lehetett volna csinálni a két—három méter vastagságú termőrétegű Csanádi és békési löszháton? Aranybányát! A vezetői felelősséget a tsz tagsága és a társadalom előtt ebben az ügyben — gondolom — nem lehet elvitatni! összefüggéseiben is vizsgálhatjuk a gazdasági eredményeket. Nem tévedünk, nagyon is egyértelmű következtetés vonható le a foglalkoztatott szakemberek számából — megyei és országos — és a termésátlagok alakulásából. De vegyük ide még a műtrágya-felhasználást. a korszerű gének elterjedését az újfajta vetőmagvak használatát. Kissé el va svunk ezekkel maradva. Az a ténv hogy a termésátlagok mindezek ellenére évről évre mégis emelkednek nem etnek meg senkit Ha önmagában a megyei helyzetet «'vonatkoztatva nézzük. akkor még az elbizakodottságnak is létalarda lehetne. De ne önmagában, hanem más megyék eredményeinek összevetésében vizsgáljuk a fejlődést. Mit tettek és hová jutottak mások. s mit tettünk mi és hol tartunk? Ebből vontonk le következtetést. merítsünk erőt, hogy a fejlődés ütemének korábbi színvonalát a megve akkori rangjának megfelelően ismét elérhessük. Iz m««** « for. rása lehet ehhez Horváth Pálnak a Dél-Békés megvei TSe Szövetség titkárának javaslata. Azt mondotta, hogy indítsunk mozgalmat azért hogy minden tsz-ben legyen közgazdász, legyen. aki elemezze, döntésre előkészítse a gazdaságfejlesztési alternatívákat. Az előbbre lépéshez kétségtelen szükséges a sokoldalúan indokolt javaslat, melyet a távlatokat is jól seitő szakember dolgozhat csak ki. ШШШ 3 1973. MÁRCIUS 6. De szükségesek a mánál1, a pillanatnyi érdeknél távolabb látó emberek is. akik a döntésben, a hozott határozatok megvalósításában társaiknak jó példával szolgálnak. Sok-sok tapasztalatot egybevetve levonható olyan következtetés is hogy a tsz választott vezetősége, szakember-gárdája és a pártvezetőség, a párttagság munkája nem eléggé összeforrott Mindenki igyekszik ugyan megfelelni a rászabott feladatnak. az erők mégis szétforgá- csolódnak, mert a sok jóakarat, összefogás híján patakokban csörgedezik a'. Nem válik hajót hordozó nagy folyammá. Mit lehetne tenni azért, hogy a szövetkezetek előtt álló feladatok megoldásán ne csak egy—két vezető munkálkodjon hanem a tagság java és mindenki? A pártalapszervezet termelést ellenőrző munkáját a lenini tanításnak. az MSZMP KB és a megyei pártbizottság határozatainak megfelelővé kellene tenni. A helyenként három vonalon is elfolyó munkát összefogva elemezve a pártmegbízatások rangján igazán egységessé, hatékonnyá lehetne szervezni, mint ahogyan több helyen is ezt teszik az alctíva után. A pártalapszervezetekben, a tanácskozás szellemének megfelelően sorjába szedik a feladatokat. Nem is egy tsz-ben agrár- éa kertészmérnököket, technikusokat vonnak be az alapszervezet vezetőségének munkájába. Helyenként titkári feladatot is kapnak. Ez jó jel biztató arra. hogy a pártalamzervezeti munkában az egyik legfontosabb terület, a termelés pártellenőrzése a 'enini tanításnak megfelelően és a felsőbb pártfórumokon. valamint a saját a laptervezet ben hozott határozatok megértésével, adaptációjával, a megvalósításban a személyes felelősséggel nem lesz különösebb hiba. A gazdaságszervező типЦа továbbvitelében sok függ a párttagság aktivitásától Etet a lehetőséget a szemléleti változások láncolatában az eddigieknél jobban kt lehetne és ki is kellene használni mindenütt A vélemények meghallgatása, a döntés—javaslat a határozat és annak megválasztása a mindennapi munkában, ha úgy tetszik, harc kérdése. Az új elfogadása ég termelésbe állítása nem nélkülözheti a legkisebb gazdasági egységben sem az eszmei küzdelmet Talán éppen ezzel magyarázható hogy az embereket szinte mindennap, minden nagyobb feladatra készüléskor meg kell nyernünk jó ügyünknek. I nárta'ap szervezetnek. a oártcsoportnak az egy-egy brigádban vagy a kisebb munkahelyen dolgozó kommunisták felelőssége. elkötelezettsége ezért is nagy. Nincs szándékomban fetisizálni ezt De tény. ahol a pártalapszervezetben nem langyos. hanem forró a vita légköre, ott mindenki — a vezetőtől a beosztottig — nagyobb biztonsággal dolgozhat Ezt a biztonságérzetet kellene tovább fokozni úgy, ahogyan az aktívatanácskozáson is összegzésként megfogalmazódott: dolgozzunk még eredményesebben a közösség és rmndanT-"iunk javára. Dupsi Károly A Vizesfásd Állami Gazdaság II. sz. kerülete (volt Tangazdaság), Békés szakképzett fejőgulyásokat keres tehenészeti munkakörbe. Békésen és környékén lakók előnyben. 136155 М111т««||||»|||||||»||||||||а1вм111111»нинн1ма»мнаяв1нннанпптмш Ritkulják as erdőt Újkígyóson, az Aranykalász Termelőszövetkezet erdősávot te. lepített ahol a fák már megerősödtek. Most a további fejlődés érdekében ritkítani kell az erdőt. Kovács György és Sko- perda Rudolf szorgalmasan döntik ki és darabolják fel a fiatal fákat. (Fotó: Demény)
