Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI T AJM Á C S ' Cá4> j A 1973. MARCTüS «., KEDD Ara: 1 forint xxvm. Évfolyam, 54. szám idegenforgalom Ssarwaaon гг1п.ж..т!01чГ'11'1.и11 ■ ™ ,1 . ■.MWBi'.f.rir—imnniTniniii nirnrimii JJ Hetvenezer látogaTő — Több szállodai szoba kellene Kedvelt a Kákaloki-Hollág Marchai»» Ismét bebizonyosodott, hogy a franciák többsége az eddigi politika megváltoztatását kívánja Az utóbbi néhány esztendőben egyre dinamikusabban fejlődik hazánk idegenforgalma. Évente ma már 6—7 millió külföldi ér­kezik hazánkba hosszabb-rövi- debb üdülésre. Ugyan ilyen ütemben nő a hazai érdeklődés is a külföldi utazások iránt. Ma már több mint egymillió magyar turista keresi fel a világ majd- minden táját. A tunzmua iránti fokozott érdeklődést igyekszik megyénk is egyre jobban kihasz­nálni és kielégíteni. A Viharsarok idegenforgalmi fejlesztését elősegítette a Békés­csabán felépült Körös Szálló, az 1970-es évben megnyílt gyulai határátkelőhely, a gyulai Vár­fürdő, a várjátékok és nem utol­só sorban a megye természeti szépségei, halban gazdag folyöi. Szarvas város idegenforgalma is évről évre fejlődik. Elősegíti ezt a várost átszelő festői Holt- Körös, a 85 holdas Európa-hírű Arborétum, a város híres isko­láik A szarvasi Arborétum ha­zánk egyik legismertebb .legláto­gatottabb arborétuma lett, az el­telt negyedszázad alatt. Ezt bi­zonyítja az is, hogy míg 1947- ben mindössze 500 látogatója volt, ez a szám az elmúlt év­ben már meghaladta a 70 ezret Ä hazai látogatókon kívül sok külföldi is felkeresd, legtöbben az NDK-bói látogatnak ей Szarvasra. Sűrűn rendeznek a városban és környékén nemzetközi és bel­földi táborokat. 1969-ben a nem­zetközi ifjúsági horgásztáborban tíz nemzet 130 fiatalja vett részt. Egy évvel később ismét a horgá­szok rendeztek ifjúsági tábort csehszlovákok részvételével, s ugyanakkor az alsótiszavidéki és körösvidéki horgász intézőbi­zottságok tagjai vertek tábort a Holt-Körös partján. Ezeken kívül sokan keresik fél a Szarvas és Békésszerntand- rás alatt húzódó Kákafokii-Holt- ágait is, amely rendkívül alkal­mas üdülésre, sportolásra és ter­mészetesen horgászásra. Egyre nagyobb az igény a város lakos­sága körében is a hétvégi pihe­nőházak építésére, amit a taná­csok és az érintett termelőszö­vetkezetek üdülőtelkek parcel­lázásával igyekeznek kielégíteni. A városi tanács a Mangolzugi terület parcellázásával csaknem 400 hétvégi telket alakított ki. A békésszentandrási nagyközségi ■tanács az elmúlt években csak­nem félszáz vízparti telket érté­kesített A békésszentandrási MSZMP-küWg utazott az NDK-ba A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Klézl Ró- bertnek, a KB osztályvezető-he­lyettesének vezetésével párt­munkásküldöttség utazott az NB'K-ba. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Lendvai Ist­ván, a KB alosztályvezetője bú­csúztatta. Jelen volt Karl Hei­land, az NDK budapesti nagy- követségének tanácsosa. mezőgazdasági termelőszövetke­zetek hozzájuk tartozó partsza­kaszon több száz hétvégi telek kialakítását és értékesítését kezdték meg. A város három horgász egye­sülete több évvel ezelőtt telket vásárolt az Annáéi'get hídfőjé­nél, ahová 16 szobás, 45 férő­helyes, kettős szintes horgász­tanyát kívánt építeni, több mint egymillió forintos költséggel. El is készült a terve, jelentős tár­sadalmi munkát is ajánlottak fel Mtegkezdték a tereprendezést, az elektromos hálózat, külső és bel­ső szerelési munkáit, a városi tanács bontásra épületet ajánlott fel. Sajnos az építkezés minded­dig azon bukott meg — a nagy társadalmi összefogás és segít­ségadás ellenére is — mert a Kákafoki-Holtág horgászvízzé való nyilvánítása még ma is füg­gőben van. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága határozati javaslato­kat fogadott el az idegenforga­lom további elősegítésére. A leg­fontosabbak között határozták meg az Árpád emeleti részén egv szálloda kialakítását — amelynek tanulmányterve már ej is készült. A tervek szerint a szállodát 1974. májusában nyit­nák meg, ahol 100—120 vendéget tudnak elhelyezni. A Békés me­gyei Idegenforgalmi Hivatal lét­rehozza a szarvasi kirendeltsé­get, megszervezik a fizetőven­dég-szolgálatot, az Erzsébet-li­getben pedig spor tkombi ná tot létesítenek. Mindezekből kitűnik, hogy a város nagy jelentőséget tulajdo­nít az idegenforgalomnak és mindent elkövet, hogy Szarvas természeti adottságait a jövőben gyümölcsözően hasznosítsa. A franciaországi választások első fordulójának végeredménye: — Szavazati joggal rendelke­zők száma: 29 723 551. — Az érvényes szavazatok száma: 23 605 973 (79,41 százalék). A szavazatok megoszlása a pártok között: — FKP: 5 026 417 (21,29 szá­zalék). — PSU és ultrabalos csopor­tok: 776 717 (3.29 százalék). — Szocialisták és baloldali ra­dikálisok: 4 523 399 (19,16 szá­zalék). — Egyéb baloldali csoportok: 649 855 (2,75 százalék). — Reformerek: 2 965 947 (12,56 százalék). — URP (kormánykoalíció) : 8 224 193 (35,54 százalék). — A kormánytöbbséget támo­gató egyéb jelöltek: 779 259 (3,30 százalék). Az első forduló eredményei­nek legjellemzőbb vonása a bal­oldal határozott é’retörése, a A TASZS2 szovjet h£rö'»vnök_ ség jelentése szerint a chilei vá­lasztásokon a még nem hivata­los végeredmény a népi erők nagv sikerét bizonvítia A népi egység koalíciós pártja a kép­viselőház 150 mandátumából a korábbi 54 helyett 63-at szerez^ tek meg, míg az o’lenzék kép­viselőinek száma 96-ról 87-re csökkent. A 25 szenátusi helyből 11-et a népi egység. 14-et a jobboldal szerzett meg, így az ellenzéki koalíció nem érte el az általa tervezett kétharmados többséget, sőt csökkent ereje a parlamentben. kormánykoalícióra esett szavaza­tok országos arányának jelentős csökkenése, hiszen az összes baloldali pártokra esett szavaza­tok aránya jelentősen megha­ladta a kormánykoalícióra esett szavazatokét. A reformerek nem érték el a remélt eredményt, a szavazatok 15—18 százalékát, de mérsékeltebb sikerük is lehető­vé teszi számukra, hogy sokhe­lyütt a „mérleg nyelve” szere­pét játsszák. Georges Marchais, a FKP fő­titkára a váíasztási éjszakán adott nyilatkozatában hangsú­lyozta: az első forduló eredmé­nye, a baloldal előretörése arról tanúskodik, hogy a franciák többsége az eddigi politika meg­változtatását kívánja. Ismét be­bizonyosodott. hogy a kommu­nista párt a baloldal legerősebb pártja s ez annál figyelemre­méltóbb, mert a jobbéi dali koa­líció elsősorban a kommunisták ellen irányította támadásait. A népi egység választási győ­zelme annál is inkább nagyje­lentőségű. mivel a belső reak­ció és az imperializmus egyesí­tett erőivel vívott kiélezett harcban született. A jobboldal a parlamenti választásokat a népi egység vívmányai elleni frontális támadásra akarta fel­használni. A reakció azonban nemcsak, hogy képtelen volt megszerezni a kétharmados kongresszusi többséget, hanem mind a képviselőházban, mind a szenátusban mandátumokat veszített. I Huszonöt éves a felnőtt oktatás Nehéz örökséget hoztunk ma­gunkkal — sok mással együtt — a múltból. Több százezer hiányos iskolai végzettséggel* sokan analfabétaként lépték át azt a történelmi küszöböt, ame­lyet számunkra a felszabadulás jelentett. De már az első esz­tendőkben teljesen egyértelmű­vé vált, hogy tanulnunk kell, hogy befogadhassuk és alkal­mazni tudjuk mindazt az újat, amely az ország építéséhez nél­külözhetetlen. Éppen most 25 esztendeje — március 5-én — állami határozat született a felnőttoktatás megszervezésére, továbbképzésére. S attól kezdve ezreik ültek esténként az iskola­padokba, pótolták azt, amit legtöbbször saját hibájukon kí­vül mulasztottak el. Elnehezült kezekkel fogták a tollat, írták a házi feladatokat, oldották meg a matematikai példákat. A legtöbben az általános is­kola utolsó két osztályát pó­tolták, bár igen sok helyen a négy felső osztályt is megszer­vezték, mert különösen vidéken az első néhány osztály elvégzé­se után munkába állították a gyereket. A háború előtti években hazánkban 900 ezer írástudatlant tartottak nyilván. Ez világosan mutatja, hogy mi­lyen hatalmas törénelmi fel­adatra vállalkoztak a felnőtt- oktatás szervezői és azok a ta­nárok, akik a nappali munká­juk után este újra kezdték az oktatást. A felnőttoktatás nagy misszi­ót töltött be, de illúzió lenne azt hinni, hogy két és fél év­tized alatt teljesen sikerült fel­számolni egy egész történelmi múlt kulturális bűnét. Sokan voltak ,ajcik szégyeltek iskolába járni. Mások úgv vélték, „ha eddig jó volt, ezután is jő lesz”. De még az ilyen visszahúzó erő ellenére is óriási eredmények születtek. A háború előtt 900 ezer volt az analfabéták száma, 1970- re ez már 187 ezerre csök­kent. Viszont ez a szám még min­dig azt mutatja, hogy a munkát nem fejeztük be. A dolgozók ál­talános iskoláiban a legnagyobb érdeklődés az 1963—64-es tan­évben volt, akkor az esti tago­zaton 100 ezren tanultak. 1971- ben 17 365-en iratkoztak be ilyen iskolákba. Az érdeklődés is csappant, de a szükséglet is kisebbé vált. A negyedszázados évforduló új feladatokat, kor­szerűsítési tennivalókat állít az oktatás irányítói elé. Az esti és a levelező tagoza­tokon tanulók aránya részben eltolódott a felsőfokú intézmé­nyek felé, az elmúlt 25 év alatt összesen 78 ezren szereztek diplomát főiskolákon és egye­temek esti és levelező tagoza­tain. De egy legutóbbi összesí­tés alapján — az adat 1972-es — még mindig másfél millióan nem fejezték be az általános is­kola utolsó két osztályát. Tavaly ősszel minden megyében vizs­gálták a felnőttoktatás helyze­tét és az általános tapasztala­tok értékelése alapján született az a miniszteri utasítás, amely ez év január 1-től léoett érvénybe. Eszerint a művelődésügyi mi­niszter és az érintett szaktárcák miniszterei a továbbképzés alanfeltétel ének tekintik az ál­talános iskolai ismeretek elsa­játítását és ezért rövidített tan­folyamok szervezését tettélk le­hetővé. Ehhez különleges óra­tervet és tantervet dolgoztak ki, sőt több helyen, például Szek- szárdon. a Babits M*bílv bnHúr- otthonban, vagv több fővárosi szakszervezeti művelődési ház­ban vizsgákra előkészítő tanfo­lyamokat indítottak. Elsősorban magának a tanul­ni vágyó felnőttnek érdeke is­mereteinek gyarapítása, mert szakmájában is így tud előre­lépni, fejlődni. Közös érdekünk, hogy műveltebbek, szakképzet- tefcboJc hevünk. L. V, юаовиааааэоаЁВш®онюваяво9*виавввешввввавшвая*авашвааввяаввишвв*ввв1 ÁLLVANYERDOBEN МШ Jó ütemben haDd Rí’ é jsibín, a TunácsltfUtái sasig útján az új itszin es lakóház építkezése. Az állványerdőben már a homlok iát kialakításán dolgoznak, alul pedig kibontakoznak a-, új üz­letsor körvonalai. Faió: Baloldali előretörés Chilében

Next

/
Thumbnails
Contents