Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

Л méhkeréki zöldségtermelés jelene és jövője Sarkadon tartotta tanácskozását a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa ÁFÉSZ Választmányának Kertészeti Szakbizottsága Békés megye két éve és a negyedik ötéves terv célkitűzései Tanácsválasztásra készülünk. Egy csonka, mindössze két évig tar tott ciklus végén járunk. Ez a két esztendő, bármilyen rö­vid is volt, nem múlt el eredménytelenül. Sikereink öröm telink, terveink biztatóak. A negyedik ötéves terv első két évére ki­tűzött feladatokat elvégeztük: gazdagodott megyénk, emelkedett az ellátottság színvonala, gyarapodtunk tudásban, kulturáltságban. A tanácstagok ezrei teljesítették fáradhatatlanul, megtisztelő megbízatásukat. Tették ezt együtt azokkal, akik őket bizalmukkal megtisztelve, közéleti tisztségre emelték. Munkájuk együttes ered­ménye ott van városaink, községeink, falvaink fejlődésében. E gondolatok jegyében adunk szemelvényeket megyénk két éves fejlődéséről ég a negyedik ötéves terv további célkitűzéseiről. e Új munkahelyek — 93 millió forint támogatás Március 27-én Sarkadon tartotta ülését a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa ÁFÉSZ Választmányának Kerté­szeti Szakbizottsága. Sarkadi István MESZÖV-elnökhelyettes köszöntötte elsőként az ország különböző részéből Sarkadra ér­kezett szakembereket, szakcso­portok és társulások képviselőit, továbbá Patay Jánost, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettesét, dr. So­mosközi Lászlót, az országos szakFizottság titkárát, Molnár Lajost, a megyei pártbizottság munkatársát. Ezt követően Sajti Sándor, a sarkadi ÁFÉSZ elnöke mutatta be előadásában a mint­egy hét évvel ezelőtt Méhkeré­ken létrehozott fólia alatti zöld­ségtermelés történetét, az azóta elért eredményeket, melyek or­szágosan is felkeltették a szak­emberek figyelmét. Bevezető­ként a SZÖVOSZ VII. kong­resszusára hivatkozott, amely határozatban fogalmazta meg az élelmiszergazdaság fejlesztését segítő modern programot. A fó­lia alatti zöldségtermelés alap- modelljeként a mezőkövesdi, a pápai és a sarkadi ÁFÉSZ-t je­lölte ki a SZÖVOSZ. A sarkadi alapmodellhez szinkronmodell­ként kapcsolódik Berettyóújfalu, Medgyesegyháza, Kistelek és Ti- szakécske fogyasztási szövetke­zete. Ezután azzal folytatta, hogy a sarkadi ÁFÉSZ-nél a zöldség- termelési program a méhkeréki zöldségtermelő szakcsoportnál fejeződik ki igazán évek óta. Vannak azonban olyan elképze­lések a sarkadi szövetkezetnél, hogy e kultúrát körzetük más községeiben is meghonosítják. A továbbiakban elmondotta Sajti Sándor, hogy Méhkeréken a fóliasátrak alatti zöldtermelés 1965—06-ban kezdett elterjedni a lakosság körében. Ehhez a kultúrához a termelési kedvet és a tapasztalatokat a helyi terme­lőszövetkezetnél szerezték meg a községbeliek. Hangsúlyozta az ÁFÉSZ elnöke ,hogy Méhkerék talajadottsága mindig kedvezőt­len volt Fakadt ez gyenge ter­mőerejű és kifejezett szikes, III. osztályú nehéz, kötött réti agya- gú talajából. Ezt az eredményez­te, illetve eredményezi, hogy termelőszövetkezete jelenleg is allami támogatással gazdálko­dik. A méhkerékiek többségének a felszabadulás után sem bizto­sított elfogadható megélhetést a ma már említett rossz adottsá­gú földterület. Sokan rendszere­sen eljártak más helységekbe] dolgozni. A fólia alatti zöldség- \ termelés fellendülése óta az itt1 élők helyzete alapvetően meg­változott. к zöldségtermelést álta­lában 25X3 méteres fóliasátrak alatt, hideg talajon, mesterséges fűtés nélkül végzik. A méhkeré­kiek elsősorban uborkát termel­nek, évenként több, mint 100 vagonnal. Salátából a soroksári, retekből a sheribel 592-es fajtát Pályaválasztó fiatalok ! Még jelentkezhettek konfekció» szakmunkás­tanulónak a Békéscsabai Kötöttárugyárba és mezőkovácsházi telephelyére. Tanulmányi idő 2 év termelik szívesen. Az utóbbi időben viszont kezdenek rátérni a zöldpaprika termelésére is. Majd azzal folytatta a szövetke­zet elnöke, hogy az ÁFÉSZ 19G9- ben kapcsolódott be Méhkeréken az említett kultúrák felvásárlá­sába és a termelők kezdeménye­zésére megalakították a zöldség- termelő szakcsoportot, akkor 23 taggal. Jelenleg 215 tagja van a szakcsoportnak. A szakcsoport által termelt áruk mintegy 40 százalékát a MÉK 60 százalékát pedig a sarkadi ÁFÉSZ köti le szerződéssel és vásárolja fel. A szövetkezet termelési előleggel, fóliával, vetőmaggal, növényvé­dőszerrel, tapasztalatcserék szervezésével, szakmai oktatás­sal, a felvásárlás és értékesítés biztosításával, különböző terme­lőeszközök beszerzésével segíti a szakcsoportot. ÉZUtátl elmondotta Sajti Sándor, hogy az ÁFÉSZ szakve­zetői — a SZÖVOSZ-ban koráb­ba megtartott tanácskozást kö­vetően — kidolgozták a modell­program középtávú tervét а IV. ötéves terv hátralévő időszakára. E terv szerint 3 év alatt terme­lésszervezésre és fejlesztésre 645 ezer forintot, termékforgalmazás fejlesztésére, felvásárlóhely, rak­tár létesítésére 900 ezer forintot, fóliajuttatásra, oktatásra, tapasz­talatcserékre 135 ezer forintot költenek. E fejlesztés többsége Méhkeréken, kisebb része Sarka­don nyer megvalósulást. Az em­lített programhoz 1 millió 217 ezer forintot a SZÖVOSZ-tól várnak, míg a többit a MÉSZÖV, továbbá az ÁFÉSZ és a szakcso­port teremti elő. A SZÖVOSZ már adott is 70 ezer forint támo­gatást palántanevelő-hajtatóház építésére. A hájtatóház Méhke­réken január első napjaitól már folyamatosan üzemel, illetve mostanáig 90 ezer darab palán­tát adott a tagoknak, önköltsé­ges áron. Jelenleg uborka, para­dicsom- ég paprikapalántát ne­velnek benne. Befejezésként ar­ról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a múlt év decemberében Sarkadon is megalakult egy zöldségtermelő szakcsoport 28 taggal, melyhez azóta további 10 termelő csatlakozott. Majd dr. Somosközi László, a szakbizottság titkára mondott elismerő szavakat arról, hogy a SZÖVOSZ kezdeményezése nyo­mán Méhkeréken és az ország más részében is életre kel a fólia alatti zöldségtermelés. Hangsú­lyozta, hogy továbbra is találják meg a sarkadiak és a méhkeré­kiek a forgalmazás hogyanját. Ezt követően Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese üdvö­zölte a méhkeréki kezdeménye­zést. Kifejezte azon véleményét, hogy továbbra is ösztönözni kell a termelőket, ahol lehetőség van a fólia alatti zöldségtermelésre. Az előadások elhangzása után a szakbizottság tagjai Méh­kerékre látogattak, ahol megte­kintették a zöldségtermelő szak­csoport tevékenységét. Majd Sarkadon neves szakemberek és szövetkezeti vezetők összegezték a látottakat, elismerve azt a tényt, hogy a mintegy 7 évvel ezelőtti méhkeréki kezdeménye­zés mindinkább országos hírűvé lesz. , Balkus Imre Mezőmegyeri Iparcikkbolt­ba szakképzett boltmető házaspárt alkalmazunk A bolt havi forgal­ma: 150 000,— Ft. ÁFÉSZ, Békéscsaba. 136538 Békés megye szocialista ipara 1971-ben 6,8 százalékkal, 1972- ben hét százalékkal termelt töb­bet az előző évhez viszonyítva. Két év alatt a nehézipar 13,7 százalékkal, a könnyűipar 14,5 százalékkal, az élelmiszeripar 15,4 százalékkal emelte termelé­si értékét. Az áremelkedéseket figyelembe véve a termelési vo-| lumen növekedése ennél kisebb volt. Összességében az ipari ter-! mêlés alakulása kedvezőbb volt az országos átlagnál. Az ipari vállalatok és szö­vetkezetek termelésüket első­sorban a termelékenység növelé­se útján emelték, kevésbé új létszám alkalmazásával. Ez a körülmény a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósí­tása irányába hat. A termelés- növekedés az iparban 1971. év­ben 62 százalékban. 1972. évben 100 százalékban a termelékeny­ség emelkedéséből származott. A szocialista iparban foglal­koztatottak száma az utóbbi években 1971-ig átlagosan 600— 800 fővel — viszonylag egyenle­tesen növekedett, számuk elér­te az 54 ezer főt. Ennyi volt az iparban dolgozók száma 1972- ben is. A munkakörülmények és a jövedelmi viszonyok javulá­sának eredményeként mérséklő­dött. a munkaerővándorlás. A szövetkezeti iparban dolgozik a foglalkoztatottak 33,5 százaléka, ami jelentős arányt képvisel, s megyénkben a szövetkezeti ipar fontosságára utal. • Az ipari beruházások közül a? orosházi Húzott-Síküveggyár 1,4 milliárd forintos beruházása folytatódott. Eddig 740 millió forintba került népgazdaságunk­nak. Az élelmiszer-csomagoló üveggyártás fejlesztése kereté­ben Orosházán 155 millió forin­tos korszerűsítésre kerül sor, amelyből eddig 109 millió forint értékű munkát meg is valósí­tottak. Befejezéshez közeledik a thermopán- és drótháló-gyártó üzem beruházása is Orosházán. Elkészült 22 millió forint költ­séggel a Mezőhegyes! Cukorgyá­rat ellátó földgázvezetik és gáz­fogadó állomás. Folyamatban van a Forgácso­ló-szerszámipari Vállalat békés­csabai gyárának bővítésé, a Csepel Autógyár szeghalmi üze­mének bővítése, a Békéscsabai Cserépgyár, a Mezőhegyese Cu­korgyár, a Békéscsabai Kötött­árugyár beruházása. A földgázvezeték bővítése az utóbbi két évben 48 millió fo­rintba került. Békéscsabán 10,3 kilométerrel, Gyulán 4,4 kilomé­terrel, Orosházán 1,3 kilométer­rel bővült a városi gázhálózat hossza. As új ipari létesítmények üzembe helyezését követően folytatódott a megye ipari szer­kezetének kedvező átalakítása. Kiemelkedő az építőanyagipar (tégla, cserép, üveg) és a gép­ipar arányának erőteljes növe­kedése. Az ipari új beruházások jól kapcsolódnak a megyei adott­ságok kihasználásához. Az em­lített beruházások a korszerű technológiák megvalósítását, a termelékenyebb munkaszerve­zést is jelentik. Nehéziparban dolgozik a, ipa­ri foglalkoztatottak 35,5 száza­léka. Csökkent a szezon-jeli egű munkahelyek aránya. A mun­kások egyh armada 500 főnél többet foglalkoztató üzemben dolgozik. A/ megye ipari fejlő­dését bizonyos koncentrálódási folyamat is kíséri. A megyei székhelyű szocialis­ta ipar 1971-ben, 1972-ben ter­melésének 30 százalékát közvet­lenül a lakosságnak és a kiske­reskedelemnek adta át, s elő­segítette ezzeq a lakosság jobb és választékosabb ellátását is. Számottevő az export-értékesí­tés 23—24 százalékos arány* is. Szocialista építőmunka egyik eredményeként ma már a, ipar­ban foglalkoztatottak 97 száza­léka heti 44 órás munkaidővel dolgozik. A fejlődő szocialista ipar ál­lóeszközeinek értéke meghaladja a nyolcmffliárd forintot, я ennek több mint egyharmadát gépek és termélőberendezések teszik ki. A megyei tanács iparfejlesz­tési alapjából 1971—72. évben nyolc vállalatnak, illetve szövet­kezetnek összesen 385 milldó fo­rint összegű fejlesztéshez 37 millió forint vissza nem téríten­dő támogatást nyújtott. A tá­mogatott beruházások üzembe­helyezését követően mintegy 1700—1800 új ipari munkahely jön létre. Ez elsősorban a mun- kábalépő ifjúsági és a mezőgaz­daságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatását segíti elő. Támogatást nyújtott az elmúlt két évben a lakossági szolgálta­tó kapacitások fejlesztéséhez is a megyei tanács. A támogatás összege 23,3 millió forint volt* amelyhez a vállalatok, szövetke­zetek további 45,7 millió forin­tot biztosítottak. Ennek során a textiltisztítás fejlesztése 40 mil­lió forint, a lakáskarbantartó kapacitás fejlesztése ötmillió forint, a gépkocsijavító kapaoi- tás 14 millió forint, a háztartá­si készülékek, rádió-, televízió- javító kapacitás fejlesztése 12 millió forint beruházással való­sul meg. A munkák jelentős ré­sze még folyamatban van. A negyedik ötéves terv idő­szakára 45 millió forintos ta­nácsi támogatással a sütőipar 123 tonna kapacitással történő fejlesztése van előirányozva. Eddig 18 tonna új kapacitás üzembehelyezésére került sor, amelyhez négymillió forint tá­mogatást nyújtott a tanács. Ezenkívül folyamatban van még az elekd és csorvási üzemek be­ruházása is. A lakosság jó kenyérrel tör­ténő folyamatos ellátása a megvalósítás útján van, de a jelenlegi szint is az országban az első helyet jelenti. A lakossági igények ldelégíté- eére rendelkezésre álló magán- kisiparosok száma 4460. E téren változás alig van. A lakossági szolgáltatási tevékenység növe­kedése miatt maguk a tanácsok szorgalmazzák az iparengedély- lyel rendelkezők számának gya­rapodását, főleg kisebb lakos­ságszámú településeken. A megye ipara a következő években is 5,5—6 százalékkal emeli termelését. A termelés emelkedésének 75—80 százalé­ka a termelékenység emelkedé­séből származzon. Gondoskodni kell a további tartalékok feltá­rásáról ég ahol lehetséges, meg­felelő feltételek mellett á mű- szakszámok növeléséről. Az ipar fejlesztését általában intenzív vonás jellemezze, ahol azonban lehetőség van, a támo­gatott iparfejlesztések újabb munkalehetőséget is jelentsenek. A megyei tanács iparfejlesz­tési alapjából a következő há­rom évben az eredeti tervnek megfelelően további 93 millió forint támogatást nyújt ipari be­ruházásokhoz, elsősorban új munkahelyek létesítése érdeké­ben. Ezeknél a fejlesztéseknél is törekedni kell korszerű techno­lógiák és korszerű gyártmányok kialakítására. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan 1800 fővei fog emelkedni 1975-ig. Az ipari vál­lalatok az üzem- és munkaszer­vezés javításával is igyekezze­nek gazdálkodásukat eredmé­nyesebbé tenni. A megye ipara a, eddigihez hasonlóan 23—24 százalékos arányban törekedjen gazdaságos expóit-termelés el­érésére. Be keli fejezni a gyulai nyom­da rekonstrukcióját és meg kell építeni Békéscsabán az új lap­nyomdát. Segíteni kell a megye ipán szerkezetének átalakulását, hogy a korszerűbb technológiát és a jobb kereseti lehetőséget biz­tosító gépipar és híradástechni­kai ipar jelentősebben fejlőd­jön. A megye mezőgazdasági termeléséhez kapcsolódó mező­gazdasági gépgyártás fejleszté­sére is figyelmet kell fordítana (Folytatjuk) ШШШШ 5 1973. MÁRCIUS 99.

Next

/
Thumbnails
Contents