Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-29 / 74. szám
Ill Aztán ahogy teltek az évek Biharugra Takart®, kertes ház. A kutya a hátsó udvar feltől iramodik elő, s éles csaho- láesai felveri az utca csendjét Az asszony pirosarcú, Lábán gumicsizma. Mögötte jön a férje. Kissé hajlott a háta. — Kiss József vágyóik —■ nyújtja nagy, kérges tenyerét — Nyugdíjas — teszi hozzá tréfálkozó hangsúllyal a felesége és szívélyes mozdulattal tárja ki a kiskaput A folyósó üvegezett és tá^is. A szoba padlóa A sarokban tv, átellenben egy könyvesszekrény. A. bordőszmű fotelok egy alacsony asztalt fognak közre. Kissi Jőzsetné megigazítja fejkendöjét és a könyvszekrény, re mutat — Szabó Páli bécsi azt írta a hiharugrai asszonyokról, hogy bibliáé édesanyák, De «s las« san már a múlta — Miért? Az asszony szeméből eltűnik a derű. Gondolkodik, mintha fel akarná mérni életét Nehéz, birtelenébem a miértre választ adni. — A kislányomé volt ez a szó ba. Ô már kiröppent a fészekből. Mérnök. Kertészeti egyetemet végzett. — Ez hát a magyarázat? — Ez is — aztán huncút derűvel a férjére tekint. — Tudja mit mondott valaha az én uram? Nem megy olyan helyre, ahol két embernél több dolgozik. S végül mindene lett a termelőszövetkezet Kiss József lassú mozdulattal leveszi fejéről a kucsmát Kisvártatva válaszol csak. —— Akkoriban másként gondolkodtam. A parasztember mindenféle változástői idegenkedik. Háromszor kezdtük újra az életeit a feleségemmel — Mikor lépett be a termelő szövetkezeibe? — 1960-ban. A föld megtanítja az embert, hogy csak akkor tud boldogulni rajta, ha nagyon becsületesen -dolgozik. A termelőszövetkezetben állatgon, dozo voltam. Mindenre úgy vigyáztam, mintha a sajátomé lenne. EZ van a véremben. Ä hiharugrai Felszabadult Földnek hét elnöke volt. Soha sem rejtettem véka alá a véleményemet. Mert bizony volt sógorsás;, kcmaság is. Mondtam ebből bai lesz, ez így nem vezet jóra. A feleségem cs-'títoU. hogy majd a végén. nekem lesz bajom. Neheztelni fognak, meg tudom is én... — És? Megrázza a fejét. Aztán olyan kifejezéssel, mintha valami nagy titkot akarna elárulni a szekrényhez lép. Egy piros dobozt emel ki az egyik fiókból. Kérges tenyere megremeg, ahogy kinyitja a dobozt. — Kitüntettek — mondja hal, kan, s két ujjával kiemeli a dobozból a csillagos érmét — A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, ez van ráírva. — teszi hozzá az asszony az ő' hangja is nagyon halk. — Akkoriban építettünk egy borjúnevelőt a tsz-ben, de ha a mostanit látná! Évről évre gyarapodik a termelőszövetkezet. — Mióta tanácstag? — Tizenkét éve. Most újra jelöltek. —- Ennek ig külön története van. — veti közbe a felesége. — Miért? — Mert az én uram nagyon zárkózott ember volt. Kiss József megcsóválja a fejét majd tiltakozóan emeli fel kezét — Nem egészen így volt. Meg, választottak. Mondom magamban, majd lesz valahogy. Aztán ahogy teltek az évek, láttam, hogy ez; komoly dolog. Aztán azt is láttam, ha az emberek összefognak, sok mindent megtehetnek. Rajtunk múlik, hogy milyen lesz Biharugra. Ahogy ezt érzi az ember, úgy lesz egyre bátrabb és hangosabb. Magára vállalja mások gondját hogy segítsen. A-múlt évben a választókerületem egyik utcár ja villanyt kapott. Van egy nagy tervünk, hogy fürdőt építünk a községben. Sok a reumás ember. Társadalmi munkában fogjuk megcsinálni. Van 60 fokos vizünk. Csak rajtunk múlik, hogy ne vesszen kárba. — mondja meggyőződéssel. Tekintete a sarokba réved. Olyan az arca, mintha vívódna, hogy kimondja-e, azt amire hirtelen gondol. — Nem hittem, hogy valaha ilyesmin fogom törni a fejemet. — kissé ironikus-a hangja, aztán magyaráza ként hozzáteszi; érdeme» a közösségért dolgozni, mert a közösség teremtette meg azokat a feltételeket, hogy а bi- harugrai emberek ma jól élnek. , • * » A tavaszi nap melegen süt. Az útmentén takaros házak sorakoznak. A kertekben dolgoznak. A község szélén áll Szabó Pál író kősírja. Hatalmas tömb. je a szorgoskező, a tiszta lelkű hiharugrai ember örök szimbóluma. (Sered!) Az iskolai iemokratizmis kialakításának központi alakja: az iiazgató Gácsér József előadása Békéscsabán az Ifjúsági és Vtíorőházban Tegnap délelőtt Békéscsabán, az Ifjúsági és Űttörőházban Gácsér József, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője „Az iskolai élet demokratizmusának alakulása Békés megye közoktatási intézményeiben” címmel tartott magas színvonalú előadást. A tájékoztatón középiskolai igazgatók, szakmunkásképző-intézetek igazgatói, járási, városi művelődésügyi osztályvezetők és szak- szervezeti titkárok vettek részt. Az előadó bevezetőjében arról beszélt, hogy a demokratizmus kibontakoztatásához jó útmutatást ad az MSZMP X. kongresszusának határozata, amikor leszögezi: „a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata.” — Az iskolai élet demokratizmusának alakulásához nagy lendületet adott az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 12. határozata, amely az állami oktatás helyzetét és fejlesztésének feladatait jelölte meg — mondotta a továbbiakban. A határozat egyértelműen kimondja: ,A tantestületek közösségi élete nem fejlődött eléggé. demokratizmusa elmaradt a társadalmi demokratizmus átlagos szintjétől”. Igaz ez a megállapítás Békés megyére is. Különösen ha azt mondjuk, hogy az iskola egész tevékenységével önálló, aktívan kezdeményező, alkotó személyiségeket kell, hogy neveljen, akkor ennek a követelménynek csak olyan tantestületi közösségek tudnak eleget tenni, amelyek maguk is hasonló módon élnek. Ma még nem mondhatjuk azt, hogy a tantestületek közössége, vagy legalább is többségüknek a közössége aktív módon tevékenykedne. Van még egymástól való elzárkózás, „csak a magam munkája érdekel” nézet, „nem bírálok, mert akkor engem sem bírálnak” felfogás. Az előadó ezután ismertette annak a felmérésnek az eredményét, melyet az elmúlt hónapban a megyei tanács művelődésügyi osztálya 47 közoktatási intézményben végzett, s amelynek célja az iskolai élet demokratizmusának alakulását &еааяаяввеяаявваяявваяяяяяхеаяаевяаяяяаяяяваяваяаав89еяяяеэвя8яэввввяяявявяяя*ввавояяявяев BCHuiiKBiniiHiiiiiuifHiaiiniiBiuin szovjet újságírói együttműködés Aláírták az 1973. évi magyar—szovjet újságírói együttműködési megállapodást és munkatervet. Képünkön: Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára (jobboldalt) és Borisz Jakovljev, a Szovjet Újságírók Szövetségének ‘titkára aláírja az okmányokat. (MTI—Fotó) volt hivatva feltérképezni. Az összegyűjtött anyag értékelésekor arra a következtetésre jutottak, hogy a demokratizmus teljes kibontakozását ma még több tényező akadályozza. Többek között a kritikai szellem gyengesége; az egyéni érdekeknek, elképzeléseknek a közösségi érdekék fölé emelése; a kényelmes pedagógusok és a törekvő nevelők között feszülő ellentét; a feladatok egyenlőtlen megosztása; a nem kielégítő tanár—diák-viszony és az is, hogy egyes igazgatók még nem élnek kellő mértékben együtt a nevelőtestületekkel és a felmerülő problémákra nem reagálnak időben. — Ügy gondoljuk — folytatta ezután Gácsér József —, hogy a mikroközösségekkel való emberi kapcsolat kiépítése az igazgató részéről növelné a pedagógusok aktivitását, önállóságát. A munkaközösség-vezetők javaslatainak alkotó módon való figyelembe vétele és a vezetői munkában való hasznosítása például a nevelési feladatok sokoldalú elemzését és tervezését segítené elő. Napjainkban, de az elkövetkezendő években is a közoktatás tartalmi feladatainak megvalósításához elengedhetetlen a tantestületi demokratizmus fejlesztése. Ehhez az szükséges, hogy az igazgató, a párt- és szakszervezeti tisztségviselők jobban inspirálják a tantestület tagjait .hogy jobban éljenek jogaikkal és tartsák be kötelességeiket, hiszen a tantestületi demokratizmus fejlesztésének elsődleges célja az, hogy a pedagógusok véleménye szerepet kapjon az iskola belső életében, vezetésében, annak érdekében. hogy javuljon az oktató—nevelőmunka, hogy a jelenleginél nagyobb teret kapjon alkotótevékenységük. — Nézetem szerint az iskola belső élete, a tantesülat hangulata elsősorban a vezetés színvonalától, stílusától függ. Azt az igazgatót, akinek a munka során, jut ideje pedagógustársaival is beszélgetni, egyéni gondjaikban segítséget nyújtani, nagy megbecsülés és tisztelet övezi. Ezt azért is hangsúlyozzuk, mert a jövő iskolájában a jelenleginél is nagyobb szerepet játszik a pedagógus hiszen reá hárul az a fe’adat. hogy minél sokoldalúbban segítse a tanulók képességeinek kibontakoztatását, hogy a társadalmi életben bekövetkező változásokat me’felelően beépítse a tanulók ismereteibe. Az előadó ezután arról beszélt, hogy szorosabb és rendszeres munkakapcsolatot szükséges Mépíteni az általános iskolák ás a középiskolák között. Az is fontos és lényeges, hogy a pedagógusok munkáiéban jobban érvényesüljön a fizikai dolgozók gyermekeinek pedagógiai ösztönzése és támogatása. Az iskolavezetés és a nevelőtestület tagiainak tmmkakancsolatát elemezve hangsúlyozta, hogy annak iellene erősen differenciált, és a kapcsolatok kialakításában jelentős szerepe van az igazgató emberi és hivatali magatartásának. képzettségének, hivatástudatának, ugyanakkor a kapcsolatok jellegét erőteljesen befolyásolja a nevelőtestület összetétele, felelősségtudata, létszáma, az iskola nagysága is, az épületek szétszórtsága is. Mindezek figyelembevételével megfogalmazhatjuk azt, hogy a demokratizmus kialakításának központi alakja az iskola egyszemélyi felelős vezetője, az igazgató. — Mi is valljuk — mondotta —, hogy az iskola egész politikai, pedagógiai tevékenységét, légkörét, kapcsolatát a közösséggel. a társadalmi szervekkel az igazgatók politikai, pedagógiai felkészültsége, vezetési módszere és egyénisége döntően befolyásolja. Ezért nekünk azt a gyakorlatot kell támogatni, amely a legmegfelelőbb embert állítja a tantestület élére. Előadása következő részében a párt- és a szakszervezeti vezetők és az iskolavezetés kapcsolatának lényegéről szólt, majd az iskolai élet egészének tervezéséről, szervezéséről és a végrehajtás ellenőrzéséről fejtette ki az összegyűjtött tapasztalatokat. A későbbiekben az ifjúsági szervezet feladatait világította meg sokoldalúan, majd részletesen szólt az iskolavezetés, a nevelőtestület és a szülői munkaközösségek munkakapcsolatáról Elmondotta, hogy az SZM-elnökök részvétele az iskolai életben egyre gyakoribb. Ez elsősorban ott valósul meg, ahol jól ismerik az iskola munkatervét, és ennek alapján, az iskolavezetés közreműködésével készítik el a szülői munkaközösség programját Ahol ez a törekvés hiányzik, ott az iskola és a szülői munkaközösség között formális a kapcsolat, különösen fogyatékos a nevelést elősegítő munkakapcsolat, holott az iskolavezetésnek és a nevelőtestületnek igen fontos feladata lenne a- szülők pedagógiai szemléletének elmélyítése, a nevelési partner-kapcsolat erősítése. Gácsér József ezután azt hangsúlyozta, hogy a jó tantestületi közérzet első számú, legfontosabb biztosítéka az igazgató. Ehhez feltét’énül szükséges, hogy minden lényeges kérdésről, ami az iskolájában történik. tudjon, tájékozott legyen. — Űev gondoljuk, a különböző illetékes szervek természetes munkafolyamatnak tekintik, hogy az igazgatót folyamatosan és rendszeresen informállak az iskoláját érintő kérdésekről. Az új tanácstörvény alapján — mondotta az iskolák fenntartásában egvre ' naevobb szerepe van a helyi tanácsnak. El kell érnünk, hogy a helyi tanács és az igazgatók között szoros, elvi alanon nyugvó munkakapcsolat alakuljon ki. Örömmel állapíthatjuk me» hogv privés medvében eev-két kivételtől eltekintve. я hetei tanácsok vezetői lehetőségeikhez mé-ten kiemelt feladatnak teltetik a közoktatás támogatását Védül összedezjte azokat a feladatokat, amelyeket az iskolai élet demokratizmusának további fejlesztése pröokéK<m feltétlenül med kett valósítani, Mőior And- rásné. a Pedadógusok Szakszervezetének rívó» medve' titkára korreferátumában szintén ez iskolai étet demok-atizmnsának kialakításáról beszélt, elemezve a legfontosabb tennivalókat Gácsér József előadásához és a korreferátumhoz többen hozzászóllak n/ra-si Gyula, az MSZMP Békés me<*vei h'7r>t+*'árrónafk munkpfSrc;» Koller József, az orosházi, Kruchió Gábor, a békéscsabai gimnázium igazgatója. Kálmán Gvula, a békéscsabai szakközépiskola és Tóth Pál. a MüM. 61.1-es sz. Bzakm"nkáské>-vző Intwotonok igazgatéia. valamint Manor János. a e'zer»halmi Járási Hivatal művelődésügyi osztályának vezetnie és Tf>ón'őr)i Alstdárné. a Pedagógusok Szakszervezetének orosházi városi bizottságának titkára. S. E.
