Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-27 / 72. szám
fi korszerűbb üzemszervezés kezdeti sikerei a konzervgyárban 1 a tál y május 26-án öntötték végleges formába az ezernél több munikast foglalkoztató Békéscsabai Konzervgyárban az év hátralevő idejére az üzem- és munkaszervezési intézkedési és július 31-én pedig a középtávú, az 1975 végéig szóló tervet. Igaz az, awút egy tanácskozáson az egyik elvtárs (kifejtett, hogy nem új dolog ez, hiszen eddig is volt üzem- és munkaszervezés. Mégis valóság az is, amit ezen a tanácskozáson Ze- lenyánszki György elvtárs, a konzervgyár igazgatója mondott, hogy ez az út még nincs kitaposva, hiszen korszerű szervezési feladatokat szükséges megoldani, a mai fejlettebb körülményekhez igazítani. És ez mégiscsak újat jelent az eddigivel szemben. Nyugodtan jegyzem ide úgy, hogy az eddigivel, mert _ a dolgok legelején tartunk, mégha a konzervgyári ! 1972-re szóló intézkedési és az I 1975 végéig szóló középtávú terv elkészítése óta élteit jó félesztendő is. Különben amikor élelmiszeripari üzemről beszélünk, mondhatjuk, hogy az üzem. és munkaszervezési feladatok kiterjedtebbek más ipari üzemeknél, hiszen csak a mezőgazdasági üzemekkel együttműködve képes feladatait megoldani. Ez egyébként a konzervgyár 1972. évi intézkedési terv bevezetőjéből világosan kitűnik, amikor megállapítja, hogy fő feladat a vállalat nyersanyag-igényének mind jobb kielégítése, a gépesített nagyüzemi zöldségtermelés bázis- üzemeinek kialakításával, miközben biztosítani kell a növekvő mennyiségben érkező nyersanyag mind termelékenyebb feldolgozását. Ezért szükséges végeredményben a korszerű üzem- és munkaszervezést kialakítani. Ezért szükséges tovább fejleszteni és bővíteni a nyersanyagszállítás gépesítését, racionalizálni a konzerv raktározását, a vállalaton belül az anyagmozgatást, az uborka kézi berakását, a hagymatisztítást, a pap- rikacsumázast. Komplex módon szükséges biztosítani a karbantartási anyagokat, szerszámokat és egyéb tartalék alkatrészeket A jelentősebb termelőberendezések gyártásvonalalk kapacitáskataszterét oly módon szükséges felfektetni .hogy az időközi változásokat is rávezethessék és alkalmas legye« arra, hogy évről évre mérhető legyen a termelővonalak (kihasználása. Vagy többek közt el kell végezni a víz- és energiagazdálkodás vizsgálatát, a felhasználás mennyiségének indokoltságát. Például a villamusenergia használatánál kutatni kell a fölösleges fogyasztás forrásait, ugyanakkor azt is, ahol elégtelen a világítás. A víz és energia racionálisabb felhasználását 1975-ben meg kell kezdeni. Minta hogy a növekvő társadalmi igény követeli a részben felsorolt intézkedéseket, tervek megvalósítását, ugyanaz az igény követeli meg a munkakörülmények javítását, a munkásokról szóló fokozottabb gondoskodást Nevezetesen javítani szükséges a szociális ellátottságot, az étkeztetési körülményeket, bővíteni az öltözőket fürdőket Ez azért is kap külön nyomatekot. mert a konzervgyár ezervalaliányszáz munkásának jelentős része asszony és lány . Természetes vonulata az intézkedési és a középtávú tervnek, hogy az üzem- és munkaszervezés nem nélkülözheti a munkásokat, hiszen annak céljai a dolgozó emberek érdekeit szolgálják, akár a (kisebb közösséget, a vállalatot vesszük, akár a nagy (közösséget, az egész társadalmat Ezért igénylik a munkások javaslatait különösen a szocialista brigádok közreműködését Ezért vesznék nésat « különböző bi- .«orisaeofc «arScájábaE az egyes szakterületeket jól ismerő munkások. Ugyanakkor a középtávú terv azt is előírja, hogy az egyes szervezési feladatok megoldásában vagy végrehajtásában kiemelkedően közreműködő dolgozókat anyagilag is érdekeltté teszik. Prémiumban részesítik azokat akik előre meghatározott szervezési célfeladatokat oldanak meg és azokat is, aikik előre meghatározott feladat nélkül is kiváló eredménnyel működnek közre az egyes szervezési feladatok megoldásában. Papp Károlyné elvtársnő, az MSZMP konzervgyári csúcsvezetőség titkára elmondta, hogy a tizenhat bázisgazdaság közül eddig négy gazdaság pártszervezetével alakítottak lri együttműködést. S az idén e négy bázisüzem pártszervezeteit meghívják a csúcsvezetőség áprilisi ülésére, amelyen a vállalat osztályvezetői beszámolnak a szerződésikötésekről. Ezek a már korábban kezdődő kapcsolatok jótékony hatása abban is kifejezésre jut, hogy a kondorosi Dolgozók Tsz-ből több asszony, lány látogatta meg a konzervgyárat, viszont a konzervgyáriak is jártak a tsz-ben. Az ilyen látogatások egymás munkájának a jobb megismeréséhez járulnak hozzá, látják, hogy sem a gyárban, sem a tsz-ben nem semmiért adják a forintot, meg kell dolgozni élte itt is, ott is. Ezért az ilyen kapcsolat erősíti a két alapvető osztály szövetségét, mert a valóságban érzékelik, miként kell itt is, ott is az eredményekért megdolgozni. így válik közérthetőbbé a kormány 1971 decemberében kiadott zöldségtermesztési programja, amely lényegében a jobb zöldségellátast hivatott előmozdítani s a konzervgyár és a tsz-ék erősödő kapcsolata ezt a célt szolgálja, mintahogyan a konzervgyárban a korszerű üzem-, munkaszervezési program is ezt szolgálja. Ezért tárgyalt két esztendő alatt az MSZMP konzervgyári csúcsvezetősége tizenhét esetben gazdaságpolitikai feladatokról. S a mostani mérlegelésből kitűnik, hogy a IV. ötéves terv mögöttünk levő idejére előirányzott üzemi költségszintet s a termelékenységet elérték, de lemaradtak a mennyiségi és értékben! előirányzattól, amelynek oka a nyersanyag-hiány. Ezért alakították ki a tizenhat nyers- anya'g-termelő bázisgazdaságot, mélyekkel középtávú szerződést kötöttek. Ezek a gazdaságok a a gyár zöldségtermelő területének 68,6 százalékát adják. A konzervgyár ennek megfelelően támogatást ad a gazdaságoknak az anyagmozgatás gépesítésének megszervezésében, hozzájárul a növényvédelmi költségeikhez. A békéscsabai Szabadságban és a kondorosi Dolgozók Tsz-ben komplex-módon gépesítik a fólia alatti palántanevelést. A mostani mérlegelésből kitűnik az is, hogy az 1972-re előírt tizenhat feladatból kilencet végrehajtottak, hét feladat áthúzódott erre az esztendőre; amiért az üzemi és munkaszervezési bizottság kezdeményezésére a vállalat vezetősége a felelősöket elmarasztalta. A végrehajtott feladatok elősegítették a vállalat gazdálkodásának eredményességét. Nevezetesen a konténeres nyersanyag beszállítását ezer vagonra írta elő az intézkedési terv, melyből 973 vagont teljesítettek s ezzel 931 ezer forint megtakarítást értek éL 1975-re kétezer vagonban állapították meg a nyersanyag-szállítás teljes körű gépesítését A vegyes-darabos savanyúság gyártási vonal átszervezése pedig azt eredményezi, hogy 20—25 százalékkal növelhető a kapacitás kihasználtsága anélkül, hogy a szülcséges létszám különösen növekedne. Itt jegyezném meg, hogy a IV. ötéves terv ' időszakára szóló terv 32 feladat végrehajtását tartalmazza s * Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a vállalatot az üzem- és munka- szervezés mintaüzemévé jelölte ki. Az 1972. évi gazdálkodás ér tékeléséből kitűnik, hogy. a gyár a tervnek megfelelően szerződésben tudta biztosítani a zöldborsó, a zöldbab és a paprika mennyiséget, az uborkát és a paradicsomot nem. De éppen a korszerű üzem- és munkaszervezés kezdeti sikerei mutatják, azt, hogy a különböző gátló okok ellenére is eredményesen gazdálkodott a vállalat és ebben az évben is fizethetett nyereségrészesedést. A% 1973‘ta szerződött zöldségféleségek mennyisége eddig 403 vagon, azaz 14 százalékkal haladja meg az 1672. évi mennyiséget. Ennek ellenére nagyon sok a tennivaló, mert a IV. ötéves terv célkitűzéseitől 365 vagonnal kevesebb. S ezért amíg 1971-ben az akkor még 15 bázisgazdaság 1534 hektáron termesztett zöldséget a konzervgyárnak és más gazdaságok 866 hektáron, addig a terv szerint 1975-re 18 bázisgazdaság termeli a zöldséget és 3300 hektáron, egyéb gazdaságok pedig 656 hektáron. Mégpedig a bázisg9zdaságok 1972- ben borsót 344 vagonnal adtaik és 1975-ben a terv szerint 370 vagonra emelkedik ez a meny- nyiség, mint az 52 vagonos zöldbab 131-re, a 95 vagonos uborka 175-re, a 269 vagonos paprika 424-re, az 1300 vagonos paradicsom pedig 2100 vagonra emelkedik S a mostani mérlegelésből éppen az tűnik ki, hogv az üzem- és munkaszervezés korszer űsítésével megszabták a tevékenység irányát és el tudják érni a IV. ötéves terv célkitűzéseit, teljesíteni tudják a gyárra háruló feladatokat Cserei Pál BEVONULÁS Békés megyei fiatalok vonultak be katonai szolgálatra csütörtökön (március 22-én) a Határőrséghez. A nehéz kiképzési feladatok előtt álló fiúk közül Bula Ottó, gyomai lakossal, A KISZ községi bizottságának titkárával is beszélgettünk. — őszintén mondom, hogy örültem a katonai behívónak — válaszolta érdeklődésünkre Ottó. — S mindenek előtt egyrészt azért örültem, mert szerintem a legideálisabb korban lehetek katona. Húszéves vagyok, így két év múlva már katonaviselt ember lehetek és akkor majd nyugodtan megnősülhetek, család- alapításhoz foghatok. — Másrészt viszont őszintén boldog vagyok — folytatta — mert a Határőrséghez kerültem. Ugyan is az édesapám is a Határőrségnél katonáskodott és sokat mesélt a járőrszolgálat szépségéről s természetesen a nehézségekről is. Édesapám tájékoztatása kapcsán mindenekelőtt elsősorban a Határőrséghez vonzódom. Szilárd fegyelem, vasakarat és bátorság szükséges ahhoz, — mondta a bevonulásom előtti napokban az apám — ,hogy a sötét éjszakában több órán át' éberen tudjam teljesíteni a szolgálatot. Én viszont bírom a fáradalmakat .szeretem a fegyelmet is, meg a romantikát is. A Határőrségnél pedig —> az apám elbeszéléseiből következtetve — romantikus feladatokat kell megoldani. •— Egyébként a fegyveresek életéből bizonyos ízelítőt mint Ifjú Gárdista is kaptam már — büszkélkedik Ottó — a gyomai Ifjú Gárda szakasz- szal, a fegyveres erők napján például tavaly is szellemi vetélkedőn vettünk részt. Tereptanból, vegyvedelemből. politikából és az Ifjú Gárda mozgalommal összefüggő kérdésekből a városi, járási szellemi tornán rrásodikok lettünk. A gyomai fiatalember, aki a Békés megyei KlSZ-bizott- ság munkatársa volt, a Határőrségnél is szeretne aktív ifjúsági munkás lenni. *— Az én vágyam most az — mondta —, hogy az alap- kiképzés után tisztes tanfolyamra kerüljek, s azt követően pedig KISZ-titkárként szeretnék dolgozni. Szorgalmas tanulással, példás magatartással Bula Ottó, meg a többi Békés megyei ifjú határőr vágya is valósággá válhat. Gazsó Béla Tudó tti tónk t oh Egy tartalmas est Battonyán Szombaton, március 24-én Battonyán a délszláv olvasókör nagytermében gyűltek össze a község szerbül tudó lakói. Egészségügyi előadást hirdettek. Előtte Kátai Vera egy szerb verset szavalt, Subity Zorka és Sretykó Zorka pedig szerb népdalokat énekelt Ezután került sor Rusz Márknak, a des2äd szanatórium főorvosának szerbnyelvű előadására a rákról. Ezt filmvetítés követte. A MENCS által rendezett est nagy sikert aratott a szerb anyanyelvű lakosság körében. Erdélyi Gáspár miininii Valaki nyitva hagyta az ab- lakot valaki arra vár, hogy beleszóljanak. minden rendben. A tolvaj anyja az elfekvőben, most kap morfiumot, hogy aludni tudjon, a fia Iá bújj hegyen jár. hogy elemelje a kasszát És most belecseng a telefon. A világot nem jól hangszerelték. A pénztár a harmadik emeleten a telefon nem lehet fett jebb, mint az elsőn. Elhallgat a csörgés. Az éjjeliőr ilyenkor ideges. Tovább lépek, hogy megkerüljem a régi műhe’y tömböt. Kerülöm ezt a patkánytanyát Bot nincs nálam, stukkerrel mégse illik patkányra célozni. Itt aztán van törött ablak, meg rossz ajtó. A bejárat egy roncs. Nékirohannak az elektromos targoncákkal, ostromolják, mint valami várat. Bekukkantok a résen, patkânyszagù a levegő. A harmadik ablaknál megállít a horkolás Valaki horkol. De hol? — Hé K van ott? Szabályosan húzza a lóbőrt. Be kellene másznom az ablakon, de alapszabály, hogy éjjeliőr ajtón-ablakon ne lépjen be, ha mégegyszier ki akar onnan •lépni. Hol egy kő? Vasrudat találók. Van még egy ép ablak, három lépésről belevágom. Erre aztán abbahagyja. — Gyere ki! — mondom, — mert belédlövök! Felugrik, kintről látom, ahogy imbolyog a sötétben. — Gyere az ablakhoz, mutasd a pofád! — Jól van na — mondja a hang —, nem kell mindjárt így beszélni az emberre). — Ne pofázz — mondom gyere az ablakhoz, Odajön. Mutatja magát. a szeme majd leragad. A haja csomókban egy kóc. Már megint ez a naplopő. a Perecz Vince. Ezen a Perecz Vincén többet szórakoznak a gyáriak, mint a cirkuszban. Targoncás lenne, csak az a baj, hogy többet ért a targoncához mint a műszerészek. Csak belenyúl, aztán három napig keresik, mitől nem megy a targonca. Ez hozta divatba a kutyás Elzát is. Előfordult már. hogy a reggeli műszak találja meg a sarokban. Ismeri a zugokat, vackot csinál magának, aztán benyúl a targoncába. Leadja és már mehet is pihenni. Órabérben alszik este tízig, tíz után potyára. De ha tízkor kivonul, mindig pofázik valamit. — Könnyű az alvajáróknak — mondja nékem a múltkor. Most megvagy, gondolom. A kezem a farzsebre teszem, a stukkerra lássa, hogy most nem viccelek. — Mássz ide — mondom neu kL —! Nem férek ki ак ablakon. — Préseld magad! — parancsolom. Kimászik. Vakarja magát, mert a gyárban sok a bolha. — Már itt se lehet egy jót aludni — mondja. — Gyere csak velem. — a többit majd elintézzük. Megigazítja a nadrágszí jai„ rágyújt, úgy fújja a füstöt, mintha tapasztalatcserére készülne velem. — Mi a fene. még az eső is «sett — mondja. — Esett- — mondom, ■— Na, akkor jót Mennyi m Ídö? —■ kérdezi, — № egy... — Fél egy? Akkor siessünk, mert elmegy a villamos. .Nem szólok. Mikor a portásfülkéhez érek, mondom neki. — Gyere be. Bejön. Világosat csinálok, szétnéz Látja, hogy fekhely is van a sarokban, fapriccs. — Kiadhatnád — mondja —, sokan kószálnak erre estefelé. —- Jegyzőkönyvet csinálunk. — Csináld — mondja —. de én alá nem írom. — Jól van. de akkor felhívom a rendészt — Oké —■ mondja —már úgyis eleget aludt. Elmondom a rendésznék, hogy megfogtam a Perecz Vincét. Erre levágja a telefont. Az eső újra zuhog. — Tűnj él — mondom —ne te lássalak. AU kinn fedetlen fővel az esőben. Nadrágzsebben a kés ökle. Nem lehet ennek senkije, ha ilyen nyugodtan be tud itt rendezkedni éjszakára. — Gyere be — mondom. Alám néz, már úgy alulról felfele, nem akarom-e csőbe húzni. Teát töltök néki, még forró, igya meg. ráfér. Köszöu, rüli a torkát sehogyse tudja elkezdeni. — Eljönnék én hozzád ide, éjszakai segédmunkásnak — mondja (Folytatjuk)
