Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-25 / 71. szám
fl termelés megfelelő anyagi fedezetet adott a bérrendezéshez Beszélgetés bárom vállalat igazgatójával Hasznos vállalkozás Az üzem* és munkaszervezés korszerűsítése a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatnál A vállalati munkás zerveBesaélgetést folytattunk két i minisztériumi tárcához és egy tanácsa копя yuiparhoz tartozó vállalat vezetőjével, s a következő kérdést tettük fel nekik: — Hogyan hajtották végre az 1972. november 14—15-én hozott párthatározat alapján a bérrendezést? К or eb Ferenc, я Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója: — Az 1972. november 14— 15-i párthatározat a vállalatnál előbbre hozta a* 1973-as év felkészülését. A múlt év végén a vállalat gazdasági vezetése, párt- bizottsága és szákszervezeti bizottsága a szóban forgó párthatározat tükrében levonta az 1972-ee év tapasztalatait és egyben összeállította és kidolgozta az 1973. évi főbb gazdasági célkitűzéseket. Ezek közűd a legfontosabb vállalati törekvés a termelés és gazdasági hatékonyság növelése, ami elsősorban a szervezés javításával valósulhat meg. A bérrendezéssel a vállalat átlagosan nyolc—tíz százalékkal emelte a fizikai dolgozók és művezetők bérét. Ezen beiül a differenciálódás a következőiképpen. alákult: az építőipari szakmunkások és művezetők minimum 6,5 százalékos, a betanított ég segédmunkások 3 százalékon bérrendezésben részesültek. A minimális feletti részt nagyobb arányban a vállalat saját erejéből fedezte. A differenciálási szempontok kialakítása széleskörű szakszervezeti taggyűlés és temvéléei tanácskozás keretén belül történt, s az itt megkérdezett dolgozók véleményét jól fel tudtuk használni az új teljesítménybérek kialakításánál. Itt kívánom megjegyezni, hogy munkaügyi osztályunknak is voltak korábbi időszakról felmérései. Nevezetesen, bogy mely területen látják a differenciálást fokozottabban érvényesíteni. (Példáuj a kőműves segédmunkáknál, a válaszfalazásnál, egyes villanyszerelési munkáiknál stb.j Ezeken a területeken a differenciálás az előirt minimumon felül 2—6 százalékkal látszott reálisnak. A művezetők esetében a szakképzettség, a szakmai rátermett- ség, az eddigi tevékenység eredményen, valamint a közelmúltban tartott művezetői házi továbbképzés vizsgáinak alapján történt a differenciálás. Dolgozóinkat március SO-ig értesítettük az ój besorolásukról. A munkahelyeken aotezocoMélyfűrásl kutak, thermal- kutak fúrását és javítását, aknák építését vállalja A Vízkutató és Fúró Vállalat Ceglédi Üzemvezetősége, Cegléd, III, Rákóczi út 72. Telefon; 83—14, Tata*: 28—4804 576Ш sított tájékoztató példányok kerülnek kifüggesztésre a leggyakrabban előforduló munkák új, megemelt bértételeiről. Blahut Lajos, a MEZŐGÉP Békéscsabai Gyáregységének igazgatója: — A vállalati központ bérrendezése gyáregységenként más és más, ami az eltérő murikásösz- szetételből ered. A csabai gyáregységnél a lebontás a munkaügyi statisztika alapján szakmunkás. betanított munkás és segédmunkás összetételének megfelelően történt A MEZŐGÉP Tröszt és a vállalati főbb irányelvek alapján, ahol a differenciálást fokozottabban figyelembe kellett venni a következők: az egészségre ártalmas körülmények között dolgozók, betanított munkások, mun- kásállományú nők, valamint a kéfcmüszakos munkások. A központi bérfejlesztést saját erőből jelentősen növeltük, így a központi és a saját erőből történt bérfejlesztés gyáregységünknél eléri a 9 százalékot. Azokat a szakmával nem rendelkező személyeket, akik szakmai munkát végeznek legalább három éve, s azt igazolni tudták, azokat szakmunkásként vettük figyelembe. A gyáregységen belül a központi bérfejlesztés differenciálásra biztosított részét úgy használtuk fel. hogy az egészségre ártalmas munkahelyeken (például festőműhely, hőkezelő) dolgozó szakmunkások nyolc százalék helyett kilencszázalékos. a szakmunkáébizonyítvány- nyai nem rendelkezők négy százalék helyett hatszázalékos béremelést kaptak. Az egyéb munkahelyeken az egy éve béta- műt dolgozóit öt, a két év óta betanult dolgozók pedig hat százalék béremelést kaptak a kötelező négy százalékká; szemben. A központi béremelés dolgozódként a központi gyáregységnél tíz hónap alatt 1100 forin- toe bénsZintemelkedést jelent átlagosan. Az alkalmazottak közül csak a közvetlen termelés- irányítók kaptak béremelést. A bérrendezés a gyáregységnél mintegy 350 dolgozót érintett A gyáregység vezetői a munkába bevonták a társadalmi szerveket is és velük egyetértésben a saját erőből történő bérfejlesztésből a differenciálási összeget kibővítették (egy- és kétmúszakos nődolgozók, illetve fiatal szakmunkások javára). A kötelező bérszint-emélikedés összességében 5,9 százalék, amit MélTíórísi segédmunkásokat változó munkahelyre felveszünk Személyes jelentkezés a szükséges iratokkal, szombat kivételével. Felvétel esetén útiköltséget megtérítjük. Vízkutató ÜV. Cegléd, Rákóczi út Ti nagyon befolyásolt a szakmunkások és segédmunkások adott létszámaránya. Az eltelt időszakban reklamáció nem érkezett, úgy érezzük, hogy mindenkit igazságosan, munkájá alapján értékeltünk. Üjhelyi Sándomé, a Gyulai Kötőipari Vállalat igazgatója: — A megyei tanács, az SZMT és a HVDSZ elnökségének egyetértéséivel a vállalat 9,1 százalékos keretet kapott. Saját bérfejlesztésünk 3 százalékot tesz ki. így a vállalati bérszdntnövéke- dés tíz hónap alatt egy dolgozóra átlagosan — a központi keretből 1 386 forint, a saját bér- fejlesztésből 640 forint, tehát összesen 2 026 forint. A vállalat dolgozóinak csaknem 85 százaléka részesült bérrendezésben. A kötelező béremelésen kívül ezzel párhuzamosan, ugyanez a létszámarány részesült bérfejlesztésben, s ezzel egyidejűleg differenciáltuk dolgozóinkat. Ennek alapját szolgálta az, hogy valaki szakmunkás, három műszakban dolgozó nő, kiemelkedően dolgozó, nyugdíj előtt álló törzsgárdatagok, akik életük nagyrészét a vállalatnál töltötték, valamint egészségre ártalmas munkakörben dolgozik, ahol a differenciálás mértéke 2—8 százalék. Megjegyezném, hogy a saját forrásból bizonyos összeget tartalékoltunk, számítva arra, hogy a bérfejlesztés a munkában húzó erővel hat majd és ennek eredményeként a termelés növekszik. A tartalékolt összeg egy részét így meghatározott célfeladatok teljesítése esetén fizikai dolgozóinknak juttatjuk. Ezzel a döntésünkkel választékosabb, jobb minőségű árut kívánunk a fogyasztóknak adni, mégpedig kedvezőbb anyagfelhasználás mellett, változatlan áron. Bízunk abban, hogy a béremelés ösztönzően hat dolgozóinkra, s annak költségkihatásait ki tudjuk gazdálkodni. Termelésünk megfelelő fedezetet adott a béremeléshez, amit jobb munka- és üzemszervezéssel kívánunk még fejleszteni. A bérfejlesztés tervezetét a szakszervezet egyetértésével terjesztettük a munikáskolléktívánk élé megvitatásra. Az elhangzott igényeket, javaslatokat közösen megbeszéltük, s az elfogadhatókat beépítettük a tervezetbe. Szekeres András Értékelik az 1972. évi szocialista munkaversenyt A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat gazdasági és társadalmi vezetői március 30- án, pénteken délután 4 órakor rendezik meg a szocialista címet elért brigádok értekezletét. A tanácskozáson először az 1972. évi szocialista munkaverseny tapasztalatait és eredményeit értékelik, majd kiosztják a jutalmakat. Ülést tart az SZMT A Szakszervezetek Megyei Tanácsa március 28-án, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel tartja ülését Békéscsabán, az SZMT- székházban. Az ülésen a testű, let megvitatja azt a Mentést, amelyet Nagy István, az SZMT vezető titkára terjeszt elő a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének 1972. évi munkájáról. zés korszerűsítésében a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatnál megelőzték az 1972 decemberében megjelent MÉM miniszteri utasítást. Amikor pártunk Központi Bizottsága 1971. decemberében határozatot hozott a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, Szarvason a TjTTV-nál munkához láttak a szakmai, a politikai és a társadalmi vezetők. Mészáros István igazgató irányításával szinte pontról pontra, újra és újra elolvasták a határozatot, következtetéseket vontak le belőle, történetesen arra, hogy az abban írtakat miként tudnák üzemi céljaik megvalósítására átvenni. Ekkor tisztázták, hogy a vállalat szervezeti felépítésén belül a Tiszántúlon működő megyei irodák milyen jog- és hatáskört kapjanak. Milyen jog- és hatáskörben dolgozzanak a vállalati központban, hogyan lehetne az ellenőrzés hatékonyságát növelni, az irányítás jellegét meghatározni, az elvégzett munkáj; értékelni, az anyagi érdekeltséget és az erkölcsi megbecsülést kifejezetten érvényre juttatni. Ezután azt vizsgálták, hogy a vállalat egészében hogyan lehetne a munka termelékenységét növelni, az állóalapokat jobban kihasználni, az önköltséget csökkenteni, az állami jövedelemhez hozzájárulni, a termelés es forgalmazás jobb összehangoltságát megteremtem, a munkakörülményeket és a kereseti feltételeket javítani. Mindezekről a vállalati élet valamennyi fóruma, elsősorban a pártvezetőség, majd a taggyűlés tárgyalt. A szakmai vezetés elsősorban a kommunisták véleményét kérte a Központi Bizottság határozatának áttanulmányozása után a helyi lehetőségek feltárására. Javaslatok tucatjai hangzottak el. majd ezeket csokorba fogva a szakszervezeti taggyűlésen, a KlSZ-taggyűlé- seken. a nőbizottságban és a termelési tanácskozáson üzemenként, megyei irodánként megbeszélték. Ezek alapján állították össze a vállalati, az üzemi korszerűsítésre tett javaslatokat. melyek alapján va- lójában korszerűsödött a TTTV teljes egészében. E korszerűsítés középpontjában a munka termelékenységének fokozása és a költségek csökkentése állt. A dolgozók legtöbbet tettek azért, hogy az 1972. évi tervek teljesen megvalósuljanak. Számításaik vannak arra, hogy a 'vállalati korszerűsítés révén az üzemeiknek, a megyei irodáknak juttatott önállóság kereken 5 millió forinttal növelte a nyereségest Ha csupán ezt az egyetlen számot néznénk az egész korszerűsítés eredményének, már akkor is azt mondhatnánk, hogy e vállalkozás meghozta a hozzá fűzött reményeket Ennél azonban lényegesen több történt A vállalat szinte valamennyi dolgozója beleszólt abba, hogy a továbbiakban milyen módon szervezzék a munkát, hogyan lehetne még nagyobb hatékonyságot elérni. Legtöbb vitát a gazdaságtalanná vált termelési ágazatok sorsa váltotta ki. Érthető, hiszen ha a szervezés és az eszközök korszerűtlenek, akikor az elvégzett munka nem olyan hatékony, mint ellenkező esetben. Viszont a gazdaságtalanná vált ágazatokat — többek között a kémiai talajjavítást — nem számolhatta fel a vállalat, mert ő a talajjavítási feladatok tiszántúli profilgazdája! № csak olyan intézkedéseket hozhattak, melyekkel az előbb említett talajjavítási eljárás jövedelmezővé válik. Ezért nagy teljesítményű IFA (NDK-gyártmányú) mészkőpor-szóró adapterrel ellátott tehergépkocsikat vásárolták a régi, a kis teljesítményű gépek helyére. A szállítás és a rakodás korszerűsítésével a kémiai talajjavítással foglalkozók számát — fizikai dolgozók — 120-szal csökkentették. A továbbiakban kevesebb dolgozóval a korábbinál nagyobb hatékonysággal tudták megoldani a feladatot. A 120 dolgozót nem eresztették „szélnek”, hanem gondoskodtak átképzésükről és segítségükkel a láncos traktorok kétmúszakos üzemeltetését szervezték meg. A korábbi egy műszak helyett tehát lehetségessé vált a digózó és az altalaj- lazító gépek kétmúszakos üzemeltetése. Egy csapásra tehát nemcsak két feladatot, hanem hármat oldottak meg. Növelték a gépek hasznos üzemóraszámát, megszüntették a nehéz fizikai munkát a szállításnál, a teljesítmény növelésével pedig javult a dolgozók kereseti lehetősége. A 35 millió forint vállalati eredmény tehát nem égből pottyant Szarvasra. Ezért nagyon is megdolgoztak a talajjavítósok. A vállalat korszerűsítésével egyidőben nem növelték az adminisztrációs munkakörben és az irányításban dolgozók számát. A vállalati központban dolgozókból létrehozták a szervezési és ellenőrzési osztályt. Ide elsősorban a magas képzettségű. nagy szakmai gyakorlattal rendelkezőket irányítottak. Az 6 munkájuk azért lényeges, mert az állami gazdaságoktól és a tsz-ektől kapott megbízatásokat talajjavításra ők programozzák, s ők ellenőrzik a vállalati célok teljesítését, gyakorlati megvalósítását. Amikor a miniszteri utasítás 1972. december 22-én megjelent a vállalati munka gyakorlati korszerűsítésére, Szarvason már megvonhatták a bevezetés félesztendős mérlegét. A jövőre nézve biztató eredményeket könyvelhettek el. Ezután a jogköröknek és hatásköröknek megfelelően a megyei irodáknál éppen úgy, mint a vállalati központban, mindenki a rászabott feladatot látja el. A munkában korábban bizonyos átfedéseik voltak és ezek zavaróan hatottak. Ezek megszüntetésével a hatékonyság további növelésében bíznak, s azt mondják, hogy a mostani szervezettséggel a negyedik ötéves terv vállalati, üzemi céljait úgy teljesítik, hogy a bér- fejlesztésben 15—16 szàzalékœ növekedést érnek el. Dupsi Károly Építtetők figyelem! Kitűnő minőségű Marosi folyami homok minden mennyiségben eladó. Ára: parton 45.— Ft/m* járműre rakva 60.— Ft/m* Átvétel helye Marosparton, Rékasinénál. Apátfalva, Aranykalász Mg. Tsz. Telefon: 23. ___________________ 136436 5 ШШШSz. № MÁRCIUS 25.
