Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

Á lakosság kulturáltabb egészségügyi ellátásáért Aa Orvot:* Egészségügyi Dől- gazók Szakszervezete Békés me­gyei Bizottságának Elnöksége a napokban tárgyalt a munka­imegjavító mozgalomban egy év alatt elért eredményektől. A szakmapolitikai bizottság az ülésre a békéscsabai, az oroshá. a. és a gyulai kórházban, a Jó­zsef Szanatóriumban, valamint a Békés megyei Gyógyszertári Vállalatnál tartott vizsgálat alapján állította össze a jelen­tését A bizottság megállapította, hogy a mozgalom élénk érdek­lődést váltott ki a dolgozók (or­vosok, ápolók, asszisztensek, gyógyszerészek) körében. Álta­lános törekvéssé vált akulturáL tabb egészségügyi ellátás, 3 be­tegekkel való foglalkozás, ellá­tásuk jobb megszervezése, az ía trogen (egészségügyi működéssel összefüggő) ártalmak megelőzé­se, a munkahelyi légkör javítá­sa, a dolgozók jobb együttmű­ködése, az orvosi és gyógyszeré­szi tudományos munka fejlesz­tése. Kibontakozóban van a szo­cialista brigádmozgaiom. Sok hasznos kezdeményezés születeti már egy év alatt is. Különösen elismerésre méltó az orosházi fiatal orvosok mozgal­ma, amely a szakképzettség fo­kozását és a betegellátás javí­tását tűzte célul. A gyulai és az orosházi kórházban ésszerű kezdeményezés voit a központi sterilizálók létrehozása. A moz­galom keretében az intézmé­nyekben számos tudományos előadást és rendezvényt tartot­tak. Kiemelkedő a József Sza­natórium profiljának a kialakí­tása, vagyis az, hogy nemcsak tbc-s, hanem máa tüdőbetegek kezelése is lehetővé vált. A szo_ clalista brigádmozgalom a leg­eredményesebb a gyógyszertári vállalatnál A jelentés alapján az elnökség, annak a véleménynek adott ki­fejezést, hogy az eredmények egyelőre még szerények, de a mozgalom igen hasznos Erde- mes fejleszteni, szervezettebbé tenni. Kiszélesítése elősegíti a lakosság jobb, szakszerűbb egészségügyi ellátását, valamint azt, is, hogy a fiatal orvosok szántára vonzóbbá váljanak Bé_ ; kés megye egészségügyi intéz­ményei. A vita során fürgéit ék az egészségügy anyagi szükséglete^ inek hatékonyabb kielégítését. Volt, aki egyes orvosok anyagi­asságának a felszámolását kö­vetelte. Kérték a megyei egész Ségügyi szervezési, módszertani csoport létrehozását Többen ki­fogásolták az Orvosi műszerek és egyes kórházi felszerelések árának gyors növekedését, illet­ve az árak ellenőrzésének hi­ányát Javasolták a kórházak ‘ osztályain a belső ellenőrzés ki. fejlesztését, valamint azt is^ hogy a kórházak vezetői szer­vezzenek tapasztalatcsere láto­gatást más kórházakba. Az ülésen részt vett Pécsi Árpád, az Orvos. Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete köz­pontjának osztályvezetője is. A munkamegjavító mozgalom Békés megyei tapasztalatait a szakszervezet országos elnöksé­ge áprilisban tárgyalja majd meg. г. B. Jegyzet a néptáncról A néptáncnak mindig volt. és| jelenleg is van közönsége. So­káig csak az ..idősebb” korosz­tályhoz tartozók kedvelték, az utóbbi időben egyre több fiatalt látni a nézőterek soraiban. Csü_ törtökön este Békéscsabán ven­dégszerepeit a budapesti Duna Művészegyüttes. Táblás ház volt. Mutatós, változatos műsorukat a Kunsági táncok kompozíciója vezette be, melyben könnyed és mégis erőteljes mozdulatokkal „figuráztak” a babaarcú lányok, a szép szál legények. A fiúk a Székely legényes_t hetykén jár­ták, a .lányok kacér-komámasz. szonyosan táncolták az üveges­táncot. Szép volt a lakodalom utáni táncjátékban a látványo­san és ügyesen megoldott pilla­nat. amikor az új asszonyt bo­tokon emelik a magasba. Műso­ruk a farsangi tréfa-csokorral érkezett a vastapshoz. Bár ke­vesen voltak a játékhoz, mégis nagy — falusi tömeghangulatot idéztek, a színpadon. Hangosan, felszabadultan, játékosan, hu­morral, ember-lovakkal, vidám siratóval. Együtt élvezték a kö­zönséggel saját tánckomédiáju- î kát. Pajzán szövegük is kedves “ színfoltként érvényesült. Lírai kidolgozású koreográfiájával nyújtott élményt a telet legyőző tánc. melyben tavaszi zöld szí­nekkel élednek, friss patak vizé­ben mosakodnak a lányok, duz­zadó erővel győzik le a telet a fiúk. Az együttes népi zene- : kara mindezekhez művészien j tolmácsolta a zenét. 5 Néptáncbemutató nincsen minden szombat este. Ezért is jelentett nagy élményt a Duna műsora, annak ellenére hogy kicsit hosszúra nyúlt. Miről is beszélek: a Duna hivatásos együttes. Kitűnő technikai fel­készültséggel és rutinnal. Hi­ányzik azonban ebből az ama­tőr együttesek táncosainak vir­tuozitása. hatalmas kedve. Mű­soruk szép. de nincs olyan va­rázsa. mint a majdnem ösztönö­sen. maguk gyönyörűségére tán. ooló-improvizáló amatőröknek. A hivatásos együttesek bemutat­kozása kevés. Azt hiszem, a néptánc művészete csak akkor válhat országosan is közkinccsé, ha mellettük a hazánkban dol­gozó mintegy kétezer amatőr tánccsoporttal is egyre többször találkozhatunk a színpadokon. A közvetlen élményből táplál­kozó igazi népművészet önálló érték. Enélkül idővel elszürkül­het, esetleg népszerűtlenné is válhat a hivatásos táncosok munkája. Kéthy István CJj vezetőséget választott a KTE békéscsabai területi szervezete A Közlekedéstudományi Egye, sülét békéscsabai területi szer­vezete csütörtökön, március 22. én megtartott tisztújító közgyű­lésén Tóth István titkár számolt be a szervezet négyéves mun­kájáról. Elmondta többek között, hogy a 171 tagú szervezet mér­nökökből, közgazdászokból, jo­gászokból és technikusokból te­vődik össze. A négy év alatt szervezett 150 rendezvényen több mint 5 ezren vettek részt. Az előadások a vasutak és a közutak építésével, fenntartásával, valamint a köz­lekedéssel voltak kapcsolatosak. Az ismeretek bővítését szolgál­ták a több alkalommal szerve­zett tanulmányi kirándulások. Két éve. 1971-ben Száz éves a vasúti csomópont című kiállítá­son, a békéscsabai vasútállomás fejlődését mutatta be a szerve­zet. Ugyancsak 1971-ben Békés megyében rendezték meg a köz­lekedési szakemberek országos konferenciáját, melyen a részt­vevők a közlekedési koncepció végrehajtásának módját szakmai előadásokon és helyszíni tájé­koztatón ismerhették meg. Si­keres volt a közlekedésben dol­gozó technikusok nemrég befe­jezett 3 hónapos továbbképzése is. Az elmúlt időszakban munka- bizottságok létesültek, melyek kidolgozták egy-egy közlekedés­sel kapcsolatos feladat megoldá­sát Ilyen volt többek között: A Maros-vidéki kőbányák vizsgá­lata. — vasúti forgalom közútra terelésének tapasztalatai Békés megyében —a Köz’ekedésí ta­nulmány Békéscsaba városközj pont közlekedéséről című dolgo­zat. A szakterülethez tartozó válj lalatok, intézmények hatóságok segítik és igénybe veszik a szer­vezet munkáját. Hasonlóan. a MTESZ is. melynek elnöksége tavaly elismerésben részesítette a szervezetet. Az 1973. évi feladatokat Tóth István előadásokban, tanulmá­nyi kirándulásokban jelö1 te meg. Elmondta, hogy készül egy ta­nulmány is. melynek cime: Gépkocsi-parkolóhelyek kialakí­tása Békéscsabán. A beszámolót hozzászól ások követték. Többek között Nagy Zoltán, a békéscsabai vasútállo­más vezető mérnöke a kiberne­tikai és automatizálási program­ba való bekapcsolódást javasol­ta. Boros József, a KPM Békés­csabai Közúti Igazgatóságának vezetője kérte, hogy a szervezet az V. ötéves terv közlekedési programjához készítsen ajánlá­sokat Molnár Imre alezredes a közúti csomópontok forgalmá­nak megszervezéséhez további szakmai javaslatot kért A közgyűlés végül 17 tagú ve­zetőséget és 6 küldöttet válasz­tott. A küldöttek az egyesületi központ júniusi és a MTESZ no­vemberi megyei közgyűlésén vesznék majd részt. Az új veze­tőség javaslatot tett az elnök és a titkár személyére akiket az egyesület központja kér majd fel a tisztség elvállalására. laBasassaaastsMflceaai вввввавваавввввввввввавв; BBBBBBBBBSBBBBBSBI HOST OLCSÓ* biztosíthatja lakásának központi fűtését, mert 30 % árengedménnyel hozzuk forgalomba a cseh imp< acéllemez radiátorokat 500/200 Régi ár: Engedményes 5 t 321,— 220,— 10 t 641,— 440,— 15 t 9Ö3,— 660,— Kérje minden szaküzleíben KÖzületek igényeit raktárról is teljesítjük VIDIA Kereskedelmi Vállalat В “késcsaba Szerdahelyi и. 19. ш Téliesre fordult az idő. Ilyen­kor aztán szorul az éjjeliőr. Vág a hó„ csap a szél, egy lu- csok az egész világ. Legfeljebb arra lehet számítani, hogy ilyen időben, amikor a kutyát se ve­rik ki, az ember se vállalkozik íolvajlásra. Vagy annál inkább? A gyár négyszögalakban fek­szik. Szabályosan, mint egy tég- j la Ha már az ember éjjeliőr, S annyiszor körüljárja, hogy a vé­gén behunyt szemmel is el­menne a kerítés mellett. Akár a vak. De itt egy saemhunyásnyíra se lehet megvakulni. Ha ez meg­történne, az éjjeliőr már nyug­díjba is mehet. Vagy kérje át magát nappalra portásnak. Az viszont nem mesterség. Mire kell vigyázni nappal? Semmire. Nappai vigyázzon a S tolvaj^. De ki nem tudja, hogyan kell kijátszani a portást? Meg különben, annak a szemét is kilophatják, ha úgy esik. Az nem akkora szégyen. A portás éppen mondhatja, hogy hívták a telefonhoz, meg mit tudom én és már kész a helyzet. Ha tol­vaj vagy, sétálhatsz kifelé a ka­pun, tömött zsebbel. A jó szajré kis helyen is elfér. Az az igazi. A tolvajok pedig nagy zsebbel ; járnak. “ Az éjjeliőr a, más. Éjjel nincs forgalom, lehervad az élet, egye­dül maradsz. De legalább ura vagy a gyárnak. Igaz, nagyobb a rizikó. Ha leütnek, nincs se­gítség, de ha nem, te vagy a császár. Beosztott nincs, de ne­ked se parancsolnak. Ha baj nélkül megvártad, visszanézel a gyárra, meg az éjszakára. Vala» mit végeztél. Valamit kiálltál. Mikor a pusztaság felőli ol­dalon járok, felhajtom a gallért, meghúzom a nadirágsajat, sa­vóm az orrom. A hideg még így is mar. Ilyenkor jó gondolni azokra, akik most állig felhúz­zák a meleg paplant, meg a gé­pekre, a védett munkahelyen, míg kinn hull a hó, és veri a kerítés falárt. A sötét ilyenkor már olyan sűrű, mintha felszáll- na az elolvadt hótól fénylő po­csolya. Az ilyen sötét a legrosszabb. A sár miatt ugyanis meg kell gyújtani a zseblámpát. Külön­ben nem tudod, mire lépsz. Szóval, az ilyen idő a tolvajok paradicsoma. Hajtom magam előre, bokáig a sárban, fél kézzel a falat tá­masztom, a másikkal tartom a zseblámpát. Nincs isten, aki ilyenkor arra tud figyelni, ki la­pul a sötétben. De ha senki nincs, aki ilyen­kor éppen itt lapul, valahol a vastag sötétség közepéin, vagy a túloldalán, már biztosan készül. Már óles a halef, nyitva a bics­ka. A tolvaj valahol már készül, figyeli a zseblámpát, nincs annál jobb céltábla. A tolvajnak könnyű, annak társa az éjszaka, Az éjjeliőrnek még ennyi sincs. Ha ezt az estét megússza, holnap úgyis elkapja a gépszíj — Most gyere, pajtás! — mondom — Ilyenkor mutasd meg ki vagy. Semmi. Az ember pocsolyából pocsolyába lép, a csizmás záron. is befolyik a hőié, a vastag ha­risnya beszívja a nedvességet. — Tetvesek! — mondom, mert nincs, aki válaszoljon. Mi­re bedilizik az ember, rájön, hogy kár a szóért Hát ennyire lehet vinni. Felbuktam. A zseblámpa ki­lódul a kezemből, de tovább ég.- felkapom a földről, rá a fényt a csapdára. Mert csapdát raktak, az nem vitás. Egy gerenda fek­szik keresztben az úton. Hogy tehet ezt megfejteni? Szóval így állunk. Ott a nyom a kerítés tetején, a téglák éle letörve. Ott dobták át a geren­dát. Még jó, hogy csak ezt az egy szálat. De ki hiszi ezt el? Egy gerendára nem pályázik senki. Vissza a gyárkapuhoz, éjnek idején a sötét udvaron át irány a kerítés. Ott a nyom, ahol át­dobálták a gerendákat. Csak­hogy nem most, hanem fényes nappal. Szóval, megint a gyá­riak működtek. De ki hiszi el ezt az éjjeliőrnek? —* Tdvajlás — jelentem a te­lefonba a rendészeti vezetőnek; —■ Elcsípted- őket, Gáspár? — Napközben dobálták át a gerendákat, sötétedéskor meg­fújták. — Az öreganyád! Nem képze­led, hogy fényes nappal, a ren- dészek orra előtt, Ы lehet do­bálni a gyárból 15 gerendát? — Pedig így volt. — Térjünk a tárgyra. Szóval, nem csípted el őket? — Nem. — Fenyegetve érzed magad? — Mitől? Az ellopott geren­dáktól? — Akkor jó. Ráérünk reggel felvenni a jegyzőkönyvet. Reggel meg kell vámom a rendészeti vezetőt. Jelentem majd újra az esetet. Fél is ve­szik a jegyzőkönyvet, de a vé­gén ott lesz a megjegyzés: „Az elmondottakkal ellentétben éj­szakai betörők hatoltak be a nyí­láson és kijátszva az éjjeliőrt, 10—15 gerendát elvittek. A kár kb. ezer forint”. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents