Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

Befejeződött az országgyűlés ülésszaka

£ ff oly tatás az 1. oldalról)

bizonyítására, a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóságok kötelessége .Ez az „ártatlanság vélelme” elnevezésű jogelv. Büntetőeljárásunkban '— összhangban az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes deklarációjával — eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza.

— Az ártatlanság vélelme például nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le jogerős bíród ítélet — az újságok ne adhassanak hírt egy-egy bűnügyről, illetve az annak elkövetésével alaposan gyanúsított személyről. Továbbra sem nélkülözhetjük a sajtó, a rádió és a televízió közvéleményt tájékoztató és formáló munkáját. A hírközlő szerveiknek azonban világossá kell tenniük közleményeikben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósítanak. Nem vághatnak elébe a bírósági döntéseknek és a közvéleményt előre nem befolyásolhatják; pontosabban kifejezve: nem helyezhetik közléseikkel mintegy erkölcsi „nyomás” alá a bíróságokat.

Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák további erősítését szolgálják a javaslatnak azon új rendelkezései, amelyek — alkotmányunkkal összhangban — az eljárás minden szakaszára kiterjesztik a védő jogait.

— Büntető törvényeink előírják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül — felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy büntetőpolitikánk differenciált érvényesítése megköveteli:

bíróságaink az eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányokkal járó büntetésekkel, a pénz fő_ és mellékbüntetések, a vagyonelkobzás alkalmazásával

amikor úgy találják, hogy azok hatékonyabb módon se- I gítik elő a bűnözés visszaszo- ! rítását, a megsértett jogrend j helyreállítását. Ennék törvényi feltételeit és a jogalkalmazás egységes irányítását is tovább kell fejleszteni. A jogszabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a bűnösök elnyerjék megérdemelt büntetésüket és azzal őket és másokat is visszatartsunk bűncselekmények elkövetésétől.

— A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet a bűncselekményeket két csoportra osztotta; bűntettekre és vétségekre. Ennék alapján lehetővé vált az is, hogy a most benyújtott törvényjavaslat a kisebb jelentőségű, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyekben vétségi eljárást vezessen be, s ezáltal magát a büntető- eljárást is jobban differenciálja. Ez egyben az eljárás egyszerűsítését is szolgálja. Érzékeltetheti ennék gyakorlati jelentőségét, s hogy 1972-ben a bűncselekményeknek nagy többsége, körülbelül 70 százaléka volt olyan, amely esetekre ezután az egyszerűsített eljárás szabályai lesznek irányadók.

— A bűncselekmények általános megelőzése és az egyes személyeiknek a bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása szempontjából ugyancsak lényeges: a bűncselekményeknek és azok elkövetőinek gyors felderítése és bírósági felelősségre- vonása. Azt, hogy

a bűncselekményt terveié, elkövető személyek és a bűnüldöző hatóságok közötti örök „versenyben” a hatóságok győzzenek — az államnak sokSzokola Károlyné dr. (Somogy megye 7 vk.), az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának előadója hangsúlyozta:

— Az MSZMP X. kongresszusa

féle módon elő kell mozdítania.

A büntető igazságszolgáltatásnak olyan személyi állománnyal, olyan eszközökkel, a társadalom- és a természettudományok által kimunkált olyan módszereikkel kell rendelkeznie, amelyek együttesen biztosítják a bűnüldözés hatékonyságát.

— A javaslat szinte minden rendelkezésre jellemző a törekvés a büntetőeljárás hatékonyságának növelésére, valamint — a törvényességi és a .garanciális érdekek megsértése nélkül történő — gyorsítására és egy- szerűsitésére. így például a vétségi eljárást különösen az J jellemzi, hogy a nyomozás so- | rán a tanúk kihallgatásáról és más eljárási cselekményekről I jegyzőkönyv felvétele helyett j jelentés készíthető; az ügyész | egyszerűsített tartalmú vádin- ! dítvánnyal emelhet vádat; első- í fokú bíróságon vétségi eljárásban rendszerint nem háromta- ; gú tanács ítélkezik — a tanácsnak egyébként első fokon egy 1 szakbíró és két népi ülnök tagja van —■, hanem egyesbíró jár el. A bírósági fellebbezési eljárásban a másodfokon eljáró bíróság jogköre jelentősen szélesedik.

A továbbiakban dr. Korom Mihály elmondta: a javaslat

egyszerűsítést vezet be a nyomozásban azzal is. hogy megszünteti a terheltté nyilvánítás intézményét, mert az a gyanú- sítotti eljárás mellétt kettősséget jelentett, és csak a papírosmunkát növelte. (Eltörlésének van j azonban egy másik indoka is: ugyanis a terheltté nyilvánítás fogalmának a magyar nyelvben egészen másfajta — nem éppen hízelgő — érte’mezése is van).

Az ügyészi munkával kapcsolatban dr. Korom Mihály kiemelte. hogy a javaslat szerint az ügyész ezután köteles részt venni minden olyan bírósági tárgyaláson, ahol bűntettet bírálnak eL Beszélt arról is, hogy az eljárás bírósági szakaszában az ügyész eddig — többek között — elejthette ugyan a vádat, ez azonban a bíróságot nem kötötte. Ezt most megszünteti a javaslat, s úgy rendelkezik, hogy az állam büntetőjogi igényeit érvényesítő ügyész vádelejtése köti a bíróságot, mert vád nélkül nincs — nem lehet — büntetőeljárás.

Végül — egyebek között — a bírósági tárgyalás előkészítésére, az adminisztráció korszerűsítésére (például : bizonyos esetekben a jegyzőkönyvezés helyettesíthető magnetofoníelvételle! vagy más korszerű technikai eszközzel) a jogerős ítéletre vonatkozó rendelkezéseket ismertette a javaslatból.

Beszéde befejezéseként dr. Korom Miháily hangsúlyozta:

— A beterjesztett javaslat — az írásos indokolással együtt — fontos láncszeme annak az összehangolt. az állami szervektől, az állampolgároktól, végső soron az egész társadalomtól erőfeszítéseket igénylő és következetes küzdelemnek, amelvet a bűnözés ellen, a közrend és közbiztonság további erősítéséért fa’yta- tunk. Csak a törvényjavaslatba foglalt eljárási rendelkezések következetes, törvényes végrehajtásával valósíthatók meg büntető-politikánk céljai.

Az igazságügyminiszter a kormány nevében kérte az országgyűlést. hogy a javaslatot fogadja el és emelje törvényerőre.

célul tűzte ki az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését, A büntető eljárásról szóló törvényjavaslat szervesen illeszkedik azoknak a jog- í szabályoknak a sorába, amelyek i

a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás munkájának tökéletesítését hivatottak szolgálni.

— A büntető eljárásról szóló

hatályos jogszabályunk, az 1962. évi 8. sz. törvényerejű rendelet eredményesen szolgálta a társadalom védelmét. Megalkotása ! óta azonban a társadalom fejlődésében, a bűnözés alakulásában olyan változások történtek a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek gyakorlatában olyan hasznos tapasztalatok gyűltek össze, amelyek szükségessé teszik a büntető eljárás újabb szabályozását. Az országgyűlés ügyrendjének értelmében bizottságunk feladata a plénum elé kerülő törvényjavaslatok előzetes véleményezése. A jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság e kötelezettségének eleget téve

alapos, előzetes tájékozódás

alapján vitatta meg a tör. ;

vény javaslatot.

A vitában felszólaló képvíse- i lök kifejezésre juttatták vá- í lasztókerületi munkájukban szerzett ez irányú tapasztalataikat, az illetékes szakemberekkel folytatott konzultációik eredményeit. személyes véleményüket. A felszólalások — tartalmukat tekintve — az állampolgári jogok garanciáilis védelmének pontos megfogalmazása, az eljárás egyszerűsítésére, s arra irányultak hogy a bűncselekmények elkövetői a lehető legrövidebb időn belül elnyerjék méltó büntetésüket. Néhány javaslat egyes részlet-rendelkezések pontosabb megfogalmazását célozta.

Szokola Kára'yné űr. a továbbiakban részletesen szólt a képviselőknek írásban is kiosztott ! módosító javaslatok indokolása- reá. Az egyik javaslat az előzetes letartóztatás határidejét hozza összhangba a nyomozás határidejével. így szükségtelenné válik e határidők meghosz- szabbítása végett a különböző iratok többszöri ide-oda küldözSzünet következett Szünet

után az elnöklő Apró Antal bejelentette: dr. Szénási Géza

legfőbb ügyész következik hozzászólásra.

Dr. Szénási Géza bevezetőben hangsúlyozta; Jogrendszerünk j továbbfejlesztésének, az MSZMP j grre vonatkozó ' határozataival ; elindított átfogó jogalkotási j programunknak az a célja, hogy i jogszabályaink elviekben, gyakorlati megoldásaikban es korszerűségben egyaránt megfeleljenek a szocializmust építő társadalom fejlődése által támasztott mindenkori objektív igényeknek. Mint valamennyi jogterületen, a bűnüldözés eljárási szabályainak újrarendezésénél is az a kodifikációs tevékenység elsődleges célja, hogy jogszabályaink az élet tényleges követelményeivel — a lehetőséghez mérten szinte „naprakészen” — összhangban legyenek.

Elmondta, hogy az ismertté vált bűncselekmények számává] mért összbűnözés évi nagyságrendje, különféle okok által előidézett ingadozásoktól eltekintve, lényeges változást nem mutat. Felhívta a figyelmet a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények nagyfokú veszélyességére. Nemkülönben arra, hogy a gazdasági életben tapasztalhatók olyan visszaélések, amelyek egyfelől gazdasági vesztegetés, másfelől adócsalások útján nem munkán alapuló ki- j emelkedő jövedelmeket biztosi-1 tanak egy szűk rétegnek.

A törvényjavaslat alapelveirő1 szólt ezután:

— Rendelkezéseket tartalmaz

a törvényjavaslat az eljárási feladatok, közelebbről a vád, a védelem gs az ítélkezés egymás ! getése. á nem csupán az admi- I nisztrációt csökkenti, de a nyomozás mielőbbi befejezését is segíti. Több más paragrafus pontosabb megfogalmazása hozzájárul az eljárás differenciálásához. biztosítja, hogy a hatóságok a legcélravezetőbb módon járhassanak el az elkövetőkkel szemben. Egy további indítvánnyal elhagyni javasolja a bizottság azt. hogy a bíróság milyen esetekben mellőzi a büntetés kiszabását. Ennek indoka az, hogy a büntető anyagi jog változhat, s egy ilyen változás szükségszerűen maga után vonná az eljárási törvény módosítását is. A bizottság egyetértett azzal hs. hogy a bíróság rövidített jegyzőkönyvet készíthessen, hiszen ez is az eljárás egyszerűsítését szolgálja.

— A bizottsági vitában felszólalók

elismeréssel szóltak a sajtónak, a tv.nek és más hírköz- j lesi eszközöknek a bűnüldözésben betöltött szerepéről.

Hangsúlyozták azonban azt is, | hogy a sajtónak ügyelnie kell: tájékoztatásait az érintetteknek ne okozzanak indokolatlanul nagyobb hátrányt, mint. ami az el- ; követett cselekmény súlyával arányban áll.

— Az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága megállapította, hogy a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat jól szolgálja a szocialista törvényesség fejlesztését, az állampolgári jogok biztosításává»! összhangban. Ezért bizottságunk a törvényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal együtt elfogadásra ajánlja — zárta előterjesztését Szokola Károlyné dr.

Ezt követően dr. Mátay Pál (Fejér megye). Pongrácz Imréné (Győr megyei) képviselő szólalt fel. Majd szünet következett. Szünet után az elnöklő Apró Antal bejelentette: dr. Szénási : Géza legfőbb ügyész következik I hozzászólásra.

tol való elkülönülésére. Ez egyike az alapvető eljárási garanciáknak; azt jelenti, hogy a vád. a védelem és az ítélkezés eljárási funkcióit más-más szervnek, illetve személyeknek kell ellátniuk. Nem jelent, azonban e rendelkezés elkülönülést az „elszigeteltség” értelmében. Nem jelenti azt, hogy az eljárás különféle funkcióit gyakorlóknak ne lenne kötelességük az együttműködés a leglényegesebb közös törekvés: az objektív igazság kiderítése érdekében. Ha a nyomozó hatóság minden olyan adatot pontosan felderít és szolgáltat, amely az ügy megnyugtató elbírálásához szükséges; ha az ügyész ezt nyomozásfelügyelet: tevékenységével elősegíti, a vádemeléssel es a bíróság előtti tevékenységével a bíróság ítélkező munkáját támogatja; ha a védő az eljárás alá vont személy javára szóló körülmények összefoglalásával és kifejtésévé; szántón a teljes igazságot törekszik szolgálni — úgy a bíróság abban a helyzetben lesz, hogy az ügyben a vailó tényeknek és az ösz- szes figyelmet érdemlő körülménynek megfelelő, a társadalom és az egyén érdekét egyaránt szolgáló ítéletet tud hozni. Mindennek legfőbb biztosítéka ,ha a bűnüldözés és igazságszolgáltatás szervei nagy felkészültséget és körültekintést ! igénylő munkájukban az egyéb állami gazdasági és társadalmi szervezetek, vala mint az állampolgárok széles körének aktív támogatására és összefogására támaszkodhatnak.

A javaslat részletes rendelkezései egyfelől mellőzik a gyakorlat tapasztalatai szerint fölöslegessé. illetve túlhaladottá

Elismerés a sa jtónak a bűnüldözésben betöltött szerepéről

Kiszélesedtek a törvényesség valódi garanciái

vált formaságokat, másfelől viszont kiszélesítik a törvényesség valódi garanciáit Büntető- eljárási jogunkban az előzetes letartóztatás és más személyes szabadságjogot korlátozó kényszerintézkedések csak külön törvényi okok alapján alkalmazható kivételek: a fő szabály az, hogy a terhelt az eljárás folyamán szabadlábon védekezhessék. E kényszerintézkedéseket, különösen az előzetes ’etar- tóztatást a javaslat további garanciákkal bástyázza körül. Ilyen többek között az a rendelkezés. amely szerint bizonyos hosszabb idő eltelte után a terhelt előzetes letartóztatása az eljárás bármely szakában csak a Legíe’sóbb Bíróság döntése alapján tartható fenn.

— Büntetőpolitikai törekvéseink közé tartozik — mondta dr. Szénási Géza —. hogy a gyermekeket és fiatalkorúakat egyre eredményesebben kívánjuk óvni a bűnözés irányába indító körülményektől, a rendezetlen családi élet rossz baráti környezet. az alkoholizms és egyéb hasonló tényezők hatásától.

A javaslat a fiatalkorúak elleni büntetőd,járás újraszabályozásáról a jogalkotás területén törekszik elősegíteni az ifjúság- és gyermekvédelem fokozott érvényre juttatását, a fiatalok visszatartását az erkölcsi zülléstől, a bűnözésben való részvételtől.

Ennek megfelelően a javaslat a fiatalkorú elleni bírósági eljárásban kizárja a vétségi eljárást, valamint a tárgyalás mellőzésével történő pénzbüntetés kiszabást, a szükséges esetekben előírja, védő- es óvóintézkedés, valamint a fiatalkorú nevelését, gondozását vagy felügyeletét elmulasztó személy elleni intézkedés kezdeményezését Rendelkezik a fiatalkorúak ügyeiben eljáró bíróság elé tartozott úgynevezett vegves ügyeit a fiatalkorúak bírósága elé utalja.

Arról is szólt hogy a megelí. zésnek fontos területe az utógondozás is. Itt az a cél. hogy » bűncselekmény miatt elítéltet oly módon vezessék vissza a társadalomba a büntetés letöltés« után. hogy többé ne ismétlődjék meg a törvérmyeC a társadalommal való szembehelyezkedése.

Az utógondozás kellő színvonalra fejlesztésében még igen sok a teendő; és feltétlenül szükséges, hogy a társadalom a bűnüldöző szervek segítségére siessen. Elmondta a legfőbb ügyész: a büntetőeljárás lefolytatásához és a büntetések végrehajtásához kellően képzett és felkészített hivatásos rendőr, ügyészi, bírói, majd büntetésvégrehajtási apparátus áll rendelkezésre. A büntetés végrehajtása utáni utógondozási feladatok ellátására azonban megfelelően képzett szakszemélyzet jelenleg még nincs.

Befejezésül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a javaslat, törvényerőre emelkedése után, jól fogja szolgálni a bűnüldözés hatósági feladatait és alkalmazásának hosz- szabb gyakorlata megmutatja majd, hogy később esetleg egyes részletrendelkezések milyen további korszerűsítésre, finomításra szorulnak.

A legfőbb ügyész felszólalása után özv. Gáspár Istvánné Szabolcs megyei képviselő kért még szót.

Több képviselő vitára nem jelentkezett: az elnöklő Apró Antal dr. Korom Mihálynak adta meg a szót, aki válaszolt a képviselői felszólalásokra.

Napirend szerint ezután az interpellációkra került sor. Bata János, Kovács Istvánná, Vámos Géza. Csapó Jánosné, dr. Marton Zoltán kérdéseire és javaslataira az illetékes miniszterek adták meg a választ.

Az elnöklő Apró Antal ezután berekesztette az országgyűlés tavaszi időszakát és további jó munkát kívánt a képviselőknek.

2 тшшш

1973. MÁRCIUS 24.