Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

Gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítása elképzelhetetlen a fiatal üzemi értelmiség közreműködése nélkül

ErtdaétfM toh аж ifjú műszakiak és közgazdászok második megyei tanácskozása

Balogh Miklós, a Kner Nyomda műszaki igazgatóba, a KISZ Békés megyei Bizottsága ifjúmunkás tanácsának tagja nyitotta meg tegnap, március 22- én reggel a fiatal műszakiak és közgazdászok második megyei találkozóját a békéscsabai Ifjúsági és Üütörőházban.

A megnyitó után vitaindító előadásában Baukó Mihály, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője Békés megye iparának azon gondjait ismertette, amelyeknek megoldásában megyénk párt- és állami vezetése számít a fiatalok segítségére. Elmondta, hogy a hagyományosnak számító könnyű- és élelmiszeripari ágak termelésének állandó korszerűsítése és növelése mellett feltétlenül szükséges az egyéb iparágak meghonosítása is. Egyrészt, mert a mezőgazdaságból évről évre továbbra i® szabadul fel munkaerő, amelynek foglalkoztatását elsősorban itt, a megyében kell megoldani, másrészt pedig a magasabb szakmai műveltséget igénylő, s ezért nagyobb jövedelmet biztosító iparágak hozzájárulnak a megye, illetve az ország munkásjövedelmei között meglevő különbségek mérsékléséhez is.

A továbbiakban az előadó az eredmények és a nehézségek mérlegét megvonva elemette a megye építő-, könnyű-, élelmiszer- és gépipara előtt álló távlati feladatokat, melyek végrehajtásának egyik legfőbb biztosítéka megyénkben a műszaki és a közgazdasági szellemi bázis megteremtése.

— Ebben pedig nagyon a

kezdet kezdetén állunk — hangsúlyozta Baukó Mihály. Megállapításának helyességét így bizonyította: — az 1970-es nép- számlálás adatai szerint Békés megye 410 ipari telephelyére egyenként legfeljebb „másfér műszaki szakember jut, közgazdász pedig csak minden ötödik termelőegységre.

— Tagadhatatlan, hogy az utóbbi években egyre több fiatal szakember talált munkahelyre és otthonra megyénkben, de még mindig nagyon kevesen vannak ahhoz, hogy a minimális szükségleteket számítva is elegen legyenek — folytatta a megyei pártbizottság osztályvezetője, majd így fejezte be:

— Meg kell találnunk azokat a formákat, (ki kell alakítanunk azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a fiatal szakemberek részvételét a negyedik ötéves terv végrehajtásából és az ötödik ötéves terv előkészítéséből fakadó szakmai, gazdasági és politikai feladatok megoldásában. Ennek a mostani tanácskozásnak kell megpróbálnia választ adni a „hogyan kérdésére”.

Bakó Ignác vállalati igazgató, a MTESZ elnökségének tagja beszámolt arról, hogy elnökségük a kezdet kezdetétől foglalkozik kiemelt feladatként azzal, hogy a fiatal műszakialtat és közgazdászokat bevonják a tagegyesületek munkájába. E feladat végrehajtásának eredményeit is elemezték a múlt heti jubileumi választmányi ülésen, amikor is az derült ki, hogy jelenleg a több mint háromezer egyesületi tagnak húsz százaié-1 ka 30 éven aluli. Ez egyben azt És bizonyítja, hogy nem lehet általános érvényességgel azt ál- j h'tanl, hogy a fiatal műszaki I és közgazdasági értelmiség nem j kapható közéleti tevékenységre, mert a fiatalokat igenis eredményesen lehelt tömöríteni a tudó- ! mányoe egyesületekbe.

Bakó Ignác beszélt az ifjú szakemberek tudományos tevékenységéről is, figyelmeztetve arra. hogy az nem választható el mereven az idősebbek munkásságától, akiktől a fiatalok számtalan hasznos tapasztalatot vehetnek át. Végül kitért arra is. hogy a MTESZ a KISZ megyei bizottságának ifjúmunkás tanácsával együttműködve igyekszik minél többet tenni a fiatal szakemberek megfelelő foglalkoztatásáért

A békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár igazgatója után Ádász István, a Békés megyei Fiatal Közgazdászok Bizottságának titkára tartotta meg kiegészítőjét, amelyben az ifjú közgazdászok között végzett felmérés tapasztalatait taglalva kiemelte, hogy a diplomával rendekező fiatalok egyharmada nem találta meg att az utat — vagy nem is kereste —, amelyet követve a megyei politikai, Illetve szakmai közéletbe bekapcsolódhatott volna.

— Nem vagyunk olyan gaz- dagok, hogy a szellemi kapaci-, fásainkat ilyen nagy arányban hagyhatnánk kiaknázatlanul — mondotta a fiatal közgazdászok titkára, végkövetkeztetésként pedig att állapította meg, hogy a fiatalok szakmai politikai szerveinek, szervezeteinek sokkal céltudatosabb összefogására van szükség ahhoz, hogy ezt a tartalékot mind a közösség, mind pedig az egyén számára az eddigieknél hasznosabban lehessen feltárni.

Az előadások sorát Varga Imre, a KISZ Békés megyei Bizottsága ifjú munkástanácsának titkára zárta. Felszólalásában a fiatal műszakiak és közgazdászok első országos konferenciájának felhívására hivatkozva kifejtette, hogy nem csak a negyedik ötéves népgazdasági terv műszaki fejlesztési feladatainak megoldása. hanem megyénk gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása sem képzelhető el a fiatal üzemi értelmiség aktivitása, közreműködése nélkül. Ezt figyelembevéve a megyei tanácskozás célja: a helyi megyei gondok és feladatok ismeretében és azok feltárásával a fiatal műszakiak és közgazdászok közéleti tevékenységének hatékonyságát elemezni, értékelni.

Ehhez nyújtott segítséget az a felmérés, amelybe a megyei KISZ-bizottság 100 fiatal műszaki szakembert vont be. A felmérés során kiderült, hogy a megkérdezettek 70 százaléka még csak nem is ismeri azokat a munkaverseny-formákat, amelyekben a fiatal műszakiak és az ifjúsági szervezet tartalmas együttműködést alakíthatna ki. önmagában már ez a tény is

utal arra, hogy a műszaki fiatalok és a KISZ kapcsolata nem alakul a kívánalmaknak megfelelően. A felmérés eredményeiből megállapítható az is, hogy az iskolából egyetemekről kikerülő kisze- sek egy része a munkahelyi beilleszkedéssel egyidő- ben elvész az ifjúsági mozgalom számára. Értékelése befejezéséül az előbbi jelenség okaij, Varga Imre az alábbiakban összegezte:

— Természetesen ez nemcsak a műszaki fiatalok hibája, hanem az ifjúsági szervezeté is. Minden üzemi KISZ-vezetőnek tudnia kell, hogy minél több fiatal műszakit nyer meg a mozgalom számára, annál több tartalékot tár fel. A KlSZ-szerve- zetnek ugyanis, mint ismeretes, van egy társadalmi munkabizottsága : a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, az FMKT, amely az üzemben folyó termelési mozgalmak szervezője, koordinálója.

Az előadásaikat követó szünet után a fiatal műszakiak és közgazdászok második megyei tanácskozása általános vitával folytatta munkáját. Ezen tizen- ketten szólaltak fel, véleményükkel, javaslataikkal, észrevételeikkel járulva hozzá a találkozó eredményességéhez, majd a tanácskozás Baukó . Mihály összefoglalója után Balogh Miklós zárszavával ért véget.

К. E. P.

4 hodály-ét eseményét

Nagysikerű hangverseny Békéscsabán

Hétfőn este a Jókai Színházban az Országos Filharmónia hatodik bérleti estjén a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar és a Debreceni Kodály Kórus adott hangversenyt. Műsorukon Kodály Budavári Te Deuma és Psalmus Hungaricu- sa szerepelt. A koncerten a nagymúltú zenekar méltó partnere volt az immár világhírű énekkarnak, amely 1955-ben szerveződött a debreceni Zene- művészeti Szakiskola növendékeiből.

Az elsőként felhangzó művet Buda 1686-os visszavételének 250. évfordulójára írta Kodály nagyzenekarra, vegyeskarra és szóló négyesre. 1936. szeptember

2-án mutatták be a budai Mátyás-templomban. A latin egyházi szöveg a régi magyar zenére jellemző muzsikával párosül. Az énekes szólisták; Karikó Teréz, Lengyel Ildikó, Korondy György és Antalffy Albert mély átéléssel, biztosan intonált, gyönyörű énekléssel járultak hozzá az előadói együttes sikeréhez. A felharsanó trombiták diadalmas fanfárja, a kórus fénylő, telt zengése a zene eszközeivel idézte Benczúr Gyula híres festményét, a Budavár bevételét.

A koncert második részében Kodály legismertebb, leghatalmasabb műve, a Psalmus Hun- garicus csendült fel. Az alkotás szintén jelentős eseményhez, Pest és Buda egyesítésének 50. évfordulójához kötődik. A szerző ezzel a kompozícióval véglegesen meggyőzte művészetének erejéről a hazai zenei

közvéleményt, elhallgattatva a korabeli korlátolt és gyűlölködő támadásokat. Az ellenforradalmi rendszer idején a Psalmus Hungaricus bátor kiállást jelentett a szabadság és igazság mellett, tiltakozást a hazugság, a gyűlölködés és jogfosztottság ellen. A szöveg Kecskeméti—, Végh Mihály prédikátortól származik az 1550-es évekből. A nagyzenekarra, tenorszólóra és vegyeskarra írt mű / hatalmas rondó, amelynek alaptémája ötfokú koráll-dallam. A túlnyomórészt tragikus hangvételt bizakodó megnyugvás, sőt a befejezésben zordon, kemény igazságtevés váltja fel. Az ódonveretű szöveg megrendítő erővel hangzott fel az előadóművészek tolmácsolásában. A zenekar és énekkar Korondy György tenorista közreműködésével, Gulyás György vezényletével maradéktalanul visszaadta a Kodály által leírt zenei gondolatokat, nagy technikai biztonsággal és mély zeneiséggel szólaltatva meg a monumentális alkotást.

A Kodály-év jegyében, a zeneszerző születésének 90. évfordulója tiszteletére rendezett hangverseny kimagasló esemény volt városunk zenei életében.

A zeneszeretők elismerése és köszöneté illeti Gulyás György karmestert, aki hazánk kóruskultúrájának kiemelkedő egyénisége és ihletett tolmácsoíója Kodály művészetének. S erről ismételten meggyőtte a hétfői koncert közönségét.

Marton, Györ&g

Rövid határidőre vállaljuk:

hegesztődinamók, csiszológépek, ventillátorok, szivattyúmotorok, búvárszivattyúk, targonca- irtotorok, transzformátorok, villamos fúrógépek

tekercselését, javítását

GELKA-ÜZEM: SZEGED, Petőfi S. sgt. 78.

72969

4.

Ezt az életet nem az éjjeliőrnek találták ki. Még szombaton se. Mert például a betörők se tartanak szabad-szombatot. Így aztán szombat éjjel is meg kell kerülni a gyárat. Még vasárnap is. Igaz, meg is fizetik. Mái- ahogy.

Pedig a személyzetis is tudja, meg a munkaügyis is, hogy a jó éjjeliőr aranyat ér. Ha a bérelszámoló rosszul ad össze, abból nagy hiba nincs. Könnyű az ügyet helyre rázni. Mert az hétszentség, hogy nem a dolgozó javára téved. De az éjjeliőr nem tévedhet, vagy ha így van. azt már nehezebb helyreütni. Ezért aztán jobb, ha ném a mucuson jár az esze, meg a szeme, hanem a környéken. Szóval, ha figyeli a mozgást a gyár körül.

Az a lány, akiről szó van, már az első este odapörkölt, ahogy meglátott a porta előtt.

— Magát aztán jól itthagyták ...

Mi a fene, gondolom, még nem is láttalak, már így rámnyitod a szád. Csak ránézek, végig a figuráján. Az ilyen új személlyel ne diskuráljon az ember, mert lehet, hogy tegnap még az URH-valvolt ügye. Aztán mégis:

— Aki féltékeny — mondom —, az maradjon.

— Oda ne rohanjak! — Csak így.

Az arcát tisztán láttam, ahogy elővillan.

— Ha máskor nem volnék itt, a kerítés mellett vagyak található.

— Ne szaladjam körül a gyárat? — Még az ujjaival is játszott hozzá a levegőben,

— Csak úgy mondom . ; ;

— És ha megpróbálom? —• rittyent oda nekem.

Menj már, kisanyám, még valaki meglát, hogy itt csináljuk az arénát Más se kell nekem. Ha az éjjeliőrt nem veszik komolyan. leteheti a lantot. Meg kell hagyni, figurája aztán van. Még a kabátja is mini. De van is mit mutogatni, nem mondom. Lehet olyan jó harmincas. Csak beszél, gondolom, mert annyit az is tud: mikor lehet

egy ilyen poszton bulizni?

A villanyfőzőre készítem a vizet, mert az éjjeliőrnek az a legjobb, ha teázik. Ez ébreszt is. melegít is, orvosilag is tanácsolható.

Már ki is ment a fejemből ez a mucus, amikor valaki beszól a portásfülke ablakán:

— Na híres, fő az a tea?

— Ez nem önkiszolgáló — mondom — alki teát akar, az jöjjön be.

Visszajött a minis. Pali legyek, ha nem igaz, ahogy letette a kabátját és ott állt előttem a testhezálló pulóverben, olyan szag lett az egész portásfülkében, mintha összetörtek volna egy kölnis üveget.

— Ez az irodád?

— Ez — mondom — 4 meg az egész gyár.

— Van még a gyárban valaki?

— Egyéb se hiányzik.

— És ha jön a razzia?

— Nem lebúj ez, csak portásfülke.

— Már úgy értem, ha jön az ellenőrzés.

— Van eszükbe. Örülnek, ha akad egy őr.

— Mármint.;;

— Mármint én.

— Na akkor, én most a legjobbkor jövök, mi?

— Hát éppen nem rosszkor.

Az első kör csak úgy tizenegy után történik.

— Az első kör?

— Megkerülöm a gyárat.

— Én addig mit csinálok?

— Megvársz, ha akarsz. De ha nem, jöhetsz velem is.

Nevettünk. így történt az eset. Megittufc a teát, aztán ültünk a portáspadon. Szüntelenül kérdezett, hogy tulajdonképpen mire kell vigyázni az éjjeliőrnek. Később eloltottuk a villanyt, a sötétben társalogtunk.

A téma nem tartozik a kívülállókra.

Aztán elindultam, hogy megkerüljem a gyárat. Ö meg ott maradt a portáspadon. Ha van isten .gondoltam, akkor most szóval tartja a tolvajokat. Jól kiléptem, bár arra gondoltam, hogy úgyse vár meg.

Mindenesetre váratlanul alakult ez az éjszaka.

A hosszú házsoron egyetlen ablakot ki nem nyitottak, hogy szellőztessenek. A Richter úrnál nem volt se kis bőrönd, se bevásárló szatyor, de amikor a kapuhoz ért, szétnézett, a belső zsebéből kirántott egy üveg Kőbányait, és jól meghúzta. Zugivó. Vajda úr, a KÖ- ZÉRT-es, ezúttal nem taxin, hanem gyalog érkezett. Válik. Fii- työrészve eltűnt a kapu alatt.

És amire nem tudom mikor volt példa. Erdélyi úr, a festő, megállt a kapuban és töprengett, hogy tovább menjen-e, de aztán legyintett a levegőbe és befordult a lépcsőházba. Lip- ták úr nem is mutatkozott. Tölcsváry Adrianne viszont a szokott időben megjelent, pórázon a daxlival. A legjobbkor, mert alighogy kilépett, beleütközött Slezáknéba. Ettől úgy félrevágta a fejét, mintha valaki vezényelt volna neki. Pedig már jól benne jár a korban. Hiába, ő már soha nem érti ezt a világot.

A Nelli megvárt. Minthogy így hívják. Ült a portáspadun, ahogy ottmaradt.

I IFolulatiiLkJ . j 4

/