Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

Gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítása elképzelhetetlen a fiatal üzemi értelmiség közreműködése nélkül ErtdaétfM toh аж ifjú műszakiak és közgazdászok második megyei tanácskozása Balogh Miklós, a Kner Nyom­da műszaki igazgatóba, a KISZ Békés megyei Bizottsága ifjú­munkás tanácsának tagja nyi­totta meg tegnap, március 22- én reggel a fiatal műszakiak és közgazdászok második megyei találkozóját a békéscsabai Ifjú­sági és Üütörőházban. A megnyitó után vitaindító előadásában Baukó Mihály, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője Békés megye iparának azon gondjait ismertette, amelyek­nek megoldásában megyénk párt- és állami vezetése számít a fiatalok segítségére. Elmond­ta, hogy a hagyományosnak számító könnyű- és élelmiszer­ipari ágak termelésének állandó korszerűsítése és növelése mel­lett feltétlenül szükséges az egyéb iparágak meghonosítása is. Egyrészt, mert a mezőgazda­ságból évről évre továbbra i® szabadul fel munkaerő, amely­nek foglalkoztatását elsősorban itt, a megyében kell megoldani, másrészt pedig a magasabb szakmai műveltséget igénylő, s ezért nagyobb jövedelmet biz­tosító iparágak hozzájárulnak a megye, illetve az ország mun­kásjövedelmei között meglevő különbségek mérsékléséhez is. A továbbiakban az előadó az eredmények és a nehézségek mérlegét megvonva elemette a megye építő-, könnyű-, élelmi­szer- és gépipara előtt álló táv­lati feladatokat, melyek végre­hajtásának egyik legfőbb bizto­sítéka megyénkben a műszaki és a közgazdasági szellemi bázis megteremtése. — Ebben pedig nagyon a kezdet kezdetén állunk — hang­súlyozta Baukó Mihály. Megál­lapításának helyességét így bi­zonyította: — az 1970-es nép- számlálás adatai szerint Békés megye 410 ipari telephelyére egyenként legfeljebb „másfér műszaki szakember jut, közgaz­dász pedig csak minden ötödik termelőegységre. — Tagadhatatlan, hogy az utóbbi években egyre több fia­tal szakember talált munkahely­re és otthonra megyénkben, de még mindig nagyon kevesen vannak ahhoz, hogy a minimá­lis szükségleteket számítva is elegen legyenek — folytatta a megyei pártbizottság osztályve­zetője, majd így fejezte be: — Meg kell találnunk azokat a formákat, (ki kell alakítanunk azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a fiatal szakemberek részvételét a negyedik ötéves terv végrehajtásából és az ötö­dik ötéves terv előkészítéséből fakadó szakmai, gazdasági és politikai feladatok megoldásá­ban. Ennek a mostani tanácsko­zásnak kell megpróbálnia vá­laszt adni a „hogyan kérdésé­re”. Bakó Ignác vállalati igazgató, a MTESZ elnökségének tagja beszámolt arról, hogy elnöksé­gük a kezdet kezdetétől foglal­kozik kiemelt feladatként azzal, hogy a fiatal műszakialtat és közgazdászokat bevonják a tag­egyesületek munkájába. E fel­adat végrehajtásának eredmé­nyeit is elemezték a múlt heti jubileumi választmányi ülésen, amikor is az derült ki, hogy je­lenleg a több mint háromezer egyesületi tagnak húsz százaié-1 ka 30 éven aluli. Ez egyben azt És bizonyítja, hogy nem lehet általános érvényességgel azt ál- j h'tanl, hogy a fiatal műszaki I és közgazdasági értelmiség nem j kapható közéleti tevékenységre, mert a fiatalokat igenis eredmé­nyesen lehelt tömöríteni a tudó- ! mányoe egyesületekbe. Bakó Ignác beszélt az ifjú szakemberek tudományos tevé­kenységéről is, figyelmeztetve arra. hogy az nem választható el mereven az idősebbek mun­kásságától, akiktől a fiatalok számtalan hasznos tapasztalatot vehetnek át. Végül kitért arra is. hogy a MTESZ a KISZ megyei bizottságának ifjúmunkás taná­csával együttműködve igyekszik minél többet tenni a fiatal szak­emberek megfelelő foglalkozta­tásáért A békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár igazgatója után Ádász István, a Bé­kés megyei Fiatal Közgazdá­szok Bizottságának titkára tar­totta meg kiegészítőjét, amely­ben az ifjú közgazdászok között végzett felmérés tapasz­talatait taglalva kiemelte, hogy a diplomával rendekező fiatalok egyharmada nem találta meg att az utat — vagy nem is ke­reste —, amelyet követve a me­gyei politikai, Illetve szakmai közéletbe bekapcsolódhatott vol­na. — Nem vagyunk olyan gaz- dagok, hogy a szellemi kapaci-, fásainkat ilyen nagy arányban hagyhatnánk kiaknázatlanul — mondotta a fiatal közgazdászok titkára, végkövetkeztetésként pedig att állapította meg, hogy a fiatalok szakmai politikai szerveinek, szervezeteinek sok­kal céltudatosabb összefogására van szükség ahhoz, hogy ezt a tartalékot mind a közösség, mind pedig az egyén számára az eddigieknél hasznosabban le­hessen feltárni. Az előadások sorát Varga Imre, a KISZ Békés megyei Bi­zottsága ifjú munkástanácsának titkára zárta. Felszólalásában a fiatal műszakiak és közgazdá­szok első országos konferenciá­jának felhívására hivatkozva ki­fejtette, hogy nem csak a ne­gyedik ötéves népgazdasági terv műszaki fejlesztési feladatainak megoldása. hanem megyénk gazdaságpolitikai célkitűzései­nek megvalósítása sem képzel­hető el a fiatal üzemi értelmi­ség aktivitása, közreműködése nélkül. Ezt figyelembevéve a megyei tanácskozás célja: a he­lyi megyei gondok és felada­tok ismeretében és azok feltá­rásával a fiatal műszakiak és közgazdászok közéleti tevékeny­ségének hatékonyságát elemez­ni, értékelni. Ehhez nyújtott segítséget az a felmérés, amelybe a megyei KISZ-bizottság 100 fiatal mű­szaki szakembert vont be. A felmérés során kiderült, hogy a megkérdezettek 70 százaléka még csak nem is ismeri azokat a munkaverseny-formákat, ame­lyekben a fiatal műszakiak és az ifjúsági szervezet tartalmas együttműködést alakíthatna ki. önmagában már ez a tény is utal arra, hogy a műszaki fia­talok és a KISZ kapcsolata nem alakul a kívánalmaknak meg­felelően. A felmérés eredmé­nyeiből megállapítható az is, hogy az iskolából egye­temekről kikerülő kisze- sek egy része a munka­helyi beilleszkedéssel egyidő- ben elvész az ifjúsági mozga­lom számára. Értékelése befeje­zéséül az előbbi jelenség okaij, Varga Imre az alábbiakban összegezte: — Természetesen ez nemcsak a műszaki fiatalok hibája, ha­nem az ifjúsági szervezeté is. Minden üzemi KISZ-vezetőnek tudnia kell, hogy minél több fiatal műszakit nyer meg a mozgalom számára, annál több tartalékot tár fel. A KlSZ-szerve- zetnek ugyanis, mint ismeretes, van egy társadalmi munkabi­zottsága : a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, az FMKT, amely az üzemben fo­lyó termelési mozgalmak szer­vezője, koordinálója. Az előadásaikat követó szünet után a fiatal műszakiak és köz­gazdászok második megyei ta­nácskozása általános vitával folytatta munkáját. Ezen tizen- ketten szólaltak fel, vélemé­nyükkel, javaslataikkal, észrevé­teleikkel járulva hozzá a talál­kozó eredményességéhez, majd a tanácskozás Baukó . Mihály összefoglalója után Balogh Mik­lós zárszavával ért véget. К. E. P. 4 hodály-ét eseményét Nagysikerű hangverseny Békéscsabán Hétfőn este a Jókai Színház­ban az Országos Filharmónia hatodik bérleti estjén a Debre­ceni MÁV Filharmonikus Ze­nekar és a Debreceni Kodály Kórus adott hangversenyt. Mű­sorukon Kodály Budavári Te Deuma és Psalmus Hungaricu- sa szerepelt. A koncerten a nagymúltú zenekar méltó part­nere volt az immár világhírű énekkarnak, amely 1955-ben szerveződött a debreceni Zene- művészeti Szakiskola növendé­keiből. Az elsőként felhangzó művet Buda 1686-os visszavételének 250. évfordulójára írta Kodály nagyzenekarra, vegyeskarra és szóló négyesre. 1936. szeptember 2-án mutatták be a budai Má­tyás-templomban. A latin egy­házi szöveg a régi magyar ze­nére jellemző muzsikával páro­sül. Az énekes szólisták; Karikó Teréz, Lengyel Ildikó, Korondy György és Antalffy Albert mély átéléssel, biztosan intonált, gyö­nyörű énekléssel járultak hozzá az előadói együttes sikeréhez. A felharsanó trombiták diadalmas fanfárja, a kórus fénylő, telt zengése a zene eszközeivel idéz­te Benczúr Gyula híres festmé­nyét, a Budavár bevételét. A koncert második részében Kodály legismertebb, leghatal­masabb műve, a Psalmus Hun- garicus csendült fel. Az alko­tás szintén jelentős esemény­hez, Pest és Buda egyesítésének 50. évfordulójához kötődik. A szerző ezzel a kompozícióval véglegesen meggyőzte művésze­tének erejéről a hazai zenei közvéleményt, elhallgattatva a korabeli korlátolt és gyűlölködő támadásokat. Az ellenforradal­mi rendszer idején a Psalmus Hungaricus bátor kiállást jelen­tett a szabadság és igazság mellett, tiltakozást a hazugság, a gyűlölködés és jogfosztottság ellen. A szöveg Kecskeméti—, Végh Mihály prédikátortól szár­mazik az 1550-es évekből. A nagyzenekarra, tenorszólóra és vegyeskarra írt mű / hatalmas rondó, amelynek alaptémája öt­fokú koráll-dallam. A túlnyo­mórészt tragikus hangvételt bi­zakodó megnyugvás, sőt a be­fejezésben zordon, kemény igaz­ságtevés váltja fel. Az ódon­veretű szöveg megrendítő erő­vel hangzott fel az előadómű­vészek tolmácsolásában. A zene­kar és énekkar Korondy György tenorista közreműködé­sével, Gulyás György vezény­letével maradéktalanul vissza­adta a Kodály által leírt zenei gondolatokat, nagy technikai biztonsággal és mély zeneiség­gel szólaltatva meg a monu­mentális alkotást. A Kodály-év jegyében, a ze­neszerző születésének 90. évfor­dulója tiszteletére rendezett hangverseny kimagasló esemény volt városunk zenei életében. A zeneszeretők elismerése és köszöneté illeti Gulyás György karmestert, aki hazánk kórus­kultúrájának kiemelkedő egyé­nisége és ihletett tolmácsoíója Kodály művészetének. S erről ismételten meggyőtte a hétfői koncert közönségét. Marton, Györ&g Rövid határidőre vállaljuk: hegesztődinamók, csiszológépek, ventillátorok, szivattyúmotorok, búvárszivattyúk, targonca- irtotorok, transzformátorok, villamos fúrógépek tekercselését, javítását GELKA-ÜZEM: SZEGED, Petőfi S. sgt. 78. 72969 4. Ezt az életet nem az éjjeliőr­nek találták ki. Még szombaton se. Mert például a betörők se tartanak szabad-szombatot. Így aztán szombat éjjel is meg kell kerülni a gyárat. Még vasár­nap is. Igaz, meg is fizetik. Mái- ahogy. Pedig a személyzetis is tudja, meg a munkaügyis is, hogy a jó éjjeliőr aranyat ér. Ha a bér­elszámoló rosszul ad össze, ab­ból nagy hiba nincs. Könnyű az ügyet helyre rázni. Mert az hétszentség, hogy nem a dolgo­zó javára téved. De az éjjeli­őr nem tévedhet, vagy ha így van. azt már nehezebb helyre­ütni. Ezért aztán jobb, ha ném a mucuson jár az esze, meg a szeme, hanem a környéken. Szó­val, ha figyeli a mozgást a gyár körül. Az a lány, akiről szó van, már az első este odapörkölt, ahogy meglátott a porta előtt. — Magát aztán jól itthagy­ták ... Mi a fene, gondolom, még nem is láttalak, már így rám­nyitod a szád. Csak ránézek, végig a figuráján. Az ilyen új személlyel ne diskuráljon az ember, mert lehet, hogy tegnap még az URH-valvolt ügye. Az­tán mégis: — Aki féltékeny — mondom —, az maradjon. — Oda ne rohanjak! — Csak így. Az arcát tisztán láttam, ahogy elővillan. — Ha máskor nem volnék itt, a kerítés mellett vagyak talál­ható. — Ne szaladjam körül a gyá­rat? — Még az ujjaival is ját­szott hozzá a levegőben, — Csak úgy mondom . ; ; — És ha megpróbálom? —• rittyent oda nekem. Menj már, kisanyám, még va­laki meglát, hogy itt csináljuk az arénát Más se kell nekem. Ha az éjjeliőrt nem veszik ko­molyan. leteheti a lantot. Meg kell hagyni, figurája aztán van. Még a kabátja is mini. De van is mit mutogatni, nem mondom. Lehet olyan jó harmincas. Csak beszél, gondolom, mert annyit az is tud: mikor lehet egy ilyen poszton bulizni? A villanyfőzőre készítem a vizet, mert az éjjeliőrnek az a legjobb, ha teázik. Ez ébreszt is. melegít is, orvosilag is taná­csolható. Már ki is ment a fejemből ez a mucus, amikor valaki be­szól a portásfülke ablakán: — Na híres, fő az a tea? — Ez nem önkiszolgáló — mondom — alki teát akar, az jöjjön be. Visszajött a minis. Pali le­gyek, ha nem igaz, ahogy le­tette a kabátját és ott állt előt­tem a testhezálló pulóverben, olyan szag lett az egész portás­fülkében, mintha összetörtek volna egy kölnis üveget. — Ez az irodád? — Ez — mondom — 4 meg az egész gyár. — Van még a gyárban vala­ki? — Egyéb se hiányzik. — És ha jön a razzia? — Nem lebúj ez, csak por­tásfülke. — Már úgy értem, ha jön az ellenőrzés. — Van eszükbe. Örülnek, ha akad egy őr. — Mármint.;; — Mármint én. — Na akkor, én most a leg­jobbkor jövök, mi? — Hát éppen nem rosszkor. Az első kör csak úgy tizenegy után történik. — Az első kör? — Megkerülöm a gyárat. — Én addig mit csinálok? — Megvársz, ha akarsz. De ha nem, jöhetsz velem is. Nevettünk. így történt az eset. Megittufc a teát, aztán ül­tünk a portáspadon. Szüntelenül kérdezett, hogy tulajdonképpen mire kell vigyázni az éjjeliőr­nek. Később eloltottuk a vil­lanyt, a sötétben társalogtunk. A téma nem tartozik a kívül­állókra. Aztán elindultam, hogy meg­kerüljem a gyárat. Ö meg ott maradt a portáspadon. Ha van isten .gondoltam, akkor most szóval tartja a tolvajokat. Jól kiléptem, bár arra gondoltam, hogy úgyse vár meg. Mindenesetre váratlanul ala­kult ez az éjszaka. A hosszú házsoron egyetlen ablakot ki nem nyitottak, hogy szellőztessenek. A Richter úrnál nem volt se kis bőrönd, se be­vásárló szatyor, de amikor a kapuhoz ért, szétnézett, a bel­ső zsebéből kirántott egy üveg Kőbányait, és jól meghúz­ta. Zugivó. Vajda úr, a KÖ- ZÉRT-es, ezúttal nem taxin, ha­nem gyalog érkezett. Válik. Fii- työrészve eltűnt a kapu alatt. És amire nem tudom mikor volt példa. Erdélyi úr, a festő, megállt a kapuban és töpren­gett, hogy tovább menjen-e, de aztán legyintett a levegőbe és befordult a lépcsőházba. Lip- ták úr nem is mutatkozott. Tölcsváry Adrianne viszont a szokott időben megjelent, pórá­zon a daxlival. A legjobbkor, mert alighogy kilépett, beleüt­között Slezáknéba. Ettől úgy félrevágta a fejét, mintha va­laki vezényelt volna neki. Pedig már jól benne jár a korban. Hiába, ő már soha nem érti ezt a világot. A Nelli megvárt. Minthogy így hívják. Ült a portáspadun, ahogy ottmaradt. I IFolulatiiLkJ . j 4 /

Next

/
Thumbnails
Contents