Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
' Szülők klubja — Játszóterek közös erőből Bélmegyeren A Hazafias Népfront Békési Járási Bizottsága és az e mellett működő* Pedagógiai Bizottság hasznos kezdeményezése volt az elmúlt évben, hogy eey- egy körzetben a bizottság tagjai és az iskolai szülői munkaközösségek elnökei ankéten vitatják meg tevékenységüket, tapasztalataikat és a további tennivalókat. Tavaly Mezőbe- jényben tartottak ilyen ankétot, s ennek folytatásaként a?, idén március 20-án Bélmegyeren. A bélmegsyeriek munkájáról, 1 az iskola, a szülők, valamint a | különböző szervek kapcsolatáról és a közös összefogás eredményedről Hirják Balázs, az általános iskola igazgatója adott tájékoztatást Többek között elmondotta, hogy Bélmegyeren 225 gyermek jár iskolába, » a nevelőtestület, valamint a szülői munkaközösség legfőbb célja j az iskolai és a családi nevelés összehangolása és e közös feladat végrehajtásába minél több szülőt bevonni. Eveken keresztül felmérést tartottak, s így ismerték meg közelebbről a csa- i ládok helyzetét, ennek alapján : viszont differenciáltan tudnak foglalkozni a szülőikkel. Az SZM-választmány határozott és szervezett közösség, amely sok' segítséget ad ehhez. a munkához. Több érdekes gyakorlati tapasztalatot is elmondott, így például a nyűt tanítási napokat, melyek igen népszerűek a szülők körében, A szülők klubja szántén vonzó, programjai ér_ dekesék, hasznos előadásokat, vitáikat, filmvetítéseket rendeznék, de sokszor csupán beszél- getőesteket minden kötöttség nélkül. Igen érdekes az úgynevezett lakóterületi munka, melyet az úttörők és kisdobosok végeznék utcájukban. Társasjátékokat szerveznek, rendbehoz- zák házuk környékét és hangulatos tábortüzeket tartanak. Az ankéten sok kérdés hangzott et és tapasztalatokat, átadó hasznos hozzászólás. Cserei Pál- né, a Hazafias Népfront megyei nőbizöttsága nevében köszöntötte a résztvevőket, s hozzászólásában a szülők és pedagógu- i sok helyes kapcsolatáról, az összefogás nagyszerű példájáról beszélt, melyet Bélmegyeren tapasztalt. Ékről szólt, Kiss László járási tanulmányi felügyelő is, aki többek között elmondotta. hogy ezt az összefogást szimbolizálja az is. hogy ezen az an keton az iskolaigazgató mellett ott ült a község párttitkára, a tanács vb-titkára és a tsz-elnök is. S a közös munka hozza azokat a nagyszög rű eredményeket, amit Bélmegyeren eddig elértek. Sokat kérnek a borosgyániak? A terem mennyezetéről bura nélkül lóg a villanyégő. A biliárdasztalon pihennek a müanyaggolyók. Körülötte most munkaruhás parasztemberek, asszonyok ülnek a székeken, lócákon. A kályha a sarokban ontja a meleget. Kint a boros- gyáni határban sötétség üli a tájat és csípős szél szárítja a tavaszt váró vetések földjét. Az előadó sorolja az eredményeket, amelyeket az utóbbi két évben Békés nagyközség fejlődésében elértek az ott lakók. A későbben érkező középkorú asz- szcmy odasúgja a szomszédjának, hogy még meg kellett fejnie a teheneket, ezért jött a gyűlés kezdete után. A hosszú hajú fiatalember felfigyel, amikor az iskolák, a kulturális -intézmények várható fejlesztéséről szól Szilágyi Lajos, a jelölőgyűlés szónoka. Az idős, kucsmáé éjjeliőr az üvegezett ajtón kívül hallgatja a beszámolót, de a szavazásra ő is beljebb nyomako- dik. A békési Október 6 Termelő- szövetkezet borosgyáni üzemegységének kultúrtermében vagyunk. Itt jöttek össze a 63-as és a 64-es választókerület lakói, hogy megvitassák ügyes-bajos dolgaikat, tanácstagokat jelöljenek az április 15-i választásra. A levexeto elnök. Buzi József megnyitja a vitát a beszámoló fölött. A jegyzőkönyv- vezető és a krónikás tollának van mit jegyeznie. Figyelnék a jelöltek, Sztankó Mihály és Krizbai János is, akiket a boros, gyániak tanácstagjuknak kívánnak. Mert a felszólaló asszonyok. emberek nem tesznek lakatot a szájukra. — A borosgyáni útszakaszon Békés és Csaba között meg kell hagyni, jó a buszforgalom — mondja a ködmönös asszony, aki később jött — csupán az a baj, hogy a megállókat hagyják figyelmen kívül az autóbuszvezetők. Van, hogy 15-en. 20-an várakoznak az esőben, hóban és négy-öt busz is elszalad anélkül, hogy felvenne bennünket. Ezen segítsenek a jelöltek! Róza néni, a homokbányái részen lakók kívánságát tolmácsolja : — Mindenütt van már villany a környéken. Mi is szeretnénk sutba dobni a petróleumlámpát. Járják ki a tanácstagok, azaz a jelöltek hogy hozzánk is eljusson^ a fény. fcl*Ő alkalommal jelölték Krizbai Jánost. Tudja, hogy amit az emberek mondanak, az neki is szól. de a gondokról ő sem hallgat. — Az iskolákban itt, a boros, gyáni részen még azok a padok vannak, amelyekben mi és apáink vagy tán’ nagyapáink is ültek. Jó lenne felújítani a tantermek berendezéseit és a tanszereket is. Szűcs Imre a Csabai út forgalmáról és balesetveszélyéről szól. Azt javasolja, hogy a megszűnt kisvasút töltésén létesítsen^ salakborítású kerékpárutat. Attól sem zárkózik el. hoav a környéken lakókkal együtt társadalmi munkával is hozzájáruljon ennek az útnak az építéséhez. Pavelka Mihály azt sérelmezi, hogy az út mentén, a buszváró helyeken nincsenek zárt várók. — Az csak természetes, ha az illetékesek biztosítják a buszvárókhoz az anyagot, mi, boros. gyániak társadalmi munkával segítjük a felépítésüket. — mondja a felszólaló és Róza néni hozzáteszi, hogy ő is ott lesz. A levezető elnök. Buzi József is ennek a területnek a lakója. Nem csoda hát, ha ö is kér a jelöltektől. — Van itt egv zárt kút. amelyik állítólag Békéscsabát látja el jó ivóvízzel. A környék lakóinak viszont nincs ivóvizük. Szeretnénk, ha a jelöltek, amikor majd megválasztjuk őket valamilyen módon megtalálnák annak lehetőségét, hogy ebből a kútból egv leágazással mi is vízhez jussunk. Seres Gábor a homokbányái részen lakóknak kér járdát. Hatvan ember él ezen a részen és azt kérik, legalább „egysávos” betonjárdát építsenek nékik. Kiss Lajos pedig arról szól, hogy a város külterületi járdáinak a felújítása bármennyire is nagy gond. akkor is szükséges. A fiatal H. Kovács Péter azért emel szót. hogyha város lesz Békés — márpedig az lesz — a tanács fordítson nagyobb figyelmet az ifjúság kulturáltabb szóu rakozási lehetőségének biztosítására. Sok a gond a borosgyáni tanyavilágban és talán nem is kémek sokat lakói. Ez a két jelölt is nagyon jól tudja. Amikor a gyűlés után beszélgettem velük. elmondták: tudják, minden gondon segítem bizonyosan nem tudnak, de a választók bizalmának meg akarnak fe’elni. Botyánszki János Demokratikus alapon a% iskolapadokban Szokatlan üira annvi év után ismét a kis iskolapadokban ülni. Most mégis itt szorongunk vagy hatvanan, a békéscsabai 36. körzet laíkói, főleg az idősebb korosztály. S ha nem is szám- tanpéldákat magolunk, ám mégis „tanulunk”. Tanuljuk a demokráciát. Ezt a múltban nem tanulhattuk meg hazánkban. Sokan közülünk még a számtanpéldákat sem, mert már gyerekkorban dolgozni kellett. Demokráciát meg nem engedtek tanulni a régi rend fenntartói. Az ő demokráciájuk volt a rendszer, a ani jussunk, pedig a hallgatás. Nincsenek tehát történelmi hagyományaink arra. hogy ezt miként kell jól csinálni Csak negyedszázada próbálgatjuk a magunk akarata szerint tenni dolgainkat. Demokratikusan, de renddel. Most is ezt gyakoroljuk ezen a jelölőgyűlésen, ahol ki kell választanunk képviselőnket a városi tanácsba. Figyelem a beszámolót, nézem az arcokat, a kis padokban szorongó embereket. A jelölőgyűlés formailag úgy zajlik, j ahogyan azt előírják a törve- nyék. A népfrontküldött meg- j nyitja, átadja a szót az elő- I adónak, Sorbán József városi | tanácsi küldöttnek, aki részletesen beszámol a lakosság előtt: az elmúlt választási ciklus óta milyen fejlődés ment végbe [ városunkban, és ebben a körzet- j ben is. Felelevenednek előttünk I a régi Békéscsaba városképei. A kis, meg a nagy sziktér, a talajvizekkel teli lapályos részek, ahol — a város szívében — nyaranta békák kuruttyoltak, a nagy, üres, hirdetőtáblákkal bekerített grundok, a régi főutcai düledező házak, a sivár, mocsaras Jamina, s az utcákon siető vagy lézengő „topis-ruhás” munkásemberek. Nem, nem kellett innen tíz évvel ezelőtt elmenni és most ismét visszajönni. hogy láthassa a változást valaki. Itt a szemünk előtt nőttek ki az új, modern lakónegyedek, emelkedtek a tetszetős üzletsorok, terebélyesedtek, korszerűsödtek a gyárak, lettek az új üzemek, kommunális be- | ruházások. Városunk — bár sok még a gondja-baja — lassan a modem, nagy települések rangjára emelkedik. De itt a periférián még sok a gond. Miután j a gyűlést levezető elnök, megköszöni az előadó tájékoztatóját és a népfront nevében Ament Ferencet, a cipészipari szövetkezet elnökét javasolja e körzet tanácstagjának az április 15-i választáskor, ezekről a gondokról kezdenek beszélni a felszólalók. Ügy, hogy mit várnak tanácstagjelöltjüktől, aki a körzetükben lakik és jól ismeri "a gondokat. S úgy is, hogy miit tennének saját maguk, ha vala- | hogyan segítséget kapnának a tanácstól a vízvezeték, a több utcai villany, a járdák, stb. építéséhez. Az elmúlt választási ciklusban néhány dolgot szervezett Áment Ferenc a körzetében. fiz öntözés időszerű feladatairól tanácskoztak Békéscsabán A tavasz első hivatalos napján. tegnap az egyik legaktuálisabb feladatról, az öntözésről rendeztek ankétot Békéscsabán, a megyei tanács dísztermében, amelyre csaknem száz vízügyi és agrárszakember, tudományos kutató és tanár érkezett. A vendégeket Baranyó Géza. a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke köszöntötte. Az 1972-ben elért eredményekről, az 1973-ra való felkészülésről, az öntözés rendkívüli fontosságéról Bak József, a KÖVIZIG mezőgazdasági vízhasznosítási osztályvezetője tartott előadást. Grafikonokkal mutatta be, hogy a Körösök völgye ismét csapadékszegény telet zárt. A természet jelentős mennyiségű csapadékkal adós maradt, a talajvízszint alacsony, az öntözés je’entősége tehát nagyon megnövekedett. Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt évben megyénk országosan előkelő helyet vívott ki magának az öntözési kapacitások kihasználásában, az idén azonban még nagyobb gondossággal iparkodtak felkészülni a Körösök és a Berettyó térségében. A KÖVIZIG uzembehelyezte a duzzasztókat. a vizkivételi műveket és egyéb műtárgyakat. Szólt többek között a szarvasmarha-program megsegítését szolgáló legelőöntözés fontossáA Békés megyei Visés Csatornamű Vállalat eladásra felkínál 1 db MTZ 45 LE traktort Érdeklődni: Békés, Berényi u. 33. sz. alatti telepünkön. Jantyik Mátyás szállítási csoportvezetőnél. * gáról. a takarmány termő területek mesterséges csapadékkal való ellátásának előnyéről. Számadatokkal bizonyította: az elmúlt években az időben és szakszerűen adagolt mesterséges csapadék holdanként hány mázsával növelte a terméshozamot a különböző gazdaságokban. Dr. Magyar Gábor egyetemi adjunktus a mélybarázdás öntözés gyakorlati tapasztalatairól’ tartott előadást. Elmondotta többek között, hogy ha szakszerűen alkalmazzák a mélybarázdás öntözést, akkor az sokkal kevesebb ráfordítással és gazdaságosabban hasznosítható, mint az es óz tető öntözés. Nagyon fontos azonban, hogy a domborzati viszonyokat és a talajtípusokat a legmésiszebbme- nőkig figyelembe vegyék a gazdaságok. A talaj típusa dönti el többek között, hogy egymástól milyen távolságra húzzanak barázdákat milyen hosszú és milyen mélységű az optimális barázda. Beszélt arról is, hogy a mélybarázdák vízellátása két módon történik: ideiglenes csatornákkal, illetve műanyagtöm- lóvei. A műanyagcsöves vízellátás kulturáltabb, gazdaságosabb, sokkal kevesebb víz szivárog el feleslegesen, ráadásul a talaj felszínén nem keletkezik iszapréteg. szellősebb. levegősebb marad a termőtalaj. Ezután a mélybarázdás öntözés módját ismertette. Dr. Bertók János tanszékvezető tanár az öntözőgépek jól bevált új típusairól beszélt; Ba_ csa Vendel és Vári János agro_ nómus az öntözés gyakorlati tapasztalatairól. Krasznai Ferenc, a KÖVIZIG öntözési szaktanácsadója pedig az öntözés technikai kérdéseiről szólt. Az előadásokat élénk vita követte majd Gajdács György a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője tartotta meg összefoglalóját. . А. К ! Mint szövetkezeti elnök Is tudja, milyen nagy erő rejlik az emberek összefogásában, ha ezt az erőt nemes, hasznos célra, olyanra, ami jobbá teszi életüket, irányítják. Bár a szomszédos körzet, a Lorántffy utcabeliek, meg a Kézai utcabeliek kérték, mégis sikerült „belejátszania”, hogy facsemetéket adjanak ide a környezet^ egészségesebbé tételéhez. A "faültetés aztán társadalmi munkában történt. Most a vízvezeték a legégetőbb probléma ezekben az utcákban, ahol jelölték. — Meg vagyunk elégedve az eddigiekkel, vagy sem? — tette fel talán magának is egy kissé a kérdést az első hozzászóló. Gyarmati Pál és felelt is rá. — Meg, de többet is szeretnénk elérni tanácstagunk segítségével a jövőben. Például vízvezetékek beszerelésének elintézését. Es főleg azt. hogy ne 340 forintot kérjenek tőlünk egy folyóméter vezetékbeszerelésért. Ez sok. A magunk erejével is hozzájárulunk, a földmunkákat elvégezzük, mert szeretnénk, ha lenne vizünk. — Minél többen akarjuk, és iratkozunk fel a lapra, annál többfelé oszlik meg a pénzbem hozzájárulás — mondta a következő felszólaló, Mogyorósi István. — Én vasutas vagyok, tudom, hogy például Löíkös- házán, ahol a múltban egy kis település volt, ma szép község, van, vízvezetékhez pedig társulás útján jutottak, kevesebb hozzájárulással, mint amit tőlünk kémek. Jó, mi város vagyunk, itt drágább az élet, de hogy olcsóbbá tegyük, ebben segítsen majd a tanácstagunk, ha megválasztjuk. Fabulya György a periféria más gondjairól beszélt. A villany-, a járdahiányokról és ígérte, ha a tanácstag hozzásegíti ehhez a körzetet — támaszkodhat a lakók társadalmi munkájára. Uhrin Mihály mindezt aláhúzva kérte a jelöltet: rendszerezze az elhangzottakat, és képviselje majd az államhatalmi szervben a körzet lakóinak érdekeit. Sokan nyilvánítottak még, ha néhány mondat erejéig is, véleményt. Ismerik a jelöltet, tudják, hogy jól vezeti világhíres szövetkezetét és remélik ebben a megbízatásban sem csalódnak majd benne. Szólt Ament Ferenc is. Őszintén, tárgyilagosan a gondokról, eddigi tanácstagi munkájáról. Két év alatt — mondotta — csak a nagyobb problémákat ismertem meg, ami nyomja a körzet lakóinak életét Út, járda, villany, víz — tudom, mind kellene Nem holnap, hanem már ma. De azt is tudom, és Önöknek is tudniuk kell, hogy milyen vízszegény a mi városunk, milyen komoly költségeket emészt fel egyáltalán a víznyerés. És csak ezután jön a vízvezetékek beszerelése. Sajnos, rövid időn belül nem oldódik meg ez a gondunk, ezt mindannyiunknak látnunk kell. A többi kérelem azonban nem ilyen hosszú távlatokat igényel. Nem vállaltam volna a jelöltséget, ha nem az lenne a célom, hogy amit csak lehet elérjek környezetünk kulturáltabbá változtatásához, és ha megválasztanak, számítok is majd segítségükre ... Rövid, de velős „kortesbeszéd” volt. Mint ahogyan őszinték és velősek az igényeket előadó felszólalások is. Hasz_ nos eszmecsere, felnőtt beszélgetés gondjainkról, perspektíváinkról. Demokratikus alapon — az iskolapadokban. Varga Dézsa
