Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-20 / 66. szám
Permetezés — Palántaneyelés — Tavaszi munkák a szőlőben Gyümölcsfáink oltóvesszőit még a nyugalmi időszakban szedjük meg. Oltásra csak az egészséges, jól beérett, szépen fejlett vesszők alkalmasak. Tavaszig hűvös helyen — pincében, a hűtőszekrény sarkában — tároljuk őket. Kiszáradásuknak azzal vehetjük elejét, hogy a vesszőket enyhén nyirkos homokba ágyazzuk. A nedvességgel azonban csínján bánjunk, mert a vesszők könnyen megrothadnak. Tárolhatjuk az oltóvesz- szőket a szabadföldbe vermelve is. Csonthéjas gyümölcsfáink télvégi védelmére nem használhatjuk a gyümölcsfaolajat és a DNOC készítményeket. A, őszibarack- és kajszifák RÜGYPATTANÄS ELŐTTI LE. MOSÓ PERMETEZÉSÉRE a kárasítótól függően kell а szert megválasztanunk. Ha téli hígítású mészkénlével vagy 5 százalék töménységű Neopollal permetezünk, akkor a kezelés hatásos a levélfodrosodás, a le- véllyukacsosodás ellen, sőt gyé- ríti a kaliforniai pajzstetűk és az atkák egyedszámát is. Rézoxi- klorid hatóanyagú szerrel (0,3 százalék töménységben) permetezve főleg a monilia ellen védekezünk, de hatásos a levéllyu- kacsodás és a levélfodrosodás ellen is. Szilva- és ringlófáinkat mindenképpen mészkénlével vagy Neopollal védhetjük a levéllyu- kacsodás, a polisztigmás levélfoltosság és a kaliforniai pajzs- tetű ellen. Cseresznye- és főleg meggyfáinkat viszont a monilia hatásos visszaszorítása érdekében rézoxiklorid hatóanyagú szerrel (0,3 százalék töménységben) permetezzük. Mészkénlével vagy Neopollal csak akkor védjük ezeket a fákat, ha az előző évben a kaliforniai pajzstetű nagymérvű elszaporodását észleltük. Meg kell kezdenünk a málna rendszeres vegyszeres védelmét is. A didimellás és elzinoés vesz- szőfoltosság szaporítóképletei kialakulásának megelőzésére rézoxiklorid 50 WP 0,5 százalék töménységű vagy Orthocid 0,3 százalék töménységű oldatával szükséges a vesszőket áztatás- szerűen lepermetezni. A tapadás elősegítésére nedvesítőszert is tegyünk a permetlébe. A fiatal fákat, a szamócát és a gyümölcsbokrokat — de a gyümölcsfákat is — már most kezdjük öntözni, mert a télen nagyon kevés csapadék hullott. AZ ŐSSZEL BEFEDETT SZŐLŐKET nyissuk. E munka késedelme azzal a veszéllyel jár, hogy a rügyek befüllednek, kipállanak és nem hajtanak majd ki. A kipusztult tőkéket homoktalajon döntéssel vagy bújtatással pótolhatjuk. Ha ilyenkor a jobb eredés érdekében a gödörbe vagy árokba szerves- vagy műtrágyát szórunk, vigyázzunk, hogy sohase érjen a vesszőkhöz! Kötött talajon a filoxéra-veszély miatt csak oltványt telepítsünk. Az újabb megfigyelések szerint homokos talajon is célszerűbb oltványt telepíteni, mert erőteljesebben fejlődik. Vikendtelekre, kisebb területre elsősorban a csemegeszőlő való. A fajták helyének kiválasztásakor gondoljunk érési idejükre, s a legkésőbb érőket mindig a legnapsütöttebb, déli helyre tegyük. A metszést mindig a fajta igényének, a tőke növekedésének és a kiszórt trágya mennyiségének mértéke szerint végezzük. Vigyázzunk, mert a rendszeres túlterhelés a tőkék kipusztulását okozhatja! A FEJESSALÁTAT állandó helyére vetéssel és palántázással egyaránt szaporíthat, juk, Szabadföldi mag vetését most már feltétlenül végézzük el, mert a megkésett vetésű korai fajták nem fejesednek, hanem a nappalok hosszabbodásakor felmagzanak. Az apró magvak jól előkészített és tömörített magágyat 'kívánnak AlH landó helyre, sorba, 20—25 centiméter távolságra vessük. Korai szabadföldi termesztésre a Május királya a legalkalmasabb, nyári hasznosításra a nagy hozamú Attrakció. A saláta magvetésekor is fontos, hogy fertőzésmentes földet használjunk és csávázzuk a vetőmagot. A csávázáshoz 3 gramm/kilogramm TMTD por- csávázót (300 milligramm szer szükséges 10 dekagramm maghoz) használjunk. A szert körülbelül 5 percig tartó rázással juttassuk a vetendő magvak felületére. A fűthető hobbyházat most a káposztafélék palántaneveléisével hasznosíthatjuk. Korai termesz, tésre a rövid tenyészidejű fajták közül válasszunk. Ilyen egyebek között a Kék óceán, Soroksári fehér, Szentesi fehér, Knaufs ideal karalábé; a Szentesi korai, Futár (Vorbote), Bécsi kapucinus kelkáposzta és a Brio Osena, Master Osena, Supri- max, Delfter Markt karfiol. A káposztafélék magvetését a TMTD-vel már fertőtlenített földdel takarjuk. A magvetést követően gondoskodjunk arról, hogy a kis növények minél gyorsabban kinőjenek a palántadő- lésre kedvező korból. A cserepesedé talajfelszín, a szellőzés hiánya és a túlzott nedvesség kedvez a kórokozóknak. Ezért gyakran lazítsuk a talaj felszínét, ritkán, de bőségesen öntözzünk és szellőztessünk. A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres Békéscsaba és a megye területén levő munkahelyeire Kőműves V asbetonszerelö Bádogos Víz-gázszerelő Fűtésszerelő Parkettás szakmunkásokat, továbbá két fő gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót, éjjeliőröket (nyugdíjas is). Jelentkezni lehel a vállalat központjában, Békéscsaba Kétegyházi u. 1921/2. (Hűtőház mellett.) 1143 HA A PALANTADÖLÉS JELEIT — növényeink pusztulását, föl- ! tokban — észleljük, szedjük ki | a beteg töveket A góc környékét minél előbb öntözzük be Zineb 0,5 százalék töménységű oldatával. A rózsa a diszkért legfontosabb növénye. Tea-, futó- vagy bokorrózsából néhány tő még a legkisebb kertben is található. Tavaszi metszésének ideje közvetlenül a bakhátak lebontása után következik. Ezt azonban előzze meg a tápanyagpótlás. Tízezer kocát igényelnek a háztáji gazdaságok Severities és Újkígyós példát mutat Az utóbbi félévben a különböző járványok megtizedelték a háztáji gazdaságokban is a kocaállományt. A februári védőoltások alkalmával arra a következtetésre jutották az állatorvosok és az állattenyésztők, hogy a háztáji gazdaságoknak mintegy 10 ezer kocát szükséges juttatni ahhoz, hogy a sertéstartásban a kiesett egyedeket pótolni lehessen Az állatforgalmi és húsipari vállalat kirendeltségei az akció meghirdetése után nyomban hozzáláttak az igények összeírásához. Eddig hatezernél több tenyésztésre alkalmas bú- gatott, illetve süldőkocát kértek a tenyésztők. Az akció sikeres és gyors befejezésére kellene most törekedni a megyében azért, hogy az év első felében a lehetőségekhez mérten a szakosított sertéstenyésztő telepek felajánlott törzsanyagát megkaphassák a termelők. Vannak szövetkezetek, így a kevermesi Lenin Tsz, amely saját tagjai részére megszervezi a koca-akciót. Így a központi kcsz- j leteket nem veszik igénybe a ke- i vermesiek. Hasonló törekvést tapasztaltunk az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben is. Mindkét szövetkezet példája követésre méltó azért, hogy a szakosított telepek hozzájuk hasonlóan minél több községben saját állományból oldják meg az alapító tsz-efc és a tsz-tagok kocaigénylésének jó kielégítését. Néhány szakosított sertéstelep az év második felében több ezer vemheg és süldőkocát tudna a megye rendelkezésére bocsátani. Valamennyi egészséges állománytól származik, mentes azoktól a betegségektől, melyek az állomány tenyészértékét rontják. Több üzemi vezető észrevételezte, hogy az állatforgalmi és húsipari vállalat képviselői még nem keresték fel őket, hogy te- ny észkoca-vásárlás ügyében tárgyaljanak. E helyi lehetőség jó | kihasználásával az év első felében a már eddig igényelt hatezer kocát, az év második felében pedig 4—5 ezret a megye állományából is a háztáji sertés- tenyésztés szolgálatába lehetne állítani. Száz liba egy sorban.., Z. .mennek a tarlóra. Azaz csak mennének. Mert olyan tarló, amelyet libalegelőül jelöltek volna ki, nincsen Csorvág nagyközségben. De ha volna is, akkor is hiába lenne. Ha csak abban a 100 libában, pontosabban 101-ben: Grexa Mihály 101 lúdjában az ősi ösztönök fel nem ébrednek és szárnya nem kelnek ,hogy légi úton közelítsék meg a csorvásá Vörös Október Tsz földjeit, ahol Grexa gazda legelőt bérelt e derék jószágok számára. Derék jószágok, mert 6—7 kilósra is meghíznak, ha kell. És kell, mert minden kilójuk 35 forintot ér. Hát még ha mindegyikük növel legalább egy 50 dekás májat is! Akkor eakk- pakk megérnének darabonként úgy 400 forintot. Akárhogy számoljuk a 101 liba több, mint 40 ezer forintot jelent a gazdának. No meg a népgazdaságnak is, hiszen mindenki tudja: a libamáj legkeresetteb ex port-cikke, ink egyike Tudják ezt Csorvá- son is, ahol a nagyközség 84 kistermelője 1972-ben 5 300 hízott libát adott át a helyi ÁFÉSZ-mek. Átlagosan, 70 darabot. összesen több, mint 2 millió forint értékben. Hát пелц derék jószágok? Nem bizony! Mert pusztán az_ zal. hogy előfordulnak egynémely csorvási ember házatáján, máris törvénysértőkké teszik gondos gazdáikat. Csorvás nagyközség 3/1968. számú tanácsa rendelőbe 6. paragrafusának! L bekezdése szerint ugyanis belterjes kezeié^ alatt álló zöldterületen lábas, aprójószágot áthajtani, vagy legeltetni tilos. Mit lehet erre mondani? 1. Ne legeltessen, senki bel« területen. Igenám, csakhogy a község valamennyi utcája nem. csak a három köz. és nagyforgalmú esik a rendelet hatálya alá; községi legelő meg nincs. 2 Azt is leltet tanácsolni a libatartóknak, hogy hizlalják meg jobban lúdjaikat és vágják le azok lábait, hogy se lábas, se apró jószágnak titulálni őket ne lehessen, és így hajtsák ki valamennyit 3. Mivel az utcákon nemcsak legeltetni, de áthajtani sem lehet a jószágokat, tanítsák meg őket repülni, vagy ha ez nem megy, hordják ki őket kasban olyan helyre, ami már nem számít belterjes kezelés alatt állónak. 4. Persze mondhatnánk azt is, hogy mondjanak le a csorvásiak a libatartásról. Ne ragaszkodjanak úgy ezekhez az örökösen gágogó, falánk baromfiakhoz. Akinek libára van szüksége, az vegyem magának, ne a csorvási. акта várjon. 5. Végül azt is megjegyezhetné valaki, hogy legjobb tudomása szerint 1970. szeptember 5-én megjelent az egészségügyi, illetve az építésügyi és város- fejlesztési miniszter együttes rendelete, amelynek a 18. §-a 3. bekezdés szerint: állatokat a községek belterületein felügyelet nélkül legeltetni nem szabad, „felügyelet mellett is csak a tanács vb által erre kijelölt helyen szabad.” Eizt viszont úgy is lehet értelmezni, hogy a tanács vb kijelölhet helyet a legeltetésre, nem fontos neki mindjárt „egy az egyben’ megtiltani a legeltetést, de még az áthajtást is. Amire azután természetesen mondhatja azt is, bárki, hogy jó-jó, dehát a tanács rendelete 2 évvel korábban született, mint a két miniszteré Mondhatja — mondám — csakhogy ez Grexa Mihályt, — akit 1972- ben büntettek meg első fokon 200, másodfokon 100 forintra egy olyan 1968-a, tanácsi rendelet megsértését, — amelyet egy 1970-es rendelet már igazság szerint hatálytalanított, egyáltalán nem vigasztalja meg. öt egyedül csak az vigasztalná most már, ha Csorváscm legalább századmagával fejérként 100—100 libát hajthatna lei naponta szépein, egy sorban egy, a háztáji gazdálkodást segítő község libalegelőre. (kóváryt Fonodái munkára felvessünk fonó szakmonkásnőket és 16 évet betöltött nőket betannlónak Betanulási idő 1 hőnap. Bérezés: betanulási időre 1 200,— Pl Betanulási idő után: 1900—2 500, — Ft kereseti lehetőség. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben adunk. Cím: PAMUT "XTILMŰ VEK FONÖGYÄRA, ШЗ BUDAPEST. XL, BOCSKAI U. 90. Munkaügyi osztály. * й Középüietépitö Vállalat három hónap alatt átképez kőműveseket, lakatosokat és segédmunkásokat acélvázas gipszkartonválaszfal* szeretőnek Jelentkezés a következő címen: 4 1373 BUDAPEST, V., Molnár u. 19. x
