Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

Tanulók és sportegyesületek Korunk egyre égetőbb problémájává válik, hogy a technika rohamos fejlődésével az ember — a technika létre­hozója — egyre inkább hely­hez kötődik, csökken mozgási lehetősége, s ami ezzel együtt­jár, edzettsége, ellenállóképes­sége. Nem véletlenül váltak ko­runk betegségeivé a vérkerm- gési érrendszeri megbetegedé­sek, a túltápláltság és annak következményei, illetve a fenti betegségek okozta haláleseték ugrásszerű megnövekedése. Iskoláskorú tanulóinkat, ere* belül elsősorban középiskoíás- korú tanulóinkat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy gyerme­keink általában jól tápláltak, külsőleg jól fejlettek, de számta­lan jel mutat arra, hogy ifjúsá­gunk testi nevelésében komoly hiányosságok vannak. (Katonai alkalmassági vizsga, a testneve­lés alól felmentettek magas száma, a fáradékonyság, a be­tegségekkel szembeni ellenál­lóképesség csökkenése, stb.) A hiányosságok felvetik az iskolai testnevelés, a tanulók túlterhe­lése, vagy egyenlőtlen megter­helése. általában az ifjúság testi nevelésének egész problémáját. Nem valószínű, hogy а testnevelési órák tervezett he­ti kettőről háromra növelése gyökeres változást hoz. A prob­léma megoldása az egész tár­sadalom fokozottabb odafigye­lését éo aktív támogatását igényli. A tanulmányi adagok várta­tó megszüntetése talán jobb belátásra bir sok szülőt, aki ed­dig gyermeke tanulmányi át­lagát is féltve, mentette fel gyermekét a testnevelés alól Ha felemelik a testnevelési órák számát, akkor az eddig is szűkös tornaterem és sport­létesítmény-adottság még több gondot okoz — mondják az aggódók. Ez igaz, de ez a dolognak csak egyik oldala. Amilyen nagy baj, hogy két- ségbeejtően kevés a tornate­rem, ami van, annak egy része is csak névleg az, az uszoda és más sportlétesítmény, — nem is beszélve a kevés sportszak­emberről — még súlyosabb baj S innen kell elindulni, hogy sokan testnevelést csak torna­teremben, ideális pályákon, uszodákban tudnak elképzelni, azok száma sem kevés, akik vajmi kevés jelentőséget tu­lajdonítanak a testnevelésnek s azt is így kezelik. Sokan nem ismerik fel, vágj- nem is­merik el, hogy a gyaloglás, a (kerékpározás, szabadban tör­ténő játék — bármilyen időjá­rási viszonyok között — talán nagyobb jelentőségű, mint, a zárt tornateremben végzett, erősen korlátozott mozgás. Akinek ti­zenéves gyermeke van, tapasz­Divatos kötött pulóver A modell 90 cm mellbőséggel, kb 350 g középvastag fonalból, 2 1/2 és 3-as tűvel készült Alapminta: A színen 1 fordí­tott, 3 sima ismételni. A balol­dalán 1 síma 3 fordított. Háta: 3-as tűre! kötjük. A modell a kaxöltőig azonos bősé. gű. A vállfogyasztásnál a máso­dik fogyasztással egyvonalben biztosítótűre szedjük a középső 21 szemet és tovább két részben kötünk. Eleje: A hátával azonos módon kötjük 34 cm magasság­ig, itt a középső 13 szemet befe. jezzük és két részben dolgozunk tovább. A nyak kerekítésénél ügyeljünk a szabásmintára. Ujjak: 2 l/2-ев tűvel kezdjük 12 sor után 3-as tűvel kötünk tovább. GotnbolásS pánt: 13 szemmel. 2 1/2-es tűvel kezdjük a szí­nén símán, a baloldalán fordí­tottan kötjük. A jobboldali pán tan 8 gomblyukat kötünjt belé a képen jól látható elosztással Nyakpánt: a «remeket fel­szedjük 2 1/2-es tűvel színén si­mán, baloldalán fordítottan kö­tünk és 26 sor után befejezzük. Kidolgozás: Az egyes darabokat összevarrjuk, az ujjakat öesze- varrás után bevarrjuk, a pánto­kat gondosan felvarrjuk, a gomblyukakat körülhurkoljuk. лаа — - — -•«---Д*. f alhatja, hogy gyermekének na­pi 11-12 órét valamilyen okból zárt helyiségben, főleg ülve tói kitöltenie. A városi lakások nem teszik lehetővé még a leg­minimálisabb mozgást sem. Ta­pasztalhatjuk, hogy gyermeke­ink többsége kevés szabadide­jét is olyan tevékenységgel töl­ti, amely nem az edzettségét, ellenállóképességét fokozza, ha­nem inkább csökkenti azt. Ha igaz. amit eddig el­mondtam. akkor abból egyene­sen következik, hogy a társa­dalmi sportegyesületek nagyon nagy szerepet játszhatnak gyer­mekeink testi nevelésében, ed­zettségük fokozásában. Szinte érthetetlen, hogy egyes iskolá­ink, iskolavezetőink, egyes pe­dagógusaink, de szülők is mi­ért idegenkednek attól, hogy tanulóik, gyermekeik „külső” sportegyesületben sportoljanak, i Azok az érvek, amik elhang­zanak, — hogy tanulmányi eredményük rovására megy, hogy ott rosszat tanulnak, — s ilyenkor elhangzik egy-egy sportoló, vagy élsportoló nega­tív viselkedése — csak kis mértékben fogadhatók el. Tény, hogy a sportegyesületek egyi- kében-másikában hiányoznak a pedagógiailag jól képzett veze­tők, hogy iitt-ott baj van a fe­gyelemmel, hogy a gyermeke­ket érik negatív hatások is, de mindez eltörpül amellett, hogy * a gyermekek testileg fejletté edzetté, tehát egészségessé vál- ; nak, és olyan személyi ségje-, gyekkel gazdagodnak, mint a szívósság, a kitartás, a küzde- ' nitudás, a bátorság, a gyors j helyzetfelismerés, a kollektivi- : tás, az egymásért, a csapatért, a klub színeiért való küzdeni- j tudós, és még sokáig lehetne ; sorolni a pozitív hatásokat. Is- } kóláinknak tehát nem akadá­lyozni, hanem segítenie kell a sportegyesületeket. Ezek több­sége igényli is ezt a segítséget, mert az iskola céljait is segítik j vele megvalósítani. Tapaszt^- ! latból állíthatom, hogy egy kö­zepes sportoló, aki valamely „külső” sportegyesületben spor­tol, kevesebbet „lóg hivatalá­ból”, mint amennyit a nem sportolók hiányoznák ellenálló­képesség hiányában, betegség miatt. Nem gondolom hogy a fentiekből olyan következtetést lehetne levonni, hogy az iskolai tömegsport: az iskolán belüli, П1. iskolák közötti sportverse­nyek, bajnokságok elvesztet­ték jelentőségüket. Sőt! Ennék jelentősége igen nagy, egyre fo­kozódik, de iskoláink nem zár­kózhatnak be, nem szigetelőd hetnek el a társadalmi sport­egyesületektől, mivel személyi és tárgyi feltételeikből követ­kezően nem adhatnak minden sportágban egyforma fejlődési lehetőséget, nem biztosíthatnak olyan mértékű versenyzési le­hetőséget, amit a sportolók fej­lődése megkíván. Iskoláink törekedjenek maximálisan biztosítani a ta­nulók testi nevelését, keltsék fel bennük a mozgás, a spor­tolás iránti igényt, igyekezze­nek' magas szinteket elérni azokban a sportágakban, ame­lyekben megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkez­nek, de ne öncélúan tegyék ezt, hanem azért, hogy a társadal­mi tömegsportot erősítsék mennyiségileg és minőségileg. FEKETE ANTAL, a gyomai Kiss Lajos Gimná­zium és Cipőipari Szakközép­* __ iskola igazgatója (A Wochenpresse-ből) Családi tévé-maci S z i I á TÜKÖR A Tükör újság egyre népsze­rűbb a hölgyek körében. Való­színűleg azért, mert ők többet néznek a tükörbe. n к о к öreglón у szoknyája és a fizeté­seink között? — Nem! — válaszol csodái- koeva a másik — Megmondom neked. Mind a kettőt ritkán emelik! AZ ÉLETBŐL ELLESVE Anya a lányához: — Nekem itthon legyél este tízre! Leánya: — De hiszen nem va­gyok már gyerek. Anya: — Tudom, Éppen azért 1IZETÉSEMELESROL Két barát beszélget a fizetés­emelésről. s az egyik a követke­zőt kérdezi: — Tudod mi a különbség ear A SPORTRÓL A cselgáncsra írva jól fi­gyeljenek я sportújságírók, mert a cselgáncsezók nem sze­retik a gáncsaskodást. PRÉMIUM Prémiumot kapott egy brigád A brigád vezető a következő kéréssel fordult a művezetőhöz: — Művezető kartárs, azért a madzagra méret is tegyenek; és engedjék azt le is nyalni! (Szekeres) F immechanikai Vállalat Székesfehérvár, Major u. 23. vállal lakosság rászáre mindennemű háztartási gép és villanymotor szakszerű és gyors javítását Az FV—III-as terménydaráló, a házi vízellátó berendezés és a Niagara szivattyú pótalkatrészei, szervizaIkatrészei a vál­lalat telephelyén megvásárolható, illetve megrendelés esetén utánvéttel a vállalat rövid időn belül házhoz szállítja. Festési munkák elvégzésére néhány napra Mistral Triumph kézi festékszórót kölcsönöz a lakosság részére. Ügyintéző: Pálfy Károly Vevőszolgálat 8901 Székesfehérvár. Maíor u. 23. Telefon: 13—256, 13-260 Telex: 21-358 65142

Next

/
Thumbnails
Contents