Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

A Rákóczi Termelőszövetkezet önálló oldalkiadványa evés olyan kis község mn az ország­ban, amelynek múltjáról olyan gaz­dag forrásanyag lenne, mint Kar- doskútnak. A településnek több ezer évvel ezelőtti nyomai is fellelhetők, s ezeket a hagyományokat rendszeresen ápolják. így érthe­tő, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom kibon­takozásának, fejlődésének is számos írott anyaga van. A mai Rákóczi Termelőszövetkezet, több mint két évtizedes múltra tekint vissza. Először 1951-ben Üttörö néven alakult az első termelő­szövetkezeti csoport, amely 16 tagot számlált és 126 hold földterülettel rendelkezett. Az évek so­rán tovább növekedett c taglétszám, a földterü­let és a vágyom,. 1957-ben Kossuth néven alakult egy újabb ter­melőszövetkezet, 1960-ban pedig Kardoskút ter­melőszövetkezeti község lett A szántóterület *5 százaléka került a termelőszövetkezetek közös tulajdonába. Több átalakulás után 1967. január 1-én jött létre a mai termelőszövetkezetünk, t, kardoskúti Rákóczi Tsz, amely egyesítette magá­ban a korábbi közös gazdaságokat. Az egyesülés­kor csaknem 6500 hold területtel rendelkeztünk, a tagok létszáma 650 volt. Ettől az időponttól vált lehetővé a termelőszövetkezet közgazdasági alapokon 'nyugvó fejlesztésének megvalósítása, amelynek eredményeiről szeretnénk most tájé­koztatást adni. Az utóbbi eve#;, meggondolt fejlesztése A vezetés színvona­lának emelkedése, * tagság «гот gabna fokozatosan meghozta а» eredményt. Szövetkezeti politi­kánk: a gazdaság irányítási rend szeréhez alkalmazkodva kiépí­tette az önkormányzat körét, ér­vényesülésének politikai, jogi biztosítékait, amelyben lényeges a csoportérdekek elismerése és alkotó bekapcsolása a társa­dalom érdekeltségi viszonyaiba A* eredményesebb gazdálkodás hatásán» — a még meglévő ne­hézségek ellenére is — töretlen munkakedv, megfelelő szerve­zettség teszi lehetővé a tisztes­séges üzemi és személyi jövedel­mek növelését. Az 1972-e* év zárszámadása igazolja mindeze­ket. Rossz időben — jó termés Előttünk már bizonyára so­kan elmondták, de mi is leírjuk, hogy a mezőgazdaság számára nem volt kedvező a, elmúlt év. Azért tartjuk ezt szükségesnek, újólag hangoztatni, mert ennek tudatéiban értékelhető az a ki­tartó, szorgalmas munka, amely végülis a vártnál jobb ered­ményt hozott. A csaknem 6800 holdon gazdálkodó szövetkeze­tünk egyik fő ágazata a növény­tenmesateb, aomeäynek árbevéte­lét 19,3 millió forintra terveztük, valójában pedig 22,1 millió fo­rintot értünk elL Két fő növé­nyünk, a búza és a kukorica jól fizetett. Érdeme* öesaebasordí­tást tenni: míg 1962-ben a Rá­kóczi Termelőszövetkezet hol­danként kilenc mázsa kenyérga­bonát termelt, tavaly 20,1 má­zsás termésátlagot értünk el a tervezett 18 mázsával szemben. A kukorica esetében ez az össze­hasonlítás a következő: 1962-ben 13, tavaly pedig csaknem 28 má­zsát takarítottunk be holdan­ként. Büszkék vagyunk arra is, hogy leggyengébb földjeinken 9 8 mázsa napraforgót. 10 és Ш mázsa fajtaborsót takarítottunk be holdanként Mint már mon­dottuk, az elért eredményekhez az elmúlt évek megalapoaotteBga, a tagság jçaorgalima döntően has- iáj árul t. Teimelőezövetkenettlnk- ben 1964-től számíthatjuk a kor­szerű gazdálkodás érdekében kifejtett következetes tevékeny­séget. Tükrözi ezt a tálajenőgaz- dálkodás mutatószáma is, amely szerint az elmúlt eszterrudőhen egy hold szántóterületre kiszórt műtrágya hatóanyaga 123 kilo­gramm vélt Ал elmúlt évben a kukorica vetésterületének M százalékén végeztünk vegyszert« gyomirtást, s a teljes megoldás felé közeledik e növény veszte­ségmentes gépi betakarítása ia. í j sertéstelep T ermetős zövetfcezetü nk tevé­kenységének másik jelentős üzemága az állattenyésztés. Ezen bélül a fő szerep a sertés- és szarvasmarhatenyésztésé. Érde- I mes megemlíteni, hogy 1971-ben az állattenyésztési felügyelőség megállapítása szerint a megye tíz legértékesebb tehenészet* közül a második helyet foglal­tuk el. Mértékében és árbevétel szempontjából az állattenyész­tésen. beiül döátő a sertéste­nyésztés. Ezek együttes eredmé­nye ,hogy az állattenyésztés ter­vezett 21,5 millió forintos ho­zamértékével szemben 22,3 mil­lió forintot értünk el. A legje­lentősebb esemény volt a múlt év végén átadott 3597 hízóférő­helyes sertéstelep átadása, amelyhez szövetkezetünk 13 és fél millió forint saját összeggel járult hozzá. Ez a korszerű te­lep hosszú időre megalapozza a sertéstenyésztést Szólnunk kell termel öszövaft- kezetünk gépcsoportjáról is, amely a múlt évben nemcsak a gépállomány javítását végezte, hanem jelentős munkával járult 1П тшшт " W 1973, MÁRCIUS 18. A műit évben átadott sertéstelep egy része Daráló és szárító egészíti y a sertéstelepet Megfelelő szociális épület áll dolgozóink rendelkezésére Kijavítva sorakoznak a gépek a műhely előtt hozza a sertéstelep építéséhez, segítséget nyújtott a traktorüzem részére a nyári és az őszi mun­kacsúcsok idején. Tekintélyt® gépállomány — amelyhez töb­bek között 30 traktor, két К— ■< 700-as, 10 gabonakombájn, 37 { pótkocs» tartozik — javítását ! maradéktalanul es jó minőség- ! ben elvégeztek. ■ ■ ■ ■ Jövedelem ■ több forrásból ■ ■ Múlt évi gazdálkodásunk alap- * ján termelőszövetkezetünk brut- : tó jövedelme megközelítette a 25 ï millió forintot. Fejlesztésre e » jövedelem 42 százalékát, azaz 9,7 ■ millió forintot, személyi jövede- ; lemre pedig 12,5 millió forintot ; fordítottunk. Kimondottan tag- : részesedésként 10,9 millió form- • tot .alkalmazotti munkabérként : 1,6 millió forintot osztottunk ki- I S ha még hozzávesszük a haztá- : jitapl a termelőszövetkezet útján : értékesített állatárból származó Î bevételt, akkor elmondhatjuk, : hogy a két irányból érkező jö- • vedelem a termelőszövetkezet ' tagságának kedvező életszínvo- : nalat biztosít. Az egy főre jutó Î évi részesedés megközelíti a 29 ! ezer 500 forintot, a tagok egy I napra jutó részesedése pedig a ; 115 forintot. Ezen kívül terme- ■ szetesen jelentős összegeket for- ! öltöttünk szociális e& kulturális ! célokra, a lakásépítési akcióra, se. gélyezésre. Az egyéni jövedelem mellett a közte vagyon is emel­kedett, amely most meghaladja a 86,1 millió forintot. г elmondottakból ki­tűnik. hogy a kar­doskúti Rákóczi Termelőszövetkezet, mint a község alapvető gazdasági bázisa, az elmúlt években ko­rábban nem remélt utat futott be. Az orosházi járás legerősebb termelőszövetkezetei közé tarto­zunk, s nem csupán a mára, ha­nem a holnapra, a jövőre is gon­dolunk. A növénytermesztésben elért kiemelkedő eredményeket még szervezettebb, fegyelmezet­tebb munkával igyekszünk tar­tani, illetve fokozni. Az állat- tenyésztésben a szarvasmarha­ágazat korszerűsítését, megfelelő telep kialakítását tűztük célul. Az állattenyésztéshez szükséges takarmány biztosítására, kor­szerű tárolására törekszünk. Nem hangzatos szólamokkal, lát­ványos megoldásokkal akarunk előterbe kerülni, az átgondolt, hosszú távon megalapozott gaz­dálkodást valljuk magunkénak. Ebben támogatja a vezetőséget a tagság egyetértése, szorgalma pedig céljaink megvalósításának biztosítéka. L-i

Next

/
Thumbnails
Contents