Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

MIMII Használni és nem csillogni A " ^ <3 AZ IN KI ne hallott volna. a beat- » nikekről, a virágokba öltözött ■ hippikről, vagy az öröklázadó I avangardokról? Alig akad I köztünk ilyen. De vajon a I szavak ismeretén túl megta- g lálható-e cselekedeteinkben e S szavak mélyén rejlő tartalom? Î Esetleg a forradalmiság ma- S gasabb szocialista formája? 1 Bizony gyakran hallani külö- I nősen a mi köreinkben, hogy § nem vagyunk forradalmárok, I vagy alig-alig. Van is ebben 1 valami. 1 Persze nem azt kell nézni, I hogy manapság nincsennek Várjuk a folytatást Megjelent a Békési Szaktnunkástonnlé című kiadvány fi A cím megtévesztő. Nem a rö­videsen várossá alakuló nagy­község szakmunkásairól szól ugyanis a 12 lapos kiadvány, hanem Békés megye valamennyi, jelenleg szakmunkát tanuló fi­ataljáról. A piros borítójú kis Knetet в KISZ megyei bizottsága adta ki. | A sorozat kiadványaiban már bemutatkoztak a középiskolás diákok, az ifjúmunkások. Most a jövő szakmunkásaival, „a munkásosztály tartalékával" is­mertetik meg a riportok ag ol­vasói Az első oldaton a békéscsabai Gyeraj Ilona. A fényképen édes­séget rakosgat. Kereskedő ta­nuló, Soha sem unatkozik, sze­reti a szakmáját és az embere­kei A következő lapokon a me* zőberényi gépgyár tanulóinak gazdag KISZ-programjáról, a mezőh egyesiek klubéletéről, a szabadkígyósi szakmunkásképző iskola közösségi életéről olvas­hatunk. A füzetben a gyulai fi­úkat Bereczka Balázs, a 613-as intézet KISZ-titkára képviseli. Sajnálja, hogy hamarosan meg kell válnia az iskolától. Egy má-< sik riport a gyulai szakmunkás­tanulók klubjának vezetőjét ma­tatja be: Széli Jancsi most egy szabadpolcos, önálló könyvtár kialakításán dolgozik. Autószere­lő, de a népművelő-pályán sze­retne továbbtanulni. Az utolsó oldalon az országos diákparlament küldötte, a csa­bai Bálint Lajos nyilatkozik: — A megbízatásokat meggyőződés- bői vállalom. A kis füzet az 1973. évi FIN tiszteletére készült. Ablakot nyit megyénk szakmunkástanulóinak mindennapi örömeire és gondja­ira. A riportokban felvillan a fizikai munkával járó felelősség, és annak szépsége. 1 véres ■tüntetések, nincsenek júliusi, márciusi, áprilisi és ok­tóberi földgolyón átnyilalló ütések, felszínere, kimondásra váró elégedetlenségek. A harminc, vagy ötven év­vel ezelőtt kiharcolt igazságo­kat ma látjuk tisztán, ma érez­zük valódi jelentésüket. Ebből világosan látszik, hogy a for- radalmiság eldöntése az utódo­kon múlik. Forradalmárnak lenni mindenkor a jövő szem előtt tartását jelenti, a küz­delmet a jóért, a tisztaságért, értékesért. A társadalmi ha­ladásért, az emberért, az em­beriségért. Ez megnyilvánulhat egyszerű szolidaritásban más népekkel és igazságos harcuk tényleges segítésében. Meg­nyilvánulhat ez még sokmin­denben. Lehet forradalmi a mi nemzedékünk. De ehhhez meg kell ismerni az igazságot és hirdetni úgy, ahogy van, nehogy az illúziók elszakítsanak в való világitól. Vannak, akik nem építenek. Vannak, akik semmit sem tesznek, várnak, s ezzel rom­bolnak. Hirdetik az alattomos­ságot, ijesztik a harctól az if­júságot, őspéldákra és kártya- várszerűen összeomló példákra hivatkozván. Eme biztatnak a biztonságos lét, mint moráli­san is jó elfogadtatásával. Éppen ezért: nem szabad fél­vállról venni a harcot. Kellő felkészültség, erő, akarat, kitar­tás kell ehhez és nem lehet a ma fiatalja szomorú, pontifex maximus, aki kevésnek tartja, hogy csupán hidat ver. önaka­ratból vállalt kötelék: ez az igazi forradalmár nemes terhe. A forradalmárnak mindig er­kölcsi, anyagi és egyéb kocká­zatokat kell vállalnia. Aki tá­voltartja magát az élet veszé­lyes fogaskerekeitől, az nem forradalmár. A ma forradalmárja: modern forradalmár. Súlyos elhivatott­ság ez. Különöseen azért, mert & problémák a „nyugalomtól" nem mu­tatják magukat, » valljuk meg, gyakran lusták vagyunk a fel­szín alá nézni. Ez már türelmet, kitartást igényel. Pedig ezt kell tenni, mert ami a jelenben csupán parányi porszemnek tű­nik az a jövőben a leghatal­masabb dolgok alkotóeleme le­het Használni és nem csillogni. Ez a modem forradalmár em­ber legjellemzőbb to'ajdonsága. Zana Zoltán ЙаШ arclépcsaniolta i Háti nem mesél... Eszperantó hitek Hol a határ? j Pár szó a „határvitához” Tárgyilagosan szeretnék hoz­zászólni a Mini Magazin két legutóbbi számában megjelent „határvitákhoz”, amelyek bizony nem „harag és kedvezés nél­kül” íródtak. Az első cikk a Family együttest bírálta (nem minden ok nélkül), a másik az „anonim” cikkírót (szintén nem minden ok nélkül). De a lényeg elsikkadt a lé­nyegtelen problémák mellett. Mert például: a háttérvilágítás csupán a hangulatkeltés esz­köze, akárki csinálja! És nem csak a Bergendiéknek van jo­guk hozzá, mert ők „menők”! Az igazság az, hogy Békés­csabán nincs az ifjúságnak megfelelő szórakozási lehetősé­ge. Szombaton nyitva áll előt­tünk a Balassi, 17-től talán a „Melós” is, és a legszínvona­lasabb; az Ifiház. Az ember le­szurkolja a 10 forintot, beül négy órára, és végighallgatja valamelyik „minden vonatko­zásban jól képzett” zenekar félórás szünetekkel előadott teljes repertoárját. Akinek ez nem tetszik, me­het moziba, vagy kocsmába. (Szerencsére a mai tinédzserek olyan jól fejlettek, hogy min­den gyanakvás nélkül kiszol­gálják őket szeszes itallal, ezt mutatja a mindennapi példa!) Vasárnap a helyzet ugyanez. A „Melósban” & mozi mi­att rég megszűnték a csütörtö­ki és vasárnapi táncos összejö­vetelek, az Ifjúsági Háziban néha van egy-egy unalmas disc-jockey műsor. A megol­dás az lehetne, ha hétvégéken meghívnának egy-két jobb ze- neíkart. (Jobb zenekar nemcsak Budapesten van, hanem Pé­csett, Miskolcon, sőt Mágocson is, bár nem olyan ismertek!) Vasárnap és hétközben 5—7-ig ötórai teát lehetne rendezni, népszerű disc-jockey-k meghí­vásával. Ilyen és ennél jobb programokkal talán kellemesebb szórakozást lehetne nyújtani azoknak a fiataloknak, akik inkább sörözéssel töltik ide­jüket a Fehér Galamb, Ipar stb. helyiségeiben — mielőtt még a kisdobosok is ellesnék ezt a szórakozási módot! Fabó Mihály „döcö­Beszélgetésűnk apropója a mezőberényi kerékpáros emléktú­ra volt. Erről kezdett mesélni az öt csabai diák. Részesei voltak a hagy élménynek: hóesésben kere­keztek Berénybe és sötétben visz­sza Csabára. Hogy milyen volt az út, arra azt válaszolják: gős, egy jó közösségi buli; élmény, ami mindig megmarad”. Ennél a mondatnál szalad tovább a beszélgetés fonala. — Élmény, ami mindig megmarad. Ezekből kellene több az ifjúsági szövetségben — mondják. — Olyan dolog ez, hogy Petőfit sem az órákon szerettük meg, hanem a rádió mellett, a tévé előtt, в színházak nézőterein. Az órák nem adtak elég élményt. Darabos Gyuri: — Az úton szabadságharcot játszottunk. En voltam Petőfi, Pufi volt Bem tábornok. A rendőrségi kocsi pedig a képzeletbeli ellenfelünk. Jelentéseket adtam Bemnek, meg ilyes­mit... Ez olyan klassz volt, hogy nem lehet elfele;teni. (Petőfiről beszélgetünk. Lehet-e ma példa az ő egyénisége? Az oiks Fii 10i*6 j è ? ) Darabos: — Most már túl sokat kellene tanulni ahhoz, hogy valaki hasonlóvá legyen. Kapaszkodni kellene. Ez viszont nagy fáradtság, áldozat. Uhrin Erzsi: — De érdemes vállalni. Persze nem nagy dol­gokra kell törekedni. Az apró sikerek és örömök a legfontosabbak. Kisréti Irén: — Naponta sok kis „mást” kell csinálni, mint ami a megszokott. A középiskolákban jó ehhez a most bevezetett Vegyes alapszervezeti KISZ-munka. Érdekesebb, nagyobb lehető­ségei vannak. Darabos: — Ahhoz, hogy érdekelje a fiatalokat egy-egy adat, személyes élményt kell adni. Nem elég hivatalcskodva közölni va­lamit. Ezt nem szeretik a srácok. Meet, amikor Berénybe kere­keztünk, az úton láttuk, hogy a hóban szaladnak az iskoláiba a pöttöm kis tanyai gyerekek. Ha ezután hívnak bennünket tanyai kÖUégium-épátéshez, elsőként megy az, aki látta ezeket a gyese- fcafesi MikroiÓFiiin Molnár Lad: — Az jó, hogy észrevesszük, hogyan lenne jobb a munka, de az nem elég. Hogy minden ifjúsági megmozdulás tö­meges és érdekes legyen, ahhoz mindenkinek csinálná kell valamit. ftlede Jancsi: — Csak akkor tud mindenki beleszólná a KISZ munkájába, ha van mit szólni a témákhoz. Szerintem ezért elő­ször „divatot” kell csinálni a tudniakaráából. Foglalkozni minden­nel, ami a világban történik! Még kevesen tudnak így bekapcso­lódni a dolgokba. Darabos: — IVfóir egyre többen, csak arra kell vigyázni, hogy ne váljunk sznobokká. Necsak azért érdeklődjünk, hogy lássák az érdeklődésünket! . Erzsi: — Az iskolán múlik, hogy ne legyünk sznobok. Ha ér­dekesen, jól oktatnak, akkor már valóban érdekesnek tartjuk Я világ dolgait és többet is akarunk tudni azokról Darabos: — Pereze ehhez jó iskola kell. Olyan iskola, ahol ha­tározottan látrm, van értelme a négy év „padbanülésnek”. Sajnos előfordul az. hogy 13 tantárgyhoz még félév után is csak hat könyvünk van. Nehéz így érdeklődni a dolgok után.. Molnár: — Az ifjúsági szövetségnél maradva: sok ilyen em­léktúrát kell csinálni. Az ilyesmibe minden belefér. ,I.rén ‘ Kitűnő közösséggé lettünk pár óra kerékpározás alatt. Azelőtt nem is ismertük egymást. Ezek a programok nagyon köz­vetlenek, emberiek^ Mindenki részt vesz benne. Nem csupán két- három KISZ-vezető eredménye. Mindenkié. Ezen az úton kellene járni... < te e À Petőfi-emlékűt szimbólummá alakult. „Ezen az úton kellene m Járni.” Ami közben azóbakerölt, azt bizonyítja, hogy ifjúságunk j nem szereti készen kapni a dolgokat. Aki ellenkezőjét hiszi, téved. 8 A fiatalok cselekvőén akarnak rés»; venni a munkában. A beszélgetés „Mikrc&SruKaaaá” alalntll Szeretnénk, ha foly- ■ ■uMódra. a Mte. fc&hyji 3 Nomen est ámen — a, név a végzet — hangzott el valamikor időszámításunk előtt 200 évyel Titus Maccius Plautus, a ki­váló római vígjátékíró „Persa” című komédiájában. E mondás azóta szállóigévé lett, amit ak­kor idézünk, ha valakinek már a nevéből is ‘következtetni le­het jellemére, vagy várható sorsára. Hári Szilveszter. A mi hősünk Hárynak sem utódja, sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse. Alikor hát ki 6? És hol vagyon hazá­ja? Mert egyelőre csak ez a kép van itt róla. Ez meg olyan, ami­lyen. A valóságban pedig me- legszívűségról árulkodóv mo­solygós arc fogad bennünket, ha az üveggyártó NDK automata zajában és hőségében az Oros­házi Üveggyár hármas hutájá­ban, a magasranyúlt fiatalem­bert felkeressük. Ez a vidám mosoly talán némi magyaráza­tul és igazolásul szolgál tulaj­donosa keresztnevének. S, hogy a vezetéknévről iB essék még néhány szó, elárul­juk, Hári Szilveszter semmilyen tekintetben nem szolgál, még rá az obsitra, továbbá, hogy éle­tének eddigi regénye az a 26 év, bár kevésbé me­sébe illó„ mint Napó­leont foglyulejtő névrokonáé, két fia. a másfél éves László és a 10 hónapos Csaba tíz-húsz év múlva feltehetően legalább olyan érdeklődéssel olvassa majd az alábbi kis életrajzot, mint az obsitos világvégi ka­landjait (feltéve, ha a Hán­csai ád megőrzi emlékül az új­ságnak ezt a számát). 1965. Egy év a sok közül. Eb­ben az egy éyben Hári Szilvesz­terrel három nevezetes dolog is történt Befejezte tanulmányait a gimnáziumban. Munkába állt az Orosházi Üveggyárban. Ka­tonai szolgálatra vonult be. Leszerelt 1967-bén. 1968-tól az üveggyár harmadik hutájában dolgozik, először gépkezelőként majd 1969-től — amikor a párt tagjainak sorába is felvették — gépészként Ekkor vezette az anyakönyv vezető elé az Orosházi ÁFÉSZ Csillag Áruházának je­lenlegi osztályvezető-helyettesét 1970-ben lett KISZ-titkár. 1971- ben megszületett László, majd 1972-ben Csaba. 1973. január 19-én a többszörös családapa leteszi a munkásőrök esküjét. Elmondja, hogy nagyon nehéz annak a 13 KISZ-tagnaik a tevékenységét irányítania, akiknek 6 a titkára, mert mind­annyian három műszakban dol­goznak, sok közülük a vidéki, mindenesetre a társadalmi mun­kából mindenkor kiveszik ré­szüket és évente legalább egy­szer közös kirándulást szervez­nek az ország egy-egy szép vi­dékére. Az idén májusban Pécs­re látogatnak. Vagyis Hári Szilveszter olyan, amilyennek azok ismerik, akik szerint Hári nem „mesél”. Cse­lekszik. î<kővá«y) Szép nyomdai, szerkeszt •"! munka emeli a kiadvány erköl­csi és gyakorlati értekét. Dicséretes kezdeményezés a sorozat megalkotása. Reméljük, folytatása is következik. k. A Békés me­gyei Eszperan­tó Területi Bi­zottság nemrég tartotta Békés­csabán ülését. Az újjáválasz­tott bizottság szervezeti és gaz­dasági ügyeket tárgyalt és el­hangzott több olyan bejelentés melyek olvasóink érdeklődésére is számot tarthatnak. Elsősorban az úttörő eszperan- tistákat érinti, hogy a nyáron első ízben eszperantista úttörő­tábor lesz Csillebércen. Négy turnusban vehetnek részt a jól tanuló úttörők. Megyénkből ti­zen utazhatnak a fővárosba. A Magyar Eszperantó Szövet­ség e hónapban tartja küldött- közgyűlését. Minden Békés me­gyei csoport egy-egy fővel kép­viselteti magát a kétnapos gyű­lésen. Az országos elnökség most elkészült beszámolója több he­lyütt szól dicsérőleg megyénk­ről. Kiemeli a tavalyi gyulai eszperantista ifjúsági találkozót. A gyulai NES-IM-EL ifjúsági eszperantó klub hagyományos bált rendezett. Nemcsak a város fiataljai, hanem a közeli köz­ségekből bejöttek is kellemesen, jól érezték magukat az ifjúsági házban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents