Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
Melyik év előzi meg közvetlenül a nyugdíjazás A vitás kérdésre Sorbán József, a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója válaszol Ez év január eissejifen tépett életbe a mezőgazdasági terme - iőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 32Д972. (XI. 2.) minisztertanácsi rendelet Жх я rendelet módosította és kiegészítette az 1966. évi 30 számú törvényerejű rendeletet, valamint annak végrehajtására kiadott 30/1966 (ХП. 24.) számú kormányrendeletet. A nagyjelentőségű rendelet * paragrafusának második bekezdése félreértésre ad alkalmat. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíját ,,arra a nyugdíjosztályra meghatározott jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, amelyben az igénylő a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapítását megelőző hónap utolsó napjáig, valamint a j nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül , az igénylőre legkedvezőbb három — termelőszövetkezeti nyugdíjévnek minősülő — nap- j tári évben be volt sorolva.” Hogyan kell értelmezni a „nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári évet?” A nyugdijosztálycíkba történő besoroláskor mi számít a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző évnek? Erre kértünk választ a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatójától, Sor- ; bán Józseftől. _ — 1958-ban lépett életbe at ' a rendelet, amely a termelő- j szövetkezeti , ragoflc nyugdíját ! szabályozta. Ez a rendelet a j nyugdíj alapjául szolgáló kereset összegét 900 forintban határozta meg. A termelőszövetkezeti tagok havonta egységesen 27 forint nyugdíjbiztosítási járulékot fizettek. Természetesen a nyugdíjak összege nem differenciálódott a keresetek arányában. Egységes összeg volt A fejlődés során szükségessé vált egy olyan nyugdíjrendelet megalkotása, amely a termelőszövetkezeti tagúk munkavégzését kereseti arányait ; jobban tükrözi. Ennek tett ele- I get az 1966 évi 30. számú tör- f vényerejű rendelet amely a kereseti arányoknak megfelelően 21 nyugdíjosztályt állapított meg. — Hogyan történik a nyűgdíjosztályokba való sorolás? — Ezzel kapcsolatban van a legtöbb félreértés. A nyugdíj- osztályokba történő besorolás alapját a megelőző évben elért személyi jövedelmeknek egy hónapra számított arányos része képezi. Azaz a besorolás az előző évi kereset alapján történik. — Mi az oka ennek? — Ez abból az alapelvből faltad, hogy nyugdíjosztályba soraié soûl csak azofta2 те éveket lehet figyelembe venni, amellett után a termelőszövet- kezet« tag nyugdíjbiztosítóm járulékot fizetett Már pedig a járulék havi összegét æ elő- j z6 évi kereset aránya szerint állapítják meg — Sz végső terem aet jeéan- \ teni, hogy a termelőszövetkezeti tag nyugdíjazási évében szerzett keresete alapján nyugdíjbiztosítási járulékot nem fizet? — Pontosa« A* timt so évének keresete arányában megállapított nyugdíjbiztosítási járulékot esafc • következő évben fizetné. De, mivel nyugdíjas lett, mentesül a kötelezettség alól. Ezzel magyarázható, hogy a nyugdijosztálycíkba soroláskor. ezt az évet nem lehet figyelembe venni — Milyen változást hozott * 32'1912-es (XI. 3J minisztertanácsi rendelet? — Továbbfejlesztette a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjbiztosítását S végreredményben korszerű, modern nyugdíjrendszert léptetett életbe, mely sót: tekintetben azonos a munkások nyugdíjazására vonatkozó szabályokkal. Az előző évekhez képest nagyobb lehetőség nyílik a differenciálásra is. Nagyon kedvező változás az is, hogy ma- már « 21 nyugdíjosztály helyett 28 nyugdíjosztály van. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagjövedelem 900 forinttól У) ezer forintig terjedhet — Hogyan kell értelmezni a nyugdijosztályba sorolás szempontjából a 9. paragrafus 2. bekötését? — A január 1-én hatályba lépett rendelet csak módosította és kiegészítette a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjbiztosítását szabályozó 1966 évben kiadott törvényerejű rendeletet, ! kormányrendeletet, valamint az erre vonatkozó SZOT-szabály- zatot A nyugdíjosztályokba soroláskor az utolsó öt év közül ; csak azt a három évet lehet fi- ; gyelembe venni, mely után a » termelőszövetkezeti tag nyugdíj- : biztosítási járulékot fizetett. : — Tehát, aki 1973, január 1- S én lép nyugdíjba, az osztályba ; sorolás szempontjából az 1972. \ évet figyelmen kívül hagyják. « Még akkor is, ha ebben az év- i ben jól keresett? — Ennek az az oka, hogy ” 1972. évi keresete után csak ; 1973-ban fog nyugdíjbiztosítási f járulékot fizetni. — A rendelet azonban félre- : érthetetlenül a nyugdíjazás i énét közvetlenül megelőző öt ; naptári évről beszél. — Vitathatatlan. Csakhogy a ! „közvetlenül?* ssso nem vonatkozik arra az évre, mely után még nem fizettek nyugdíjbiztosítási járulékot S emiatt nem lehet besorolni ennek az évnek a keresete alapján nyug- díjosztályba. *** 1873. januárjában a békéscsa- oai Társadalombiztosítási Igazgatóság 897 nyugdíjigényt bírált el. Termelőszövetkezeti nyugdíjat 214-en kérték. Közülük sokan fordultak olyan panasszal az igazgatósághoz, hogy miért nem vették figyelembe az utolsó évűiket a nyugdíj- osztályúkba soroláskor. Noha kétségtelen a rendelet félreértésre ad alkalmat, a magyarázat azonban megállja a helyét Ezt a problémát vizsgálva arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nyugdíjrendelet a termelőszövetkezetek sajátos munkadfj elszámolási rendjéhez kapcsolódik. Megyénkben nyolcvanezer 914 mezőgazdasági termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tag él. A termelőszövetkezeti tagok évi jövedelmét sok tényező befolyásolja. A személyi jövedelmek pontos összegét esaik a zárszámadási adatok birtokában lehet megállapítani. S mivel a zárszámadó közgyűléseket a következő év elején tartják, a társadalombiztosítási szervek is csak ezt követően állapíthatják meg a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjjárulékának összegét. Tehát, hogy a rendelet szószerint érvényesüljön, ahhoz a nyugdíj- biztosítási járulék fizetésének egész rendszerét kellene megváltoztatni. Az éremnek van azonban másik oldala is: a termelőszövetkezeti tag és a termelőszövetkezet. Erről az oldalról nézve viszont indokolt volna változtatni ж mostani eljáráson. Seredi János 2». Nagyok tehát a követelmények, egyre fokozódók; s egyre inkább az ifjú építők szorgalmán, felkészültségén, híva táiStudatán múlik, hogy például Csomgrád megyében a negyedik ötéves terv időszakában csakugyan felépül-e a tervezett 19050 lakás... (Csak az össze vetés elősegítésére jegyezrzük meg: az előző tervidőszakban 13 000 lakást adhatták át az építők a megyében.) Az építőiparban foglalkoztatottak száma mintegy fX) százalékkal nőtt a harmadik ötéves terv idején (ezek zöme fiatalt), mégis nagy, s egyre fenyegetőbb a hiány szakképzet* munkaerőFELVESZÜNK ! Lakatos, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat orashiat üveggyár! gépésze« szerelésekbe*. fizetés? kiemelt bérezéssel. Minden héten «ш- bnd saombMt. Vidékiek részére Beállást biztosi- Mák, Jelentkezés: CSép- és FMvpnöereretö Vá®abt kirendeltségén, Orosháza Veres József utas t aárwftxréság mellett.) Hétfőn 13 órák» csttflr- eteön u ánti* шя-^ríáiÁa-- ________ „щж* ; ben. • Tapasztalásom szerint az egye_ • term szinten képzett műszaki 6r_ ; telmisé'g ésa szakközépiskolában f végzett, ún. középkáderek kép- ! zettségi szintje között szakadék S tátong; a felsőfokú technikus• képzést végre országosan „tető : alá” kellene hozni!... A nősik : égető probléma-. Fiatal szakem• berek tanúsága szerint az építő j ipar anyagellátása nem megfe^ • lelő; monopol helyzetben vannak • az anyagellátó vállalatok, s en- ; nek következtében egyre emel- ; kedik n,, építőipar árszintje.. • A kivitelező képtelen ér vén у e- ; síteni az áremelkedéseket „ be• ruházó számláján... Egv har• maciik kérdés: A felsőiskolák- S ból kikerültek között gyakori a • követelődző magatartás, a „to- : ronyórát láncostul” szemlélet: ■ igen sokszor nyilvánul meg ré- ; szűkről föl ényeskedóé, lenézés : az alacsonyabban képzettek irá. ■ nyába.oo : Ев nem is «*уа» ritkán" nagy ■ fokú mű vei tség-szin tkülön beég_ j bői adódik... Vessük csak össze, : hogyan fogalmaz pL egy fiatal ; építészmérnök, » miként fejezi 3 ki magé* egy ifjú „méláéi. i Г«Д házgyári teshnolôiÿa opts. A Duna Művészegyüttes Békéscsabán Magyarország egyik legnépszerűbb együttese a Duna Művészegyüttes. 1957-ben. alakult. Tagjai kiváló tudású hivatásos táncosok és hangszeres művé- ezek. Az együttes műsora a rendkívül mutatós, változatos, magyar tánckultúra legszebb [ gyöngyszemeit tartalmazza, a üres üvegestáncot a régi hagyományos. victim népszokásokat bemutató -Farsang” tánCr kompozíciót, a virtuóz „Légé- :iyes”-t stb. Az együttes népű zenekara művészi tolmácsolója Siiiari, Lavotta Rózsavölgyi egszobb melódü inak. Állandóan műsorán tartja Liszt csodálatosan szép rapszódiáit, valamint Bartók és Kodály műveit A briliáns számokban ragyo- j góan érvényesül a zenekar tag- í ,ainak virtuozitása. A népszerű, j nagy sikert arató műsorszámok- oól számos film- és hanglemez- felvétel készült. Közöttük az I együttes híres „Cigánytánc”- íról készült film a San Fran- :ificó-i filmfesztiválon r.agydíjat íyert. Igen nagy sikert arattak világszerte az együttes zeneka- áriak különböző hanglemezfelvételei, legutóbb a Westminster és я Baralay han glemezgyárak készítettek felvételt a zenekar műsorából. Az együttes számos országban mutatkozott be műsorával és minden előadás nagy tetszést, elismerést aratott. Moszkva. Leningrad. Berlin. Párizs. Marseille, Nizza. Prága. Varsó. Peking tapsolta meg az együttes felejthetetlen műsorát. Csütörtökön este 7 órakor a békéscsabai ifjúsági ház színház- termében lépnek a közönség elé. Az V. Henrik a Televízióban V Kedden a Jókai Színház újabb előadását veszik fel Békéscsabán a Televízió munkatársai. A Shakespeare-trilógia befejező darabját, az V. Henriket rögzítik este 7 órakor, ama'yet a korábban felvett II. Richard dal együtt későbbi időpontban sugároznak majd az ország tv-né- zőinek. Dér Endre: Szeplő Leim izercUiii ; oálih alkalma :'.sáinak ш módja olyan komplex rendszer létrehozása, amelyen belül я techni. kai oldal és a tervezési oldal összhangját, számítógép biztosítja.” (Egy fiatal építészmérnök dolgozatából.) „A film szerelemről szólt Ugy újságíró beleszeret effi: lányba. De ebbe я lányba szerelmes volt egy színházigazgató is. De a lány az újságíróba volt szerelmes. A filmben volt egy yilkosság is.” (Egy ipari tanuló naplójából.) Persze joggal felvethető, hogy mi értelme összehasonlítani egy szakmai okfejtést — egy íilmélménvre vonatkozó beszámolóval. Mégis, az az érzésem: nem haszontalan a két dolgot összevetni — a tudás- szint érzékeltetése szempontjából. Hogy az ipari tanulóé primitív napló ellenére kiválóan elvégezheti a maga gyakorlati 1 észfeladatát a munkahelyén? Igaz De belenyugodhatunk-e ab. ba, hogy hasznos részfeladatukat esetleg valóban megoldani képes. jóindulatú fiaink —f ilyen szakbarbárok maradjanak?! A lelkiismeret szava mást mond.. & műveltebb ií jakkal sokkal- sokkal könnyebb érvényesíteni a Munka teremtő hatalmát..« • * * A Munka teremető hatalmát dicséri legnagyobb élő költőnk, Illyés Gyula, „Az építőkhöz” e, költeményében: „Villanyhuzalok, rézdnitfonatok így káz szabad az ifjú szív, ifi) lesz szeplőtelen a azerelem . leomlanak bálványok, trónok, egi- földi szén rek, de nem amit a Munka megteremtett!” Csakugyan „szeplőtelen szerelmet” képes-e teremteni ma az építőmunka: szeplőtelen szerelemmel viszonyul-e az ifjú épí tőnem zed ok — hivatásához, a közösséghez, munkahelyéhez, szőkébb és tágabb értelemben vett családjához?... Képes-e ez a szorga Imasan tanuló, de sokszor keveset és sekélyesen megőrző —, meghitten családalapító és nyersen garázda — szenvedélyesen politizáló és politikától menekülő —, önzetlen és anyagias, összetett arculatú, kií lönöe fából faragott, űj építőnemzedék maradandó emberi értékeket alkotni, felmutatni és megőrizni — emberségből, hivatástudatból hogyan vizsgázik? Képes-e gazdagítani, szépíteni, okosan igazítani az emberi életen: tudatában van-e annak, hogy „rajta a világ szeme” — legalábbis szűkebb pátriánké —, s képes-e hasznosan, tiszta szívvel, világoló értelemmel és jóra készséges akarással dobva el hóláncait, a sorból egyre inkább ki-kidólő „öregek” helyéibe állni?... Tapasztalatom szerint reménykedhetünk a javában.- A többség — becsületes, tieztaszemű. jószándékú, serény. Hivatásukat átérezve vállalják a kitűnő kommunista költő, Cuillevic életcélját: JEgyszóval: fallá válni. A tér számára, mely arról ábrándozik, hogy benne lakjanak. Magunk számára is: Elkeveredni a fallal.. Igen: „elkeveredni a fallal”. Ez az ő munkájuk — és nem is kevés. .(Vége)
