Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

Délelőtt g békési gépgyárban Ön például olvas? Békésen, a. budapesti ttíezo- gazdasági Gépgyár helyi gyár­egységében megváltozott az ér­deklődés az olvasás iránt. En­nek két oka van, meséli Ra­fael Gyula üzemvezető, a párt- alapszervezet titkára. Az egyik, hogy az itt dolgozók mindin­kább igénylik a könyvet. Rész­ben formai meggondolásból, mert „az új lakásba kell a könyv ', íőleg a dekoratív meg­jelenésű könyvsorozat. Más­felől pedig a tartalmi érdeklő­dés is egyre erősödő tényező­je a könyvvásárlásnak, az ol­vasásnak. „Jobban élnek az em­berek, mint évekkel ezelőtt, ám a jólét szellemi igényesség nélkül előbb-utóbb önzéshez vezet" — summázza tapaszta- ■ Tatait a titkár, s mindjárt hoz- 1 záteszi: „ezért minden lehető j módon fel kell ébreszteni, erő­síteni tanulási, olvasási igényü­ket". Nem véletlen Rafael Gyula szenvedélyes hitvallása a tudás, a tanulás fontosságá­ról : maga is szeret olvasni, s még a „profizmusba" is bele­kóstolt, középiskolái befejezé­se után könyvtáros volt egy esztendőre. Párt feladd tóm a könyvterjesztés A olvasás iránti érdeklődés fokozódásának másik okáról Horváth *Mátyás beszél, aki néhány hónapja pártfeladatul kapta az alapszervezettől, hogy terjessze, népszerűsítse a gyár­egységben a Kossuth Könyvki­adónál megjelenő , ideológiai, politikai. ismeretterjesztő és szépirodalmi műveket. Minőségi ellenőrként dolgozik és e mun­ka természete megköveteli, hogy naponta végigjárja a mű­helyeket ... Ilyenkor néhány könyvet is a kezébe fog, fel­hívja rá munkatársai figyel­mét. Ugyanígy tesznek az egyes műhelyek bizományosai is — őket úgy választották ki. hogy munkakörük lehetővé te- j gye naponta néhány percre a ; könyvterjesztést. Horváth Má- ! tyásnak minden vásárlóról van feljegyzése, tudja, kit milyen : témájú művek érdekelnék: lexi­konok, kalandos könyvek, fo­lyóiratok, politikai vagy isme­retterjesztő kiadványok. „Na­gyon kelendőek a drágább mű- 1 vek, még a kisebb keresetű se- I gédmunkásoik körében is. Egyébként, főleg a fizikai dol­gozók között vannak rend­szeres vásárlók. Pedig nem erő­szakoljuk a vételt, inkább ajánlunk." S ez így helyes, másképp csak ellenkezést szül­ne. Persze, így nehezebb is egyben. Ahogy Váczi Mária anyagmozgató-segédmunkás a 3. számú műhely terjesztője fogalmazta : „A könyvterjesztés a pártmunka egyik legnehezebb területe. Már csak azért is, mert sokan elsősorban a pony­va iránt érdeklődnek. Az ilye­neket nem könnyű meggyőzni arról, hogy inkább értékes könyveket olvassanak.” A gyáregységben jelenleg öten foglalkoznak a Kossuth-köny- vek népszerűsítésével, ez azt jelenti, hogy majdnem minden­kihez személyesen juthatnak el. Siker: az Univerzum Kilenevenegy könyvet felső- ; roló ajánlólistávail járják ezek- j ben a napokban a műhelyeket a terjesztők. Április negyediké tiszteletére „Egy dolgozó — j egy könyv" mozgalmat indítót- | tak, melytől azt várják, hogy | a párttagok mindegyike s a párton kívüliek negyven-ötven százaléka vásárol egy-egy kö- i tetet az ajánlottakból. A legtöbben a kiadó műszaki, technikai, tudományos kérdé­sekről szóló könyveit, folyóira­tait keresik: az Univerzum ­sorozat köteteit s az Univer- i zum-folyóiratot. Ez áll leg­közelebb Rafael Gyula érdeklő­déséhez. Horváth Mátyáséhoz, I s a szerkesztési osztályon dől- j gozó Dercsényi Dezsőéhez. Der- ) csényiéknél a férj vásárolja j meg a műszaki, politikai iro- I dalmat, a szépirodalmat a fe­leség. Naponta olvasgatnak, bár az elmúlt hetekben keve­sebb rá az idő: kislányuk született, természetes, hogy ó lett a mindennapok főszerep­lője. A szülők úgy mondják, egy lakásból sem szabad a vi­rágnak és a könyvnek hiá­nyoznia. Havonta ötven-nyolc- van forintért, de inkább ennél többéit vesznek könyvet. „Érzi az ember, mikor nyithatja ki jobban a tárcáját". A 3. számú műhely terjesz­tője szerint olyan keresett fo­À Sorkadi Cukorgyár körzetében 600 hektárral növelték a répatermő területet Kezdődik a termesztési idény — — Tapasztalatcserék Bemutatók A viszonylag mostoha termé­szeti körülmények között gaz­dálkodó termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a Saikadi Cukorgyár körzetében 1972rhöz képest kereken 600 hektárral növelték a cukorrépatermő te­rületet 1973-ban. E növekedés­hez nagyban hozzájárult a ter­mesztés-technológia korszerűsí­tése, a gépesítés színvonalának növelésé és a korábbinál na­gyobb, megbízhatóbb vegyszer- választék. Az új termesztés- technológiák terjesztésére a Sarkadi Cukorgyár vezetősége, a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szerve, , zetének növénytermesztési szak­osztálya. a Békés megyei Agro- ker Vállalat cukorrépatermesz­tési tanácskozást tartott márci­us 14-én Kamut on, a község kul, túrházában. A cukorrépa tavaszi munkáival összefüggő feladató­4 1973. MÁRCIUS 16. kát beszélték meg. A növényvé­delmi munkákról dr. Kovács Gábor, a Békés megyei Növény­védő Állomás főmérnöke, a cukorrépa talajerő-gazdálkodási, íá.panyag-elláitási és öntözési kérdéseiről dr. Mihályí’alvi István, a szarvasi főiskola igaz­gatója. a cukorrépa-termesztés időszerűségéről, az ország cukor, ellátásának továbbjavításáról Frankó János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője mondott nagy érdeklődéssel kí­sért" előadást. Az Agroker a ta­vas®! munkálatokhoz szükséges gépsorokat mutatta be. Ebben az esztendőben a Sar­kadd Cukorgyár mé- tatót szervez. Az egyiket nyá­ron, amikor a tavaszi munka hatékonyságát, a vegyszerek hatásosságát összegezik, a mási. kát, pedig ősszel ,a betakarítás időszakában a gépsorok népsze­rűsítésére. A március 14-i érte­kezleten Madarász András. a Sarkadi Cukorgyár főosztályve­zetője elnökölt. A Körösök Vi­déke Tsz-ek Területi Szövetsé­gét Balogh Sándor' elnök kép­viselte. Iyóirat a Nők Magazinja — férfiak is olvassák .hiszen ál­talános érdeklődésre számot tar­tó témákat tartalmaz —, hogy nem egyszer felmerült, már: ugyanúgy szükség volna a Fér­fiak Magazinjára is. Szívesen fizetem a részletet A gyáregység egyik legtöbb könyvet vásárló dolgozója, Csapó Lászlóné raktári segéd­munkás. Pedig ő nemigen olvas, ideje sincs rá, meg nem is nagyon érdekli, őszintén meg­mondja. De a gyerekeiért, min­dent megtesz. Tanítónő-lányá­nak. katonaideje előtt álló fi­ának könyvet ajándékoz. „Én csak négy elemit jártam, de most a gyerekek kedvéért be- lesmerültem a könyvvásárlás­ba. Száz-kétszáz forintos rész­leteim vannak, de szívesen fi­zetem. a gyerekek szeretnek olvasni. És soha nem feledkez­nek meg rólam, a diplomás lá­nyom sem szegyelli az anyját. Érdemes dolgozni, fáradni ér­tük.’’ Eddig a tapasztalatok. Mi le- ' hetne mindezek summája? Hogy j az általános és politikai művelt­ség lépésről lépésre történő nö­velésével fel lehet ébreszteni a könyv iránti érdeklődést. S hogy ügyes, de nagyon fontos emberközeli terjesztéssel egyre több könyvet tudnak eljuttat­ni a bizományosok a munká­sok kezébe. Mindez látszólag nem nagy dolog, hiányzik be­lőle a felsőfok, a csillogás, a soha-nem-volt különlegesség. Hitelesíti, követhetővé teszi vi­szont a gyakorlat, a hétíközna- pokban érvényesülő igaz való­ság. (d—ő) Ernszt Fejgin elektromérnök­kel nem volt nehéz összeba­rátkoznunk, hisz több mint két esztendeig egymás közvetlen szomszédságában laktunk. Sok-sok gazdagító estét töl­töttünk együtt, eszmét, s ta­pasztalatot cseréltünk. Ernszt világlátott ember volt, becser­készte a Kaukázust * és Szi­béria számtalan táját.., Nem a házban ismerkedtünk meg. hanem munkahelyén, az épülő Szegedi Házkombinátban. Még a kezdet kezdetén, ami­kor épp csak a falak álltak, Mácsai Lajos főmérnök kivitt bennünket, két „kapa-kasza- kerülőt”: Cs. Pataj Mihály festőművészt, s jómagámat egy kis terepszemlére. Nagy fantázia kellett még altkor ah­hoz, hogy Mácsai magyarázó szavai nyomán a dúlt csatatér helyére tudjuk képzelni a mai, szinpompás, patika-tisztaságú házgyárat... Krákogtató por, kellemetlen zaj, tülkölő ha­barcsszállító - autók, harsogó vezényszavak, zsaluzó ácsok ko- pácsoiása, vascsörrenés, artiku- látlan (kiáltozás — amolyan „bolondok háza” volt, a laikus szemével nézvést. — Semmi vész! — nyugta­tott minket Mácsai Lajos, ami­kor látta, hogy hitetlenkedő arccal t.oporgunk a nagycsar­nok legközepén. Megy, mint a karikacsapás! Ha így haladunk, határidő előtt felavatjuk. Mi, a vendégei, körülbelül úgy hittük altkor ezt, mint a feltámadást. A délutáni mikrobusszal so­kan jöttök hazafelé. A város különböző részein rendre el- potyogtatta utasait: a végén már csak ketten maradtunk egy szófián fiatalemberrel. Nagyot néztünk egymásra, amikor mindketten a Teleki utca 7-es számú házhoz „vezényeltük” a pilótát. S még nagyobbat, amikor felértünk a harmadik emeletre. Amint kiderült, már jó két hónapja egymással szemközt laktunk. Mihelyt megtudta Fejgin, Időben készüljünk fel a tavaszi öntözésre Az öntözés fontosságát ma már nem kell különösebben hangsúlyozni. Megyénk gazdaság gai 1972-ben szép eredményeket értek el az ágazat révén. Öntö­zési kapacitásukat átlagosan jól használták ki. Igen sok gazdaságnál ez a ki­használás, —: az esőztető beren­dezések éjjel-nappali üzemelé­sével — elérte a 150—160 szá- zaiékot. A nagy igénybevétel ■következtében a gépek műszaki állapota leromlott. a szereivé^ nyék egy része elhasználódott. A vízügyi szervek a közel­múltban felmérést folytattak, melynek során megállapítást nyert, hogy az öntözögépek nagy részét még nem javították ki. Az elhasználódott csöveket, idomokat, szórófejeket és egyéb szerelvényeket nem pótolták. Nem szorul magyarázatra: mi lesz a következménye, ha a ter­melők akkor kezdenek javítgat, ni, amikor már öntözni kelle­ne! Nem győzi a javítóműhely a munkát, de nem tudja az AG_ ROKER sem kielégíteni a lö­késszerűen, jelentkező igényeket A gazdaságoknak így is csak né_ hány hét áll rendelkezésükre, a lemaradások pótlására. Az eddigi tapasztalatok, vala­mint a távlati előrejelzések az 1973-as évre sem valami biztató, ak. Száraz tavaszt, aszályos nyarat ígér a távprognózis. Ezért időben fel kell készülni a koratavaszi öntözésre, esetleg * napraforgó, a cukorrépa, talán még a kukorcia kelesztő öntözé. sére is. Az 1972-es hidrológiai év a* előző év csapadékhiányát tó­!•■*■••••••■«•••■**•■••■■■•••««■•••«*•■•••■•• vább növelte 80 mm~reï. Az 1973. hidrológiai év kezdetétől — 1972. október 1-től, 1978. február 28-ig — az ötvenéves átlaghoz viszonyítva — ez a hi­ány 79 mm-rel növekedett, el­érte a 160 mm-t. Figyelembe kell venni, hogy a szűkösen hul­lott csapadékból télen számot­tevő mennyiség elpárolgott. A február 10-én mért talaj- nedvességi adatok szerint a ta­laj felső egyméteres rétegében az átlagosan számított vízkapa- citűshöz viszonyítva 118 mm-es vízhiány mutatkozott. Ez a hi­ány azóta tovább növekedett. Ettől eltérően Vésztő, Szegha­lom, Füzesgyarmat térségében kevesebb, máshol nagyobb ez az érték. 1972. februárjában a talajvíz- szint megyei átlagban — az öt­éves adathoz viszonyítva — 99 centiméterrel mélyebben he­lyezkedett el .Az 1973. évi feb­ruár végi értékek már 137 cm alattiak. A számok azt mutatják, hogy az aszályban olyan nagy jelen­tőséggel bíró kapilláris vízre csak kevés helyen lehet számíta_ ni, tavasszal azonban sehol sem. Az elmúlt öntözési idényben igen sok gazdaság vette igénybe a vízügyi szervek szaktanács- adóinak segítségét. Ez a lehető­ség most ís megvan. A vízügyi szolgálat a koratavasziak és ш évelők, valamint az őszi gabo­nák idény előtti öntözését segíti, a szükséges öntözővizet biztosít ja. Krasznai Ferenc Gyula, KÖVIZIG • «••■iá■ •■■■•■*•< Dér Endre: szeretem 27. hogy az ifjú építőkről szándé­kozom irodalmi szociográfiát fabrikálni, közlékeny lett El­mondta, hogy a győri és а III. számú Budapesti Házgyár elek­tromos berendezésének szere­lésében vett részt , előzőén, majd kint, a Szegedi Házgyár területén ez év koratavaszán sorra mutogatta nekem az automatikákat. Általában mindig gondja volt arra, hogy a saját szememmel lássam a házgyár minden je­lentősebb gazdagodását. Be- becsengetett esténként, amikor új látnivaló akadt: — Lehet látni kész trafó­házat! — Meg kell nézni automatá­kat! — Holnap először öntünk fö­démeket! Egyszer a fiam megbetege­dett, fél évre kimaradt az isko­lából, s utólag kellett az osz­tályozó vizsgákat letennie. Fej­gin 11 éves kislánya, Irina — minden délután, pontban egy­negyed ötkör csöngetett, s And­rissal. oroszt tanultak. Tanár­nőnek készül Irina — s bizony nem lesz belőle kétbalkezes pedagógus: a fiam máig betéve fújja a hetedikes oroszanyagot, méghozzá hamisítatlan moszk­vai kiejtéssel. Mert a kis moszk­vai tanárnő, Irina nem ismert tréfát: hatszor, hétszer is el kellett mondania a fiamnak egy-egy szót, ha nem volt elé­gedett a hangzással. Nehéz volt elválni tőlük. Örömmel ép boldogan ké­szülődtek haza feleségével, An­nával és a csepp kis Misával, hisz várta őket az öt és fél éve odahagyott szülőföld — az otthon, a nagymama, és az időközben hazaköltözött, ara­nyos kis Irina. De tudom, — hisz láttam meghatott arcán, amikor az építésügyi minisztertől átvette „Az Építőipar Kiváló Dolgozó­ja” kitüntetést mutatta a búcsú perceiben —. hogy nem felej­ti Szegedet Fejgin ... — Mi is megőriztünk a szí­vünkben, Ernszt! S fáradhatat­lan kezed nyomát őrzi a Sze­gedi Házgyárnak szinte minden apró részecskéje — baráti job­bod melegét őrzik a szegedi építők., volt munkatársaid. Jó volt veled együtt dolgozniok. mint ahogyan nekem is jó volt véled együtt tanyáznom, tanul­nom, okulnom. Jó volt elgon­dolkozni együtt — a mérnök­kel tő, Voznyeszenszkij versén, akit annyit idéztünk. — Te oroszul, én magyarul: „Rakétaként fut a sors,­' parabola-pály án. útja sötétlő ív, csak /néhanap szivárvány...” S jól esett látnom, hogy a kitüntetés mellett magaddal vitted a házgyári avatószalag egy apró darabkáját is: egy háromszínű, csepp magyar „szivárványt”.... Egyszer megkérdeztem tőle : mi a véleménye azokról az épí­tő fiatalokról, akikkel több éves magyarországi munkája so­rán együtt dolgozött? — Ha szabadna nekik taná­csot adnom: a szabad idejüket használják fel az eddigieknél sokkal szisztematikusabban, a teljes kikapcsolódásra. A sza­bad idő nem maszekolásra való. Sokkal inkább a turizmusra, a sportra, horgászásra, strando­lásra. kerülve a zárt levegőt, a füstös helyiségeket. Nagyo­kat kószálni a szépséges Tisza partján. Fizikális regeneráló­dás nélkül nem megy frissen a munka. Sem a testi, sem a szel­lemi .., iFolytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents