Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-16 / 63. szám
Délelőtt g békési gépgyárban Ön például olvas? Békésen, a. budapesti ttíezo- gazdasági Gépgyár helyi gyáregységében megváltozott az érdeklődés az olvasás iránt. Ennek két oka van, meséli Rafael Gyula üzemvezető, a párt- alapszervezet titkára. Az egyik, hogy az itt dolgozók mindinkább igénylik a könyvet. Részben formai meggondolásból, mert „az új lakásba kell a könyv ', íőleg a dekoratív megjelenésű könyvsorozat. Másfelől pedig a tartalmi érdeklődés is egyre erősödő tényezője a könyvvásárlásnak, az olvasásnak. „Jobban élnek az emberek, mint évekkel ezelőtt, ám a jólét szellemi igényesség nélkül előbb-utóbb önzéshez vezet" — summázza tapaszta- ■ Tatait a titkár, s mindjárt hoz- 1 záteszi: „ezért minden lehető j módon fel kell ébreszteni, erősíteni tanulási, olvasási igényüket". Nem véletlen Rafael Gyula szenvedélyes hitvallása a tudás, a tanulás fontosságáról : maga is szeret olvasni, s még a „profizmusba" is belekóstolt, középiskolái befejezése után könyvtáros volt egy esztendőre. Párt feladd tóm a könyvterjesztés A olvasás iránti érdeklődés fokozódásának másik okáról Horváth *Mátyás beszél, aki néhány hónapja pártfeladatul kapta az alapszervezettől, hogy terjessze, népszerűsítse a gyáregységben a Kossuth Könyvkiadónál megjelenő , ideológiai, politikai. ismeretterjesztő és szépirodalmi műveket. Minőségi ellenőrként dolgozik és e munka természete megköveteli, hogy naponta végigjárja a műhelyeket ... Ilyenkor néhány könyvet is a kezébe fog, felhívja rá munkatársai figyelmét. Ugyanígy tesznek az egyes műhelyek bizományosai is — őket úgy választották ki. hogy munkakörük lehetővé te- j gye naponta néhány percre a ; könyvterjesztést. Horváth Má- ! tyásnak minden vásárlóról van feljegyzése, tudja, kit milyen : témájú művek érdekelnék: lexikonok, kalandos könyvek, folyóiratok, politikai vagy ismeretterjesztő kiadványok. „Nagyon kelendőek a drágább mű- 1 vek, még a kisebb keresetű se- I gédmunkásoik körében is. Egyébként, főleg a fizikai dolgozók között vannak rendszeres vásárlók. Pedig nem erőszakoljuk a vételt, inkább ajánlunk." S ez így helyes, másképp csak ellenkezést szülne. Persze, így nehezebb is egyben. Ahogy Váczi Mária anyagmozgató-segédmunkás a 3. számú műhely terjesztője fogalmazta : „A könyvterjesztés a pártmunka egyik legnehezebb területe. Már csak azért is, mert sokan elsősorban a ponyva iránt érdeklődnek. Az ilyeneket nem könnyű meggyőzni arról, hogy inkább értékes könyveket olvassanak.” A gyáregységben jelenleg öten foglalkoznak a Kossuth-köny- vek népszerűsítésével, ez azt jelenti, hogy majdnem mindenkihez személyesen juthatnak el. Siker: az Univerzum Kilenevenegy könyvet felső- ; roló ajánlólistávail járják ezek- j ben a napokban a műhelyeket a terjesztők. Április negyediké tiszteletére „Egy dolgozó — j egy könyv" mozgalmat indítót- | tak, melytől azt várják, hogy | a párttagok mindegyike s a párton kívüliek negyven-ötven százaléka vásárol egy-egy kö- i tetet az ajánlottakból. A legtöbben a kiadó műszaki, technikai, tudományos kérdésekről szóló könyveit, folyóiratait keresik: az Univerzum sorozat köteteit s az Univer- i zum-folyóiratot. Ez áll legközelebb Rafael Gyula érdeklődéséhez. Horváth Mátyáséhoz, I s a szerkesztési osztályon dől- j gozó Dercsényi Dezsőéhez. Der- ) csényiéknél a férj vásárolja j meg a műszaki, politikai iro- I dalmat, a szépirodalmat a feleség. Naponta olvasgatnak, bár az elmúlt hetekben kevesebb rá az idő: kislányuk született, természetes, hogy ó lett a mindennapok főszereplője. A szülők úgy mondják, egy lakásból sem szabad a virágnak és a könyvnek hiányoznia. Havonta ötven-nyolc- van forintért, de inkább ennél többéit vesznek könyvet. „Érzi az ember, mikor nyithatja ki jobban a tárcáját". A 3. számú műhely terjesztője szerint olyan keresett foÀ Sorkadi Cukorgyár körzetében 600 hektárral növelték a répatermő területet Kezdődik a termesztési idény — — Tapasztalatcserék Bemutatók A viszonylag mostoha természeti körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a Saikadi Cukorgyár körzetében 1972rhöz képest kereken 600 hektárral növelték a cukorrépatermő területet 1973-ban. E növekedéshez nagyban hozzájárult a termesztés-technológia korszerűsítése, a gépesítés színvonalának növelésé és a korábbinál nagyobb, megbízhatóbb vegyszer- választék. Az új termesztés- technológiák terjesztésére a Sarkadi Cukorgyár vezetősége, a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szerve, , zetének növénytermesztési szakosztálya. a Békés megyei Agro- ker Vállalat cukorrépatermesztési tanácskozást tartott március 14-én Kamut on, a község kul, túrházában. A cukorrépa tavaszi munkáival összefüggő feladató4 1973. MÁRCIUS 16. kát beszélték meg. A növényvédelmi munkákról dr. Kovács Gábor, a Békés megyei Növényvédő Állomás főmérnöke, a cukorrépa talajerő-gazdálkodási, íá.panyag-elláitási és öntözési kérdéseiről dr. Mihályí’alvi István, a szarvasi főiskola igazgatója. a cukorrépa-termesztés időszerűségéről, az ország cukor, ellátásának továbbjavításáról Frankó János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője mondott nagy érdeklődéssel kísért" előadást. Az Agroker a tavas®! munkálatokhoz szükséges gépsorokat mutatta be. Ebben az esztendőben a Sarkadd Cukorgyár mé- tatót szervez. Az egyiket nyáron, amikor a tavaszi munka hatékonyságát, a vegyszerek hatásosságát összegezik, a mási. kát, pedig ősszel ,a betakarítás időszakában a gépsorok népszerűsítésére. A március 14-i értekezleten Madarász András. a Sarkadi Cukorgyár főosztályvezetője elnökölt. A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségét Balogh Sándor' elnök képviselte. Iyóirat a Nők Magazinja — férfiak is olvassák .hiszen általános érdeklődésre számot tartó témákat tartalmaz —, hogy nem egyszer felmerült, már: ugyanúgy szükség volna a Férfiak Magazinjára is. Szívesen fizetem a részletet A gyáregység egyik legtöbb könyvet vásárló dolgozója, Csapó Lászlóné raktári segédmunkás. Pedig ő nemigen olvas, ideje sincs rá, meg nem is nagyon érdekli, őszintén megmondja. De a gyerekeiért, mindent megtesz. Tanítónő-lányának. katonaideje előtt álló fiának könyvet ajándékoz. „Én csak négy elemit jártam, de most a gyerekek kedvéért be- lesmerültem a könyvvásárlásba. Száz-kétszáz forintos részleteim vannak, de szívesen fizetem. a gyerekek szeretnek olvasni. És soha nem feledkeznek meg rólam, a diplomás lányom sem szegyelli az anyját. Érdemes dolgozni, fáradni értük.’’ Eddig a tapasztalatok. Mi le- ' hetne mindezek summája? Hogy j az általános és politikai műveltség lépésről lépésre történő növelésével fel lehet ébreszteni a könyv iránti érdeklődést. S hogy ügyes, de nagyon fontos emberközeli terjesztéssel egyre több könyvet tudnak eljuttatni a bizományosok a munkások kezébe. Mindez látszólag nem nagy dolog, hiányzik belőle a felsőfok, a csillogás, a soha-nem-volt különlegesség. Hitelesíti, követhetővé teszi viszont a gyakorlat, a hétíközna- pokban érvényesülő igaz valóság. (d—ő) Ernszt Fejgin elektromérnökkel nem volt nehéz összebarátkoznunk, hisz több mint két esztendeig egymás közvetlen szomszédságában laktunk. Sok-sok gazdagító estét töltöttünk együtt, eszmét, s tapasztalatot cseréltünk. Ernszt világlátott ember volt, becserkészte a Kaukázust * és Szibéria számtalan táját.., Nem a házban ismerkedtünk meg. hanem munkahelyén, az épülő Szegedi Házkombinátban. Még a kezdet kezdetén, amikor épp csak a falak álltak, Mácsai Lajos főmérnök kivitt bennünket, két „kapa-kasza- kerülőt”: Cs. Pataj Mihály festőművészt, s jómagámat egy kis terepszemlére. Nagy fantázia kellett még altkor ahhoz, hogy Mácsai magyarázó szavai nyomán a dúlt csatatér helyére tudjuk képzelni a mai, szinpompás, patika-tisztaságú házgyárat... Krákogtató por, kellemetlen zaj, tülkölő habarcsszállító - autók, harsogó vezényszavak, zsaluzó ácsok ko- pácsoiása, vascsörrenés, artiku- látlan (kiáltozás — amolyan „bolondok háza” volt, a laikus szemével nézvést. — Semmi vész! — nyugtatott minket Mácsai Lajos, amikor látta, hogy hitetlenkedő arccal t.oporgunk a nagycsarnok legközepén. Megy, mint a karikacsapás! Ha így haladunk, határidő előtt felavatjuk. Mi, a vendégei, körülbelül úgy hittük altkor ezt, mint a feltámadást. A délutáni mikrobusszal sokan jöttök hazafelé. A város különböző részein rendre el- potyogtatta utasait: a végén már csak ketten maradtunk egy szófián fiatalemberrel. Nagyot néztünk egymásra, amikor mindketten a Teleki utca 7-es számú házhoz „vezényeltük” a pilótát. S még nagyobbat, amikor felértünk a harmadik emeletre. Amint kiderült, már jó két hónapja egymással szemközt laktunk. Mihelyt megtudta Fejgin, Időben készüljünk fel a tavaszi öntözésre Az öntözés fontosságát ma már nem kell különösebben hangsúlyozni. Megyénk gazdaság gai 1972-ben szép eredményeket értek el az ágazat révén. Öntözési kapacitásukat átlagosan jól használták ki. Igen sok gazdaságnál ez a kihasználás, —: az esőztető berendezések éjjel-nappali üzemelésével — elérte a 150—160 szá- zaiékot. A nagy igénybevétel ■következtében a gépek műszaki állapota leromlott. a szereivé^ nyék egy része elhasználódott. A vízügyi szervek a közelmúltban felmérést folytattak, melynek során megállapítást nyert, hogy az öntözögépek nagy részét még nem javították ki. Az elhasználódott csöveket, idomokat, szórófejeket és egyéb szerelvényeket nem pótolták. Nem szorul magyarázatra: mi lesz a következménye, ha a termelők akkor kezdenek javítgat, ni, amikor már öntözni kellene! Nem győzi a javítóműhely a munkát, de nem tudja az AG_ ROKER sem kielégíteni a lökésszerűen, jelentkező igényeket A gazdaságoknak így is csak né_ hány hét áll rendelkezésükre, a lemaradások pótlására. Az eddigi tapasztalatok, valamint a távlati előrejelzések az 1973-as évre sem valami biztató, ak. Száraz tavaszt, aszályos nyarat ígér a távprognózis. Ezért időben fel kell készülni a koratavaszi öntözésre, esetleg * napraforgó, a cukorrépa, talán még a kukorcia kelesztő öntözé. sére is. Az 1972-es hidrológiai év a* előző év csapadékhiányát tó!•■*■••••••■«•••■**•■••■■■•••««■•••«*•■•••■•• vább növelte 80 mm~reï. Az 1973. hidrológiai év kezdetétől — 1972. október 1-től, 1978. február 28-ig — az ötvenéves átlaghoz viszonyítva — ez a hiány 79 mm-rel növekedett, elérte a 160 mm-t. Figyelembe kell venni, hogy a szűkösen hullott csapadékból télen számottevő mennyiség elpárolgott. A február 10-én mért talaj- nedvességi adatok szerint a talaj felső egyméteres rétegében az átlagosan számított vízkapa- citűshöz viszonyítva 118 mm-es vízhiány mutatkozott. Ez a hiány azóta tovább növekedett. Ettől eltérően Vésztő, Szeghalom, Füzesgyarmat térségében kevesebb, máshol nagyobb ez az érték. 1972. februárjában a talajvíz- szint megyei átlagban — az ötéves adathoz viszonyítva — 99 centiméterrel mélyebben helyezkedett el .Az 1973. évi február végi értékek már 137 cm alattiak. A számok azt mutatják, hogy az aszályban olyan nagy jelentőséggel bíró kapilláris vízre csak kevés helyen lehet számíta_ ni, tavasszal azonban sehol sem. Az elmúlt öntözési idényben igen sok gazdaság vette igénybe a vízügyi szervek szaktanács- adóinak segítségét. Ez a lehetőség most ís megvan. A vízügyi szolgálat a koratavasziak és ш évelők, valamint az őszi gabonák idény előtti öntözését segíti, a szükséges öntözővizet biztosít ja. Krasznai Ferenc Gyula, KÖVIZIG • «••■iá■ •■■■•■*•< Dér Endre: szeretem 27. hogy az ifjú építőkről szándékozom irodalmi szociográfiát fabrikálni, közlékeny lett Elmondta, hogy a győri és а III. számú Budapesti Házgyár elektromos berendezésének szerelésében vett részt , előzőén, majd kint, a Szegedi Házgyár területén ez év koratavaszán sorra mutogatta nekem az automatikákat. Általában mindig gondja volt arra, hogy a saját szememmel lássam a házgyár minden jelentősebb gazdagodását. Be- becsengetett esténként, amikor új látnivaló akadt: — Lehet látni kész trafóházat! — Meg kell nézni automatákat! — Holnap először öntünk födémeket! Egyszer a fiam megbetegedett, fél évre kimaradt az iskolából, s utólag kellett az osztályozó vizsgákat letennie. Fejgin 11 éves kislánya, Irina — minden délután, pontban egynegyed ötkör csöngetett, s Andrissal. oroszt tanultak. Tanárnőnek készül Irina — s bizony nem lesz belőle kétbalkezes pedagógus: a fiam máig betéve fújja a hetedikes oroszanyagot, méghozzá hamisítatlan moszkvai kiejtéssel. Mert a kis moszkvai tanárnő, Irina nem ismert tréfát: hatszor, hétszer is el kellett mondania a fiamnak egy-egy szót, ha nem volt elégedett a hangzással. Nehéz volt elválni tőlük. Örömmel ép boldogan készülődtek haza feleségével, Annával és a csepp kis Misával, hisz várta őket az öt és fél éve odahagyott szülőföld — az otthon, a nagymama, és az időközben hazaköltözött, aranyos kis Irina. De tudom, — hisz láttam meghatott arcán, amikor az építésügyi minisztertől átvette „Az Építőipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést mutatta a búcsú perceiben —. hogy nem felejti Szegedet Fejgin ... — Mi is megőriztünk a szívünkben, Ernszt! S fáradhatatlan kezed nyomát őrzi a Szegedi Házgyárnak szinte minden apró részecskéje — baráti jobbod melegét őrzik a szegedi építők., volt munkatársaid. Jó volt veled együtt dolgozniok. mint ahogyan nekem is jó volt véled együtt tanyáznom, tanulnom, okulnom. Jó volt elgondolkozni együtt — a mérnökkel tő, Voznyeszenszkij versén, akit annyit idéztünk. — Te oroszul, én magyarul: „Rakétaként fut a sors,' parabola-pály án. útja sötétlő ív, csak /néhanap szivárvány...” S jól esett látnom, hogy a kitüntetés mellett magaddal vitted a házgyári avatószalag egy apró darabkáját is: egy háromszínű, csepp magyar „szivárványt”.... Egyszer megkérdeztem tőle : mi a véleménye azokról az építő fiatalokról, akikkel több éves magyarországi munkája során együtt dolgozött? — Ha szabadna nekik tanácsot adnom: a szabad idejüket használják fel az eddigieknél sokkal szisztematikusabban, a teljes kikapcsolódásra. A szabad idő nem maszekolásra való. Sokkal inkább a turizmusra, a sportra, horgászásra, strandolásra. kerülve a zárt levegőt, a füstös helyiségeket. Nagyokat kószálni a szépséges Tisza partján. Fizikális regenerálódás nélkül nem megy frissen a munka. Sem a testi, sem a szellemi .., iFolytatjuk)
