Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

Ünnepi nagygyűlés a Múzeum-keriben Befejeződtek a magyar-lengyel tárgyalások fFoigtöás as 1. oldalra?) ç .^. — Nemzeti történelmünk má ' «к «agy tanulságával szántén 184S—49 gazdagított bennünket. •A szabadságért és a haladásért vívott harc akkor sem. hiábava- äö, ha átmeneti vereséggel végző­dik. Ez a nem egészen másfél esztendő olyan mély nyomot ha­gyott népünk léikében, emléke­zetéiben, amelyet kitöröind soha többé nem lehetett. Kossuth, Pe­tőfi. Táncsics forradalmi szeme­mének tényleges örökösei min­denkor a munkások, parasztok, haladd gondolkodású írók, mű­vészek, értelmiségiek voltak. Ök gondoskodtak arról, hogy 1848 naáraíusának tüze tovább lobog­jon. A legmeggyőzőbb példa et­te, hogy a másodig világháború idején, a nemzetet fenyegető ka­tasztrófa árnyékában, a fasiz­mus és a háború éllem harc hí­ved és irányítói nyúltak e forra­dalmi hagyatékhoz. A fasizmus ellen, a háborúból való kilépé­sért, a Szovjetunióval és a hala­dó népekkel való barátság mel­lett a legnagyobb és leghatáso­sabb demonstráció ez időben az 1942-ben megalakult történelmi emlékbizottság rendezésében Pe­tőfi szobránál zajlott le. Mint 1348-ban. 1942-ben is av európai ' reakció legveszedelmesebb ereje,1 ezúttal a népek függetlenségét : fenyegető hitleri fasizmus ellen folyt a harc. Ezt fejezte ki a tö­megek elemi erejű követelése: Ье a fasizmussal! Le a háború­val’ Éljen a független, szabad, demokratikus Magyarország! 1848 hagyományainak nagy mozgósító ereje volt a felszaba­dulás után is, amikor népd de­mokratikus áHamrendünket megalkottuk es megerősítettük. | A felszabadulás után az első j nemzetgyűlés Debreceniben, j ugyanabban a helyiségből, a kollégium oratóriumában ült össze, ahol 1848-ban a Függet- j lenségi Nyilatkozatot elfogadták. j A felszabadulás után három ) évvel köszöntött .ránk 1848. szá- j zadik évfordulója. A fiatal né- ; cá demokrácia e nagy ünnepé- ' re készülve újjáalakult és kie­gészült a történelmi emlékbi- \ zottság. A Kiskőrösön, Monokon és Ácsteszéren megrendezett nagygyűlések tanúsították, hogy tisztán és hamisítatlanul kí­vánjuk vállalni Petőfi, Kossuth, j Táncsics örökséget. Az ünnepsé- ; дек kiemelkedő eseménye volt,. hogy a Szovjetunió azokat a ! zászlókat, amelyeket békés szán- j deka demonstrációjaként 1941- j ben visszaadott, a centenáris j ünnepségeken — itt, ezen a j téren — másodszor, most már ) közvetlenül a forradalmi ma­gyar nép kezébe adta át. Ter­mészetesen a felszabadulás utá­ni helyzetben nem volt elegendő csupán a 48-as eszmék ielele- veitítése.” Marx és Engels — akik az 1848-as szabadságharc hőseinek kortársai voltak,s akik a magyar nép küzdelmét mély rokonszenv- j vei, nagy figyelemmel kísérték es igen nagyra értéltelték — egy új társadalmi rend elméletij alapjait rakták le, amely száza­dunkban vált diadalmas való-1 sággá. — A munkásosztály a fasiz-1 mus és a háború ellen, majd a népi demokráciáért és a szoci- j alizmusért küzdve magáévá tette ; az 1848—49-es programot is, megtisztította a későbbiek során j rárakódott reakciós torzító- i soktól és diadalra vitte. Eb­ben a harcban vált ez a törté- ! . nelmi örökség a munkás—pa- | raszt és értelmiségi tömegek 'közki nősévé. Ebben a harcban . lett a magyar kommunista moz­galom nemzeti erővé, a magyar­nemzet hivatott vezetőjévé. E fejlődés következménye, hogy két dicsőséges, de elbukott kí­sérlet — a, 1848—49-es és az 1919-es forradalom utón — 1945- ben a szabadság és a haladás ígérete végre beteljesedett. Né­pünk testvéri szövetségben a Szovjetunióval és a szocialista országokkal újra. s most már következetesen és véglegesen a társadalmi haladás élvonalába került. Jogos nemzeti büszkesé­günk, hogy Magyarország ma a 'haladó nepek csaladjának, meg­becsült tagja, és segíti, támo­gatja mindenütt a világon azo­kat a népeket, amelyek szabad­ságukért, nemzeti függetlensé­gükért, a haladásért es a béké­ért küzdenek. — Március 15-e az egesz ma­gyar- nép ünnepe, de mindenek­előtt az ifjúságé, hiszen ezen a napon a korabeli ifjúság színe- virága szólt bele a történelem­be. Petőfi Sándor, aki pontosan megfogalmazott költői hivatásá­nak tekintette, hogy lángoszlop­ként járjon dől, s vezesse népét, itt, ezen a helyen, joggal úgy érezhette: teljesítette küldetését. Vannak, akik azt képzelik: Pe­tőfi helyzete könnyű volt. Látta mi a ,teendő, s azt cselekedte. Akik így vélekednek, megfeled­keznek ártól, hogy çzt a tiszta határozottságot ő sem kapta ol­csón a sorstól. Sőt: nagyon is megküzdött érte! Nemcsak sze­rette, de ismerte népét. A for­radalmi eszméknek nemcsak szenvedélyes, de jól képzett har­cosa volt. Kortáread közül keve­sen láttak olyan élesen, s voltak olyan kérlelhetetlenek a harc­ban. mint ö. Abban, hogy mindig igaz em­berként, forradalmárként csele­kedett, a nép szeretete. kora ha­ladó eszméinek mély ismerete, látnoki tehetsége vezérelte. A nemes emlberi tulajdonságok: a tiszta emberség, a becsület, a következetesség, a haladó esz­mék iránti fogékonyság, a ‘nép szenvedélyes szeretete azonban nincs egyetlen korszakhoz vagy történelmi helyzethez kötve. Er­re ma is nagy szükség van. Aki erre kötelezi el magát, a saját vi­lágában ugyanígy teljesítheti vállalt feladatát. A mi generá­ciónk legjobbjai: Rózsa Ferenc, Schőnherz Zoltán, Ságvári End­re, Bajcsy-Zsilinszky Endre azért harcoltak, azért áldozták életüket, hogy eljöjjön a béke, az alkotó munka korszaka. —• öröm azzal a tudattal vé­gignézni az önök derűs, fiatal seregén, hogy az itt összegyüle­kezettek már nem tudják és nem is fogják soha megtudni, mit je­lent elnyomatásban és üldözte­tésben élni. A nép szeretetét, a helytállást most másként, első­sorban munkával, tanulással kell igazolnák. Hatni, alkotni, gyara­pítani — ez a mj legfőbb és leg­szebb kötelességünk! Eddig min­den generációnak kijutott a munkából, a küzdelemből. Önök más, de semmivel sem könnyebb körülmények között a történe­lem eddigi legnagyobb tenniva­lóját kapták a sorstól osztályré­szül: az önök előtt járó generáci­óval együtt a szocializmus teljes felépítésén munkálkodhatnak. — Március 15-e nem egyszerű­en csak ünnepi alkalom a szo­cializmust építő Magyarországon. 1945 óta a magyar munkásosz­tály, a magyar dolgozók márci­us 15-e forradalmi eszméire nemcsak emlékeznek, hanem cselekedeteikkel vállalják is ezt a történelmi örökséget. Március 15-e jelentős szerepet fajt be nemzeti önismeretünk erősítésé­ben, népünk történelmi tudatá­nak és szocialista hazafiságának gazdagításában is. A sors vélet­lenje úgy hozta, hogy március 15-ét követi március 21-e. a Magyar Tanácsköztársaság kiki­áltásának évfordulója, majd áp­rilis 4-e, népünk teljes és vég­leges felszabadulásának ünnepe. E nagy sorsfordulók számunkra történelmileg és érzelmileg is így kapcsolódnak össze. — Népünk történetének ezen a,, emlékhelyén, a nagy korok nagy eseményeire visszatekintve, ünnepélyesen fogadjuk meg, hogy azok a fejezetek, amelyeket mi most írunk és írni fogunk, a legjobb tradíciókhoz méltóak, szépek és dicsőségesek lesznek. Fogadjuk, hogy hűségesen szol­gáljuk hazánkat, a Magyar Nép- köztársaságot! Fogadjuk, hogy állhatatosan dolgozunk a szoci­alizmus teljes felépítésen! Fo­gadjuk, hogy mindenkor áldo­zatkészen támogatjuk a szabad­ságukért, függetlenségükért, a békéért harcoló népeket! Éljen március 15-e! Fogadás Teheránban Koszigin tiszteletére Amir Abbasz Hoveida iram miniszterelnök szerdán este fo­gadást adott a hivatalos láto­gatásra Teheránba érkezett Alekszej Koszigin szovjet mi- miniszterelnök tiszteletére. A fo­gadáson elhangzott beszédében ! Hoveida többek közöt kijelen­tette : a kölcsönös megértés és a kölcsönösen előnyös együtt­működés jellemzi Irán és * Szovjetunió kapcsolatait, ame­lyek a békés egymás mellett étés, a kölcsönös tisztelet és1 az egyenjogúság elvein alapul- | nak. A továbbiakban rámutatott, \ hogy a Szovjetunió és Irán kö- ' zijtti jószomszédi kapcsolatok további megerősítéséhez jelen­tős mértékben járult hozzá több fontos megállapodás és szerző­dés aláírása, különösen a gaz­dasági és műszaki együttműkö­dés fejlesztéséről megkötött és 15 évre szóló egyezmény. Válaszbeszédében Alekszej Koszigin kijelentette: — Azért érkeztünk Iránba, hogy Önök­kel együtt jelen legyünk * a szovjet—iráni kapcsolatok ki­emelkedő eseményén, az Iszfa- hani Kohászati Kombinát át­adásán! Szeretnénk további vé­leménycserét folytatni a Sahin- sah őfelségével és Irán minisz­terelnökével a két felet érdek­lő kérdésekről. A szovjet kor- mány nagy jelentőséget tulaj- ; donit a déli szomszédjával va- ló együttműködés fejlesztésé­nek. A jövőben is megteszünk minden tölünk telhetőt, hogy- a szovjet—iráni kapcsolatok még szilárdabbá váljanak, hogy változatlanul a két ország né­peinek’ érdekeit, az ázsiai bélke és biztonság megerősítésének gügyét szolgálják’’. (MTI) Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke varsói látogatásának második napján, csütörtökön délelőtt rövid város­nézésen vett részt. Kíséretükben volt Jozeí Kepa, a LEMI? varsói, PB első titkára, Kazimierz Ol-1 szewSkd miniszterelnök-helyet­tes és Németi József, hazunk lengyelországi nagykövete is. A városnézés első állomása a Lazienki sugárút építésének megtekintése volt. Itt E. Szu- rmelewicz. Varsó főépítésze adott tájékoztatást az észak—dé­li irányban haladó gyorsforgal­mú autóút tervéről és a nagysza­bású építkezés menetéről. Ezt követően az óvárosban a királyi vár újjáépítését tekintették meg a vendégek. Az óváros főterének közeié­ben. a Piwna utcában, a közel­múltban restaurálták a „Címe­rekhez” nevű 16. századi kis fogadót. A vendéglátók itt ősi j lengyel szokás szerint köszön-1 tetteik a maevar vezetőket, j Az Óváros főterének és kör- ' Megrázó képet festett San Franciscóban tartott sajtóérte- 1 kezletén két francia pedagógus ] a Thieu-rezsim büntetőintézetei­ben uralkodó állapotokról. A 27 éves Jean-Pierre Debris és a 24 éves André Menras 1968-ban, a franci® kormány egyik oktatási programja ke­retében került ki Dél-Vietnam- ba. A saigoni rendőrség 1970. július 25-én tartóztatta le őket „bűnük” az volt, hogy Saigon­ban felmásztak egy emlékmű­re, ennek tetejére kitűzték a DNFF zászlaját és követelték a békét.; Két és fél évet sínylőd­tek egy saigoni börtönben, s jól ismerik az ott uralkodó ször­nyű állapotokat. • baj tókonferenciái uíkon. elmon­dották, hogy a Chi Hoa bör­tönben — a Thieu-rezsimme) szembehelyezkedő politikai foglyokkal együtt — véresre nyékének megtekintése után Ká­dár János és Fock Jenő a len­gyel főváros néhány új, korszerű építészeti megoldásával ismerke­dett meg. A városnézést követően füíy- tatód tak Kádár János és Fock Jenő szerdán megkezdett tárgya­lásai a baráti Lengyelország ve­zetőivel, Edward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával és Piotr Jaroszewicz miniszterel­nökkel. A tárgyalások szívélyes és ba­ráti légkörben folytak le és to­vábbi lépést jelentenek a ma­gyar—lengyel kapcsolatok fej­lesztésében. Mindkét fél hatá­rozottan állást foglalt párt- és államközi együttműködésünk erősítése és bővítése mellett. Kádár János es Fock Jenő nagyikövetségünkön vacsorát adott Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz tiszteletére. A vacsorán részt vettek a LEMP PB tagjai, a KB titkárai, a KB titkárság tagjai és a kormány elnökhelyettesei. (MTT) verték, kínozták és zsúfolt cel­lákban egymáshoz bilincselve őrizték őket. Rámutattak, hogy a Thiéu- kormány az amerikai pénzügyi segélyből tartja fenn a börtö­nöket. André Manras feltette a kér­dést: „Vajon az amerikai adó­fizetők tudják-e. hogy pénzü­ket Dél-Vietnamban tigrisket­recek építésére fordítják?” A két francia megnevezett több olyan amerikai céget, amelyek további „tigrisketre- cék” építésére kötöttek szerző­dést a saigoni rezsimmel. El­mondották, láttak tígrisketre- cékből szabadul! foglyokat, akik nyomorékká váltak, tftár járni sem tudtak. A két francia pedagógus ame­rikai békeszervezetek vendé­geként tesz előadókörutat az Egyesült Államokban. (API Megrázó kép a Thieu-rezsim bíinteiőintézeteiről ^ttuiNauiiiMiiiiiiiiHHiifiiaiiiituMiintaHiiiiiMiiiiiiuiuiiiuiiisMiiiiiiiiiiuiiiiiuiiiiuiMin iiiimiiaiiiutuuiiiM Régi választások Kortesnóták . . ... • •» . —- aljas módszerek О Második folytatásunkat az­zal fejeztük be, hogy a Körösvi dék főszerkesztője rovott múltú munkanélkülieknek minősíti a kommunistákat. Nem figyel azonban arra, ami ugyanabból a toliból íródott : „Több mint ezer ember je­lentkezett eddig Budapesten szellemi szükségmunkára. Ez azt jelenti, hogy több, mint ezer ta­nult ember van a fővárosban, aki semmiféle állásban nem tud elhelyezkedni.” És, hegy a korteskedés való­ban telje« erővel folyik, arra az első oldal két híre is további példa. „December 12-én lesznek a választások” címmel és „Buda­pest kereszténysége egységesen veszi fel a harcot” alcímmel a jól értesült békéscsabai orgá­num arról tájékoztatja olvasóit, hegy vidéken december 12-én. lesz az országos képviselőválasz, tás. Kétségtelen a „jólértesült- eége”, hiszen november 11-1 számában már megírta, hogy december 5-re tűzik ki a válasz, tásokat. S hogy végén csattan­jon az ostor, a választások Bé­késcsabán december ló-én vol­tak. Nem akar értékelés lenni, s a választások ур?егрнтсдудпв1р sem akarok elébe vágni, de ami. kor a Köröevidék november 19-1 számának második oldalán arról olvastam, hogy a békéscsabai Szociáldemokrata Párt nincs megelégedve Szeder Ferenc kép. viselő eddigi munkájával és minden erejét latbavetette an­nak érdekében, hogy az új képviselő-jelölt Nyilas András cipész Legyen, önkéntelenül is az idős csabai emberekkel tör­tént beszélgetéseim jutottak -eszembe Sok év távlatából úgy tűnik, politikai hiba volt a munkásság képviselőjelöltjének újból Szeder Ferencet állítana (évekkel később áruló lett), mert a csabai származású Nyilas András jói lehet nagyobb eséllyel indulhatott volna a választási küzdelembe, még a pénzügyminiszterrel szemben is. A lap november 21-i számá­nak első oldala úgyszólván tel­jesen a választások jegyében íródott Vezércikkének címe: „Miért kell minden csabainak Búd Jánosra szavazni?” — szerzője a lap főszerkesztője. Kommentár nélkül a vezércikk­ből: „A Szederék politikája volt már uralmon egy kis ideig. Jól emlékszünk rá,- mit tett. Itt Csabán is. Kirabolta a Szarvasi úti katonai raktárakat. Sárba taposta a vagonokból kihuziaált lisztet, embert, gyerekeket fegy. сяг/ ftp foi ás ulti »francia U fogni”, aztán rekvirált, ,,szocia­lizált”. ,azaz lefoglalt minden magán vagyont, a takarékba ősz., szakuporgatott kis pénzünket is; húsvét szent napján börtönbe hurcolta papjainkat úgy, hogy az úrvacsorát szuranyos verte őrök csúfolódása közt vehettük csak fel...” Majd így fejezi bei „Higgadtan, józanul gondolko­dó, hazája üdvét és boldogulá­sát, embertársai nyugalmát szí­vén viselő választópolgár előtt nem lehet kétséges a válasz: Búd Jánosra szavazzunk!” A vezércikk alatt értesíti a lap olvasóit, hogy a Bud-párt azon a napon . nagygyűlést tart, alatta pedig a következő cím áll: „Megszűnik a kenyér for­galmiadója”. Az oldal negyedik hasábján; „Ki legyen Békés megyében tel. sőházi tag?”. címmel teszi fel a kérdést és mindjárt ki is adja a parancsot alcímében: „beii­czey Gézét kell megválasztani”. Mi sem természetesebb, hogy a független keresztény politikai napilap nagybirtokost jelöl fel­sőházi tagnak A lap második oldalán „Ge­rendás község fehér zászlói tűz ki a választás napján” címmel „Az egész község Búd János zászlaja alatt” alcímmel arról ír, hogy a község vezető férfiai egyértelműen kijelentették, Ge­rendás községiben a választás napján a Bud-párt fehér záez'.a. ját lehet kitűzni és a minisz­ter ajánlási ívét már tömegesen aláírták. A harmadik oldalon dr. Án­gyán Béla miniszteri tanácsos sajtófőnök аг egységpárti je­lölt Békésen tett látogatásáról közöl a lap másfél hasábos cik­kel. A miniszteri tanácsos saj-

Next

/
Thumbnails
Contents