Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-15 / 62. szám
Vflég proletárjai? egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG-A MEGY Él- PÁR T В I ZO Г TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. MÁRCIUS 15.. CSÜTÖRTÖK Ап: 8в (№& XXVOT. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Mű EGT AZ ÖTVEN KÖZÜL (3. oldat) ÏFJÜSAG — FORRADALOM (5. oldal) A FARSANGI REJTVÉNY EREDMÉNYHIRDETÉSE (4. oldal) Nemzeti ünnepünkön Március tizenötödik«, a dátum és Petőfi, a legnagyobb magyar költő elválaszthatatlanul összetartozik tudatunkban. Ha fölidézzük 1848. márciusának történelmi napját, akkor elsőként Petőfi jut az eszünkbe, a törékeny termetű, hatalmas szívű és indulatú fiatalember, amint a Talpra magyart szavalja, s a felhevült tömeg dörgi rá a szent esküvés szavait, a fogadalmat, hogy végetvet a rabságnak. Még a legnagyobb emberek kivételesen mozgalmas életében is van egy legnagyobb pillanat, amelyet mindenek fölött és mindörökké megőriz az utódok emlékezete. Petőfinél ez a TalDra magyar elsza- valásának pillanata a március tizenötödiki pesti utcán. Mert ekkor testesült meg leginkább Petőfi lényege, az, hogy költő és forradalmár egyszemélyiben. Ezért tartja számon a nemzet emlékezete márciust úgy, ■mint Petőfi hónapját. Minden, ami azon a nevezetes napon, az esőre hajló március tizenötödikén történt, megváltoztathatatlanul egybeforrt a költő nevével: a jurátusok és a pesti nép felvonulása az utcákon, a Pilvax, a Múzeum-kerti gyűlés, a Länderer és Heckenast nyomda lefoglalása, Táncsics kiszabadítása, a tömeg leírhatatlan lelkesedése, a villogó szemek, égnek dobált kalapok, a nemzetiszín szalagok, az üdvrivalgás, az egységes akarat meg- megújuló kinyilvánítása. Az idén ennek éppen százhuszonöt esztendeje, s egyúttal Petőfi születésének százötvenedik évfordulójára is emlékezünk. A mai nap főszereplői Petőfi és a pesti nép. a márciusi fiatalok, a megemlékezések külsőségei mögött pedig mély és őszinte a tartalom. Lehetne ez másképoen is? Ma már elkéozelhetetlen. de valamikor lehetett. Petőfit, a forradalmat, a szabadságharcot, az 1849-es bukást követő sötét esztendők kivételével elhallgatni ugvan nem próbálták, ez lehetetlen lett volna, de meghamisítani annál inkább. A krónikás jól emlékszik harminc évvel ezelőtti március tizenötödiki ünnepségekre, ahol dekorációkban, ünnepi beszédekben és szavalatokban nem volt hiány, sőt. A hazafias szólamok azonban üresen kongtak, mert száműzték a hivatalos ünnepségekről Petőfi és a pesti nép forradalmiságát, a népnek szabadságot és jogot, a nemzetnek függetlenséget követelő elszántsátőfi politikai örökségét szent- ségtelenítették meg. De lehetett-e tartalma a szavaknak az akkori Magyarországon a hárommillió koldus, a néhány ezer földbirtokos, a kisemmizett gyári munkásság és a német fasizmust kiszolgáló nagytőke hazájában? Március és Petőfi politikai örökségét mindig is a nép őrizte híven. Két jellemző idézet két múlt század végi lapból. A Pesti Hírlaoban ez állt: „Pest megye csütörtöki ülésén Rakovsz- fy István indítványozta, hogy Petőfi kiskőrösi születési házát vegye meg a megye, kiegészítve a már befolyt adakozást, azután jelölje meg emléktáblával, s gondviseletét bízza egy rokkant honvédre, vagy pandúrra. Az indítvány visszhangjaként azt vetik fel kérdésül: vajon nem akarje-e inkább Kiskörös venni meg és vajon az adakozók hajlandók-e Pest megyének átadni a már befolyt összeget? Az indítvány fölötti döntést elnapolták”. És ugyanebből az időből a Népszava cikke: „...szégyenkezve tapasztaltuk, hogy miként becs- teűenítik meg Petőfi emlékét azok a nyárspolgár-lelkek, akik minden március tizenötödikén összegyűlnek szobra előtt, hogy hatalmasan pózolva szavaljanak ott a szabadságról, testvériségről, egyenlőségről —, hogy huszonnégy órával később nevetve nézzék, mint raknak bilincseket a nép kezére, mint fosztják meg egymásután legszentebb jogaiktól. Szentségtörés ez a tömjénezés, amellyel a modem „hazafiasok” farizeus arccal veszik körül a szabadság lánglelkű harcosának emlékét”. Negyvennyolc nagy politikai céljainak gyakorlati megvalósítását első ízben az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság, majd az 1945-ben véglegesen felszabadult népi demokratikus Magyarország tűzte zászlajára. Azóta történelem mindaz, ami akkor forradalmi tett volt: a földosztás lázas-lelkes napjai, a nép ellenségeinek kiszorítása a hatalomból, a bankok, bányák, gyárak köztulajdonba vétele, az első alkotmány, amely végre „az emberiség nagy szent nevében” jogot adott a népnek. Magyarország. csakúgy, mint 1848- ban, ismét az emberi haladás első vonalába került, s a bekövetkezett fejlődés révén megszilárdult igazságos és népi társadalmi berendezkedésével ott van ma is és lesz a jövőben is. Március mindenekelőtt a fiatalok hónapja. Petőfi a fiatalok költője. Az ünnepi készülődésben milliók lehettek tanúi a televízió szavalóversenyén annak, hogy diáklányok, ifjúmunkások, katonafiatalok mennyire szeretik, értik és magukénak tekintik Petőfit. A szabad Magyarországon új generáció nőtt fel, amely a szocialista hazában természetes kötelességének tartia a nép szolgálatát, a márciusi örökség megvalósítását a fejlődés magasabb szintjén. Az idén március 15. és április 4. között hetedszer sorrakerülő Forradalmi Ifjúsági Naook keretében a fiatalok mindenütt ünnepélyesen megemlékeznek a forradalom és szabadságharc százhuszonötödik és Petőfi születésének százötvenedik évfordulójáról, fogadalmat tesznek a Kommunista Ifjúsági Szövetség új tagjai, fáklyás felvonulásokat, ünnepi KISZ-gyűléseket rendeznek. Lesznek ünnepi beszédek és hétköznapi eszmecserék arról, hogy mit is jelent ma a forradalmiság, napjaink forra- dalmisága. Árkus Jósssí Petőfi örökségének méltó folytatása Mezőberényben megnyitották a Forradalmi Ifjúsági Napok megyei ünnepségsorozatért Tegnap reggel 7 órakor hóesésben indult el száz békéscsabai kerékpáros diák Mezó- berénybe, a Forradalmi Ifjúsági Napok idei ünnepségsorozatának megnyitójára. Az emlék_ túrán résztvevők délután üzemlátogatásra mentek, sportversenyt rendeztek, majd megkoszorúzták a községi tanács épületén elhelyezett Petőfi emléktáblát. Részt vettek az egykori Bonyhay Benjámin ház helyén elhelyezett Petőfi emléktábla avatóünnepségén is. Este 6 órakor több száz fiatal gyülekezett a PATEX Me- zőberényi Gyáregységének kultúrtermében. A FIN-megnyitó ünnepségén megjelent Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Barsi Tomaj, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Mihalik György, a KISZ MB első titkára, a község párt- és állami vezetői. A Himnusz elhangzása után Vincze Miklós, a községi KISZ- bizottság titkára üdvözölte a megyei ünnepség résztvevőit, majd Barsi Tomaj mondott ünnepi beszédet Bevezetőjében szólt arról, hogy az idei forradalmi ifjúsági napokat a Petőfi-évforduló és az 1848—49-es polgári demokratikus forradalom és szabadságharc jegyében rendezi a KISZ. Az előadó méltatta Petőfi életművét és forradalmiságát Kitért a költő mező- berényi tartózkodásának emlékeire, majd így folytatta: — Akkor került népünk az európai figyelem középpontjába, amikor haladót alkottak nagyjaink. Történelmet formáló tavaszaink, a természet tél- utáni megújulásához mérhető átalakulást bontakoztattak ki a társadalomban. Ezekben a napokban ifjúságunk 1848—49-re, 1919. március 21-re, és 1945 április 4-re emlékezik. Azokra a hősökre, akik felismerték, hogy a haladás oldalán a helyük, akik arra tanítják példájukkal a fiatal nemzedéket, hogy tetteikkel és cselekedeteikkel mindig az emberi haladást szolgálják. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti és nemzetközi ösz- szetartozás csak együtt alkot egy egészet, ezért ifjúságunknak a hazafisággal együtt internacionalista szellemben kell munkálkodnia. Az előadó ezután a mai feladatokról beszélt: — Ifjúságunknak kell valóra váltania a magyarság legjobbjainak történelmi álmait. Napjainkban talán szerényebbnek tűnő feladatokat kell megoldani, de mégis ezek a cselekedetek adják korunk forradalmiságát A szocializmus nem egyetlen nagy ütközet. Népünk magasra jutott, de hosszú még az út, amely előttünk áll. Ez az út nem látványos fákKép az új feldolgozóból Immár két hónapja üzemel a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyárának új feldolgozója, ahol kulturált kő. trülmények között dolgoznak, „ , ÍFotó: Somogyi) lyásmemet, hanem nehézségekkel van teli. Ezeket ifjúságunknak tudatosan kell vállalnia. Rámutatott arra, hogy bátrabban kell élni a szocialista társadalomban biztosított lehetősé- I gekkel és erőnkhöz mérten kell megtenni mindent azért, hogy az iskolapadokban, a munkahelyeken és a közéletben új sikerek bizonyítsák napjaink ifjú nemzedékének áldozatkészségét Az ünnepség résztvevői ezután megtekintették a herényi középiskolások irodalmi színpadának műsorát, majd a Szózat hangjaival ért véget — immár hetedszer — a Forradalmi Ifjúsági Napok megyei megnyitója. R. I. Száznál több amatőrfÜm érkezett a békéscsabai fesztiválra Április 6—7—8-án a megye- székhelyen rendezik a XX. Országos Amatórfilm Fesztivált Száznál több alkotás — színes és fekete-fehér filmek, egyéni pályázatok és filmklubok munkái — érkezett Békéscsabára, ahol március 16-án és 17-én bírálja el a zsűri, melyek jut- , nak közülük a döntőbe, me- I lyeket láthatja majd április- • ban a közönség is. ! Tanácskozik az SZHT elnöksége A Szakszervezetek Megyei • Tanácsának elnöksége március ; 16-án, pénteken délelőtt 9 óra- ! kor ülést tart. : Az ülésen először az SZMT E elnökség 1972. évi munkájáról ■ szóló beszámolót, majd a szak- ; szervezeti mozgalom, a szerve- : zeti élet alakulásának megyei ; eredményeit és további fel- E adatait összefoglaló jelentést ■ vitatják meg. Ezután megtár- 5 gyalják azt az irányelv-terve- : zetet, amely az állami oktatást E segítő szakszervezeti feladato- : kát foglalja össze, valamint a E szervezett dolgozók üdültetésé■ ről és az 1973. január 1-től : életbe lépett új üdültetési sza- E bályokról szóló jelentést. Végül 5 az ülésen megvitatják az ápri- » lis 4-i felszabadulási ünnepség- ! gél kapcsolatos szakszervezeti I feladatokat tartalmazó elóter- « jesztést